Máltai Szeretetszolgálat: minden hajléktalant sikerült kihozni az árvízzel fenyegetett területekről
Kedd óta menti a szolgálat a hajléktalanokat a Hajógyári-szigeten. Az állatvédő civil szervezetek segítőivel közösen a szigeten kutyájukkal tartózkodó hajléktalan embereket is elhelyezték.
Nincs már egy hajléktalan sem az árvízzel fenyegetett területeken, amelyeken a Máltai Szeretetszolgálat helyezi biztonságba az embereket - ezt a szolgálat illetékese erősítette meg a Szeretlek Magyarországnak.
Dunabogdányban, Tahitótfaluban és Mohács térségében az árvíz elleni védekezést segíti, Budapesten pedig a Hajógyári-szigeten meghúzódó, és a Római-parton egy romos épületben élő hajléktalan embereket helyezi biztonságba a terület közelgő lezárása előtt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.
Budapesten a Hajógyári-szigeten élő hajléktalan embereket vették számba kedd reggel a Máltai Szeretetszolgálat utcai gondozószolgálatának munkatársai, hogy a terület közelgő lezárásakor senki ne maradjon a helyszínen. Az első hajléktalan embereket napközben vitték át a Szeretetszolgálat egyik budai ellátóközpontjába.
A szociális munkások még a keddi napon állatvédő civil szervezetek segítőivel közösen a szigeten kutyájukkal tartózkodó hajléktalan embereket is elhelyezték, akik meggyőződhettek arról, hogy a következő napokat a kutyák is biztonságos körülmények között tölthetik majd. A Hajógyári-szigetet szerdán öntötte el az árvíz. Az utcai szociális munkások a Római-parton egy romos épületben meghúzódó hajléktalan embereket is felkeresték, hogy az árvíz érkezése előtt biztonságba helyezzék őket.
Kilenc Hajógyári-szigeten élő hajléktalan emberről gondoskodtak a Máltai Szeretetszolgálat munkatársai szeptember 17-én, egy nappal azelőtt, hogy a Duna áradása miatt a hatóságok lezárták a szigetet. Mindannyiuknak felajánlották, hogy költözzenek be a karitatív szervezet krisztinavárosi vagy óbudai hajléktalanellátó intézményébe, és öten el is fogadták ezt a lehetőséget - köztük egy idős férfi, aki már húsz éve él a Hajógyári-sziget egy eldugott sarkában.
Nincs már egy hajléktalan sem az árvízzel fenyegetett területeken, amelyeken a Máltai Szeretetszolgálat helyezi biztonságba az embereket - ezt a szolgálat illetékese erősítette meg a Szeretlek Magyarországnak.
Dunabogdányban, Tahitótfaluban és Mohács térségében az árvíz elleni védekezést segíti, Budapesten pedig a Hajógyári-szigeten meghúzódó, és a Római-parton egy romos épületben élő hajléktalan embereket helyezi biztonságba a terület közelgő lezárása előtt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A 77 éves Pintér Sándor szerint 3,125 százalék az esély arra, hogy miniszter marad
A belügyminiszter egy budai teniszközpont előtt reagált Lázár János kijelentésére, ami a visszavonulásáról szólt. A válasza egy ötlépcsős matematikai levezetés, amely a választásoktól a családi vétóig mindent számba vesz.
Pontosan 3,125 százalék esélyt lát arra, hogy a választások után is belügyminiszter marad – ezt maga Pintér Sándor mondta a 444.hu-nak csütörtök reggel egy budai teniszközpont előtt. A portál újságírója arra kérdezett rá, amit Lázár János építési és közlekedési miniszter állított nemrég egy battonyai fórumon: nevezetesen, hogy Pintér a visszavonulását tervezi.
Arra a kérdésre, hogy visszavonul-e, vagy marad belügyminiszter, Pintér azt válaszolta:
„Erre azt szoktam mondani, hogy ennek pontosan 3,125 százalék esélye van.”
A miniszter – aki idén júliusban lesz 78 éves – el is magyarázta, hogyan jött ki a különös szám.
Szerinte a választás kimenetele 50-50 százalék. Ha Orbán Viktor győz, akkor is csak 50 százalék az esélye, hogy felkéri őt a folytatásra. Ha ez megtörténik, a 78 éves politikusnak át kell esnie egy orvosi vizsgálaton, aminek szintén fele-fele a kimenetele. Ezt követi a család vétójoga, ami tovább felezi az esélyt, végül pedig a saját döntése jön, ami szintén kétesélyes. „Így jön ki a 3,125 százalék”
– összegezte.
Amikor arról kérdezték, meglepte-e, hogy Lázár János hozta nyilvánosságra a visszavonulásának hírét, és miért tehette ezt, a belügyminiszter elhárította a választ.
„Ezt már a Lázártól kell megkérdeznie. Most már megyek. Minden jót és szép napot kívánok!”
– mondta.
Pintér Sándor Orbán Viktor legrégebb óta hivatalban lévő minisztere, aki 1998 és 2002 között, majd 2010 óta megszakítás nélkül vezeti a belügyi tárcát. Hosszú ideig a kormány egyik legbefolyásosabb tagjának számított, azonban 2022-től a sajtóértesülések szerint csökkent a kormányon belüli súlya. Ekkor került el tőle a kormányzati informatika és a polgári titkosszolgálatok felügyelete, miközben a Belügyminisztérium hatáskörébe került az oktatás és az egészségügy.
Pontosan 3,125 százalék esélyt lát arra, hogy a választások után is belügyminiszter marad – ezt maga Pintér Sándor mondta a 444.hu-nak csütörtök reggel egy budai teniszközpont előtt. A portál újságírója arra kérdezett rá, amit Lázár János építési és közlekedési miniszter állított nemrég egy battonyai fórumon: nevezetesen, hogy Pintér a visszavonulását tervezi.
Arra a kérdésre, hogy visszavonul-e, vagy marad belügyminiszter, Pintér azt válaszolta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás: Vigyázni kell, nehogy 100 százalék fölé fusson az ellenzék népszerűsége a Medián-mérésekben
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón bírálta a kutatóintézetet. Bár saját méréseikről nem beszélt, kijelentette, hogy a kormány mögött magabiztos többség áll.
„Mi a választásokon indulunk, a Medián pedig a rádiókabarén kíván indulni” – reagált Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón arra a Medián-mérésre, amely szerint a Tisza Párt már 20 százalékponttal vezet a Fidesz előtt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a közvélemény-kutató intézetet bírálva ironikusan hozzátette:
„Arra kell nagyon vigyázni, hogy az ellenzéki pártok népszerűsége nehogy a 100 százalék fölé fusson a Medián-mérésekben”.
Saját méréseikről Gulyás nem árult el részleteket, de úgy véli, magabiztos többség áll a kormány mögött.
A Medián vezetője, Hann Endre is megszólalt a meglepő mérésükről:
„Mi a választásokon indulunk, a Medián pedig a rádiókabarén kíván indulni” – reagált Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón arra a Medián-mérésre, amely szerint a Tisza Párt már 20 százalékponttal vezet a Fidesz előtt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a közvélemény-kutató intézetet bírálva ironikusan hozzátette:
„Arra kell nagyon vigyázni, hogy az ellenzéki pártok népszerűsége nehogy a 100 százalék fölé fusson a Medián-mérésekben”.
Saját méréseikről Gulyás nem árult el részleteket, de úgy véli, magabiztos többség áll a kormány mögött.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szalay-Bobrovniczky: A katonák felmérik a védendő helyszíneket, nemsokára megindul a kitelepülés
A honvédelmi miniszter elmondta, hogy a kormány Egyeztető Törzset állított fel a Barátság kőolajvezeték leállása miatt. A honvédség hamarosan megkezdi a kitelepülést a kijelölt energetikai létesítmények védelmére.
Azért alakult meg az Egyeztető Törzs a kritikus infrastruktúra védelmére, mert információk szerint Ukrajna érdekelt abban, hogy a Magyarországgal fennálló feszült viszonyát tovább élezze – erről beszélt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter csütörtökön az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában az MTI tudósítása szerint. A miniszter szerint Ukrajna mindenféle műszaki indok nélkül tartja elzárva a Barátság kőolajvezetéket, ezzel pedig „zsaroló államként lép fel”, amely „olajblokád” alatt tartja Magyarországot.
A helyzet éleződésének megelőzésére létrehozott Egyeztető Törzs feladata, hogy megerősítse az energetikai rendszer elemeinek védelmét.
A testület a szerdai alakuló ülésén már rangsorolta is az Energiaügyi Minisztériumtól kapott listát a védendő objektumokról. Ezek felderítése jelenleg is zajlik, és nemsokára megindul a honvédség fokozatos kitelepülése is.
Ezzel párhuzamosan Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében dróntilalmat vezettek be a polgári, kül- és belföldi pilóta nélküli repülőkre, ami az állami drónokat és a klasszikus légi közlekedést nem érinti.
A Barátság vezeték déli ága január 27. óta nem szállít kőolajat Magyarországra és Szlovákiába. Ukrán és több európai forrás szerint a leállás oka egy orosz rakétatámadás, amely megrongálta a vezeték infrastruktúráját. Kijev álláspontja szerint a javításokat az ismétlődő orosz támadások kockázata nehezíti.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint az ukrán nyomásgyakorlás arra irányul, hogy káoszt és zűrzavart okozzon, és az energiaárakon keresztül elbizonytalanítsa a magyar választókat,
ezáltal pedig olyan kormány alakuljon, amely nem akadályozza Ukrajna európai uniós csatlakozását, támogatja Ukrajna további háborús ambícióit, és leválasztja Magyarországot az olcsó orosz nyersanyagról.
A miniszter kitért arra is, hogy az Európai Unió nem képviseli Magyarország és Szlovákia érdekeit egy nem uniós tagállammal szemben, ami szerinte elfogadhatatlan. Hozzátette, az EU „ezzel szemben ránk helyez nyomást” Ukrajna finanszírozásának, a háború folytatásának és az ukrán uniós tagság előmozdításának érdekében. Az Európai Unió Olajkoordinációs Csoportja ugyanakkor úgy látja, jelenleg nincs azonnali ellátásbiztonsági kockázat, és az Adria-vezeték életképes alternatívát jelenthet. A MOL már meg is kezdte a tengeri nyersolaj-útvonal kiépítését, az első szállítmányok március elején érkezhetnek meg.
Azért alakult meg az Egyeztető Törzs a kritikus infrastruktúra védelmére, mert információk szerint Ukrajna érdekelt abban, hogy a Magyarországgal fennálló feszült viszonyát tovább élezze – erről beszélt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter csütörtökön az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában az MTI tudósítása szerint. A miniszter szerint Ukrajna mindenféle műszaki indok nélkül tartja elzárva a Barátság kőolajvezetéket, ezzel pedig „zsaroló államként lép fel”, amely „olajblokád” alatt tartja Magyarországot.
A helyzet éleződésének megelőzésére létrehozott Egyeztető Törzs feladata, hogy megerősítse az energetikai rendszer elemeinek védelmét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás: Nem lesz szükségállapot, az áprilisi választást rendben meg lehet tartani
A miniszter szerint fel sem merült a rendkívüli jogrend bevezetése a kormányban az energiabiztonság miatt. Elmondása szerint az állam kellő mértékben avatkozott be az energiapiacon.
A kormány nem tervezi szükségállapot bevezetését, és az áprilisi országgyűlési választásokat is a megszokott rendben megtartják – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón.
A miniszter szerint a rendkívüli jogrend bevezetése fel sem merült a kormányban.
A Telex kérdésére, hogy a négy éve tartó háborús veszélyhelyzet ellenére miért éppen most merült fel a kritikus infrastruktúra felmérése, Gulyás azt válaszolta, a tervek már készen állnak. „Jelenleg inkább a rendőrség és a katonaság közötti feladatmegosztást kell összehangolni” – tette hozzá.
Az energiabiztonság témájában, a százhalombattai finomító elmaradt átalakításával kapcsolatban a miniszter kifejtette, egy cég vezetése más, mint egy államé, hiszen a részvényesek és a profitérdekek miatt egy vállalat nem feltétlenül vág bele egy költséges és bizonytalan megtérülésű beruházásba.
Szerinte az állam kellő mértékben avatkozott be az energiapiacon, a MOL által befizetett jelentős összegű különadót pedig a rezsicsökkentésre fordították.
A Dunai Finomító helyzetét nehezíti, hogy egy 2025 októberi tűzeset után a teljes helyreállítása várhatóan az év harmadik negyedévéig is elhúzódik, ami jelentős termeléskiesést okoz.
Gulyás Gergely azt is hangsúlyozta, hogy a kormány elítéli, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, de arra viszont konrkétan nem válaszolt, hogy azt az orosz támadást miért nem ítélték el, amely a Barátság kőolajvezeték leállását okozta. A miniszter szerint a szállítás akadozása miatt jelenleg az ukránokkal van vitájuk, mivel a tranzit tőlük függ.
A kormány nem tervezi szükségállapot bevezetését, és az áprilisi országgyűlési választásokat is a megszokott rendben megtartják – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón.
A miniszter szerint a rendkívüli jogrend bevezetése fel sem merült a kormányban.
A Telex kérdésére, hogy a négy éve tartó háborús veszélyhelyzet ellenére miért éppen most merült fel a kritikus infrastruktúra felmérése, Gulyás azt válaszolta, a tervek már készen állnak. „Jelenleg inkább a rendőrség és a katonaság közötti feladatmegosztást kell összehangolni” – tette hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
