SZEMPONT
A Rovatból

Klein Dávid - a hegymegnemmászó?

A Hungarian Geographic blog szerzője alibibajnoknak nevezi Kleint, sok kommentelő viszont a védelmére kel. Óriási a vita.
Forrás: Hungarian Geographic blog, a fotók illusztrációk - szmo.hu
2017. május 30.



Az alábbiakban a Hungarian Geographic blog írását közöljük, változtatás nélkül, majd a rá érkezett reakciókból válogatunk, anélkül, hogy állást foglalnánk.

"Klein Dávidnál kevés híresebb alibi bajnokot szült kis hazánk. Közel egy tucatnyi próbálkozás és több százmillió forintnyi szponzori támogatást követően biztos vagyok benne, hogy ha az átlagos fizikai képességekkel rendelkező olvasóimnak lett volna ilyen háttere, és ennyi ideje azok közül sokan már réges-régen feljutottak volna a Mount Everest csúcsára.

Oxigénpalack nélkül tavaly júniusig 197-en jutottak már fel a Csomolungma (más néven Qomolangma, Sagarmatha, angol nyelvterületen Mount Everest) tetejére az elmúlt közel 40 évben, úgyhogy abban nincs semmi truváj. Viszont Kleinnek sokkal különbek voltak a lehetőségei. Mások serpák és szponzorok nélkül tolják végig az utat - sikeresen. Klein Dávid két filmes(!) serpával ereszkedett vissza 8115 méterről, meg Suhajda Szilárd két oxigénpalackjával. Oxigénpalackok!?! Filmes serpák!?! Szerencsétlen, fillérekért agyonhajszolt serpák filmeznek(!), sátort állítanak, kiépítik a mászóutat, létrát cipelnek, köteleket rögzítenek, cipelik az oxigénpalackokat, kaja-piáról és egyáltalán mindenről gondoskodnak, Kleinnek csak másznia kell - kellene - kellett volna...

Különben is, mennyire "tiszta mászás" az, amikor serpák kísérik Kleint a csúcsra, miközben lent a menedzsmentje és a kisegítő személyzeten túl az RTL-Klub berendezett tv-stúdiója várja, miután a magyar celebvilág fele könnyes búcsút intett az alaptábortól?

A Mount Everest csúcsát nem lehet "tisztán" megmászni

Az igazi hegymászó képes arra, hogy saját erejéből, egyedül meghódítsa a hegy csúcsát.

Ez az Everesten nem lehetséges. Azon egyszerű oknál fogva, mert az elmúlt másfél évtizedben a kereskedelmi hegymászók szedett-vedett tömegeinek kiszolgálása a plázázás élményére redukálták le az évtizedekkel ezelőtt még kiszámíthatatlan kalandokkal és izgalmakkal tele, felfedezés és meghódítás élményét. Miről beszélek? Például arról, hogy a mászóidény elején több száz serpa készíti elő a mászóutakat, helyezi el a létrákat, mászóköteleket, és kötélrögzítőket. Az Everest már nem az az Everest ami volt 2-3-4-5 évtizede.

Klein Dávid és a magyar hegymászó-társadalom meglehetősen szabadosan értelmezi a "tiszta mászás" fogalmát. Hadd írjak le két rövid történetet, amelyek főszereplőit összehasonlítva Klein Dávid csapatával egyértelmű, hogy ki is a "tiszta mászó" és ki nem:

Tim Macartney-Snape tagja volt annak az ausztrál csapatnak, akik 1984. október 3-án sikeresen meghódították az északi oldalról, új(!) utat törve a Csomolungmát (Mount Everest) oxigéntartály és serpák támogatása nélkül. Tim volt az első ember aki eljutott a tengertől az Everest csúcsára. 1990 február 5-én indult el gyalog(!) Ganga Sagarból, hogy három hónap alatt 1200 kilométer lesétálva eljusson a Bengáli-öböl partjától Indián keresztül Nepálba. Két előkészítő mászást követően indult a csúcstámadásnak május 7-én egyedül, oxigénpalack nélkül, saját maga cipelve a sátrát, élelmét, videokameráját. Elszántságát siker koronázta. Május 11-én körülbelül reggel 9.45-kor a Csomolungma csúcsára másodjára is fellépett. Hogy mennyire gyerekcipőben járt 1990-ben a hegymászás, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy saját tervei alapján a barátja varrta neki a hátizsákját.

terkep
mounteverest6

Igazán cool, és tiszta hegymászásért nem kell messzire visszamenni az időben. A 29 éves katalán hosszútávfutó Kílian Jornet Burgada, aki hatszoros bajnoka a Skyrunner World Szériának most hétfőn, május 22-én 26 órás rekord idő alatt ért fel az alaptáborból a Csomolungma csúcsára serpák, oxigéntartály és rögzített kötelek segítsége nélkül. Másik 14 óra alatt meg vissza a kiindulási pontjára. Összesen alig 40 óra kellett ennek a kiváló sportembernek ahhoz, hogy az alaptábortól megmássza a 8848 méteres csúcsot, és visszajusson segítség nélkül az 5365 méteren álló alaptáborba.

Innen nézve meglehetősen szegényes magyarázat Kleinéktől meg a megbabonázott magyar hegymászó közösségtől, hogy a "tiszta mászásra" csak az oxigénpalack nélküli mászás fogalma érthető. Klein sokkal kedvezőbb háttérrel rendelkezik az átlag mászóknál, ami tisztességtelen előnyt jelent számára, amik bőven felülírják az oxigénpalackok meg nem létét. A milliós high tech ruházat és technikai felszerelés, precíz időjárás előrejelzés, serpák bérlése, a rengeteg idő, amit szinte főállásban a felkészülésre költ, serpák által kiépített mászóutak és rögzített kötelek használata, szponzorok segítsége - míg mások saját zsebből másznak médiatámogatás nélkül. Miközben egyetlen egy mantrát tunkolnak a fél ország fülébe több, mint egy évtizede: "oxigénpalack nélküli mászás jó, extra oxigénnel mászás rossz!"

De könyörgöm, melyik a nagyobb hegymászó-teljesítmény?

Ha egy 3 hetes felkészülés után felér a 8848 méteres csúcsra a középkorú/öregedő amatőr, aki saját zsebből finanszírozza a kalandját? Vagy Klein Dávid bohóckodása, három évtizednyi tapasztalattal, szponzorok tömegeivel és óriási médiatámogatással a háta mögött, aki már rutinból és menetrendszerűen fordul vissza 8200 méterről fél éves főállású felkészülés és két hónapnyi akklimatizálódás után?

mounteverest2

Néhány érdekes számadatot hadd osszak meg röviden

- Tavaly 641 ember mászta meg sikeresen a Csomolungmát (Mount Everestet), 442-en a déli, míg 199-en az északi oldalról. Ebből 5 mászó oxigénpalack nélkül.

- Az amatőr kereskedelmi mászóknak alig 2-3 hetük van feljutni a csúcsra, Klein és mászótársa több, mint 2 hónapot akklimatizálódott a Himalájában.

- 2016-ig 4469-en jutottak fel 7646 alkalommal a csúcsra vagyis 3177 hegymászó többször is, ebből 372 női mászó volt, akik összesen 489 alkalommal látták a Csomolungma csúcsát.

- A 33 éves Egyesült Államokbeli Melissa Arnot hegymászónő eddig hatszor ért fel a csúcsra serpák segítsége nélkül, tavaly oxigéntartályt sem vitt magával.

- Tizennégyen jutottak fel a csúcsra az egyik oldalról indulva, de a másik oldalra érkezve.

- 504 mászó feljutott mind a nepáli, mind a tibeti oldalról.

- Idén, a tavaszi mászó szezonban május 13-án ért fel elsőként a tibeti oldalról egy 16 fős csapat, míg május 15-én a nepáli oldalról elsőként 14-en jutottak fel a csúcsra.

- A tegnapi, május 25-i adatok alapján az elmúlt két hétben eddig 400 embernek sikerült feljutni a nepáli oldalról, míg a tibetiről minimum 120-nak. Ez a szám növekedni fog, ugyanis közel 1000 engedélyt adtak ki a hatóságok.

- Ebben a szezonban a háromgyermekes anyának, Lheka Sherpának nyolcadik alkalommal is sikerült meghódítani a hegyet.

- Múlt vasárnap, május 21-én a szintén nő, indiai Anshu Jamsenpa öt nap alatt kétszer is megmászta a Csomolungmát, amit így már 5 alkalommal hódított meg.

- Szintén idén május 21-én az első izlandi nőként, Vilborg Arna Gissurardóttir, míg ugyanezen napon az első hongkongi nőként Ada Tsang tanítónő is feljutott a csúcsra. Május 22-én az első szingapúri hegymászónőként Yusrina Ya’akob is sikeresen támadta meg a csúcsot.

- Az elmúlt két hétben több, mint ötszázan értek fel a világ tetejére.

Aki még több érdekességre kíváncsi, annak ajánlom a 3 évvel ezelőtti írásomat.

mounteverest3

Ezért is furcsa Klein magyarázata: erős szél fújt. Na ja! Meg hó is volt, meg hideg, meg a hegy is ott volt.

- Miért nem sikerült ma a győzelem? - kérdezte az újságíró

- Izé. Hát nagyon fújt a szél.

- Da a másik csapat játékosainak is ugyanúgy fújt

- Ööööööö... - válaszolta zavartan az aranylábúak mestere

UPDATE! (05.28. Vasárnap)

Adrian Ballinger és Ferran Lattore sikeresen jutott fel oxigéntartály használata nélkül a Mount Everestre a tegnapi nap (május 27.) folyamán. Idén, eddig 5 csoportban, heten (Klein Dávid, 5 másik férfi és egy nő) próbálkoztak oxigénpalack nélkül feljutni a csúcsra. Ebből 2 mászónak sikerült. Harmadikként Cory Richard is feljutott a csúcsra, aki csak a csúcs előtt kezdte el használni az oxigént ahelyett, hogy visszafordult volna. 2 másik mászó 8500 méterről, míg a francia hegymászónő, Elizabeth Revol "a csúcs közeléből" fordult vissza - Klein Dávid 8115 méterről...

A tegnapi (május 27.) napig ebben a két hete tartó, tavaszi mászó szezonban közel 700-an jutottak fel a csúcsra. Ezen a héten 300 sikeres csúcstámadás született, ami közül az én személyes kedvencem az osztrák Andy Holzer, aki egy vak hegymászó, mégsem jelentett neki problémát meghódítani a bolygónk legmagasabb pontját.

Nem értem, milyen oxigénpalack nélküli "tiszta mászás" az, amikor a rosszulléte miatt visszaforduló Suhajda Szilárd a "mentési célra" felvitt két oxigénpalackját Kleinnek adta? Ha ő van annyira rosszul, hogy nem tudja folytatni élete álmát, akkor nem neki lett volna szüksége az extra oxigénre, hogy biztonságban visszajusson az alaptáborba? Remélem a felvitt palackokat és biológia szemetet magukkal hozták az alaptáborba, és nem gyarapították a világ legmagasabb szemétlerakatának sanyarú sorsát.

Miért használnak oxigéntartályt felelősségteljes hegymászók az Everesten, vagy bármilyen más 8000 méter feletti csúcson?

A levegő oxigéntartalma tengerszinten 20,9%, 8000 méteren ennek harmada 7,7%. Ez a halálzóna határa. A halálzóna lényege, hogy nem lehet hozzá akklimatizálódni, vagyis nem lehet hozzászoktatni a szervezetünket ahhoz, hogy ebben a magasságban sokáig bírja. A testünk itt gyorsabban éli fel a tartalékait, mint ahogy azt pótolni tudnánk természetes úton. Mesterséges (palackos) oxigénbevitel nélküli, hosszan tartó ittlét előbb a szervezetünk működésének folyamatos leállásához, eszméletvesztéshez, és végül halálhoz vezet.

mounteverest4

Az extra oxigénnek köszönhetően, olyan állapot jön létre a szervezetben, mintha a test jó ezer méterrel alacsonyabban lenne a valóságnál, ami az Everest esetében 8848 méter helyett 7850, ami szó szerint egy hajszálnyival, alig 150 méterrel van a halálzóna határától. Viszont ez a vékony vonal helyes oldalán lenni elég ahhoz, hogy 70 év feletti nénik, közel 80 éves bácsik, 10 éves kisfiúk, 13 éves kislányok, egyáltalán átlagos emberek feljussanak az Everest csúcsára 3 hetes akklimatizálódás után. Míg az oxigénpalack nélküli, profi, fitt mászó Klein Dávid 10 hónapos felkészülés után, 3 évtizednyi tapasztalattal a háta mögött évek óta folyamatosan fordul vissza 350 méterrel magasabbról, 8200 méterről. Mindössze 350 méter! Mégis mekkora különbség. Klein évtizedeket cseszett el az életéből egy olyan célért, amit egy amatőr pár hét, maximum egy hónap alatt elér.

Az oxigénpalack nélküli mászásnak kb. annyi értelme van, mintha az egyik focicsapat a másik ellen cipő nélkül állna ki, merthogy: "mezítláb a grundon rongylabdát rúgni, az a igaz futball". Aham. Cool. Orvos látott már?

De ha még szemléletesebb példát kellene felhoznom az oxigénpalack nélküli mászás értelmetlenségére, akkor az az lenne, hogy egy kertes házból ki lehet jutni az ajtókon keresztül, kulcsot és kilincset használva. Az igazán tökös és vagány legények néha az ablakon is kiugranak.

mounteverest5

Viszont van egy bekattant réteg, akik ezt elutasítják. Ők különbnek érzik magukat a többiektől - vagy csak lusták elmenni tisztességes munkát keresni maguknak? A média imádja ezeket a bohócokat, mert a népnek cirkusz kell. Ők azok, akik fejükbe vették, hogy minek kulcs, és kilincs, amikor a bezárt ajtókon fejjel áttörve is át lehet jutni? Amely mutatvány vagy sikerül, vagy nem.

Ők azok, akik remek PR-t építenek ezen produkciójuk köré, amire a média éhes karvalyként lecsap, és egy színes valóságshow keretén belül agymosásban részesíti a pórnépet. Ahol a főszereplő bohócok a szponzoraik logóival kitapétázva majomkodhatnak a megszokott időben az éterben és a kamerák előtt. Pont ezért, ezeket az embereket nem más hegymászóval, vagy sportolóval kell összehasonlítani hanem Győzikével vagy Pumped Gabóval.

A félreértések elkerülése végett ezzel az írással nem Klein Dávid személyét támadom, akinek a mai napig szurkoltam, hogy feljusson a világ tetejére. Egészen biztos vagyok benne, hogy ő különleges, sikeres és egy remek ember. Akinek sikerült maga köré egy jól csengő márkát felépíteni, remek PR-t kialakítani és ami a legfontosabb: szponzorok tucatjait maga mögé állítania.

Nekem az elmúlt években mára unalmassá vált mantrából lett elegem: "oxigénpalack nélküli mászás: jó, extra oxigénnel mászás: rossz!"

Ez szimplán életveszélyes őrület! Aminek semmi, de tényleg semmi értelme nincs. Akinek olyan a génállománya, annak lehetséges a 8300-8500 méter felé jutás, akinek nem olyan, az meg csak a jó szerencséjében bízhat, hogy túléli a kalandod vagy sem. Klein Dávid eddigi mászásai azt támasztják alá, hogy ő 8200 méterig képes feljutni, minden egyes megtett méter azon felül már orosz rulett. Az elmúlt évtizedben a kevés magyar hegymászóból sokan haltak meg, csak azért mert a mászásaik jobban eladhatóak úgy, ha oxigéntartály használatát mellőzik.

Klein Dávidról és a oxigénpalack nélküli mászókról mindenki hallott, de ki hallott dr. Neszmélyi Emilről, aki asztmásként jutott fel a Mount Everest csúcsára - szinte pontosan egy éve? Ki hallott Ugyan Anitáról, aki első magyar nőként jutott fel a Mount Everestre 2009 májusában? Ki hallott Jelinkó Attiláról, aki első amatőrként és második magyarként ért fel a csúcsra 10 évvel ezelőtt?

Ők ismeretlenül meghódították a bolygónk legmagasabb pontját, Klein nyolcadik próbálkozás után sem, mégis ő áll a rivaldafényben. Nem érzitek, hogy az értékrendek hibásan vannak felállítva? Nem érzitek, hogy a kenyér mellett csak a cirkuszt, és el nem temetett halottakat kaptok az elmúlt évtizedben a magyar magashegyi mászóktól?

Klein Dávid nem akkor hoz jó és felelősségteljes döntést, ha rutinszerűen visszafordul, hanem majd akkor fog, amikor belátja a teljesítőképességének a határait, és azt, hogy a hobbija nem csak önmagára, hanem a mászótársaira is életveszélyes ebben a formában. A racionális döntést nem a hegyen, hanem azelőtt meg kell hozni, ez Klein Dávid esetében az, hogy 8000 méter felé a jövőben csak oxigénnel megy."

A Hungarian Geographic Blog írásai hatalmas vitát váltott ki. Íme néhány komment azok közül, akik nagyon nem értenek egyet a blogposzttal:

"Megértem én az indulatot - engem is zavar a marketing -, de túl sok a csúsztatás. Persze sokan jutottak fel idén, de ők majdnem mind oxigénpalackkal. Magad írtad, ha kiegészítő oxigént használsz, akkor 1000 méterrel alacsonyabb a hegy. De akkor miért nem mászol 1000 méterrel alacsonyabb hegyet? Az Everestet azért nehéz megmászni, mert magas: a normál út nem technikás. Na ezért kulcskérdés, hogy palackkal vagy anélkül. A fix kötelektől nem lesz alacsonyabb a hegy, csak kisebb a kicsúszás veszélye. 8850 méteren is 20,9% az oxigén a levegőben, csak a parciális nyomása egyharmada a tengerszinthez képest. Te másztál már magas hegyen vagy csak "véleményed van"? Nekem is van egy olyan érzésem, hogy ezen a szinten a cél eléréséhez kockáztatni kell - ahogy írod, orosz rulett - és Klein ezt nem meri bevállalni. De nem ítélkeznék anélkül, hogy nem tapasztaltam meg, hogy milyen úgy felébredni az álmodból, hogy kapkodod a levegőt, szédülsz és halálfélelmed van. Tényleg sokat költ Klein a hobbijára, de legalább a szponzorai pénzét költi nem a miénket. Szóval előbb tájékozódj mielőtt fikázol. Minimális empátia barátom. Maradok tisztelettel..."
"A szerző Klein Dávid morális hozzáállását támadja, de milyen morális alapot ad erre neki a névtelenség? Aki ilyen bántó éllel megfogalmazott kritikai szöveget tesz közzé, az minimum névvel tegye ezt! Egyébként pedig hitelt adna a szerző mondandójának az is, ha a szövegéhez mellékelt volna legalább egy fotót, amelyet ő maga készített saját magáról a - szerinte könnyen abszolválható - csúcson. Mindezek hiányában a szöveg tipikusan magyar, rosszindulatúan és irigyen okoskodó locsogás, a másik ember névtelen, alattomos lejáratását, alázását, taposását tűzve ki célul. Ez a cél mennyivel nemesebb, mint az, ha Klein Dávid - akár sokadszorra is - visszafordulni kényszerül, mert úgy látta, a körülmények nem alkalmasak a csúcstámadás kikeres befejezésére és az onnan való visszajutásra? Semennyivel. Ha Kleinnek nem sikerül megmásznia a csúcsot sokadszorra sem, de sokadszorra is talál az úthoz szponzorokat, akkor a szponzorok részéről nyilván mégis van valami bizalom az irányába. Ez mért fáj a névtelenségbe burkolózó szerzőnek? Pofázni, kritizálni mindig sokkal könnyebb, mint csinálni valamit. Márpedig ez a tipikus magyar virtus - sajnos. Végezetül a szöveg tele van csúsztatással, ha másként nem hát akkor, amikor az Everest megmászásáról úgy beszél, mintha az egy margitszigeti kirándulás lenne, és ezt az állítását alátámasztandó mindenféle statisztikai adatokat illeszt a szövegbe, hogy a tudományosság és a megalapozottság látszatát keltse, de persze egyetlen számadatot sem közöl arról, hogy az Everest meghódítása közben hány mászó veszítette már az életét. Ennek a szerzőnek megfelelő büntetés lenne - okulásául -, hogy próbálkozzon meg maga is a mászással, aztán tegye közzé, hogy milyen eredményt ért el. Lehet, hogy ezt követően kicsit szerényebben nyilatkozna mások kudarcáról is. Üdv, Janisch Attila"
"Itt sokféle indulat kevereg, így a válaszok nem igazán adekvátak. Van egy témakör, hogy ahelyett hogy KD dolgozna, csak mászkál a hegyekre. Hát, ilyen az élet - ilyen alapon valamennyi versenysportot el kellene felejteni (miért fizetnek valakinek heti 120 milliós fizetést azért, hogy egy bőrgolyót rugdos?). A másik vonal, a pénzpazarlás. Ha KD a saját és a szponzorai pénzét költi ehhez nekem semmi közöm nincs. Az más kérdés, hogy mekkora szponzori előnye van egy sikertelen expedíciónak - ld. pl. anno a Spar matricagyűjtő füzetét. Az jobban érdekel, hogy tényleg 200 milliárdot el kell költeni az új nemzeti stadionra? Ami a palackos mászást és az anélkülit illeti: némely hozzászólásban nagyon le van itt kezelve a palackos mászás. Nem néztem utána, de nekem úgy rémlik, hogy KD is palackkal próbálta először megmászni a ME-t, csak miután az első magyar cím elkelt, tért át a palack nélküli verzióra, nem? Ami azért kétségkívül zavaró, hogy akik közben sikeresen megmászták az ME-t, ugyan oxigénpalackkal, de szintén egyéni történetekkel a töredék figyelmét nem kapták annak, amekkora TÚLZOTT médiafelhajtás megy KD körül. Tegnap BL bajnok lett a szolnoki vízilabda csapat - nézzük már meg, hogy mekkora figyelmet kaptak. Nekem ez a KD körüli médiakampány valahogy a hegymászás szellemiségével is ellentétes (meg azokkal az idézetek szellemiségével, amelyek a ME expedíciós honlapon vannak. Lehet, ha feleennyi médiafelhajtás lett volna, nem lennének ezek az indulatok sem."

Persze olyanok is vannak, akik a blog szerzőjével értenek egyet, az összes hozzászólást megtaláljátok IDE KATTINTVA

Mit gondoltok?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Ha innen is kiszorulnak a legszegényebbek, akkor végképp földönfutóvá válnak” - az Utcából Lakásba Egyesület az önazonossági törvényről
Kistelepülések sora szűrné ezentúl a beköltözőket, például büntetlen előélethez, érettségihez, szakképesítéshez kötnék, hogy valaki ingatlant vehessen náluk. Kovács Vera szerint mindez elsősorban a szegénységben élőket, azokon belül is a romákat sújthatja.


Van ahol érettségihez vagy szakképesítéshez kötnék a betelepülést, máshol a büntetett előéletűeknek tiltanák meg, hogy ingatlant vegyenek, vagy épp néhány tízezer forintot kérnének el, de olyan település is van, ahol minden egyes kívülről érkező ingatlanvásárlót előzetesen meghallgatna a képviselőtestület.

Mindezeket a helyi önazonosság védelméről szóló új törvényre hivatkozva vezetnék be az önkormányzatok, ami a hivatalos indoklás szerint elsősorban azt akadályozná meg, hogy újabb beköltözők tegyék élhetetlenné a már amúgy is túl sűrűn lakott budapesti agglomerációt vagy a Balaton környékét. A szigorításokat eddig azonban olyan települések tervezik bevezetni, mint Taktaharkány, Újlengyel vagy Vámosszabadi. Az Utcáról Lakásba Egyesület alapító-társelnökével, Kovács Verával arról beszélgettünk, milyen hatással lehet mindez a szegénységben élőkre.

– Feltételezhetjük, hogy a jogalkotó nem gondolt minden következményre.

– Feltételezem, hogy nem. De szerintem ez inkább egy gesztus a szélsőjobbnak, lehetőséget adva arra, hogy a települések kirekesszék az általuk nem kívánatosnak tartott beköltözőket, különösen a szegénységben élőket, ezen belül is a roma embereket. Az a gond, hogy azok a települések védekeznek leginkább ezek ellen a családok ellen, amelyeknek már csak ezek a települések lehetnének éppen megfizethetőek. Így csapdahelyzet jön létre: senki nem akar a legelmaradottabb településekre költözni, hiszen azok hátrányos helyzetűek. Oda azok mehetnének, akiknek nincs más lehetőségük.

Ha innen is kiszorulnak a legszegényebbek, akkor végképp földönfutóvá válnak.

Előfordult, hogy roma családok, teljesen függetlenül anyagi helyzetüktől, nem tudtak házat venni egy településen pusztán etnikai hovatartozásuk miatt.

– Felmerül a másik kérdés, hogyan kerülje el egy eleve szegény település a további gettósodást, ami szociálpolitikai szempontból sem kívánatos.

– Igen, de ezt nem kirekesztéssel, hanem felzárkóztatással kell kezelni. Többféle megoldás lehetséges. A már szegregálódott településeken fontos a munkahelyteremtés, a közműfejlesztés, a célok világos meghatározása. Egyes esetekben, például a Miskolc környéki szegregátumoknál az segíthet, ha ezeket a területeket bekapcsolják a város életébe.

Más esetekben viszont kívánatos lehet a szegregátumok megszüntetése, a lakók integrált környezetbe költöztetése, ahol munka, iskola és infrastruktúra is elérhető.

De minden település más: a földrajzi elhelyezkedés, a lakosságszám, a helyi adottságok meghatározzák, hogy hol melyik beavatkozás a leghatékonyabb. A jó programok azok, amelyekben helyi megvalósítók vesznek részt, és a valódi helyi igényekre reagálnak. Valahol a munkahelyteremtés a kulcs, máshol a szegregált lakóterület teljes felszámolása.

– Egy generációk óta mélyszegénységben élő családnál nem elég a költöztetés vagy a munkahelyteremtés. Szükség van szociális beillesztésre, mentorációra is, hogy valódi esélyt kapjanak.

– Valóban, a helyi igényeket ismerő szervezeteknek kellene ezeket megvalósítani szociális munkával. Ez a munka nagyon összetett. Nem gyámkodni kell felettük, hanem a lehetőségeket kell biztosítani számukra, amelyektől akár generációk óta el vannak zárva, és a részvétel módját is segíteni kell. Például

ha egy gyerek úgy nő fel, hogy a szülei sosem dolgoztak bejelentett állásban, csak napszámban, az teljesen kilátástalan helyzetet teremt. Ilyenkor egyszerre kell foglalkozni a szülőkkel és a gyerekekkel: meg kell tanítani, mit jelent rendszeresen munkába járni, havi fizetést kapni, és a tanulás értékét is meg kell mutatni.

Ez nehéz, mert az eredmények sokszor csak a gyerekeknél vagy unokáknál jelentkeznek.

– Megvan-e ehhez az állami vagy önkormányzati intézményrendszer, illetve a megfelelő civil szervezeti háttér?

– A tudás megvan, de az emberi erőforrás nincs. Állami szinten a legnagyobb ilyen program jelenleg a „Felzárkózó kistelepülések”, melynek a fő pályázója a Máltai Szeretetszolgálat. Ez kívülről nem tűnik átütő sikernek, de a kormány és a Máltaiak nem adnak nyilvánosan adatokat. Ugyanakkor számos civil szervezet, például az Igazgyöngy Alapítvány, vagy a Van Helyed Alapítvány, képes több generációval párhuzamosan dolgozni. Bátonyterenye térségében, Bonyhád környékén és másutt is vannak jó gyakorlatok, amelyeket országos szintre lehetne emelni.

– De ez az intézményesítés még nem történt meg.

– Így van. Ezek jellemzően helyi civil kezdeményezések, legfeljebb néhány településen dolgoznak. A Máltai Szeretetszolgálat „jelenlét” típusú programjai a legkiterjedtebbek, de egységes, országos rendszer nincs.


Link másolása
KÖVESS MINKET: