HÍREK

Ki az a Sulyok Tamás? – Zárkózott embernek tartják, szegedi ügyvédként fideszeseket védett, tíz éve alkotmánybíró lett

Orbán Viktor javasolta őt a pozícióra és a Fidesz szerint „ő a legmegfelelőbb ember” a köztársasági elnöki posztra: szerintük rá lehet leginkább építeni azt az érvelést, hogy a nemzet egységét a legjobban ki tudja fejezni.


A kiskunfélegyházi születésű Sulyok Tamás 1980-ban szerzett jogi diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Bírósági fogalmazóként kezdte pályafutását a Csongrád Megyei Bíróságon, majd 1991-ig jogtanácsosként dolgozott. Később ügyvédjeként dolgozott. Ő látta el 1998 és 2002 között az akkor Bartha László fideszes polgármester által vezetett szegedi önkormányzat jogi képviseletét. Ő volt a város vagyonát működtető ingatlankezelő cég jogi képviselője is. 2002-ben, Bartha bukása után a Fidesz által támogatott független polgármester-jelöltet, Balogh Elemért támogatta Orbán Viktor nyílt, a Dél-Magyarországban megjelent felszólítása aláírásával.

Sulyok akkor tett szert országos ismertségre, amikor a fideszes polgármester bukása után harc indult a szegedi televízió működtetéséért.

A Sulyok-Ádám Ügyvédi Iroda látta el annak a társaságnak a jogi képviseletét, amely bevásárolta magát, majd irányítói jogokat szerzett az önkormányzati televízióban. A Magyar Narancs akkoriban arról írt, hogy Bartha egyik egészségügyi cége ugyancsak a Sulyok-Ádám Ügyvédi Irodában volt bejegyezve – írja a hvg.hu.

A lap szerint korábbi szegedi csoporttársai zárkózott embernek írták le a jogi egyetem egykori hallgatóját. Szerintük az önkormányzat megbízásait is inkább szakmai kihívásnak tekintette, nem az anyagi gyarapodás vagy a hatalmi játszmákban való részvétel volt a fő motivációja. Legnevesebb évfolyamtársa Trócsányi László volt, akihez jó viszony fűzi a mai napig.

Sulyok Tamás 2000 és 2014 között osztrák tiszteletbeli konzul volt. Az Országgyűlés 2014 őszén választotta az Alkotmánybíróság tagjává. 2015. április elsejétől a testület elnökhelyettese volt,

2016. november 22-én megválasztották az Alkotmánybíróság elnökének.

„Ahol a politika, a politikai döntés befolyásolja a jogi döntést, ott meg kell kongatni a vészharangot” – mondta a kormánypártok köztársasági elnök-jelöltje 2023 novemberében, egy interjúban. „Az Európai Unió jelenlegi fejlettségi fokán nincs olyanfajta megoldás, ami egyértelmű. Nincsen hierarchia sem a jogrendszerek, sem a bírói fórumok között. Tehát nem lehet azt mondani, hogy az európai bíróság az egy magasabb rendű bíróság, mint mondjuk a holland legfelsőbb bíróság vagy a magyar alkotmánybíróság” – fejtette ki a beszélgetésben az Aréna című műsorban.

Sulyok Tamás szerint az Alkotmánybíróság az elmúlt évtized során nagy hangsúlyt fektetett az európai alkotmányos párbeszédre, és ez a jövőben sem lehet másként. „Az Alaptörvény a társadalmi béke záloga.”

Sulyok szerint az Alkotmánybíróság korábban több ízben megvédte a sajtó szabadságát, a demokrácia egyik legfontosabb intézményes előfeltételét.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a sajtónak elsőrendű alkotmányos feladata a közérdekű információk terjesztése, és alaptörvénybeli feladatának ellátásáért senki nem marasztalható el.

Az Alkotmánybíróság a bírói függetlenséget sem engedte csorbítani. Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a nyugdíj-korhatárt elérő bírák kötelező felmentését előíró törvényi szabályokat. Kifejtette továbbá, hogy az Alaptörvényből nem következik olyan nemzetbiztonsági érdek, amely a bírók megszorítás nélküli nemzetbiztonsági ellenőrzésének szükségességét igazolná – olvasható az Alkotmánybíróság oldalán.

Sulyok nevéhez kötődik az Alkotmánybíróság tanácsának CEU-döntése, amelyben 2023-ban megállapították, hogy a Közép-Európai Egyetem (CEU) annak ellenére nem szenvedett jogsérelmet, hogy a kormány gyakorlatilag ellehetetlenítette az egyetem magyarországi működését.

Sulyok két – már felnőtt – gyermek édesapja.

Sulyok korábban elmondta: távoli rokona apai ágon Sulyok Dezső polgári politikusnak, aki a múlt század derekán előbb a nácik elől bujkált, majd a kommunista fenyegetés elől 1947-ben emigrálni kényszerült. Anyai ágon felmenői között van Kuncz Aladár erdélyi író, akinek legismertebb regénye, az 1931-ben megjelent Fekete kolostor a szerző első világháborús, éveken át tartó franciaországi internálásának élményeit örökíti meg. Az Ab-elnök hozzátette: büszke felmenőire, akiknek sorsa példa, útmutatás számára, és arra int, hogy ki kell állni magunkért, a meggyőződésünkért – írja a webradio.hu.

Sulyok is célpontja volt az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló előkészülettel és más bűncselekményekkel vádolt Posta Imrének és hat társának, akiket tavaly tavasszal állítottak bíróság elé. Halállistájukon még ott volt Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára és Müller Cecília is – emlékeztet rá az RTL.

Magyarország alkotmánya, az Alaptörvény szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg szavazás útján. Erre legkorábban a tavaszi ülésszak február 26-i kezdetén, azaz hétfőn kerülhet sor. Első körben a voksoláskor kétharmados többséggel lehet államfőt választani. Ha ez mégsem sikerülne (a Fidesz–KDNP-nek kétharmados többsége van), másodszorra már egyszerű többség dönt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán: Trump hibát követett el a szankciókkal, majd én beszélek vele
A miniszterelnök elmondta: hamarosan Washingtonba utazik, hogy az amerikai elnökkel tárgyaljon.


„Trump hibát követett el a szankciókkal, majd én beszélek vele, hogy visszavonja azokat” – mondta Orbán Viktor a Repubblica újságírójának hétfőn.

A miniszterelnök a vatikáni audienciáról kilépve nyilatkozott az olasz sajtónak. Elmondta, hogy hamarosan Washingtonba utazik, hogy az amerikai elnökkel tárgyaljon arról, hogyan lehetne a magyar gazdaságot fenntarthatóan kiszolgáló energetikai rendszert kiépíteni.

„Magyarország erőteljesen ráutalt az orosz kőolajra és földgázra, ezek nélkül az energiaárak az egekbe szöknek, és kimaradásokat is eredményezhet”

– fogalmazott Orbán hozzátéve, hogy „megpróbáljuk majd megtalálni ebből a kiutat, különösen Magyarország számára.”

A Trump-kormányzat nemrég szankciókkal sújtotta a két legnagyobb orosz olajipari vállalatot, a Rosznyeftet és a Lukoilt.

A Fehér Ház már korábban is lebegtette a szankciók életbe léptetésének lehetőségét, ugyanakkor nyilatkozataik alapján korábban azért halogatták a lépést, mert attól tartottak, ezzel bezárnák az ajtót a diplomáciai rendezés előtt.

Trump magyar idő szerint szerda este fogadta Mark Rutte NATO-főtitkárt a Fehér Házban, közös sajtótájékoztatójukon pedig felmerült a kérdés, hogy miért most vezetik be a büntetőintézkedéseket, amire Trump úgy válaszolt: „Úgy éreztem, most jött el az ideje”.

(via: hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Lázár János Nagy Feró Kossuth-díjáról: művészeti és ízlésbeli kérdésben a kormánynak nem dolga állást foglalni
A miniszter szerint hiába kavart vihart az énekes kijelentése a Szőlő utcai ügyről, művészeti kérdésekbe nem avatkoznak bele. A kormány nem vonja vissza a kitüntetést, pedig már többen követelték.


Lázár János a Nagy Mártonnal közösen tartott ferihegyi sajtótájékoztatóján kapott kérdést Nagy Feró Kossuth-díja kapcsán, amelyet a Szőlő utcai ügyre vonatkozó botrányos nyilatkozata – és a bocsánatkérése elmaradása – miatt többen megvonnának tőle. A Kossuth-díjas Cserhalmi György nyilvánosan kritizálta az énekest: a Színház Online-nak küldött nyilatkozatában azt írta,

„A szőlőlevél árnyéka. Nyolc óra hülyeség, pedig egy perc is sok belőle.”

A szintén Kossuth-díjas Udvaros Dorottya egészen addig ment, hogy Nagy Ferónak önként vissza kellene adni a legrangosabb művészeti elismerést.

Lázár János a témáról úgy nyilatkozott, súlyos dolog lenne visszavonni bármilyen Kossuth-díjat, mert kitüntetést nem szoktak visszavonni, „azok már csak ilyenek”.

A tárcavezető hozzátette: a kormány díjakat nem von vissza, kvázi ebben az esetben sem fognak így eljárni. Példaként Majkát, illetve Azahriah-t emelte ki, jelezve, hogy a kormány az ő esetükben sem szólt bele művészeti ügyekbe.

A Beatrice énekese a Békemeneten nyilatkozott a Szőlő utcai intézet egykori vezetője, Juhász Péter Pál ügyében, akiről néhány hónapja kiderült: a gyermekvédelemben töltött évtizedei alatt nem csak zaklathatott lányokat, hanem többet közülük – már felnőtt korukban – prostituáltként is futtathatott. Nagy Feró erre azt mondta, „ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is kerestek pénzt, mindenki jól járt, nem?”. A Telex érdeklődésére tovább fokozta a dolgot, megjegyezve hogy

„pálcát nem törünk egy nő felett sem, ha nála van egy értékes dolog, amit ő meg akar osztani másokkal.”

Sokan érzéketlen, ostoba és tájékozatlan kijelentésnek minősítették az elhangzottakat. Több politikus is reagált a kijelentésére. Karácsony Gergely szerint Nagy Feró szavai egyszerre felháborítóak és kétségbeejtőek. Dobrev Klára azt mondta, aki így beszél az áldozatokról, az nem méltó sem a Kossuth-díjra, sem arra, hogy példaként állítsák bárki elé.

Őrbottyán egyik önkormányzati képviselője, Deák Emese pedig azt kérte, fosszák meg Nagy Ferót a városban neki adományozott díszpolgári címétől, majd az ügy miatt le is mondott a képviselői mandátumáról.

A kormány részéről Vitályos Eszter és Bayer Zsolt is reagált hétfőn, és jelezték: elhatárolódnak Nagy Feró megszólalásától.

A Szőlő utca néven ismert ügyben a Budapesti Javítóintézet vezetőjét, Juhász Péter Pált és élettársát május végén tartóztatták le emberkereskedelem és kényszermunka gyanúja miatt. A férfit több rendbeli közfeladati helyzettel visszaélés és lőfegyverrel visszaélés bűntettével is meggyanúsították. A Készenléti Rendőrség gyanúja szerint több nehéz sorsú, tőlük anyagilag és érzelmileg függő nőt vettek rá prostitúcióra, majd elvették tőlük a bevételt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Meghalt Szabó Endre
A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alapítója és elnöke 94 éves volt.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. október 27.



Elhunyt Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) alapítója és 1991-2006 között elnöke, több szakszervezet és társadalmi szervezet kezdeményezője és választott tisztségviselője - közölte a SZEF hétfőn az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint

Szabó Endre életének 94. évében, október 24-én hunyt el.

A SZEF és a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Mészáros Lőrinc mosolyogva mondott nemet a háborús tervekre
Ő is kitöltötte a Fidesz Mondjunk nemet a háborús tervekre! című aláírásgyűjtő ívét. Nem is akárkik társaságában.


Mészáros Lőrinccel közös fotót posztolt a Facebook-oldalán Tessely Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője. A posztból kiderül, hogy Mészárossal együtt gyűjtöttek aláírást a kormánypártoknak.

A Fidesz-KDNP ugyanis nemrég Mondjunk nemet a háborús tervekre! címmel indított országos aláírásgyűjtési akciót.

„Segítőimmel a felcsúti Pancho Aréna bejáratánál, majd a lelátón is gyűjtöttük az aláírásokat. Sokan mondtak a szurkolók közül is nemet Brüsszel háborús terveire és örömmel tölt el, hogy Mészáros Lőrinc klubtulajdonos, Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője és Budai Gyula képviselőtársam is Pannónia Szívében töltötte ki és írta alá az ívet”

– fogalmazott posztjában Tessely, aki hozzátette: a közeljövőben a futballmérkőzéseken is folytatják a munkát.

A fotók egyikén azt is látni, hogy Mészáros Lőrinc is kitöltötte az aláírásgyűjtő ívet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: