Gombkamerák, miniatűr hangszórók és dublőrök - kémfilmekbe illő módszerekkel próbálkoznak a csalók a KRESZ-vizsgákon
Gombnak álcázott kamerákkal, fülbe rejtett apró hangszórókkal, sőt dublőrök bevetésével próbálnak átcsúszni a KRESZ-vizsgán azok, akiknek nem sikerül megtanulniuk a közlekedési szabályokat. A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont adatai szerint az idén legalább harmincan próbálkoztak ilyen, kémfilmekbe illő módszerekkel, huszonegy esetben pedig eljárás is indult a lebukott vizsgázók ellen. A technikai eszközök mellett újra divatba jött a hamis külföldi bizonyítványok felhasználása, sőt volt, aki több százezer forintot fizetett azért, hogy más vizsgázzon le helyette – számolt be róla a Közlekedésbiztonság.
A gépjárművezetők vizsgáztatásán tapasztalt csalások visszaszorítása érdekében a kormány november 11-én törvénymódosítási javaslatot nyújtott be a parlamentnek.
A lépést az indokolja, hogy a felkészületlen tanulók egyre gyakrabban vesznek igénybe külső segítséget a tiltott kommunikációs csatornákon keresztül.
A lebukott csalók egy része a ruházatára erősített, gombnak látszó kamerával közvetíti élőben a tesztkérdéseket egy közelben tartózkodó segítőnek. A válaszok egy speciális, a fülbe helyezett miniatűr hangszórón keresztül érkeznek, amelyet szabad szemmel szinte lehetetlen észrevenni. Mivel ezeknek az eszközöknek a hatótávolsága korlátozott, a súgónak a vizsgahelyszín közelében kell maradnia. Szabó Gábor, a vizsgaközpont felügyeleti és módszertani igazgatóságának vezetője elmondta: számos más megoldással is találkoztak már, de ezek részleteiről nem kívánt beszélni, hogy ne adjon ötleteket a csalóknak.
Aki a technikai trükkökkel sem boldogul, 300-400 ezer forintért dublőrt is fogadhat. Az idén négy ilyen esetre derült fény. Előfordult, hogy
Egy másik alkalommal a tanuló hosszan beszélgetett a felügyelővel a vizsgán, a vezetési gyakorlaton viszont „elfelejtette a magyar nyelvet”. Kiderült, hogy valójában sosem tudott magyarul, és dublőr vizsgázott helyette. A lebukott próbálkozókat a szabályzat értelmében legalább fél évre kitiltják a vizsgákról, így a vezetési gyakorlatot sem kezdhetik meg. Közel egy tucat vizsgázó pedig egyszerűen kirohant a teremből és eltűnt, vélhetően azért, mert tartottak a lelepleződéstől.
A vizsgaközpont munkatársai nem hatósági személyek, így nem motozhatják meg a jelentkezőket, és a mobiltelefonokat sem vehetik el. A profi csalók azonban nem is telefonnal kommunikálnak, mivel az túl feltűnő lenne.
Az elméleti vizsga ugyanis az ország minden pontján egységes, érintőképernyős rendszerben zajlik, így nincs ésszerű magyarázat a több száz kilométeres utazásra.
A csalások hátterében legtöbbször az áll, hogy az érintettek képtelenek megtanulni a szabályokat, noha sokan közülük jogosítvány nélkül is napi szinten vezetnek. A rendőrség, különösen a kisebb településeken, idővel megismeri ezeket a sofőröket, akik a sorozatos büntetések és eltiltások után a börtönbüntetést kockáztatják, mivel az eltiltás alatti vezetés bűncselekménynek számít. Ezen a ponton sokan bármi áron megpróbálják megszerezni az engedélyt. A csalással szerzett jogosítvány azonban komoly veszélyt jelent a közlekedésbiztonságra: bár a járművet technikailag képesek kezelni, a szabályok ismerete nélkül közlekednek.
A jogosítványszerzés egyik alapfeltétele a legalább nyolc általános iskolai végzettség, ami biztosítja, hogy a jelentkező képes legyen értelmezni és betartani a szabályokat. A 2000-es évek elején tapasztalt hullám után mostanában újra megjelentek a hamis külföldi bizonyítványokkal próbálkozók. A vizsgaközpont azonban minden esetben ellenőrzi az okmányok hitelességét, gyanú esetén pedig felveszi a kapcsolatot a kiállító intézménnyel, így a hamisítványok kivétel nélkül fennakadnak a szűrőn.
