ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

„Légy az orvosom!” – A Hair slágerét énekelve keres magának háziorvost egy angol falu

A praxis maga Cornwall legjobbja, és még így is problémát okoz egy új orvos felkutatása. A helyiek minden esetre megtettek mindent, hogy felhívják magukra a figyelmet.


Az orvoshiány nem csak Magyarországon okoz nehézségeket. Egy dél-nyugat angliai falu igazán kreatív módszerhez nyúlt, amikor kiderült, hogy nyugdíjba vonuló háziorvosuk helyébe senki nem jelentkezett, és hamarosan ellátatlanul marad a közel 5000 fős település egy része.

Az egyébként is nagyon aktív közösség filmet forgatott, melyben maguk a leendő páciensek lépnek fel, így gyorsan virálissá váló álláshirdetésük egészen biztosan nem sikkad el a többi száz között.

A projektet a megmaradt háziorvos, Dr. Hendriksz kezdeményezte, mert úgy érezte, kreatívabb megközelítésre van szükség ahhoz, hogy friss diplomás vagy máshol praktizáló háziorvosokat találjanak a megüresedett helyre. Megkereste a Really Lovely Projects-et, egy helyi művészekből álló csapatot, hogy találjanak ki egy olyan kampányt, amely bemutatja szeretett közösségét, és megérinti a leendő doktorok szívét.

A forgatás egy flashmob keretében történt, a Hair musical I Got Life című számát írták át, annak zenéjére éneklik el, mit tudnak ajánlani annak az orvosnak, aki Lostwithielt választaná új praxisa színhelyéül. A teljesség igénye nélkül vágják egymásra az adottságokat: van orvosi rendelő, lesz fizetés, van gyógyszertár, együttműködő páciensek, folyó, strand, ezer éves várrom, nagy bulik az árnyas fák alatt, menő éttermek és nagyon komoly közösségi élet

- ez utóbbit nem kell mondaniuk, kiderül a videóból.

Az egyperces filmet látva úgy tűnik, mindent felsoroltak, amit csak nyújtani tudnak, de aki ismeri ezt a valóban mesebeli kis települést, tudja, hogy néhány dologról szemérmesen hallgattak állásajánlatukban.

Lostwithiel ugyanis a cornwall-i régió első fővárosa volt, nagyjából a mi Esztergomunkkal egyidőben, az a bizonyos ősi várrom is ezt bizonyítja. A településen található Károly király egyik kedvenc birtoka, amit még hercegként alakíttatott ki, és ahol évente többször megszállt, amikor a gazdasága ügyeit intézte.

Most, hogy már király, Vilmos herceg örökölte meg a területet és vele a környék földjeinek jó részét. A koraközépkori kisvárosban valóban nagy bulikat tartanak a folyópart árnyas fái alatt, a középkori mutatványosokat idéző gólyalábas óriások felvonulásától kezdve a lampionos meneten át koncertekig. A főutcán sok más között még egy Michelin csillagos étterem is megbújik.

Mondhatnánk, Cornwall az Egyesült Királyság Balaton-felvidéke. A praxis maga Cornwall legjobbja, és még így is problémát okoz egy új orvos felkutatása. Kíváncsian várjuk, mikor mutatja majd be közösségi oldalán Lostwithiel a meglelt új doktort. Ezek után nem kérdés, hogy annak is nagy hírverést fognak csapni.

VIDEÓ: Így keresik az új orvost


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, melyik életkorban érezzük magunkat a legnyomorultabbnak
Egy 132 országra kiterjedő kutatásban azonosították az emberi boldogtalanság mélypontjának idejét.
Sz.E., Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 10.



Ha a negyvenes éveid végén úgy érzed, mintha elfogyott volna a lendület és egyre nagyobb rajtad a nyomás, nem képzelődsz.

A statisztikák szerint épp ekkor a legnehezebb az emberi lét.

Egy friss kutatás szerint a boldogságunk U-alakú görbét követ, amelynek mélypontja átlagosan 47 éves korunk körül jön el. A jó hír az, hogy innen már csak felfelé vezet az út.

David Blanchflower, a Dartmouth College professzora több mint félmillió ember adatait elemezte 132 országból, hogy feltárja a jelenség hátterét. „A boldogság életünk során egy U-alakú görbét ír le” – erősítette meg a kutató. A görbe fiatal korunkban magasról indul, majd mkire kozépkorúak leszünk, a mélypontra zuhan, hogy aztán idősebb korunkra újra emelkedni kezdjen.

Egy apró eltérés azonban akad a fejlett és kevésbé fejlett gazdasággal rendelkező országokban.

A fejlett országokban élők boldogságszintje átlagosan 47,2 éves korban éri el a mélypontját, míg a fejlődő országokban ez 48,2 év körül következik be

– derül ki a National Bureau of Economic Research tanulmányából.

Az okok összetettek.

Ebben az életkorban sokan az úgynevezett szendvicsgeneráció tagjai, akik egyszerre gondoskodnak idősödő szüleikről és saját gyerekeikről, ami komoly érzelmi és anyagi terhet ró rájuk.

Emellett a karrier szempontjából is kritikus időszakról van szó: sokan ekkorra jutnak el középvezetői szintre, ahol nő a felelősség, de nem feltétlenül az elégedettség.

Gyakran úgy érzik, elérték a csúcsot, és a nyugdíj még nagyon messze van. Ehhez társul az önreflexió is, a múltbeli döntések mérlegelése és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság.

A mélypont azonban nem végállomás.

Ahogy haladunk előre az életben, a boldogságunk újra növekedni kezd, mivel idővel reálisabban látjuk önmagunkat, jobban értékeljük azt, amink van, és kevésbé hasonlítjuk magunkat másokhoz.

Fontos ugyanakkor látni, hogy a klasszikus U-alakú görbe nem mindenhol és minden körülmények között érvényesül. A legfrissebb adatok szerint több országban, különösen a járvány után, a fiatalabb korosztályok jólléte is csökkent, ami átrajzolhatja a megszokott életkori mintázatot.

Szakértők szerint nem kell drasztikus változtatásokra gondolni, sokszor apró döntések is elegek ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat.

„A tudatos jelenlét és a hála gyakorlása kulcsszerepet játszik a közérzet javításában” – hangsúlyozzák a pszichológusok, akik szerint már napi néhány perc célzott gyakorlat is érezhető változást hozhat.

A hála-napló vezetése vagy a rendszeres, akár rövid testmozgás beiktatása bizonyítottan csökkenti a stresszt és növeli az elégedettséget.

A lényeg, hogy a mélypontot ne végállomásként, hanem egy új, tudatosabb életszakasz kezdeteként fogjuk fel.

Via RNZ


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több dunántúli megyében is felbukkant a kutyákra végzetes álveszettség
A Nébih Somogy vármegyében sertésállományban, míg Baranyában elhullott rókákban igazolta az Aujeszky-betegséget. A hatóságok a kutyatartók fokozott óvatosságát kérik az érintett területeken.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 12.



Perceken is múlhat egy kutya élete: a Dunántúlon ismét felbukkant az álveszettség, amely emberre nem veszélyes, de a kutyákra és macskákra szinte mindig halálos.

A vírus jelenlétét több helyen is kimutatták, Baranyában és a Dunántúl más részein rókák és más vadon élő állatok elhullása hívta fel a figyelmet a problémára.

Márciusban Cserkút térségében tömeges rókaelhullást észleltek, ahol a laboratóriumi vizsgálatok igazolták az álveszettséget. Januárban pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Somogy vármegyében, sertésállományokban azonosította a vírust, ami miatt járványügyi intézkedéseket is bevezettek.

Bár a vírus elsősorban a sertéseket érinti, a fertőzés könnyen átterjedhet más emlősökre is, különösen a kutyákra és macskákra. Esetükben a betegség szinte kivétel nélkül halálos kimenetelű.

A kór gyorsan zajlik le, és jelenleg nincs hatékony gyógymód ellene.

A tünetek rövid időn belül jelentkeznek és elsősorban az idegrendszert érintik: a leggyakoribb jelek a fokozott nyugtalanság, az izgatottság, az intenzív viszketés és a mozgáskoordinációs zavarok. A vírus az emberre nem jelent veszélyt.

A fertőzés terjesztésében a vadon élő állatok, elsősorban a vaddisznók játszanak szerepet.

A kutyák vadászat közben, erdei séták során vagy fertőzött állati maradványokkal érintkezve is elkaphatják a vírust, amihez már egyetlen harapás vagy rövid kontaktus is elegendő lehet.

Ezért fontos, hogy erdős, vadban gazdag területeken az ebeket ne engedjék szabadon kóborolni, és megakadályozzák, hogy tetemekhez vagy ismeretlen eredetű maradványokhoz férjenek hozzá.

A veszély nemcsak a természetben leselkedik: a fertőzés a háztartásba is bekerülhet, ha nem megfelelően ellenőrzött eredetű nyers húst, különösen vadból vagy otthoni feldolgozásból származó sertéshúst adnak a háziállatoknak.

Ha a betegség gyanúja felmerül, a gyors állatorvosi vizsgálat elengedhetetlen a pontos diagnózis miatt, illetve azért is, mert segíthet kizárni más, kezelhető betegségeket.

Az Aujeszky-betegség a nevét Aujeszky Aladár mikrobiológusról kapta, aki a 20. század elején írta le a kórt, és különítette el a veszettségtől. Magyarország korábban mentesnek számított a betegségtől a haszonállatok körében, de a vírus a vadállományban továbbra is fennmaradhatott.

Via Agroinform


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ezért okozhat hízást a kenyér, még akkor is, ha nem eszünk sokat
A tudósok szerint a finomított szénhidrátok iránti preferencia lassítja le az anyagcserét, nem pedig a túlevés okozza a súlygyarapodást. A folyamat a kísérletben résztvevő hím egerekben volt a leginkább kifejezett.


Súlygyarapodást okozhat a fehér kenyér anélkül, hogy többet ennénk – erre a következtetésre jutott egy friss, egereken végzett japán kutatás. Az Oszaka Metropolitan Egyetem tudósai kimutatták, hogy a finomított szénhidrátok fogyasztása képes lelassítani a szervezet energiafelhasználását, és a zsírraktározás felé tolni az anyagcserét, még akkor is, ha a kalóriabevitel nem emelkedik – írta a ScienceAlert. A vizsgálat szerint a zsírszövet növekedése különösen a hím egerekben volt kifejezettebb.

A kísérletben laboratóriumi egerek szabadon választhattak a normál, gabonaalapú tápjuk és a szénhidrátdús ételek – egyszerű kenyér, sütött búzaliszt vagy sütött rizsliszt – között. Az állatok egyértelműen a szénhidrátokat részesítették előnyben, a kutatók pedig a súlyváltozás mellett az energiaégetésüket, a vérmintáik hormon- és metabolitszintjeit, valamint a máj génaktivitását is vizsgálták. A molekuláris elemzésekből kiderült, hogy a kenyér hatására fokozódott a szénhidrátok zsírrá alakításáért felelős gének aktivitása. A kutatók szerint a jelenség kulcsa nem egy rejtélyes búzaösszetevő, hanem a szénhidrátok iránti vonzalom és annak hatásai.

„Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a súlygyarapodás nem feltétlenül búzaspecifikus hatásoknak tudható be, sokkal inkább az erős szénhidrátszeretetnek és az ezzel járó anyagcsere-változásoknak”

– magyarázta Shigenobu Matsumura, a kutatás vezető táplálkozástudósa. Amikor a búzalisztet kivették az egerek étrendjéből, a hízás megállt, és az anyagcsere-folyamatok is visszaálltak a normális kerékvágásba.

Bár a felfedezés egérkísérleteken alapul, és az emberi szervezet működése összetettebb, az eredmények rávilágítanak, hogy a táplálék minősége legalább annyira fontos lehet, mint a mennyisége. A test zsírraktározásának fokozódása azért is aggasztó, mert a szervek körül felhalmozódó vastag hasi zsírpárna komoly egészségügyi kockázatot jelent.

A japán kutatók a következő lépésben emberi vizsgálatokat terveznek. „Előre tekintve, kutatásunkat emberekre szeretnénk áthelyezni, hogy megvizsgáljuk, milyen mértékben érvényesek a most azonosított anyagcsere-változások a valós étrendi szokásokra” – mondta Matsumura, aki azt is hozzátette, hogy a jövőben azt is elemezni fogják, a teljes kiőrlésű gabonák, a rostok, a fehérjék és zsírok, valamint a fogyasztás időzítése miként befolyásolják a szervezet reakcióit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több mint 710 milliárdot fizettek be: így járulnak hozzá a kiskereskedelmi óriások a költségvetéshez
A hat nagy nemzetközi hátterű élelmiszer kiskereskedelmi lánc mindegyike maradéktalanul kiveszi a részét a magyar közteherviselésből. Ezek a cégek 2024-ben együttesen több mint 710 milliárd forint adót fizettek be a magyar költségvetésbe, ami önmagában is fedezné például a háziorvosi ellátás és a családi pótlék együttes költségét, vagy a rendőrség éves fenntartását bérekkel együtt.


A Magyarországon működő hat nagy, nemzetközi háttérrel rendelkező kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, LIDL, PENNY, SPAR, Tesco) 2024-ben több mint 710 milliárd forintot fizetett be a magyar költségvetésbe adó és járulék formájában. Ebből a legnagyobb tételt a két forgalmi adó, a 27 százalékos áfa (370 milliárd forint) és a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó (170 milliárd forint) tette ki, a fennmaradó rész főleg a béreket terhelő adó- és járulék terhe (88 milliárd forint), de a cégek tucatnyi egyéb jogcímen teljesítenek még milliárdos adó és állami díjfizetési kötelezettségeket, köztük olyan tételekkel, mint a társasági adó, iparűzési adó, a reklámadó, az építményadó, vagy a hulladékgazdálkodási termékdíjak.

A hat lánc sok szempontból magyar vállalatnak tekinthető: élelmiszer-termékeik 80 százaléka hazai forrásból származik, 50 ezernél is több magyar embert foglalkoztatnak, 2024-ben több mint 12000 tonna élelmiszert mentettek meg és juttattak el az arra rászorulóknak, és milliárdos értékben támogatják a közösségeket és a jótékonysági célokat.

A hat nagy élelmiszer kiskereskedelmi lánc által befizetett több mint 710 milliárd forint adó és járulék 2024-ben olyan állami kiadási tételek finanszírozására lett volna önmagában elegendő, mint

  • a családi pótlék (305 milliárd),
  • a teljes háziorvosi ellátás (300 milliárd),
  • az összes rendelőintézeti járóbeteg szakrendelés (200 milliárd),
  • a gyermekvédelmi alap- és szakellátás: (140 milliárd),
  • a rokkantsági és rehabilitációs ellátás (480 milliárd), vagy
  • a rendőrség működtetése fizetésekkel együtt (655 milliárd forint)
  • és – amint látszik – olykor akár ezek kombinációit is fedezni tudta volna.

Mindezekhez képest a hat nagy kiskereskedelmi lánc összevont mérlege 24,5 milliárd forint veszteséget mutatott 2024-ben, egy részük egyetlen fillér profitot sem termelt.

Ez a hat társaság együtt és külön-külön is teljesítik a magyar embereknek azt az elvárását, hogy a Magyarországon működő cégek maradéktalanul kivegyék a részüket a közteherviselésből.

A cikk a Tesco Magyarország támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET: