prcikk: Kiderült, mennyit lehet alkudni az ingatlanoknál Budapesten és vidéken | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Kiderült, mennyit lehet alkudni az ingatlanoknál Budapesten és vidéken

Több változás is volt az ingatlanpacon, érdemes most szétnézni.


Átmeneti visszaesést hozott az április a hazai ingatlanpiacon, így az előző hónaphoz képest ezerrel kevesebb tranzakcióval zárt a szegmens. A Duna House saját adatain alapuló becslése alapján

országosan 6787 adásvétel történt, amely az előző évhez képest továbbra is 37%-os visszaesést mutat, és az idei legerősebb hónaphoz, márciushoz viszonyítva is 13%-kal gyengébb teljesítményt jelent.

Tovább élénkült azonban az aktivitás a jelzáloghitel-piacon, április hónapban a cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkájának, a Credipass-nak a hazai adatai alapján 42 milliárd forintos volumen becsülhető, ami az előző havi becsült adathoz képest 6%-os növekedést mutat, ugyanakkor számottevő, 71%-os csökkenést jelez az előző év áprilisi MNB adathoz képest. Az ingatlanpiacon az ünnepi és tavaszi visszaesés várhatóan csak átmeneti és a hosszabb lakáspiaci trendek vizsgálata alapján nem szokatlan jelenség, májusban így ismét növekvő tendenciával számolnak az ingatlanközvetítő vállalat szakemberei, emellett fokozódó aktivitást prognosztizálnak a pénzügyi szakértők is a második negyedév során.

Ugyan a márciusinál alacsonyabb tranzakciószámmal zárta a hónapot az ingatlanpiac, érdeklődők tekintetében nem teljesített rosszabbul a szegmens, az előző hónapnál egy ponttal magasabb eredményt, 69 pontot hozott az április a keresletindexben. Az előző évekhez mérten ugyanakkor még így is jelentős a lemaradás, de a pandémia évében tapasztalt extra visszaesésnél jobban teljesített az idei április.

Az elmúlt hónapokhoz képest jelentős átrendeződést mutat a fővárosi kerületek iránti érdeklődés a Duna House ügyfelei között végzett felmérés alapján.

A lista élén a XIII. kerület áll, azonban leszorultak a dobogóról a népszerű belvárosi kerületek, Terézváros és Erzsébetváros. Az érdeklődők körében a második legkeresettebb kerület Újbuda volt, amit a II. kerület követett a sorban.

Négyzetméterár-változás tekintetében is mozgalmas volt az április, ugyanis az árcsökkenés elérte a budai oldal és a pesti belváros téglaépítésű ingatlanjait is, egymillió forint alá csökkent az átlagos négyzetméterár az elmúlt hónap értékesítési adatai alapján ezeken a területeken.

Az irányár változása a főváros teljes területén 4% volt ennél az ingatlantípusnál, a tulajdonosok emellett 5%-ot voltak hajlandóak engedni az eladási árból az alku során. Vidéken az alku mértéke 6% volt.

Az előző év azonos időszakához képest enyhe drágulás tapasztalható a panellakások átlagos négyzetméterára tekintetében vidéken és a főváros budai oldalán, azonban a pesti lakótelepeken mérséklődtek az árak. A fővárosban a budai panelek tulajdonosai átlagosan 5%-kal csökkentették az árat a hirdetés során, míg Pesten 4%-os irányárváltozás realizálódott a hirdetési folyamat alatt. Az alku mértéke a fővárosban 3-5% között alakult ennél az ingatlantípusnál, vidéken a mozgástér 8% volt.

A vevői motivációt tekintve a fővároshoz hasonlóan vidéken is a befektetési célú vétel volt a leggyakoribb, de országosan 22-27%-ban szerződtek az első lakásukat vásárlók is. Az ingatlanbefektetők átlagosan 55,6 millió forintot költöttek a fővárosban, 34,2 millió forintot vidéken, első lakásra pedig 30,9 millió forintot szántak a vidéki fiatalok, míg Budapesten 39 millió forintba került az otthonteremtés.

Az áprilisban zárult ingatlaneladások adatai alapján a vidéki területek mellett a fővárosban is a jó állapotú ingatlanok voltak a legkeresettebbek, azonban a keleti országrészben 32%-os többséggel a nagyon jó állapotú ingatlanokat vitték. A felújítási kedv országosan 6-12% között alakult.

3 érdekes adat

Budán és a pesti belvárosban is 1 millió Ft alá csökkent a téglaépítésűek átlagos négyzetméterára.

A márciusinál kereken 1000-rel kevesebb tranzakciót zárt az ingatlanpiac áprilisban.

Átvette a belvárosi kerületek helyét népszerűség tekintetében Újbuda és a II. kerület.

A teljes elemzés ITT látható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint Orbán Viktor öngólt lőtt: a 2024-ben alakult Tisza Párton kéri számon Szijjártó 2020-as lehallgatását
A miniszterelnök a Facebookon támadta be Magyar Péter pártját a külügyminiszter lehallgatása miatt. Magyar szerint a vád azért sántít, mert a pártja akkor még sehol sem volt.


Magyar Péter szerint Orbán Viktor úgy vádolta meg a Tisza Pártot azzal, hogy tudott Szijjártó Péter 2020-as lehallgatásáról, hogy közben a pártot négy évvel később, 2024-ben alapították. A pártelnök a Facebookon reagált a miniszterelnök posztjára, amelyben Orbán Viktor azt írta, hogy „külföldi titkosszolgálatok a Tisza párt tudtával és a Tisza párt érdekében lehallgatták a magyar külügyminisztert.”

Magyar Péter a bejegyzésében szó szerint azt írta:

„Orbán Viktor szerint a külföldi szolgálatok 2020-ban a TISZA tudtával figyelték meg Szijjártó (hazaáruló) Pétert. A TISZA Párt 2024-ben indult. Orbán Viktor az öngólok királya”

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy beszélgetést tett közzé a Facebookon, ami állítólag Szergej Lavrov orosz és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter között zajlott le 2020-ban. A felvételen Szijjártó szívességet kér moszkvai kollégájától, hogy egy meghívással segítsék a szlovák szociáldemokraták választási esélyét.

A kormánypárti Mandiner egy hangfelvételt közölt Panyi Szabolcsról. Az erről szóló cikkükben pedig úgy keretezték az elhangzottakat, mintha Panyi azt mondaná, hogy átadta Szijjártó telefonszámát egy külföldi szolgálatnak, ezért tudták lehallgatni. A felvételen nem ez hangzik el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A nyugdíjasok fele havi 220 ezernél kevesebből él, 69 ember viszont 2 milliónál is többet kap
A KSH friss adatai szerint a nyugdíjasok többsége nagyon kevés pénzt kap, míg kevesen nagyon sokat. Egy szakértő szerint a különbségeket növeli, hogy Magyarországon 2013 óta nincs járulékplafon.


A legfrissebb, 2025. januári adatok alapján készült statisztika méretes szakadékot mutat a nyugdíjak eloszlásában. Az öregségi nyugdíj havi átlagösszege tavaly 242–252 ezer forint között mozgott, a mediánérték pedig a 214–221 ezer forintos sávban volt - utóbbi azt jelenti, hogy a juttatásban részesülők fele ennél kevesebbet, a másik fele pedig ennél többet kapott.

Összesen közel 2,3 millió ember kap saját jogon nyugdíjat. Az érintettek 8 százaléka kevesebb mint 100 ezer forintból gazdálkodik havonta. A nyugdíjasok 39 százaléka a 100–200 ezres sávban van, 31 százalékuk pedig a 200–300 ezres kategóriában szerepelt. Alig több mint 21 százalékuk kap 300 és 700 ezer forint közötti összeget.

A KSH által publikált adatsorban eredetileg csak az szerepelt, hányan kapnak 700 ezer forintnál nagyobb összeget, a pontosabb kép érdekében azonban a HVG elkérte a hivataltól a részletes bontást.

Ebből kiderül, hogy a nyugdíjasok mindössze 1 százaléka jut 700 ezer forintnál magasabb összeghez. Több mint 12 ezren vannak, akik 700 ezer és 1 millió forint közötti összeget kaptak 2025 elején, kétezer nyugdíjasnak járt 1–1,5 millió forint, 188-nak pedig 1,5–2 millió forint.

A csúcskategóriát az a 69 nyugdíjas képviseli, akiknél a havi ellátás átlépte a 2 millió forintot.

Farkas András nyugdíjszakértő szerint az ilyen magas ellátásokhoz rendkívüli pálya kell. „Hosszú szolgálati idő és tartósan magas kereset szükséges ahhoz, hogy valakinek havi 1–2 millió forint feletti nyugdíja legyen” – kommentálta az adatokat. Hozzátette, hogy akik ilyen magas ellátást kapnak, jellemzően hosszú időn keresztül kiemelkedően magas jövedelem után fizettek járulékot. Egyes szakmákban az utóbbi években 3–5 millió forintos havi fizetések is előfordulnak, és ezek után a teljes összegre megfizetik a nyugdíjjárulékot.

A helyzet egyik fő oka, hogy Magyarországon 2013 eleje óta nincs járulékplafon, vagyis a magas jövedelműek a teljes keresetük után fizetik a nyugdíjjárulékot. Ez magasabb nyugdíjalapot eredményez, ami nyugdíjasként magasabb ellátást jelent.

Mindeközben a nyugdíjasok mintegy harmada relatíve szegénynek számít, körülbelül hatoduk pedig mélyszegénységben él. Különösen nehéz helyzetben vannak az egyedül élő idősek, akiknél a jövedelmi szint sok esetben indokolná valamilyen célzott kiegészítő támogatás bevezetését.

A folyamat a teljes gazdaságra nézve is problémás. A jövőben egyre több magas nyugdíj jelenik majd meg a rendszerben, különösen azoknál, akik a következő években mennek nyugdíjba. Mivel a rendszerben nincs a nyugdíjnak felső korlátja, a nyugdíjkasszának a magas nyugdíjakat is teljes mértékben ki kell fizetnie. Farkas András szerint ha a szabályok változatlanok maradnak, a rendszer fenntarthatósága 2037–2040 körül kerülhet komolyabb nyomás alá.

A probléma elkerülése érdekében több európai ország vezetett be valamilyen korlátozást. Spanyolországban például 3–3,2 ezer euró körül maximálták a kifizethető nyugdíjat. Finnország kakukktojásnak számít, ahol szintén nem maximálták az állami ellátást, de ott sokkal kisebbek a bérkülönbségek, így a nyugdíjszakadék sem akkora, mint Magyarországon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Pécs polgármestere hadat üzent a gyűlöletkeltő, adóforintokból fizetett plakátoknak
A pécsi közgyűlés elfogadott egy rendeletet, amely megtiltja a városképet romboló és uszító hirdetések kihelyezését. A döntés az újonnan kihelyezendő plakátokra vonatkozik, a már kint lévőket nem érinti.


„Véget vetünk az uszító, gyűlöletkeltő plakátoknak Pécsett! Pécs szabad, gondolkodó közössége megérdemli, hogy ne kelljen nap mint nap nyomasztó, félelemkeltő, ráadásul adóforintokon fizetett óriásplakátokat látnia” – jelentette be kedden Facebook-oldalán Péterffy Attila, Pécs polgármestere.

A pécsi közgyűlés úgy döntött, hogy a jövőben kitiltják a város közterületeiről a városképet csúfító plakátokat.

A rendelet értelmében ezentúl nem köthető közterület-használati megállapodás egyebek mellett „a városképi, műemléki és környezeti követelményeket ki nem elégítő, vagy Pécs Város településképi karakterébe egyéb módon nem illeszkedő közterület-használatra”. A tiltás kiterjed az olyan hirdetésekre is, amelyek „nem szolgálják a közösségi együttélés alapvető szabályait vagy jogellenes tartalmat jelenít meg”.

A döntés csak az ezután kikerülő plakátokra érvényes, a már kihelyezetteket nem szedik le.

A város már korábban is tett lépéseket a közterületi hirdetések szabályozására: a pécsi buszmegállókba már az év eleje óta nem kerülhetnek ki ilyen plakátok,

miután az önkormányzat módosította az erről szóló szerződést.

Pécs nem az egyetlen város, amelyik megelégelte a politikai plakátokat. Nemrég a III. kerület is gondoskodott arról, hogy beszüntesse az agresszív, félelemkeltő hirdetéseket a közterületein. Az ilyen önkormányzati korlátozások ugyanakkor jogi vitákat vethetnek fel, különösen kampányidőszakban, amikor a választási törvény szélesebb körű védelmet biztosíthat a politikai hirdetéseknek. A vita egyik oldala szerint a helyi közösségeknek joguk van megvédeni magukat a gyűlöletkeltő és félelmet keltő tartalmakkal szemben, míg a másik oldal a szólásszabadság korlátozásától tart.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Donald Trump Béketanácsától kér választási megfigyelőket a CÖF-CÖKA
Az amerikai elnök által életre hívott nemzetközi szervezetnek küldött levelükben a Tisza Pártot azzal vádolják, hogy a várható választási vereség felelőssége elől menekülve „tudatosan építi a választási csalás narratíváját annak érdekében, hogy ezáltal szándékosan szítsa a társadalmi feszültséget”.


A Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum–Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) kedden arra kérte a Donald Trump által alapított Béketanácsot, hogy fordítson kiemelt figyelmet a magyar országgyűlési választásokra, és ha lehetséges, küldjön választási megfigyelőket – írja a hvg.

A CÖF külügyi igazgatója egy budapesti sajtótájékoztatón azzal indokolta a lépést, hogy a „Brüsszel, Ukrajna, Tisza Párt” közötti politikai szövetség fejleményeit a magyar civil társadalom eddig felelősségteljes önmérséklettel figyelte, de most szerintük eljött az a pont, amikor ki kell jelenteni, hogy „eddig és ne tovább”.

A Béketanácsnak küldött levelükben, amely „a magyar demokrácia legitimitásának és integritásának védelme érdekében született meg”, a Tisza Pártot azzal vádolják, hogy a várható választási vereség felelőssége elől menekülve „tudatosan építi a választási csalás narratíváját annak érdekében, hogy ezáltal szándékosan szítsa a társadalmi feszültséget”.

A szervezet a NATO-nak is levelet írt, amelyben azt kérik, lépjenek fel az ukrán erőszakos fenyegetéssel és a magyar választási folyamatokba való beavatkozásokkal szemben.

A Béketanács egy Donald Trump által alapított nemzetközi szervezet, amit az amerikai elnök az ENSZ alternatívájaként képzelt el, ám jelenleg csak 19 tagja van. Az EU-s országok közül csak Magyarország és Bulgária csatlakozott, a többi állam elutasította a meghívást.

Egyébként a magyarországi választások nemzetközi megfigyelése már zajlik. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) már telepített egy teljes körű választási megfigyelő missziót Magyarországra. Ez a szervezet számít a választások nemzetközileg elfogadott, hivatalos megfigyelőjének.

Csakhogy az EBESZ megfigyeléséből kisebb botrány kerekedett, ugyanis kiderült, hogy a delegációt Putyin egykori tolmácsa vezeti. Erről bővebben itt írtunk:


Link másolása
KÖVESS MINKET: