HÍREK
A Rovatból

Koronavírus - 20 kérdés és 20 válasz: Mi történik és mi fog történni ezután?

Összeszedtük a legfontosabb kérdéseket és a ma tudható válaszokat.


Nagyot fordult a világ két hét leforgása alatt. Amit akkor sokan médiahisztinek gondoltak, de a megfontoltabb véleményalkotók is egy komoly, de jól kezelhető problémaként beszéltek róla, mára súlyos következményekkel járó, mindenkitől fegyelmezett erőfeszítéseket igénylő válsághelyzetté nőtte ki magát. Aminek jelenleg az elején vagyunk, és nem látjuk még, hol van a vége. Amire továbbra sincs szükség, az a pánik. Helyette megfontolt, összehangolt és fegyelmezett cselekvésre van szükség minden magyar (és európai, illetve más országbeli) állampolgártól. Racionális cselekvés azonban csak megfelelő és tényszerű információk alapján lehetséges. Összeszedtük tehát a legfontosabb kérdéseket és a ma tudható válaszokat. FONTOS: ezek március 15-én érvényes tények és előrejelzések, melyek a jövőben biztosan változni, pontosodni fognak.

1. Hol tart a járvány Európában?

Európában ezidáig 48.869 esetet regisztráltak. Közülük 2.691-en már meggyógyultak, és 1.814-en elhunytak, így a jelenleg fertőzött emberek száma 44.364. A legsúlyosabb a helyzet Olaszországban, ahol ma 17.863 embert ápolnak, de Spanyolországban, Németországban és Franciaországban is 4-6 ezer közötti a fertőzöttek száma.

2. Kínában tényleg lecsengőben van ez az egész?

Nagyon megtévesztő lenne így fogalmazni. Kínában a világtörténelem egyik legkeményebb karanténját vezették be a 10 milliós (!) Vuhan városára, és a 60 milliós Hubei tartományra. Az élet a mi mércénkkel nézve lényegében megállt ezeken a helyeken az elmúlt hetekben. Így sikerült több mint egy hónap leforgása alatt minimalizálniuk az új megbetegedések számát. Azonban jelenleg nem tudjuk, mi fog történni Kínában, ha lazítanak a karanténon, ezért felelőtlenség lenne azt mondani, hogy Kína túl van a járványon.

3. Mi a helyzet Magyarországon?

A magyar adatok március 15. délutánján 32 fertőzött, akik közül sajnálatos módon egy 75 éves férfi nemrég elhunyt. (Március 16-i adatok szerint már 39 fertőzött van - a szerk.)

4. Ha csak 32 fertőzött van és ők is karanténban, akkor miért kell ekkora óvintézkedés itthon?

Itt van az első dolog, amit az elégtelen kormányzati kommunikáció miatt sajnos kevesen tudatosítanak. Hazánkban feltehetően jóval több fertőzött van ma, mint a hatóságok által ismert és közölt 32 fő.

Mivel azonban a vírus lappangási időszaka 7-12 nap, addig nem okoz tüneteket, ezért ezek a fertőzött emberek nem kerülnek az egészségügy látókörébe, így a hivatalos statisztikákban sincsenek benne. Sajnos előfordul, hogy már ez alatt a lappangási időszak alatt is fertőznek, ami tovább gyorsítja a vírus terjedését.

5. Ezek szerint lehet, hogy az ismerőseim körében is van fertőzött, de se ő, se én nem tudok róla?

Így van. Annál is inkább, mert – és ez a jó hír – a vírus az esetek legalább 80%-ában semmilyen vagy csak nagyon enyhe tüneteket okoz (egy könnyebb náthához hasonlóan). Azok az emberek, akiknél semmilyen tünet nem jelenik meg, mert az immunrendszere könnyedén legyűri a vírust, lehet, hogy sosem tudják meg, hogy fertőzöttek voltak. Ez jó hír abból a szempontból, hogy mennyire veszélyes a vírus az egészségünkre. De rossz hír a fertőzőképessége szempontjából, mivel

a lappangási időszak és a tünetmentesség ellenére ezek az emberek is terjeszthetik a vírust – ha más nem, a kezükön, és az általuk megfogott tárgyakon keresztül.

6. Mennyire veszélyes a vírus által okozott betegség?

A hivatalos statisztikák szerint a kimutatott fertőzöttek 80-85%-a semmilyen vagy enyhe tünetekkel megússza a fertőzést. Kórházi ápolást az esetek kb. 15%-a igényel. A vírus halálozási rátája jelenleg 3% körül mozog, de mivel a jelenlegi fertőzötteknél még nem tudjuk a kimenetet, ez a járvány előrehaladtával változhat. Összehasonlításképpen: a szezonális influenza halálozási aránya 0,1% alatti.

7. Tényleg csak az idősekre és a betegekre veszélyes?

A 60, de különösen a 70 feletti korosztályban sokkal magasabb a halálozási arány (15% feletti), ami azt is jelenti, hogy az ez alatti korosztályokra lényegesen kevésbé veszélyes. Hasonlóképp, leginkább azok az emberek veszítik életüket a betegségben, akik már előtte is valamilyen súlyos betegséggel (pl. rák, komoly szív-érrendszeri megbetegedések) szenvedtek. Tévedés lenne azonban azt mondani, hogy kizárólag számukra veszélyes a kórokozó. Sajnos a fiatalabb korosztályokban is okozott már súlyos megbetegedést és nem egyszer halált is az elmúlt hetekben-hónapokban.

8. De mire jó az, ha mindent bezárunk? Ez tényleg megállítja a vírus terjedését?

Itt van a másik pont, ahol gyakoriak a félreértések. Részben azért, mert jelenleg nem tudjuk megjósolni a korlátozó intézkedések hatását, részben pedig azért, mert a kormány nem kommunikálja világosan a terveit. Fontos ugyanis kimondani: jelenlegi tudásunk szerint az ún. társas távolságtartás nem állítja meg, hanem jelentősen lelassíthatja a vírus terjedését Magyarországon (és a világ más országaiban).

9. Mire jó a vírus terjedésének lassítása, ha nem tudjuk megállítani?

A terjedés lassítása a legfontosabb eredmény, amit a különböző korlátozásokkal (iskolabezárások, rendezvények betiltása, határzárak, repülőjáratok leállítása stb.) el tudunk érni. Az egészségügy ugyanis képes lehet arra, hogy ellássa a megbetegedett embereket, de csak akkor, ha azok száma az egészségügyi rendszer kapacitásai alatt marad. Ha mindenki hirtelen, szinte egyszerre betegedne meg, nem lenne elég kórházi ágy, felszerelés, orvos és ápoló annak a 15%-nak az ellátására, akinek erre valóban szüksége lenne. Ha viszont lassan, folyamatosan „esik át” rajta a lakosság, akkor – bár továbbra is zsúfoltság várható az egészségügyben – kezelhető méretű maradhat a járvány.

10. De hát már most is elég leterhelt az egészségügy, nem?

Pont erről van szó. Éppen ezért kell elérnünk, hogy a további terhelés, ami elkerülhetetlen, legalább ne legyen hirtelen és radikális mértékű. Annak ugyanis nemcsak az a veszélye, hogy a vírussal fertőzött embereket nem tudják ellátni a kórházakban. Hanem az is, hogy az egyéb betegségeket, műtéteket, baleseti sérüléseket sem tudják majd megfelelő színvonalon kezelni.

EZÉRT KIEMELKEDŐEN FONTOS, HOGY BETARTSUNK MINDEN, EMBEREK KÖZTI ÉRINTKEZÉST KORLÁTOZÓ, ILLETVE HIGIÉNIAI SZABÁLYOZÁST.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Képgaléria: Hatalmas tömeg fogadta Magyar Pétert Pécsen is
Szombat este a Baranya megyei székhelyen is sokan gyűltek össze, hogy meghallgassák a TISZA Párt vezetőjét és a helyi jelölteket.


Magyar Péter szombaton is folytatja a kampánykörútját. Több település után este Pécsen találkozott a TISZA Párt támogatóival. A belvárosban hatalmas tömeg várta a politikust. Beszéde elején elmondta, hogy nagyon hálás a segítőknek, de arra kért mindankit, hogy az utolsó hetekben is segítsék a pártot, hogy sikerüljön a rendszerváltás.

Beszélt arról, hogy nekik van programjuk többek között az oktatás, egészségügy, a MÁV-ról, az adókról, nyugdíjakról. Szólt arról is, hogy sok "bátor" nő és több roma is van a jelöltjeik között. Majd a helyi jelöltek kaptak szót.

Képgaléria: Magyar Péter Pécsen

A pécsi nagygyűlést itt követheted:

Néhány drónfelvétel a tömegről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Azt mondták Jámbor Andrásnak, a szomszéd „full fideszes” – becsöngettek, és óriási meglepetés fogadta őket
A képviselő egy megdöbbentő történetet osztott meg a politikai félelemről. Két szomszéd azt hitte a másikról, hogy kormánypárti, de kiderült, hogy mindketten ellenzékiek.


Jámbor András országgyűlési képviselő a közösségi oldalán számolt be arról, hogy szombaton Heves megyében járt. A kopogtatáson szerzett tapasztalatairól azt írta, hogy a tízórás kampánynap végén egyértelmű számára, hogy „árad a Tisza!”. Jámbor állítása szerint

kizárólag olyan településeken jártak, amelyeket 2022-ben a Fidesz legalább 20 százalékpontos előnnyel nyert meg.

A politikus szerint a legrosszabb eredményük az volt, hogy egy településen, egy csapatnál ugyanannyi Tisza Párt-szimpatizánssal találkoztak, mint fideszessel. Saját tapasztalataként említette, hogy

„volt olyan faluszéli kopogtatásom, ahol a 16 emberből, aki ajtót nyitott, 11 tiszás, 3 fideszes volt, 2 pedig azt mondta nem fog szavazni. Ezek egyébként az átlagnál jobb módú kistelepülések. De ha ezeken a településeken a végeredmény döntetlen közeli lenne, az akár Tisza kétharmadot is jelenthetne.”

A képviselőnek meglepő volt, hogy mennyien ismerték fel a kistelepüléseken. Elmesélte, hogy épp egy Tisza-szavazóval beszélgetett, amikor megállt mellettük egy autó. A sofőr kiszólt neki: „Jámbor úr, végre értelmes embereket is látni erre.” A képviselő szerint ezeken a településeken az emberek azt gondolják, hogy a környezetükben mindenki más fideszes. Ezt egy másik történettel is illusztrálta.

„Volt olyan, hogy mondta az egyik úr, menjünk a szomszédjához, mert az full fideszes. Becsengettünk a szomszédhoz és megörült nekünk, hogy végre ellenzékit is lát. Mondtuk neki beszélgessen politikáról a szomszédjával. Nagyon sokan félnek, és amikor senki sincs körülöttünk akkor is csak virágnyelven mondták el, hogy a Tiszára szavaznak. »Jámbor úr, jó helyre megy az X, higgye el.«”

A politikus szerint a gyöngyösi körzet egy billegő körzet, és ha ezt megnyerik, a kormányváltás is meglehet. Ehhez szerinte az kell, hogy a Tisza Párt 30 százalék körüli eredményt érjen el ezeken a településeken, amit a tapasztalatai alapján reálisnak tart. Összegzése szerint úgy vágott neki a napnak, hogy nehéz lesz, és főleg dühös fideszesekkel kell majd a háborúról beszélnie. Úgy látta, ezek a témák ugyan előkerültek, de nem olyan intenzitással, mint 2022-ben.

„Nem láttam azt a propaganda-tébolyt mint amit a Fidesz elő akar idézni. Persze lehet, hogy épp szerencsés napot, és településeket fogtam ki. De 22-ben esélyem se lett volna szerencsés napot és településeket kifogni. Mert nem voltak olyanok. Köszönöm a Momentumnak a szervezést, és mindenkinek azt ajánlom: vegyen részt ebben! Akár a Momentumnál, akár a Tiszánál egy nap, pár óra pultozás és kopogtatás is hozzárak ahhoz, hogy április 13-án szép reggelre ébredjünk: leváltottuk az Orbán-rendszert” – zárta bejegyzését Jámbor András.

A bejegyzésben említett kampánykörút Heves vármegye 2. számú, gyöngyösi központú egyéni választókerületében zajlott, amelyet a sajtó is a billegő körzetek között tart számon. A 2022-es választáson itt a Fidesz–KDNP jelöltje nyert.

A Momentum Mozgalom 2025-ben jelentette be, hogy a kormányváltás esélyének növelése érdekében nem indít saját listát és jelölteket a 2026-os országgyűlési választáson. Az aktivistáik ettől függetlenül részt vesznek ellenzéki mozgósító akciókban, ami magyarázza, hogy a Jámbor András által leírt terepmunkát miért egy momentumos csapat szervezte egy olyan körzetben, ahol a Tisza Párt jelöltje indul.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„A küzdelem már az ellenzéki kétharmadért folyik” – Orbán Viktor volt tanácsadója a Fidesz legnagyobb félelméről
Elek István közíró szerint a politikai harc tétje már a minősített többség megszerzése. Csak ezzel lehetne meneszteni a kulcspozíciókba ültetett embereket és helyreállítani a jogállamot.


„Minden impulzus azt üzeni, hogy a küzdelem most már az ellenzéki kétharmadért folyik”

– fogalmazott Elek István, Orbán Viktor miniszterelnök egykori tanácsadója a Népszavának adott interjújában. A volt MDF- és Fidesz-képviselő szerint mindez akkor válhat valóra, ha az Orbán-rendszer a mostani „puha önkényuralmi” eszköztárát nem lépi túl.

Elek István úgy látja, a kormányoldalon lévők tisztában vannak azzal, hogy itt nem egyszerűen egy normális választás elbukása a tét, hanem a zsákmány elvesztése, a börtön kockáztatása.

„Szerintem attól függően szánják el keményebb vagy puhább lépésre magukat, hogy mennyire érzékelik a bukás veszélyét. Most talán még nagyobb kockázatot látnak abban, hogy hozzányúljanak a még durvább eszközökhöz, mint esetleg abban, hogy egy egyszerű többségű vereséget elszenvedjenek”

– jelentette ki.

A közíró szerint a kampányhangulatot a „háborús hisztéria gerjesztése” jellemzi.

„A hónapok óta folyó, egyre vadabb ukránellenes kampányt, a háborús hisztéria gerjesztését már olyan abszurd lépésekkel is, mint legutóbb a katonaság kivezénylése az energiarendszer védelmére, fél éve még talán elképzelhetetlen, elmebeteg ötletnek gondolhattuk volna”

– mondta. A kormány február végén rendeletben írta elő a kritikus energetikai infrastruktúra fokozott védelmét, amiben a Magyar Honvédség is feladatot kapott. Elek szerint „a szellemi és erkölcsi leromlásnak olyan mélységeibe jutottak el mára, amiket korábban normális ésszel nem feltételezhettünk”.

A volt politikus úgy véli, benne van a pakliban, hogy a Fidesz az utolsó pillanatban a javára módosítja a választási szabályokat, még ha ezt most tagadja is. Ezzel szemben Répássy Róbert államtitkár és az Igazságügyi Minisztérium is jelezte, hogy nincs napirenden a választási rendszer módosítása a 2026-os voksolás előtt.

Elek István szerint a Fidesz egy esetleges vereség után is bízhat a kiépített rendszerében.

„Egyelőre mintha jobban bíznának benne, hogy az általuk kialakított mélyállami intézményrendszer a helyzetbe hozott embereikkel lehetővé teszi számukra, hogy egy néhány hónapos vergődés után akár megbukjon az új kormány”

– fogalmazott. Éppen ezért egy új kormánynak morális kötelessége lenne a jogállami rendszer helyreállítása. „Ehhez a kizárólagos hatalom rendszerének felépítéséhez vezető alkotmányellenes lépéseket semmisnek kell nyilvánítani, s ebből következően az általuk helyzetbe hozottakat, az Alkotmánybíróság, a Médiatanács tagjait, a legfőbb ügyészt, a választási bizottság és a költségvetési tanács embereit is meneszteni kell” – tanácsolta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Ezt már senki nem hiszi el” – Magyar Péter reagált a Fidesz bejelentésére, hogy Szentendrén rálőttek egy aktivistájukra
A TISZA Párt elnöke nem hiszi el a szentendrei gázpisztolyos támadást. Szerinte a TISZA önkéntesei békések.


„Ezt már senki nem hiszi el”

– reagált Magyar Péter arra a hírre, hogy Szentendrén gázpisztollyal rálőttek a Fidesz egyik önkéntesére. Az esetről Vitályos Eszter kormányszóvivő számolt be. A kormányszóvivő állítása szerint az aktivistára rálőttek, de nem sérült meg, és el tudott szaladni.

Magyar Péter az országjárásának érdi állomásán reagált az elhangzottakra.

„Azt hallottam, azt híresztelik, valaki rálőtt egy fideszes aktivistára. Kedves elvtársak, nézzetek körbe, nézzétek meg a mi önkénteseinket, az ő mosolyukat és emberségüket”

– mondta a TISZA Párt elnöke, majd hozzátette:

„Ez kevés lesz, ezt már senki nem hiszi el. A Tiszában nem ilyen emberek vannak. Mi akkor is kezet nyújtottunk, amikor ti verbális vagy fizikai agresszióhoz folyamodtatok. Mi békések vagyunk.”

Vitályos Eszter, aki a térség országgyűlési képviselője is, az incidenst a TISZA Pártnak tulajdonította. „Ez a Tiszás gyűlöletkeltés következménye” – közölte. Az ügyben Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt, aki a Facebook-oldalán mindössze annyit írt: „Őrizzük meg hidegvérünket.”

A megtámadott aktivista a nyilvánosságra hozott beszélgetésben elmondta, egy társasházban kopogtatott, amikor egy lakó az ablakból rálőtt. „Egy gázriasztó pisztollyal rám lőtt, én pedig elszaladtam” – idézte fel a történteket.

Forrás: ATV


Link másolása
KÖVESS MINKET: