ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Ma van anyák napja: döbbenetes, milyen régi hagyomány állt eredetileg az ünnep mögött

Az amerikai Anna Jarvis indította útjára a modern anyák napját, hogy édesanyja előtt tisztelegjen. De mi van az ünnep mögött? Ókori istenanyák, keresztény templomlátogatás, amerikai gyász és egy csomó virág.


Mindenki emlékszik az oviban tanult kis dalra: „Orgona ága, barackfa virága, öltözzetek új ruhába anyák napja hajnalára...”. És talán arra is, milyen jó érzés volt, amikor az ünnepségen elénekelve a dalt, elszavalva a betanult verssorokat, végül oda lehetett szaladni anya ölelő karjai közé, és egy kicsit ott megpihenni. Ha jól befúrtuk magunkat a vállába, nem is vettük észre, hogy a szemét a meghatottságtól el-elfutotta a könny.

Május első vasárnapja Magyarországon több, mint 100 éve az anyukák ünnepléséé. Viszonylag fiatal ünnep. Vagy nem? Kutatások szerint bizony inkább több ezer éves.

Egyszerre őriz ókori gyökereket, keresztény hagyományt és egy modern polgári mozgalom indításának százszor megbánt történetét.

Hazánkban az ünnep időpontja szorosan kötődik a katolikus Mária-tisztelethez, hiszen a május Szűz Mária hónapja. Ez a dátum a XX. század eleji magyarországi bevezetéskor rögzült, amikor a közösségi és iskolai ünnepségek keretét keresték a kezdeményezők.

Az anyák tiszteletének gondolata természetesen jóval mélyebbre nyúlik vissza. Az ókori görögök az istenek anyját ünnepelték tavaszi szertartásokkal, a keresztény középkorban pedig kialakult a „Mothering Sunday” hagyománya. Ez eredetileg nem az édesanyák ünnepe volt, hanem arról szólt, hogy az emberek ezen a napon visszatértek a saját „anyatemplomukba”, vagyis abba a templomba, amelyhez tartoztak, vagy ahol megkeresztelték őket.

Idővel ez a vallási szokás családi ünneppé alakult. Mivel sokan ilyenkor hazautaztak, meglátogatták a családjukat is, főleg az édesanyjukat. Így kapcsolódott össze a nap az anyák köszöntésével.

A modern, világi anyák napja azonban a XIX-XX. század fordulóján kapott új értelmet, és egyáltalán nem a kereskedelmi csillogás jegyében született. Az első komoly kezdeményezés Julia Ward Howe nevéhez fűződik, aki 1870-ben egy pacifista kiáltványt tett közzé, amelyben az anyákat szólította fel a békéért való közös kiállásra. Az igazi áttörést mégis egy személyes gyászból fakadó elhatározás hozta el. Anna Jarvis 1908. május 10-én ötszáz fehér szegfűt küldött édesanyja emlékére a nyugat-virginiai Grafton templomába – írja a Time magazin.

Jarvis ezt követően országos kampányba kezdett, amelynek csúcspontjaként Woodrow Wilson amerikai elnök 1914. május 9-én elnöki proklamációban jelölte ki május második vasárnapját.

A cél az volt, hogy a nap legyen „a nemzet édesanyái iránti szeretetünk és tiszteletünk nyilvános kifejezése”.

Az Egyesült Államok Nemzeti Levéltárában őrzött eredeti dokumentum szerint az elnök ezzel a gesztussal emelte hivatalos rangra az ünnepet.

Jarvis később elborzadva figyelte, ahogy mozgalmát felkarolta és kiüresítette a kereskedelem. Élete hátralévő részében elszántan küzdött az ünnep elüzletiesedése ellen.

Az amerikai példa Magyarországra a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt közvetítésével jutott el. Az első anyák napi ünnepségeket 101 éve, 1925-ben tartották, a már említett májusi Mária-kultuszhoz kapcsolódva. A Magyar Nemzeti Levéltár adatai szerint a kezdeményezés annyira sikeres volt, hogy 1928-ra egy miniszteri rendelet már az iskolai kötelező ünnepélyek közé emelte. A gyerekek által készített rajzok, a tanult versek és a szezonális virágok váltak a nap jelképeivé.

Ha ennyire színesek az ünnep gyökerei, nem meglepő, hogy országonként más-más időpontban ünneplik ezt a napot. Az Egyesült Királyságban és Írországban az anyák napja ma is az eredeti, középkori dátumhoz, a nagyböjti naptárhoz igazodik. Spanyolország 1965-ben helyezte át az ünnepet decemberről május első vasárnapjára, hogy jobban illeszkedjen a Mária-hónaphoz – írja az RTVE.

Mexikóban minden évben május 10-én tartják a Día de las Madres-t, amelynek praktikus oka is van, a fizetésnaphoz igazodtak.

Thaiföldön augusztus 12-én, a 2025-ben elhunyt Sirikit anyakirályné születésnapján ünneplik az anyák napját, míg Norvégiában már február második vasárnapján megtartják az ünnepet.

És akkor jöjjön a gyakorlati rész azoknak, akik most néztek fel riadtan a telefonjukból: igen, még menthető a helyzet:

A virág klasszikus, és nem véletlenül. Nem kell belőle hatalmas kompozíció, sőt jobb is, ha nem úgy néz ki, mintha egy wellnesshotel recepciójáról vettük volna el. Egy csokor orgona, tulipán, pünkösdi rózsa, vadvirágos hangulat, mellé egy normális mondat többet ér, mint a celofánnal vívott küzdelem.

A másik verhetetlen last minute ajándék az idő. Nem metaforikusan, hanem konkrétan.

Egy közös séta, ebéd, kávé, mozi, piacozás, temetőlátogatás, kertben üldögélés. A legtöbb anya nem azért örül ennek, mert egyébként unatkozna, hanem mert a felnőtt gyerekeiből általában jóval kevesebbet kap, mint szeretné.

Az anyák napja lehet kereskedelmi, lehet óvodai ünnepség, lehet idegesítően szirupos, lehet elfelejtett és utolsó pillanatban mentett. De a legjobb verziója még mindig ugyanaz, amit Anna Jarvis eredetileg akart: szeretettel gondolni arra a nőre, akinek kb. mindent köszönhetünk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Zsombor először szelte át a Balatont – de a kollégáival megélt csapategység miatt úgy érzi, nem utoljára
Van, aki évekig csak tervezi, hogy egyszer teljesíti a Lidl Balaton-átúszás távját, más pedig fogja magát, és valóban nekivág. Zsombor idén először evezte át a tavat – úgy, hogy külön erre a kihívásra egyetlen edzéssel sem készült.


Sokak bakancslistáján szerepel egy egyszerűnek tűnő mondat: egyszer át kellene úszni a Balatont. Az 5,2 kilométeres táv azonban a vízről nézve már jóval komolyabb vállalásnak látszik, mint a partról. A Balaton-átúszáson ráadásul nemcsak úszva lehet eljutni Révfülöpről Balatonboglárra: aki inkább evezővel vágna neki a tó átszelésének, ugyanúgy rajthoz állhat.

A 25 éves Groska Zsombor idén először indult el az átevezésen. Bár korábban már evezett a Holt-Körösön, a Balaton teljesen új kihívást jelentett számára.

Ennek ellenére nem készült hónapokig tartó edzéstervvel. Az edzőtermet viszont rendszeresen látogatta: amikor az ideje engedte, hetente két-három alkalommal sportolt.

Hogy miért nevezett be mégis? A válasza egyszerű: szeret új dolgokat kipróbálni és feszegetni a saját határait.

@szeretlekmagyarorszag.hu #hirdetes Két éve nem evezett, most mégis nekivágott a Balatonnak. Vajon célba ért Zsombor? És mi volt a legnagyobb élménye?  #megusztam #teamlidl #Balatonatuszas #Lidl ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Egy kihívás, amelynek nem egyedül vágott neki

Zsombor eredetileg Orosházáról származik, jelenleg Budapesten él, és 2. üzletvezető-helyettesként dolgozik a Lidl egyik belvárosi üzletében. Diákéveit is beleszámítva kisebb megszakításokkal már körülbelül hat éve kötődik a céghez.

Munkája jóval többet jelent annál, mint amit egy gyors felsorolás visszaadhat. Részt vesz a műszakok irányításában, az áruk kihelyezésében és az üzlet rendben tartásában, de ahogy ő fogalmaz: valójában egy összetett folyamatot kell átlátnia, amely egyben tartja az egész boltot.

A Balaton partján azonban ezúttal nem üzletvezető-helyettesként, hanem egy új kihívást maga mögött tudó lelkes versenyzőként találkoztunk vele.

Igaz, a kollégáitól itt sem szakadt el teljesen: saját üzletéből egyik munkatársa szintén átevezte a tavat, rajta kívül pedig több Lidl-dolgozó is részt vett az eseményen vagy szurkolt a parton. Egy komoly Lidl-csapat állt össze Balatonbogláron.

Zsombornak sokat jelentett, hogy tudta: vannak körülötte olyanok, akik kíváncsiak arra, sikerül-e teljesítenie a távot. A rajt előtt azt is elárulta, a támogatás némi plusz motivációt adott neki – és persze nem szeretett volna szégyent vallani a kollégái előtt.

Jövőre akár úszva is nekivágna

Zsombort a célban már éremmel a nyakában értük utol. Olyan jól teljesített, hogy a parton sem volt egyszerű lépést tartani vele, ő pedig jelezte: valószínűleg nem ez volt az utolsó alkalom, hogy részt vett az eseményen.

Idén evezve szelte át a Balatont, de már az is megfordult a fejében, hogy egyszer majd úszva próbálja teljesíteni az 5,2 kilométeres távot.

Addig pedig marad neki emlékként egy érem és egy olyan történet, amelyet később is fel lehet idézni – akár egy hosszú műszak után a kollégákkal.

A Lidl egy évtizede névadó szponzorként támogatja a Balaton-átúszást. A rendezvényen évről évre a vállalat több munkatársa is részt vesz, az úszók és evezők mellett pedig kollégáik is ott vannak a parton. Zsombor történetéből pedig az is látszik, hogy egy ilyen program nemcsak az egyéni teljesítményről szólhat: közös élménnyé válhat azokkal is, akikkel a résztvevők a hétköznapokban együtt dolgoznak.

Dolgoznál te is a Lidl csapatában?

Stabil munkahelyet, kiemelkedő fizetést és egy valóban támogató, összetartó közösséget keresel? Lépj be a Lidl csapatába, és találd meg a hozzád illő pozíciót!

Nézd meg  az aktuális állásajánlatokat, és jelentkezz: https://jobs.lidl.hu/


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Meghalt a világ egyik utolsó vastüdős betege: a 78 éves nő azért vesztette életét, mert a nyolcvanéves gépet már nem lehetett megjavítani
Martha Ann Lillard 78 évesen halt meg Oklahomában, miután a gyermekbénulás miatt használt gépe meghibásodott. A nő ötödik születésnapja óta, több mint hetven éven át szorult a készülék támogatására.


78 éves korában meghalt Martha Ann Lillard, az utolsó amerikai járványos gyermekbénulás-túlélő, aki még vastüdőre szorult. Az 1940-es évekből származó gépe sorra meghibásodott, és már nem akadt, aki megjavítsa – írta az Associated Press.

Lillard állapotát a családja szerint a hosszú lefolyású Covid szövődményei súlyosbították, de az állapota azután vált kritikussá, hogy az életét hetven éven át fenntartó készülék megbízhatatlanná vált.

A nő az elmúlt két évben már közel 24 órában a gépben volt, miután kétszer is elkapta a koronavírust.

A technikai problémák állandósultak. Húga, Cindy McVey szerint a gép egyes alkatrészei negyvenes évekbeli Chevrolet autókból származtak, és szinte lehetetlen volt őket pótolni.

„Van egy tartalékmotorunk, de nincs, aki be is szerelje, ha szükség lenne rá” – mondta a testvére.

Egy tavalyi tornádó idején az áramszünet miatt a gép leállt, és Lillard férje szájon át lélegeztette, amíg a segítség megérkezett.

Hiába próbált átállni modernebb lélegeztetőkre, azok nem tudták biztosítani a számára szükséges nyomást.

„Egyik készülék sem tudott 21 psi-re felmenni, amire a légzésemhez szükségem volt. Szóval egyszerűen nem voltak hatékonyak” – nyilatkozta korábban.

A kislányt ötödik születésnapján, 1953-ban diagnosztizálták gyermekbénulással. Egy interjúban idézte fel a betegség kezdetét:

„Felébredtem, sütött a nap, fel akartam ülni, és a nyakam borzasztóan fájt. Nem tudtam felemelni a fejem a párnáról.”

Négy nappal később elvesztette az eszméletét. A kimerültség miatt azonban másképp élte meg a gépbe kerülést, mint sok más gyerek. „A gyerekeket általában nem szerették, ha beteszik őket, tiltakoztak, de én nem.”

„Amikor beletettek, fáradt voltam. Mindig csodálatos érzés volt bemenni oda.”

Évtizedeken át viszonylag önálló életet élt, csak éjszakánként használta a gépet, ellátta magát, festett, verseket írt és bal kézre komponált zongoradarabokat. Idén februárban ment feleségül Baha Salhhoz, akivel több mint húsz éve ismerték egymást online.

Két éve halt meg Paul Alexander, a „vastüdős ember”, aki szintén több mint hetven évet élt egy ilyen készülékben. Az ő élete – jogi diplomával, ügyvédi praxissal és egy megírt memoárral – azt mutatta, hogy a gyermekbénulás utáni élet is lehet teljes, de halála előrevetítette, mennyire kiszolgáltatottak a még élő páciensek az elavuló technológiának. Alexander is azért ragaszkodott a történelmi készülékhez, mert az jobban működött számára, de már évekkel ezelőtt komoly nehézségekbe ütközött a vastüdő javítása.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Juhász Péter: Orbán titkos hátsó bejárata, Tiborcz építkezései, Mészáros Lőrinc villái is szerepeltek az oligarchatúránkon
Juhász Péter egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy részt vett egy budapesti „oligarchatúrán”. A sétát a Cápák közöttből ismert Tóth Ildikó vezette, aki korábban a NER-luxusról szóló anyagokat gyűjtött Hadházy Ákosnak.


Juhász Péter egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy részt vett egy Tóth Ildikó által szervezett „oligarchatúrán”. Azt írta: „Amikor meghallottam, hogy Tóth Ildikó oligarchatúrákat szervez, azonnal felvettem vele a kapcsolatot. Ha valaki kíváncsi egy ilyen túrára, hát én vagyok az!”

A bejegyzés szerint a túra egyelőre Budapesten zajlott. „Egyelőre csak Budapesten belül jártunk végig néhány emblematikus helyszínt, miközben Ildikó elmesélte a legfontosabb tudnivalókat.”

Juhász szerint „Orbán titkos hátsó bejárata, Tiborcz építkezései, Matolcsy Ádám és Mészáros Lőrinc villái, valamint Rogán Cili válási ajándéka is szerepelt az útvonalunkon.”

A túrát vezető Tóth Ildikó, a Cápák között című műsorból ismert üzletasszony korábban több interjúban beszélt arról, hogy ő informálta Hadházy Ákos független képviselőt, amikor az a NER-hez köthető feleségek luxuskiadásait mutatta be. Tóth szerint a kézzelfogható rongyrázás bemutatása sokkal nagyobb hatást gyakorol a közvéleményre, mint a bonyolultabb korrupciós ügyek. Egy alkalommal úgy fogalmazott, a NER-elit rongyrázása európai mércével is példátlan költekezés.

Tóth Ildikó arról is beszámolt, hogy miután Rogán Cecília házát fotózta, autós követésbe keveredett.

A posztban említett helyszínek mindegyike kötődik a sajtóban korábban már tárgyalt ügyekhez.

Az „Orbán titkos hátsó bejárata” kifejezés a Karmelita kolostorra utal, amelynek hátsó megközelítési útvonalai ellenzéki akciók és sajtóbeszámolók visszatérő témái voltak.

A „Tiborcz építkezései” a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a cégcsoportjához, a BDPST Grouphoz köthető, nagy figyelmet kapó fővárosi ingatlanfejlesztéseket jelölik.

Matolcsy Ádám és Mészáros Lőrinc neve az elmúlt években számos, nagy értékű budai és Budapest környéki luxusingatlan kapcsán merült fel oknyomozó cikkekben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Eltűnt a közmédiáról, de egy másik adó mentette meg a magyarok egyik legfontosabb „műsorát”
Hétfőtől a Klubrádió sugározza a déli harangszót a 12 órási hírek előtt. A lépésre azért volt szükség, mert a hagyomány a közmédia hírszolgáltatásának leállása miatt eltűnt a Kossuth Rádióból.


Hétfőtől a Klubrádión hallható a déli harangszó, miután a közmédia hírszolgáltatásának múlt heti szünetelése miatt a Kossuth Rádióban napok óta nem szólalt meg a hagyományos műsorelem. A harangszó a 12 órási hírek előtt kap helyet a rádió műsorában.

A rádió vezetése belső e-mailben értesítette a munkatársakat a döntésről, amellyel jelezni kívánják, hogy mostantól ők látják el a közszolgálati feladatot.

A váltásra azért volt szükség, mert a déli harangszó eltűnt a Kossuth Rádió frekvenciájáról, ahol a hírszolgáltatás leállítása óta a Bartók Rádió műsora hallható. Bár a hírek szombat óta részlegesen visszatértek, a harangszót nem állították vissza, aminek elmaradását több hallgató is hiányolta.

A közmédia a leállást átmeneti működési döntésként kommunikálta, amely után a megszokott műsorelemek helyreállítása fokozatosan történhet meg.

Múlt kedden az MTVA bejelentette a közmédia hírszolgáltatásának átmeneti szünetelését. Az M1 elsötétült, a Kossuth Rádió helyén pedig a Bartók Rádió műsora kezdett szólni. A hírszolgáltatást szombaton részlegesen újraindították, de a déli harangszó továbbra sem hallható az állami rádióban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk