HÍREK
A Rovatból

Magyarország költötte el a legtöbb pénzt az online kampányokra

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz visszalépett főpolgármester-jelöltje költötte a legtöbbet az összesítés szerint.


Január óta a június 9-i választásig 3 milliárd 390 millió forintot költöttek Magyarországon politikai hirdetésekre a Meta rendszerében a különböző szereplők. Ebből a kormányoldal mintegy 2,8 milliárd, az ellenzék 513 millió forinttal zárta a számlát

– mondta a Népszavának Lévai Richárd marketing specialista, a Közösségi kalandozások nevű blog tulajdonosa, szerzője.

Ezeket az összegeket elsősorban a Meta rendszeréhez tartozó Facebookon költötték el, de a cégé az Instagram és a Messenger is. Ami a pártköltéseket illeti, a kormánypártok (Fidesz-KDNP) 420 milliót költöttek január óta, míg az ellenzék 83 milliót.

A politikusoknál már tapasztalható némi ugrás, a kormányoldalhoz köthető politikusok 478, míg az ellenzékiek 325 milliót fizettek a Metának. A legjelentősebb összeget a kormányoldalhoz köthető média- és közszereplők (például Megafon, influenszerek) költötték, ugyanis médiánál 892 millió, közszereplőknél 915 milliót költöttek.

Ami az ellenzéket illeti, a különbség a kormányoldalhoz képest hatalmas, a média esetében „csupán” 96 millió, míg a közszereplőknél (mint például a Hétköznapi Hősök nevű Demokratikus Koalícióhoz kötődő influenszer platform), 4,6 millió ment el.

A szakértő és csapata azt is megvizsgálta, hogy európai összevetésben mennyit költöttek a magyarok a kampány utolsó hónapja, május 11. és június 9. között a Metán.

Magyarországon 1,92 milliárd lett az összpolitikai költés ebben az időszakban, míg a második helyen szereplő, területileg sokkal nagyobb Németországban 1,76 milliárdnál állt meg az összeg.

A harmadik helyen Belgium áll, ahol szintén két választást tartottak (EP- és szövetségi), mégis 1,6 milliárd volt az utolsó hét alatti költés. Ha lakosságarányosan nézzük a számokat, akkor is Magyarország áll az első helyen, egy lakosra 200 forintnyi hirdetés jutott, Belgiumban 140 forintra jön ki az arány, Németország pedig, akik az összköltésben második helyen voltak, ebben az összevetésben a 18. helyre csúsztak 20 forint/fővel.

A Meta felhasználókra vetített arányban is megtartottuk az első helyünket, 283 forintot költöttek felhasználónként, míg az ezüstérmes Belgiumban csak 199 forintot.

„Tehát minden felállásban éllovasok lettünk”

– ismertette az eredményeket Lévai Richárd, ugyanis a Meta felhasználókra vetített arányban is megtartottuk az első helyünket, 283 forintot költöttek felhasználónként, míg az ezüstérmes Belgiumban csak 199 forintot.

Google-hirdetésekre január óta 405 milliót fordítottak hazánkban politikai hirdetésekre. Ebből 309 milliót a kormányoldal és 95 milliót az ellenzék. A főpolgármesterek kampányára fordított pénzek esetében toronymagasan vezet a végül visszaléptetett Szentkirályi Alexandra, aki január óta 112,5 milliót költött a Meta esetében, míg Vitézy Dávid 55,6 milliót, Karácsony Gergely pedig mindössze 21 milliót áldozott a Meta-kampányára.

„A legtöbbet szinte mindenki az utolsó héten költötte, Vitézy Dávid például a teljes költésének 8 százalékát, 4,5 milliót azon a napon költötte el, mikor Szentkirályi Alexandra visszalépett. Érdekes még, hogy az utolsó hét teljes költése 735 millió volt, de arányaiban mégis itt költött a legkevesebbet a kormányoldal (76 százalék). A két utolsó nap, tehát június 8-a és 9-e is kiugró érték lett, a kormányoldal két nap alatt 212 milliót, míg az ellenzék 72 milliót költött”

– mondta a lapnak Lévai. Megjegyezte: a 2022-es kampánytól az utolsó héten is elmaradtak a kampányköltések, ugyanis akkor 827 millió volt a szóban forgó hét, szemben a mostani 735 millióval.

„Így végül, különösen ha az inflációt is számításba vesszük, a 2022-es kampányban többet költöttek a Metán. Azt viszont nem látjuk, hogy most akár az óriásplakátokra, a TV-reklámokra és egyéb más kampányeszközre mennyit fordítottak, ha ezeket is hozzávesszük, jóval nagyobb nagyobb lehet a végösszeg.”

(via Népszava)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk