Kirángatták a BME függetlenségéért tüntető tanárok kezéből a molinókat a biztonsági emberek

Kezdeményezte Bese Gergő laicizálását Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, miután a meleg szexbotrányba keveredett, fideszes kötődésű pap a szombati Partizán-interjújában az érsek szerint „hetet-havat összehordott”. Bábel úgy látja, Bese „kitalált történeteket adott elő, és több lényeges ponton homlokegyenest mást állított, mint a főegyházmegye által lefolytatott vizsgálat idején”.

Bábel, Bese korábbi főnöke a Magyar Hangnak nyilatkozva hozzátette, az atya „csak a feltűnést keresi”, és Gábor Zsazsához hasonlította őt: „mindegy, hogy mit, csak beszéljenek róla”. Az érsek arról is beszélt, hogy ameddig tudta, védte egykori beosztottját, mert remélte, hogy „hátha jobb útra tér”, de Bese mostani nyilatkozatával szerinte túlment minden határon - írta a 24.hu.

Az interjúban a felfüggesztett pap részletesen beszélt állítólagos találkozóiról az Alkotmányvédelmi Hivatallal, és egy általa előadott ultimátumról, amely szerint választania kellett az ország elhagyása és az öngyilkosság között. Állításait azonban semmilyen konkrét bizonyítékkal nem támasztotta alá, és az sem derült ki, zsarolás és kényszerítés esetén miért nem tett büntetőfeljelentést. Bese végig tagadta a férfiakkal folytatott szexuális kapcsolatot, azt állítva, hogy csapdába csalták és egy videóval megzsarolták.

Besét korábban már felfüggesztették a papi szolgálat alól, miután 2024 szeptemberében olyan felvételek kerültek nyilvánosságra, amelyek alapján a Fideszhez és a kormányzati kommunikációhoz szorosan kötődő dunavecsei plébános melegpartikon vett részt, és szexuális viszonyt folytatott férfiakkal. A Válasz Online akkori értesülése szerint az ügy iratai a legmagasabb állami köröket is elérték. Bese csapda-verziójának ellentmond, hogy az RTL Híradónak egy partiresztvevő korábban úgy nyilatkozott, a pap „végig magánál volt, és pontosan tudta, hogy milyen eseményen vesz részt”.

A római katolikus egyházban a laicizálás a klérus tagjainak visszahelyezését jelenti a laikusi állapotba. Ez azt jelenti, hogy egy felszentelt személy – kérelemre vagy fegyelmi okokból – kikerül az egyház kötelékéből, és többé nem végezhet papi szolgálatot. Az érsek szerint ha az érintett nem akarja a laicizálást, hosszú és bonyolult eljárásra kell számítani.

Bese állításaira reagálva Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár megerősítette egy 2024-es találkozó tényét, de közölte, hogy segítséget nem ajánlott fel. Maga Bábel Balázs pedig tagadta, hogy bármilyen politikai nyomás érte volna a Bese-ügy szankcióinak meghozatalakor.

„Talán lesz egy baráti átvételünk Kubában” – jelentette ki Donald Trump február 27-én, pénteken a Fehér Ház előtt. A Reuters által rögzített videó szerint az elnök hozzátette, hogy a kubai kormány „magas szinten” tárgyal velük, majd a szigetország gazdasági helyzetére utalva megjegyezte: „Nincs pénzük. Most semmijük sincs.” A Fehér Ház nem részletezte, hogy Trump mit értett pontosan a „baráti átvétel” alatt, így nyitva maradt a kérdés, hogy az egy szorosabb gazdasági-politikai megállapodást, nemzetközi gyámságot vagy csupán retorikai nyomásgyakorlást jelent-e.

A bejelentés alig két nappal egy halálos kimenetelű tengeri incidens után hangzott el. Február 25-én a kubai határőrség Kuba északi partjainál, a parttól nagyjából 1,85 kilométerre tűzpárbajba keveredett egy Florida-nyilvántartású gyorsnaszáddal. Az összecsapásban négyen meghaltak és hatan megsebesültek a csónakon, valamint egy kubai parancsnok is sérüléseket szenvedett. A kubai belügyminisztérium szerint a hajón rohamfegyverek, pisztolyok, álcázó felszerelés és nagyjából 12 800 lőszer volt, a csoport pedig „terrorcélú beszivárgást” tervezett. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint „nagyon szokatlan nyílt tengeri tűzpárbajt látni”.

Washington részlegesen enyhített a szankciókon, engedélyezve bizonyos üzemanyag-szállítmányokat Kuba magánszektorának. Kanada eközben 8 millió kanadai dollár, átszámítva körülbelül 1,9 milliárd forint értékű élelmiszersegélyt ígért ENSZ-ügynökségeken keresztül.

Miközben Trump magas szintű tárgyalásokról beszélt, Havanna ezt határozottan tagadja. Carlos F. de Cossío kubai külügyminiszter-helyettes egyértelműen fogalmazott: „Nincs semmiféle magas szintű párbeszéd az Egyesült Államok és Kuba kormánya között” – mondta a La Jornada mexikói lapnak. Bár a sajtóban felmerült, hogy Marco Rubio informális csatornán egyeztethet Raúl Castro unokájával, Raúl Guillermo Rodríguez Castróval, a kubai ENSZ-nagykövet ezt „spekulációnak” nevezte. Miguel Díaz-Canel kubai elnök korábban kijelentette, Kuba csakis „egyenlők közötti pozícióból, szuverenitásunk, függetlenségünk és önrendelkezésünk tiszteletével” hajlandó párbeszédet folytatni.

Az amerikai belpolitikát is megosztja a kubai helyzet. Míg a kubai-amerikai kongresszusi képviselők a szankciók szigorú betartatását sürgetik, több mint negyven civil szervezet levélben figyelmeztetett, hogy az üzemanyag-ellátás elvágása a kubai lakosság „kollektív büntetéséhez” vezethet.

„Tárgyalni akarnak, és én beleegyeztem, úgyhogy tárgyalni fogunk. Ezt korábban kellett volna megtenniük” – ezt mondta Donald Trump amerikai elnök arra reagálva, hogy Irán új vezetése tárgyalóasztalhoz ülne, egy nappal azután, hogy amerikai–izraeli csapásokban életét vesztette Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője. Az elnök a The Atlanticnek adott telefonos interjúban beszélt erről – írta a Blikk.

A február 28-i, szombati célzott katonai művelet után vasárnap több nemzetközi hírügynökség és az iráni állami média is megerősítette Hamenei halálhírét. Trump szerint az iráni fél túl sokáig várt a tárgyalásokkal, és hozzátette, hogy azok közül, akikkel az elmúlt hetekben egyeztettek, többen már nem élnek. „Néhányan azok közül, akikkel tárgyaltunk, mostanra halottak, mert ez egy nagyon nagy csapás volt” – utalt a hétvégi támadásra. Arra a kérdésre, hogy a tárgyalások már vasárnap vagy hétfőn megkezdődhetnek-e, az elnök nem kívánt konkrétumot mondani.

A konfliktus kiéleződése azonnal megrengette a globális olajpiacot is. A beszámolók szerint a Forradalmi Gárda lezárta a Hormuzi-szorost, ahol normál körülmények között a világ kőolaj-kereskedelmének mintegy ötöde halad át. Trump ugyanakkor azt állította, a katonai akció sikeressége mérsékelheti az olajárak drasztikus emelkedését. „Óriási árnövekedés lett volna, ha ez rosszul sül el” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a piac reakciója a következő napokban derül ki.

A katonai művelet bejelentésekor Trump arról is beszélt, hogy az iráni népnek saját kezébe kell vennie sorsát. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok hosszabb távon támogatna-e egy esetleges iráni népfelkelést, most úgy válaszolt: „Ez attól függ, milyen helyzet alakul ki. Erre most nem lehet egyértelmű választ adni.” Az akciót a republikánus politikusok többsége támogatja, míg a demokraták az eszkaláció és a kongresszusi felhatalmazás hiánya miatt aggódnak.

A magyarok csaknem fele szerint az Orbán-kormány is felelős a gödi Samsung-gyár botrányában, és a politikai következményeket sürgetők több mint fele (57 százalék) minden olyan politikust megbuktatna, aki tudott a szabálytalanságokról. A magyarok háromnegyede hallott arról, hogy a gyárban a határértéket sokszorosan, akár több százszorosan meghaladó szennyezésnek tehették ki a dolgozókat, és a környezetbe is jutottak mérgező anyagok – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített felméréséből.

Tízből hét megkérdezett a Samsung SDI vezetését tartja a fő felelősnek, de 45 százalék az Orbán-kormányt, 43 százalék pedig a hatóságokat is hibáztatja. A kormány szerepének megítélésében jelentős a különbség a politikai táborok között: a fideszesek 13, a TISZA Párt támogatóinak 79 százaléka tartja felelősnek a politikai vezetést.

A kutatásban résztvevők 42 százaléka szerint van olyan politikus, akinek le kellene mondania az ügy miatt, ezt a Fidesz híveinek 16, a Tisza szavazóinak 88 százaléka mondta.

Érdekesség, hogy a kormánypárti szavazók közül senki nem gondolja, hogy a miniszterelnöknek vagy Rogán Antalnak kellene emiatt mennie, a külügyminiszter lemondását viszont 7, Lázár Jánosét pedig 22 százalék várná közülük.

Az is kiderült a felmérésből, hogy a megkérdezettek kevesebb mint egyharmada (32 százalék) ért egyet az akkumulátorgyárak idetelepülésével, 61 százalék viszont szívesebben látná őket a határokon kívül. Ugyanakkor tízből hét kormánypárti szavazónak nincs baja az iparág magyarországi terjeszkedésével, míg a TISZA támogatói között ez az arány csupán 4 százalék. Hasonlóan elutasító a többség az állami támogatásokkal és kedvezményekkel szemben is: ezt 61 százalék ellenzi, és csak 31 százalék támogatja. Ennek megfelelően mindössze tízből három ember gondolja, hogy hosszú távon Magyarország nyer az akkumulátorgyárak betelepülésén, minden második válaszadó szerint viszont inkább veszítünk ezen.

A hatóságok eszközeit 45 százalék tartja nem megfelelőnek a szabályok betartatására. Ennek megfelelően szinte ugyanannyian vannak, akik félnének a szennyezéstől, ha gyár épülne a közelükbe (62 százalék), mint akik örülnének az új munkahelyeknek (60 százalék). A válaszadók több mint negyede fontolóra venné a költözést, ha ilyen „szomszédot” kapna, de ugyanennyien vannak azok is, akik szívesen dolgoznának egy új gyárban.