Kőkeményen bírságolják a gyorshajtókat szeptembertől – közel 400 ezer forintba is kerülhet a száguldozás

A Népszava cikke szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából tavaly készült jelentés nem javasolja a Bosnyák tér mögötti új irodanegyed és bevásárlóközpont geotermikus hőhasznosításának környezetvédelmi engedélyét. A lap azt írja:

A cikkben az áll, hogy az épületet Balázs Attila cége húzta fel, akit közismerten jó viszony fűz Tiborcz Istvánhoz. A következő hónapokban több minisztériumi részleg, valamint a NAV és az Állami Számvevőszék költözne ide, a plázát pedig már megnyitották.

A jelentés szerint a Csömöri–Cinkotai út metszésének közelében lévő termálkutak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága jelentésében kijelölt piros zóna belsejébe esnek.

A projekt kiemelt kormányzati beruházás. A Pest Vármegyei Kormányhivatalnak gyorsított eljárásban kell döntenie az engedélyről.

A Népszava megkeresésére a Bayer Construct nem válaszolt. A lap hozzáteszi: a kormány eddig minden segítséget megadott a cégcsoport sikeres működtetéséhez, Balázs Attila projektjei pedig rendre „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű” státuszt kapnak.

(via 24.hu)

Az Átriumban teltházzal fut Pintér Béla új bemutatója, a Kabuki. A történet egyik jelenetében bottal agyonverik a fideszes oligarchát. Lánczi Tamás szerint a Schanda Vera nevű szereplőn Schmidt Mária alakja ismerhető fel, erről a közösségi oldalán írt, amit a 24.hu vett észre.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke így fogalmazott: „először egy színpadon a miniszterelnök lelövését játsszák el, megfenyegetik a köztársasági elnököt, majd csaknem meglincselnek egy ferences szerzetest, amiért harangozni merészelt, most pedig egy liberális színházi előadásban Schmidt Mária konzervatív történész és közéleti szereplő agyonverését imitálják”. Szerinte ez trend:

Lánczi a tavaszi ügyekre is utalt, Hadházy Ákos Majdan-típusú felkelésről szóló kijelentésére. Hozzátette: „Nem kell Majdan, nem kellenek ukrán módszerek, nem kellenek ilaria salisok.”

A posztban nem tért ki arra, mi váltja ki a darabbeli konfliktust. A cselekményben Csányi Miklós kulturális menedzser Szabadszálláson új tájházat szeretne nyitni. A fideszes oligarcha, Schanda Vera felkéri, hogy legyen a párt jelöltje. A férfi ezt nem vállalja, mert felháborítja a kormány oroszbarátsága.

A finanszírozással kapcsolatban Lánczi tévedett, amire a Fővárosi Közgyűlés fideszes képviselője, Gulyás Gergely Kristóf hívta fel a figyelmet. Nyílt levélben fordult Nagy Ervinhez, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány kuratóriumi tagjához, és rákérdezett, hogyan kaphatott támogatást a produkció.

Szentkirályi Alexandra frakcióvezető külön bejegyzésben azt írta, Magyar Péter „felbukkanása óta tégláról téglára közelebb kerülünk ahhoz, hogy az uszítás vérontásba torkolljon. Az Átrium »produkciója« egyszerűen nem fér bele a »művészi megjelenítés« kategóriájába.”

Kersák István négy hónapja indította közéleti YouTube-csatornáját. Eddig 71 videót tett közzé, és valamivel több mint 3000 feliratkozója van. Legutóbbi felvétele már 380 ezer megtekintés körül jár, miközben korábbi videói többnyire néhány száz és néhány ezer nézés között mozogtak.

A nagy figyelmet az hozta, hogy az október 23-i Békemeneten beszélgetett Orbán Viktor édesanyjával, Sipos Erzsébettel. A. miniszterelnök anyukája arról mesélt, hogy szerény körülmények közül indultak, a rendszerváltás idején vették át a gánti kőbányát, és saját erőből építették sikeres céggé. Megerősítette, hogy a hatvanpusztai major az ő és férje tulajdona, ugyanakkor tagadta, hogy ott zebrák lennének.

Kersák célja, hogy a csatorna a kritikus gondolkodást erősítse, ne egyoldalú politikai véleményeket közvetítsen.

„Mindig is szerettem megosztani a véleményemet, és úgy éreztem, hogy Magyarországon különösen fontos megszólalni közéleti kérdésekben. A politikai apátia elleni fellépés számomra személyes ügy, és különösen a gyermekvédelmi törvény érintett meg mélyen. Erős szociális érzékenységgel rendelkezem, ezért ezek a témák különösen fontosak a számomra” - mondta a 24.hu-nak.

Elmondása szerint a találkozás Sipos Erzsébettel spontán történt. Eredetileg hétköznapi embereket szeretett volna kérdezni, és ezekből összeállítani egy hosszabb anyagot, de sok elutasítás után épp a miniszterelnök édesanyja állt meg vele beszélgetni. Először általános kérdéseket tett fel, majd felmerült benne, hogy részletesebben rákérdezzen Hatvanpusztára és a zebrákra.

Az interjú közben végül úgy döntött, nem konfrontálódik. Indoka az volt, hogy az idős hölgy nem rendelkezik közpénzek felett, és nem felel a fia politikai döntéseiért. Szándékosan értékítélet nélkül készítette el a beszélgetést, hogy a nézők maguk alakíthassanak ki véleményt

A visszajelzések vegyesek voltak. Volt, aki kedves idős hölgyként látta Sipos Erzsébetet, mások manipulációnak nevezték az interjút. Kersák tervezi, hogy az asszony meghívására ellátogat a gánti kőbányába és Hatvanpusztára is, de erről egyelőre nem mondott részleteket.

Korábban a Pécs Pride-on már volt egy hasonló beszélgetése egy konzervatív influenszerrel, Fair Right Ádámmal. A mostani interjú után azonban sokkal több kérdés és komment érkezett hozzá, ezeket igyekszik átnézni és feldolgozni. Visszajelzései alapján az ellenzéki nézők szerint nem volt elég kritikus, a kormánypártiak pedig soknak tartották a Hatvanpusztával kapcsolatos kérdéseket, így egyik oldal sem tekinti „sajátjának” a videót.

A helyzet irányválasztás elé is állította. „Folytassam-e azt az autentikus, pártoktól független tartalomkészítést, amelyben kritikus szemmel vizsgálom a kormánypártot – ez az irány, amit valószínűleg követni fogok –, vagy váltsak a mainstream videók felé, amelyek ugyan több nézőt vonzanak, de kevésbé tükrözik azt a független hangot, amit eddig képviseltem.”

Példaképei között említi Puzsér Róbertet. Inspirációt ad neki Pankotai Lili és Mehringer Marci is, akik baranyai kötődésűek és aktívak a közéletben.

A Sipos Erzsébettel készült beszélgetés mellett felszólalt a tiltás ellenére megtartott Pécs Pride-on is, ott határozottabb hangon. Szerinte a kormány félelmet kelt, és veszélyesnek mutatja be a rendezvényt, különösen a gyerekekre hivatkozva. Úgy látja, a hatalom fél azoktól, akik nem illeszkednek az általa elképzelt világképbe, és a tiltás a gyengeség jele. Beszélt arról is, hogy a meghallgatásnak van ereje, míg a jelenlegi rendszer nem az igazságot keresi, hanem bűnbakokat gyárt az LMBTQ-közösség és a pedofília összemosásával. „Amit ma Magyarországon látunk, az nem erő, hanem pánik attól, hogy az emberek egyszer ráébrednek, a hatalom nem a politikusoké, hanem a népé.”

A 24.hu-nak azt is elmondta, szerinte akkor lehet érdemi vitát folytatni a Pride-ról és más, XXI. századi kérdésekről – mint a digitalizáció, a mesterséges intelligencia vagy a monogámia –, ha a választók leváltják a mostani kormánypártokat. „Amíg a Fidesz van hatalmon, addig az emberek pszichózisban élnek és félnek.”

2024-ben kormányrendelet írta elő, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium adja vissza a Milipol nevű fegyverkereskedő céget a Honvédelmi Minisztériumnak. A Magyar Védelmi Exportügynökség az átadás előtt minél több pénzt akart kivenni a cégből, ami akár csődhelyzethez is vezethetett volna, írja a 24.hu.

A hadiipari cégek nagy része 2024-ben az N7 Holdingon keresztül Nagy Márton alá került, év végén pedig bejelentették, hogy a nemzetgazdasági tárca gyakorolja a VEX tulajdonosi jogait. Később új döntés született: a VEX egyetlen komoly bevételt hozó leányvállalata, a Milipol térjen vissza a honvédelmi tárcához.

A Milipol néhány éve még az egyik legsikeresebb hazai fegyverkereskedő magáncég volt. Rendszeresen nyert a honvédség, a rendőrség és az Országgyűlési Őrség pályázatain. 2020-ban kétmilliárd forintos lőszerbeszerzési keretmegállapodást kötött, miközben a kormány kartellgyanúra hivatkozva megpróbálta megakadályozni a tendergyőzelmet. Akkor Székely Herbert és a később elhunyt Ecsedi Ferenc volt a tulajdonos, 8,8 milliárd forintos árbevétel mellett 2,2 milliárd forint nyereséget értek el, amit osztalékként ki is vettek. A kormány ezután a felvásárlás mellett döntött.

2021-ben Maróth Gáspár jelezte, hogy az ügylet folyamatban van. Az állam szerint a cég megkerülése nem sikerült, mert sok külföldi partnerrel volt kizárólagos megállapodása. A Milipol NATO-beszállítói minősítéssel rendelkezett, és nagyjából 90 külföldi gyártó termékeit forgalmazta kizárólagosan Magyarországon.

A Hvg.hu később megírta, hogy az állam 6 milliárd forintot fizetett a vállalatért, és azt várták, hogy 2–2,5 év alatt megtérül a vételár. Az állami tulajdonba kerülés után azonban visszaesett a forgalom, a nyereség pedig annyira csökkent, hogy a befektetés évtizedek alatt sem térült volna meg. A vásárlást a HM EI Zrt. alá tartozó Techimpex Kft. bonyolította 2021 közepén. A céget rövid időre átnevezték, majd 2022-ben megszüntették és beolvasztották egy utódba. Helyette jött létre a VEX, amely a HM EI-ből vált ki, és megörökölte a Milipolt.

A megvásárlás évében még 900 millió forint feletti nyereség keletkezett, utána viszont erős visszaesés jött. A tavalyi eredmény már alig haladta meg az 50 millió forintot. A VEX a csökkenő bevételek ellenére is jelentős osztalékot vett ki: 2024 áprilisában 800 millió forintról döntött, amelyet 2024 végéig több részletben kellett utalni. A VEX 2024-ben 75,7 millió forint bevételt ért el, 2023-ban pedig alig haladta meg az 1 milliót. Ezek az összegek nem fedezték az ügynökség kiadásait.

Időközben kormányhatározat rögzítette, hogy a Milipol a VEX-től a HM EI-hez kerül. 2025 tavaszán elindult a beolvadásos kiválás: elkészült a dokumentáció tervezete és lezárult az átvilágítás. A könyvvizsgáló 682 millió forint saját tőkét állapított meg.

Trembeczki László vezérigazgató 2025. május 7-én levelet írt Barthel-Rúzsa Zsolt államtitkárnak, és segítséget kért. A levél szerint az osztalék után a saját tőke 22,5 millió forintra csökkent volna, ami még a dolgozók negyedéves bérére sem elég. Trembeczki egyeztetést kért, és jelezte, hogy a kormányhatározat alapján a VEX csak a HM egyetértésével hozhat végső döntéseket a Milipolról.

A jelzés után a HM EI igazgatósága és felügyelőbizottsága 2025 májusának végén elfogadta a beolvasztást, és nem merült fel új észrevétel. Barthel-Rúzsa Zsolt júniusban véglegesítette a cégátvételt.

A Milipol ügyében a 24.hu megkereste Pachner Róbertet, a VEX vezérigazgatóját, aki azt írta, hogy az ügynökség nem illetékes a kérdések megválaszolásában. 2024 decemberéig Pachner a Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt.-t is vezette. Tavaly hekkerek elfoglalták a cég szervereit, amelyeken a magyar katonai és rendvédelmi szervek beszerzési adatai voltak, és a visszaadásért több mint másfél milliárd forintot kértek. Az incidens után a honvédelmi miniszter menesztette őt ebből a pozícióból.

A Honvédelmi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium a lap megkeresésére nem válaszolt.