Legszívesebben jól pofán vágnánk, aztán rögtön utána magunkhoz ölelnénk – végre a mozikban a Toxikoma!
A film nem a Trainspotting vagy a Ponyvaregény olcsó, magyar verziója, nem Szabó Győző önmentegető egotripje, és még csak nem is a „Tigrisszelídítő” Csernus doki vállon veregetése. Hanem egy tapasztalt rendező magabiztos kézzel összerakott, feszült drámája.
Míg vörös az ég, szól Amerika hangja, üvöltenék, hogy húzzatok a francba! Nem én leszek, nem én leszek, ki a végén feladja! Nem én megyek, nem én megyek, ti húzzatok a francba! – üvölti teli torokból a mikrofonba egy harminc körüli, dühös srác (Molnár Áron) egy füstös pinceklubban.
Lefut a szám, a közönség őrjöng. A fiú leugrik a színpadról, félrelöki az útjában álló, betépett arcokat, beront a mosdóba, rutinos mozdulattal letépi a mocskos vécétetőt, kipakolja rá a cuccot, és belövi magát. Semmi szépítés, semmi mellébeszélés, egyből benne vagyunk a sztoriban.
A kilencvenes évek legvégén járunk, néhány évvel az első romkocsmák megjelenése előtt, akkor, amikor Budapesten virágzott a klubélet. Amikor a könnyűzene még nem youtuberek hobbija volt, hanem alternatív rock- és punk-bandák arénája, a valóságból pedig heroinnal lehetett a leghatékonyabban kilépni. Ebbe a világba repít vissza minket Herendi Gábor, aki legújabb játékfilmjét Szabó Győző 2012-ben megjelent Toxikoma című drogvallomásából készítette.
Könyvében a színész tíz évig tartó heroinfüggőségéről, a rehabon töltött időszakáról és Csernus Imre pszichiáter segítségével való leszokásáról írt, ez az egy évtizedes küzdelem lett belesűrítve a kétórás moziba, aminek a bemutatója egy évet csúszott a koronavírus miatt, de végre megérkezett.
Azért végre, mert a Toxikoma apró hibáival együtt is remek film lett. Nem a Trainspotting vagy a Ponyvaregény olcsó, magyar verziója, nem Szabó Győző önmentegető egotripje, és még csak nem is a „Tigrisszelídítő” Csernus doki vállon veregetése. Hanem egy tapasztalt rendező magabiztos kézzel összerakott, feszült drámája, ami egyszerre szól egy ember útkereséséről, bűnről és bűnhődésről, barátságról, párkapcsolatokról, jó és rossz döntésekről, orvos és páciens viszonyáról, a döglődő magyar egészségügyről, a benne dolgozókról és érintőlegesen, de nagyon is valóságosan az ezredforduló társadalmi problémáiról.
A Toxikoma legnagyobb érdeme, hogy miközben két országosan ismert, a bulvárlapokban gyakran feltűnő embert tesz meg főszereplőjének, úgy ábrázolja őket, hogy az első pillanatban le is fejti róluk celebségüket. A Molnár Áron által alakított Szabó Győzőről tudjuk, hogy ő Szabó Győző, de mégis csak egy srác a sok közül.
Történetesen egy nárcisztikus bunkó, aki mindenkinek megmondja a tutit, de ha saját magára terelődik a szó, akkor félrebeszél. Valaki, akit legszívesebben jól pofán vágnánk (szerencsére a film egyik fontos jelenetében ezt Csernus meg is teszi helyettünk), aztán rögtön utána magunkhoz ölelnénk.
Bányai Kelemen Barna pedig úgy játssza mellette Csernus Imrét, hogy egyből elfeledteti velünk a tévéből ismert „Csernus Imreséget”, és csak az Országos Pszichiátriai Intézet aszociális, láncdohányos addiktológusát látjuk benne. Valakit, akinek az első találkozástól fogva isszuk a szavait, és drukkolunk neki, hogy a Győző démonaival és egójával vívott harcból végül ő kerüljön ki győztesen. Mert ez az ára annak, hogy ez a nagypofájú srác túlélje ezt az egészet.
Drukkolunk neki, pedig tudjuk, hogy túlélte, pláne, hogy a rehabon olvassa először a Valami Amerika forgatókönyvét. Azét a filmét, ami a felépülése után Szabó Győzőnek és a rendező Herendi Gábornak is meghozta az ismertséget.
Innen nézve tehát Toxikoma önreflexív filmként is értelmezhető, de semmi egyéb nem emlékeztet benne az Amerika-trilógiára.
Herendi, aki a reklámfilmezés felől érkezett a játékfilmhez, és az azóta eltelt húsz év legnagyobb magyar közönségsikereit szinte mind az ő nevéhez köthetjük, mindenféle manír nélkül, a maga valóságában mutatja be a pesti bérházakban rejtőző drogtanyákat, az alternatív színházak világát, a rehabot és a méltatlan körülmények között, fillérekért dolgozó egészségügyisek méltó gyógyulásért folytatott mindennapi küzdelmeit.
A Toxikomával kapcsolatban egyedül amiatt lehet hiányérzetünk, hogy nem ismerjük meg jobban Győző korábbi életét. Vagyis nem kapunk választ arra, miért indult el annak idején azon az úton, aminek a végén Csernus nélkül valószínűleg a temető várta volna. Ugyanígy elvarratlan marad a csodálatos Török-Illyés Orsolya által játszott főnővér szála, de mindezt hajlandóak vagyunk megbocsátani a filmnek a fent leírtak miatt. Mert a Toxikoma egy újabb ok, hogy beüljünk egy magyar filmre, ebből pedig mindannyian csak jól jöhetünk ki.
Míg vörös az ég, szól Amerika hangja, üvöltenék, hogy húzzatok a francba! Nem én leszek, nem én leszek, ki a végén feladja! Nem én megyek, nem én megyek, ti húzzatok a francba! – üvölti teli torokból a mikrofonba egy harminc körüli, dühös srác (Molnár Áron) egy füstös pinceklubban.
Lefut a szám, a közönség őrjöng. A fiú leugrik a színpadról, félrelöki az útjában álló, betépett arcokat, beront a mosdóba, rutinos mozdulattal letépi a mocskos vécétetőt, kipakolja rá a cuccot, és belövi magát. Semmi szépítés, semmi mellébeszélés, egyből benne vagyunk a sztoriban.
A kilencvenes évek legvégén járunk, néhány évvel az első romkocsmák megjelenése előtt, akkor, amikor Budapesten virágzott a klubélet. Amikor a könnyűzene még nem youtuberek hobbija volt, hanem alternatív rock- és punk-bandák arénája, a valóságból pedig heroinnal lehetett a leghatékonyabban kilépni. Ebbe a világba repít vissza minket Herendi Gábor, aki legújabb játékfilmjét Szabó Győző 2012-ben megjelent Toxikoma című drogvallomásából készítette.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem kell tehát a tomboló hőségben órákat várakozni az autópályán, hogy átéljük az Isztria hangulatát, a városmajori nézők ugyanis lírai-groteszk tengerparti társasutazáson vehetnek részt, hiszen augusztus 25-én Budapestre érkezik a Szedjetek szét!
Közel van a Vajdaság, valahogy sokaknak mégis távol: az, ami az ütemes tempóban megújuló zentai színházzal történik, feltétlenül figyelemre érdemes. A Dévai Zoltán és Mezei Kinga vezette teátrum gyorsan felkerült újra a délvidéki magyar színházak összetéveszthetetlen esztétikája iránt rajongók belső térképére. Kicsi, de erős – talán így lehetne leírni legrövidebben azt, ahogyan és ami itt történik.
Merész vállalásokból nincs hiány, és erről megbizonyosodhat az, aki ellátogat a nagy vajdasági költő, Domonkos István műveiből készült, 2024-ben bemutatott előadásra.
Aminek van előtörténete, többféle is. Egyrészt a hosszú színházi memóriával rendelkezők emlékezhetnek Mezei Kinga korai, nagy visszhangot kiváltott Via Italia-rendezésére, melyet „Domi” szövegei nyomán álmodott színpadra. Néhány éve a Zenta melletti szomszédvárban, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban született meg az első Szedjetek szét, szintén Mezei rendezésében. Az egykori szereplők közül Hajdú Tamás, Mészáros Gábor és Pálfi Ervin az újragondolt változatban is részt vesz, de a színpadon látjuk még többek között a rendezőt magát, vagy a Budapestről Zentára szerződött Vilmányi Benettet is.
Domonkos István költészete alapélmény számtalan vajdasági alkotónak. A Szedjetek szét kiindulópontja A kitömött madár című regény, majd a rá néhány évre, 1971-ben publikált Kormányeltörésben című vers. Ez utóbbi jelentőségéről Keresztury Tibor irodalomtörténész így fogalmaz: „az idegenség, a magány, kitaszítottság, a nyelvvesztés, a hazához fűződő viszony, az elveszített otthon, a sehová sem tartozás... keserű himnusza ez, melynek végetérhetetlen avantgárd sodrását, áradását visszatérő motívumok strukturálják... Élő, működő, aktuális, frissnek ható matéria: éppúgy meggyőződhet erről Domonkos régi híve, ismerője, mint az, aki ezt a verset, ezt a költőt most fedezi magának fel.”
És a felfedezéshez, illetve újraismerkedéshez tökéletes matéria a zentai színház előadása. Az isztriai tengerparton vagyunk a hetvenes években, a zenészek az üdülők szórakoztatására kitartóan húzzák a talpalávalót. Közben pedig a véletlen által egymás mellé sodort, karakteres és emlékezetes figurák élővé és átélhetővé varázsolják a horvát (rém)álmot. Négy monológot hallunk, és mindnek központi témája a menni vagy maradni kérdése – Domonkos szomorú varázslata, hogy a kérdés aktualitása mit sem kopott az elmúlt négy és fél évtizedben ezen a vidéken...
Ahelyett, hogy az apró történéseknél leragadnánk, érdemes egy nagy levegőt venni, és úgy elmerülni ebben a különös világban. Aki nem szakértője a vajdasági kultúrának és gondolkodásnak, annak sem kell aggódnia, hiszen az előadás jófajta humorral mutat görbe tükröt a mindig abszurd világnak. Eljön az a pillanat is, amikor a nevetés megszakad, és minden elsötétül egy pillanatra, de a keserű valóság is szerethetővé nemesül a fináléban.
Nem kell tehát a tomboló hőségben órákat várakozni az autópályán, hogy átéljük az Isztria hangulatát, a városmajori nézők ugyanis lírai-groteszk tengerparti társasutazáson vehetnek részt, hiszen augusztus 25-én Budapestre érkezik a Szedjetek szét!
Közel van a Vajdaság, valahogy sokaknak mégis távol: az, ami az ütemes tempóban megújuló zentai színházzal történik, feltétlenül figyelemre érdemes. A Dévai Zoltán és Mezei Kinga vezette teátrum gyorsan felkerült újra a délvidéki magyar színházak összetéveszthetetlen esztétikája iránt rajongók belső térképére. Kicsi, de erős – talán így lehetne leírni legrövidebben azt, ahogyan és ami itt történik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vecsei H. Miklós az SZFE-s tanáráról: Büszke voltam rá, hogy az én farkamat fogja
A színész az Ördögkatlanon beszélt a színházi közeg visszaéléseiről vagy családja megosztottságáról. Az interjúban arról is beszélt, miért utasított vissza egy állami díjat.
Vecsei H. Miklós az Ördögkatlan fesztiválon beszélgetett Veiszer Alindával, az interjú Veiszer Patreon-oldalán jelent meg, amelyet a Telex szemlézett. A színész-rendező többek között a Nemzeti Színházhoz való szerződéséről, a családja megosztottságáról, az SZFE-s éveiről és egy visszautasított állami díjról is beszélt.
Elmondta, hogy mesterei és szakmabeli barátai közül senki nem beszélte le arról, hogy elfogadja Vidnyánszky Attila ajánlatát. A döntés előtt kikérte Jordán Tamás, Molnár Piroska, ifj. Vidnyánszky Attila és gyimesi nagymamája véleményét is. Hozzátette, hogy közülük csak
nagymamája nevezhető Orbán Viktor „véres szájú hívének”. Vecsei hangsúlyozta: ő a Nemzeti Színházban hisz, nem valamelyik igazgatójában.
A beszélgetésben arról is szó esett, hogy mennyire megosztottnak látja Magyarországot. Vecsei úgy fogalmazott: imádja az országot, de sírnia kell, milyen állapotban van. Példaként említette, hogy
a családja egyik része a Pride-on van, a másik fele pedig a nagymamájánál nézi a csíksomlyói búcsút.
Az interjúban felidézte az SZFE-n töltött éveit is. Azt mondta, hogy öt évig volt ott hallgató, és teljesen természetesnek számított, hogy egy hatvanas férfi tanár fogdosta őt, miközben instruálta. Szavai szerint:
„Sőt, még büszke is voltam rá, hogy az én farkamat fogja, és nem a másokét, mert akkor engem akar instruálni.”
Vecsei arról is beszélt, hogy az SZFE modellváltásával nem értett egyet. Éppen ebben az időszakban kapta volna meg a kormánytól a Fiatalok a Polgári Magyarországért Díjat. Írt egy levelet az akkor még államtitkár Novák Katalinnak, amelyben jelezte: a kitüntetést csak akkor veszi át, ha beszélhet vele az ügyről. „Nem válaszolt nekem Novák Katalin. És nem is fogadott. És akkor én sem fogadtam el ezt a díjat” – mondta.
Vecsei H. Miklós az Ördögkatlan fesztiválon beszélgetett Veiszer Alindával, az interjú Veiszer Patreon-oldalán jelent meg, amelyet a Telex szemlézett. A színész-rendező többek között a Nemzeti Színházhoz való szerződéséről, a családja megosztottságáról, az SZFE-s éveiről és egy visszautasított állami díjról is beszélt.
Elmondta, hogy mesterei és szakmabeli barátai közül senki nem beszélte le arról, hogy elfogadja Vidnyánszky Attila ajánlatát. A döntés előtt kikérte Jordán Tamás, Molnár Piroska, ifj. Vidnyánszky Attila és gyimesi nagymamája véleményét is. Hozzátette, hogy közülük csak
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Váratlan műsorváltozás az RTL-en: ma este több sikerműsor is elmarad
Az ugrás és A mi kis falunk ismétlése ma elmarad, helyettük a Tottenham–PSG UEFA Szuperkupa-meccset láthatják a nézők. A mérkőzés 20:15-től élőben megy, a késő esti híradó pedig 23:20-kor kezdődik.
Szerda estére változtatott a műsorrendjén az RTL, így a nézők most nem láthatják Az ugrás és A mi kis falunk ismétlését, vette észre a Média klub.
Az ugrás tavaly tél végén indult Gundel Takács Gábor vezetésével. A játékban a versenyzők egy öt méter magas, mesterséges híd egyik végéből indulnak, és a másikig kell eljutniuk. Tíz szinten, a híd adott pontján mindig a helyes állítást kell kiválasztaniuk, hogy megtalálják az egyetlen igaz átjárót. Aki téved, a mélybe esik, aki végig helyesen dönt, elviheti az ötmillió forintos főnyereményt. A vetélkedő idén új évaddal tért vissza, de a mai adás kimarad, ahogy A mi kis falunk ismétlése is.
A helyüket az UEFA Szuperkupa döntőjének élő közvetítése veszi át, amelyen a Tottenham és a PSG csap össze.
Ez egyben a 2025/2026-os Bajnokok Ligája-szezon kezdete is, amelynek fináléját Budapesten rendezik. A mérkőzés 20:15-kor kezdődik a Fókusz után. Az RTL Híradó ezen az estén 22:50 helyett 23:20-kor kerül adásba. Az ugrás és A mi kis falunk csütörtökön a megszokott időpontban folytatódik.
Szerda estére változtatott a műsorrendjén az RTL, így a nézők most nem láthatják Az ugrás és A mi kis falunk ismétlését, vette észre a Média klub.
Az ugrás tavaly tél végén indult Gundel Takács Gábor vezetésével. A játékban a versenyzők egy öt méter magas, mesterséges híd egyik végéből indulnak, és a másikig kell eljutniuk. Tíz szinten, a híd adott pontján mindig a helyes állítást kell kiválasztaniuk, hogy megtalálják az egyetlen igaz átjárót. Aki téved, a mélybe esik, aki végig helyesen dönt, elviheti az ötmillió forintos főnyereményt. A vetélkedő idén új évaddal tért vissza, de a mai adás kimarad, ahogy A mi kis falunk ismétlése is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mókusokat nyúzott, nem mosakodott, és szexuális erőszaknak tartja a pucér fotói ellopását – 35 érdekesség a 35 éves Jennifer Lawrence-ről
Thomas Jefferson leszármazottja? Odaadta a szüleinek az Oscar-díját? Jeremy Rennerrel unokatestvérek? Ilyen és ehhez hasonló érdekességekkel ünnepeljük J-Law szülinapját.
1. 1990. augusztus 15-én, délután 15:20-kor született Jennifer Shrader Lawrence néven, a Kentucky állambeli Louisville-ben.
2. Édesapja, Gary S. Lawrence (született Kentuckyban, 1956-ban) építőmunkás volt, majd egy betonipari vállalkozást, a Lawrence & Associates-et vezette, édesanyja, Karen M. Koch (született Kentuckyban, 1956-ban) pedig egy nyári gyermektábort irányított. Jennifer és két bátyja, Ben és Blaine is Kentuckyban nőttek fel.
3. Apai nagybátyja Thomas Jefferson, az Egyesült Államok harmadik elnökének leszármazottja.
4. 14 évesen fedezte fel egy tehetségkutató egy New York-i utcán, amikor 2005-ben a családjával nyaralt, aki később elintézte, hogy elmehessen egy meghallgatásra.
5. A középiskolás osztálya két egymást követő évben is a „legbeszédesebb” diáknak választotta.
6. 23 éves korára ő lett a legfiatalabb színésznő, aki három Oscar-jelölést (A hallgatás törvénye, Napos oldal, Amerikai botrány) kapott, ebből kettőt főszerepért (A hallgatás törvénye, Napos oldal), egyet pedig meg is nyert (Napos oldal).
7. Nagy rajongója Jeff Bridgesnek, akivel 2013-ban a San Diegó-i Comic-Conon futott össze. Odament hozzá, nem tudva, hogy éppen interjút ad az Entertainment Tonightnak, majd sietve elmenekült. Bridges azonban észrevette őt, és azonnal visszahívta. A riporter ekkor átadta a mikrofont a megszeppent Lawrence-nek, és megkérte, hogy folytassa az interjút.
8. A Cool Ranch Doritos (népszerű nacho chips) iránti szeretete miatt több ruháját is összepiszkolta az Amerikai botrány (2013) forgatásán, és ezzel majdnem tönkretette őket. A jelmeztervezők úgy oldották meg a problémát, hogy több azonos ruhát készítettek neki, hogy a forgatás során mindig legyen egy tiszta darab.
9. A hallgatás törvénye (2010) című filmben játszott szerepéhez megtanult mókusokat nyúzni, fát vágni és bunyózni.
10. Első mozgóképes szerepét a Monk - Flúgos nyomozó című sorozat egyik 2006-os epizódjában játszotta (kabalafigura volt egy kosármeccsen) 15 évesen.
11. A 2013-ban a Napos oldalért kapott Oscar-díját a szüleinek adta, akik a Kentucky állambeli Louisville-i otthonukban őrzik azt, Jennifer ugyanis „furcsának” érezte, hogy a saját házában tartsa.
212. Egy interjúban elmondta, hogy mivel ő és Az éhezők viadala című filmben játszó Josh Hutcherson annyira jó barátok lettek, úgy döntött, hogy a szomszédjában vesz házat.
13. Amikor megkérték, hogy hízzon meg Tiffany Maxwell szerepéhez a Napos oldalhoz, miután le kellett fogynia Katniss Everdeen karakteréhez az Az éhezők viadalában, a válasza az volt: „Persze, hogyne!”
14. 2014-et Hollywood legjobban kereső színésznőjeként zárta, a filmjei világszerte több mint 1,4 milliárd dolláros bevételt hoztak a mozikban.
15. Az éhezők viadala forgatásán többször is ugyanazzal a vérrel és sebekkel sminkelve jelent meg, mint az előző napon. Emiatt Elizabeth Banks színésznő a „Katpiss Neverclean” („Katpisi Sosemtiszta”) becenevet adta neki.
16. A Napos oldalért elnyert Oscar-díjával a második legfiatalabb díjazott lett e kategóriában a 22 évével. A legfiatalabb azóta is Marlee Matlin, aki az Egy kisebb isten gyermekei című filmjéért kapta meg a szobrot 1987-ben, 21 évesen.
17. Meghallgatásra jelentkezett Bella Swan szerepére az Alkonyat (2008) című filmben, de Kristen Stewart elhappolta előle a karaktert.
18. Természetes szőke. Az éhezők viadala (2012) című film kedvéért festette barnára a haját.
19. 2019. október 19-én feleségül ment a nála hat évvel idősebb galériatulajdonos Cooke Maroney-hoz egy fényűző ceremónia keretén belül Belcourtban (Newport, Rhode Island). A vendégek között volt Ashley Olsen, Kris Jenner, Emma Stone, Cameron Diaz, Nicole Richie és Sienna Miller is. A pár az év februárjában jelentette be az eljegyzését.
20. Első gyermekét, a Cy Maroney nevű fiúcskát 31 évesen, 2022 februárjában szülte.
21. 2015 decemberében a Watch What Happens Live with Andy Cohen című műsorban elárulta, hogy kamerán kívül megcsókolta Liam Hemsworth színésztársát. Ugyanebben az interjúban azt is elismerte, hogy egyszer, az Oscar-gálán megjelenése előtt marihuánát szívott az egyik bátyjával.
22. 2013-ban a Time magazin a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta.
23. Azok között volt, akiket érintett a különböző hírességek – többnyire nők – magánfotóinak meghackelése/ellopása, amelyek közül sok meztelen felvételeket is tartalmazott, és amelyeket a 4chan weboldalon tettek közzé 2014-ben, majd más internetes hálózatokon is terjesztettek. Az eseményt a média „The Fappening'” néven emlegette. A hackelés teljesen új vitát indított el az internetes korszakbeli magánéletről, valamint arról, hogy az emberek igazságtalanul és rosszindulatúan bírálják az áldozatokat azért, mert egyáltalán elkészítették és a számítógépükre, telefonjaikra mentették ezeket a képeket. Jennifer 2014-ben a Vogue magazinnak adott interjúban így nyilatkozott erről: „Ez nem botrány. Ez nemi bűncselekmény. Ez szexuális erőszak. Undorító. Meg kell változtatni a törvényt, és nekünk is meg kell változnunk.”
24. Ő és Jeremy Renner ötödik unokatestvérek. 2015-ben az Ancestry.com kutatócsoportja felfedezte, hogy van egy közös ősük Kentuckyban: a farmer Robert Tague Lawrence ötödik dédapja és Renner negyedik dédapja volt. Lawrence és Renner együtt dolgoztak az Amerikai botrány (2013) című filmben.
25. Édesanyja, Karen egyszer ellopta az Oscar-szavazólapját, és megpróbált helyette voksolni. Lawrence megdöbbent, amikor megtudta, hogy az anyja kitöltötte a hivatalos szavazólapot, és el is küldte – csakhogy az rossz címre ment, ezért visszajött hozzájuk. Karen és Jennifer nem értettek egyet abban, hogy kire kéne szavazni.
26. A „J-Law” beceneve nem a hírneve után született, hanem már korábban: a hetedik osztályos tanára találta ki neki.
27. Meghallgatásra jelentkezett Olive Penderghast szerepére a Könnyű nőcske (2010) című filmben, de Emma Stone kapta meg a szerepet.
28. Cameoszerepet játszott Fraida Felcherként a Dumb és Dumber kettyó (2014) egyik flashbackjében, de Jennifer később kérte, hogy vágják ki a jelenetét.
29. Meghallgatásra jelentkezett Blake LivelyA pletykafészek című sorozatának egyik szerepére, a sorozat alkotója, Josh Schwartz emlékei szerint pedig nagyon csalódott volt, hogy nem őt választották ki.
30. Az Oscar-díjas francia színésznő, Marion Cotillard nagy rajongója.
31. Az AskMen magazin 2013-as listáján az első helyen végzett a 99 legvonzóbb híresség között.
32. A Forbes magazin szerint 2015-ben és 2016-ban ő volt a legjobban fizetett színésznő.
33. Nagy támogatója a Planned Parenthood nevű szervezetnek, amely a fogamzásgátlás és a nők, különösen a tinédzserek egészségügyi ellátását segíti.
34. A kedvenc filmjei: Jurassic Park (1993), A hosszú búcsú (1973), Bridget Jones naplója (2001), Büszkeség és balítélet (2005), Tesó-tusa (2008), Party zóna (1978), Ace Ventura – Állati nyomozoo (1994), Superbad – Avagy miért ciki a szex? (2007), Édes kis semmiség (2002) és A híres Ron Burgundy legendája (2004). Hmm, egy vérbeli Adam McKay-rajongóhoz van szerencsénk? Talán nem véletlen, hogy feltűnt a rendező Ne nézz fel! (2021) című filmjében is.
35. Kamala Harris elnökjelöltet támogatta a 2024-es amerikai elnökválasztásokon.
1. 1990. augusztus 15-én, délután 15:20-kor született Jennifer Shrader Lawrence néven, a Kentucky állambeli Louisville-ben.
2. Édesapja, Gary S. Lawrence (született Kentuckyban, 1956-ban) építőmunkás volt, majd egy betonipari vállalkozást, a Lawrence & Associates-et vezette, édesanyja, Karen M. Koch (született Kentuckyban, 1956-ban) pedig egy nyári gyermektábort irányított. Jennifer és két bátyja, Ben és Blaine is Kentuckyban nőttek fel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
