EGÉSZSÉG
A Rovatból

„Karanténban minden este elmegy egy-két spangli” – függőségbe taszíthatja az unalom az otthon ülőket

Az egy pohár borból könnyen lesz egy üveg, és a dílereknek is gyakran cseng a telefonja ezekben a hónapokban. Kórházi kezelésre azonban ne is számítson most, aki függőséggel küzd.
Rónyai" style="color:#333">
Rónyai Júlia. Fotó: Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2021. március 18.



Hiába törekszenek a szabályok betartására, a négy fal közt rekedt fiatal felnőtteket egyre jobban megviseli a karantén tétlensége. Aki nem képes pótolni az élményeket vagy a társasági életet, az könnyen a fű vagy az alkohol felé fordul. Az ilyen pótcselekvések egészségromboló hatása jelentős, főleg a járványidőszakban.

Már egy éve, hogy a 33 éves Eszter home office-ban dolgozik - igaz, account managerként nem egyszer kellett ügynökséget váltania a járvány kitörése óta. Az egyedülálló nőt azonban ez nem viseli meg: tapasztalatának köszönhetően mindig talál magának új állást, és ehhez többé ki sem kell tennie a lábát otthonról.

“Este, munka után szeretem pörgetni a Facebook társkeresőjét, esetleg felhívni egy barátnőmet, és órákon át beszélgetni. Ilyenkor lecsúszik egy-két pohár bor is, ami megnyugtat, segít kikapcsolni” - mondja a korábban absztinens Eszter, aki azonban úgy érzi, ennyi még bőven belefér egy hosszú nap után.

"Mégis mit csináljak este 8 után egyedül?"

Nem így a 30 éves Linda, akinek már a járvány előtt is voltak problémái az alkohollal. Hosszas pszichoterápia és elvonók sora kellett hozzá, hogy letegye a poharat, de a karanténban már nem tud elég önfegyelmet gyakorolni.

“Ha épp van valami dolgom este, nem iszom, de amint üresjáratba kerülök, muszáj benyomnom egy üveg bort."

"Marketingesként napi 10-12 órát is egyhuzamban végigdolgozok otthon, és nehezen kezelem a szorongást - amit csak tetéz, hogy egyre több korombeli barátom esik ágynak a koronavírussal. És mégis, mit csináljak este 8 után egyedül?”

Ezzel a kérdéssel vág vissza már-már védekezően a kanadai Steve is, aki DJ-ként az éjszakai élet közismert alakja volt. Ha épp nem ő maga játszott, akkor is legalább heti egy-két alkalommal ott pörgött a belvárosi bulikon. A karantén bevezetése óta az illegális rave partikat látogatta, és minden addiginál több egyéjszakás kalandja volt - ám amióta a harmadik hullám egyre több áldozatot szed, ezek az alkalmak is elmaradnak.

“Ezelőtt tinikoromban füveztem utoljára. Inkább a kokain, az ecstasy volt számomra a kísértés, de ezekkel is csak ritkán éltem. Most viszont muszáj elütnöm az időt valamivel. Szélsőségesen extrovertált vagyok, szóval el lehet képzelni, hogy érzem magam így bezárkózva. Karanténban most minden este elmegy egy-két spangli, és ha kifogyok a fűből, érzem a hiányát”

- mondja a 39 éves férfi, aki már másfél évtizede Budapesten dolgozik egy multinál.

Steve ezért egy barátnőjéhez jár át rendszeresen az utánpótlásért, aki V. kerületi lakásán maga termeszti a füvet. A határzár miatt ugyanis a férfi úgy tapasztalja, jóval nehezebb a marihuána beszerzése, mint a járvány előtti időszakban.

Könnyebb fogadni egy videóhívást, mint lenyomni a drogambulancia kilincsét

Dávid Ferenc, a Kék Pont Alapítvány projektkoordinátora szerint ugyanakkor nem sokat változott a a drogpiac a járvány kezdete óta: legfeljebb azoknak a száma esett vissza, akik csak hétvégente fogyasztottak bizonyos szerekből. Aki komolyan függő, ugyanúgy felhajtja a maga adagját.

Fotó: DimStock/Pixabay

“Magyarországon mindig is inkább keresleti piac működött, ami azt jelenti, soha nem volt könnyű illegális szerekhez jutni. A szerhasználat a karanténban nem minden korcsoportot érint egyformán: a 18-20 éveseknél, akik társaságban ittak vagy szívtak, még akár csökkenhet is ebben az időszakban.

Ám akik eddig csak egy-két sört gurítottak le, azoknak a szorongás okán megnövekedhet az alkoholfogyasztása”

- mondja.

A szakember szerint aggasztó hír, hogy a karantén kezdete óta drasztikusan visszaesett a kliensek száma, beleértve az újonnan érkezőket is.

A be- és összezártság, az egzisztenciális problémák következtében a szerhasználat válhat az elsődleges örömforrássá, és könnyű ilyenkor abba kapaszkodni, hogy “most egyébként is olyan szar minden”.

Jó hír ugyanakkor, hogy akik megmaradtak konzultációs viszonyban az alapítvánnyal, azok változatlan számú alkalommal és nagy fegyelemmel kezelik a terápiát.

"Aki rendelkezik okoseszközökkel, annak minden eddiginél egyszerűbb lett segítséget kérni: könnyebb fogadni egy videóhívást, mint lenyomni a drogambulancia kilincsét. Akinek viszont nincsenek ilyen eszközei, és semmilyen formában nem áll kezelés alatt, annak a járvány és az intézkedések is rontják az életminőségét”

- mondja a Kék Pont munkatársa.

Az alapítványnál elsősorban ugyan illegális szerekkel foglalkoznak, de ellátják a viselkedési függőségben szenvedőket, így például a szerencsejátékosokat is. Az esetek egy részét a rendőrség irányítja hozzájuk, ám rengetegen önként keresik fel őket, maguk motiváltak a változásra.

Mi az, amit máris megtehetünk?

Március 22-én indul a Kék Pont éves öngondozó programja, a Tépőzár, ami - nevéhez hűen - ahhoz ad segítséget, hogy a naponta vagy hetente többször füvezők egy teljes hónapig, április 20-áig ne nyúljanak marihuánához. Akárcsak a rendszeres alkoholfogyasztókat segítő Száraz november esetében, a legfőbb célkitűzés a kontroll megerősítése:

“Sokan nem a teljes józanságra törekednek, hanem alacsonyabb kockázatú fogyasztást szeretnének elérni. Ha még van az adott személynek önkontrollja, azt meg lehet erősíteni az ilyen időszakok révén. Aki egy hónapig nem nyúl marihuánához, az maga előtt is bizonyíthatja, hogy még nála van a kontroll."

Sokaknak a svéd smart-modell válik be, ami a teljes absztinencia helyett a legalább heti 4 józan nap megtartását hirdeti.

Ha azonban a kontroll elveszett, akkor a szakértő szerint sajnos már nem tudjuk újratanulni. Ilyen esetekben csak a teljes józanság működhet, amihez drasztikusabb lépésekre lehet szükség. Dávid Ferenc elmondja: különösen a kórházi kezelést igénylők szenvednek hátrányt, hiszen a koronavírus miatt gyakorlatilag nincsen kapacitás ellátni őket.

“Ha valaki például olyan mértékű alkoholhasználati zavarral él, hogy napi fél liter töményet iszik, akkor feltétlenül kórházi kezelésre és gyógyszerre van szüksége. Jelenleg viszont, amikor az életmentő műtétek is halasztódnak, sehol nem fogják őt érdemben ellátni”

- mondja.

A marihuána elhagyásakor is szóba jöhet a gyógyszer, ha az sóvárgással, nyugtalansággal jár együtt. Ilyenkor szorongásoldókat írhatnak fel, ám ezt minden esetben közösen határozza el az orvos és a konzulens.

“Ami a legfontosabb: a felhasználónak saját magának kell meghozni a döntést, hogy leáll valamilyen szer használatával."

"A konzultációk elsősorban ezt a döntést támogatják, az öngondozásban nyújtanak segítséget. Az ilyen foglalkozásokat általában szociális munkás vagy addiktológiai konzulens tartja. A csoportos foglalkozás, esetleg pszichoterápia már egy következő szint.”

Akinek jelenleg segítségre van szüksége, annak a legjobb döntés ingyenesen, akár anonim módon időpontot kérni az online tanácsadásra a Kék Pont Alapítvány weboldalán. Ennek során tájékoztatják a további lehetőségekről - zárja Dávid Ferenc.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
„A legtöbb fájdalom miatt nem kell aggódni” – mondja az orvos, majd felsorolja azt az ötöt, ami miatt azonnal mentőt kell hívni
A mindennapi nyavalyák többnyire ártalmatlanok, de létezik öt kivétel, ami azonnali cselekvést igényel. Ezek a piros zászlók, amelyeket soha nem szabad figyelmen kívül hagyni.


Mindenkinek fáj valamije, szinte állandóan. A hátad, a fejed, a mellkasod – mert rosszul aludtál, sokat ittál, vagy csak úgy. A legtöbbször tényleg nem jelent semmit, és az ember nyomja is tovább, mintha mi sem történt volna.

De néha a tested nem csak nyafog, hanem vészjelzést ad le, és ha ezt ignorálod, abból komoly baj lehet.

Egy londoni háziorvos, Dr. Ellie Cannon most összeszedte azt az öt fájdalomtípust, amit soha, semmilyen körülmények között nem szabad félvállról venni. Ahogy ő fogalmaz: „A legtöbb fájdalom miatt nem kell aggódni. A legtöbbet még csak kezelni sem kell. De ritka esetekben valami komoly dolog áll a háttérben, ezért mindig jó, ha az ember képben van, mire kell figyelni.”

Kezdjük a klasszikussal, a mellkasi fájdalommal.

Persze, lehet csak egy kiadós gyomorégés, de ha a fájdalom hirtelen jön, tartós, és több mint 15 percig nem múlik, ráadásul kisugárzik az állkapcsodba vagy a bal karodba, akkor az már nagyon nem a csípős vacsora. Ez a szívinfarktus nagyjelenete lehet. De nem ez az egyetlen életveszélyes forgatókönyv.

Ha a fájdalom éles, és minden lélegzetvétellel vagy köhögéssel rosszabb lesz, az akár tüdőembóliára is utalhat,

ahol egy vérrög elzárja a tüdő vérellátását. Ezt nehézlégzés vagy véres köpet is kísérheti. „Emberek ezrei esnek át szívinfarktuson minden évben, és eleinte észre sem veszik” – mondja Dr. Cannon, hozzátéve, hogy az „embóliák ritkábbak, de azonnal kezelni kell őket.”

A hasi fájdalom is egy trükkös pálya.

Ha a fájdalom a jobb felhasban jelentkezik, és a válladba sugárzik, az az epehólyagod gyulladása lehet, ami kezeletlenül súlyos fertőzésbe csaphat át.

A hullámokban érkező görcsös fájdalom, amit hányás vagy súlyos székrekedés kísér, bélelzáródást jelezhet, amit gyakran csak sürgős műtéttel lehet megoldani.

A nőknek különösen figyelniük kell: az erős, alhasi fájdalom méhen kívüli terhesség jele lehet, ami belső vérzést okozhat. Férfiaknál ugyanez a hirtelen fájdalom a herecsavarodás tünete is lehet, ami, ha nem műtik meg azonnal, a here elhalásához vezet. Dr. Cannon szerint van egy egyszerű ökölszabály: „Ha a hasi fájdalmat valami komoly dolog okozza, a gyötrelem valószínűleg elviselhetetlen lesz. Ha csak enyhén idegesítő, akkor valószínűleg semmi komoly.”

A hátfájás szinte népbetegség,

de van, amikor többről van szó, mint egy rossz mozdulatról. Ha a hátfájás a nemi szervek körüli zsibbadással, frissen kialakult vizelet- vagy székletürítési problémákkal, vagy mindkét láb fájdalmával jár együtt, az a cauda equina szindróma nevű, azonnali beavatkozást igénylő állapot lehet. Itt a gerincoszlop alsó részén lévő idegkötegek nyomás alá kerülnek, és műtét nélkül maradandó bénulás lehet a vége.

Egy másik vészjel a hirtelen, „szakító” érzés a hátban vagy a lapockák között, ami aorta disszekcióra, a szív fő verőerének szakadására utalhat.

„Minden héten látok hátfájós pácienseket a rendelőmben” – mondja a doktornő. „Szinte minden eset ártalmatlan. De időről időre van egy, amely azonnali figyelmet igényel.”

A fejfájás is mindennapos,

de a hirtelen kezdődő, elviselhetetlenül erős fájdalom agyvérzés jele lehet. „Ez a fejfájás olyasmi, amit soha nem szabad figyelmen kívül hagyni” – figyelmeztet Dr. Cannon.

Ha a fejfájást arcgyengeség, karzsibbadás vagy beszédzavar kíséri, az valószínűleg stroke, és azonnali mentőt kell hívni.

Ha pedig hányás, láz és fényérzékenység is társul hozzá, az agyhártyagyulladásra utalhat. „Ha fejfájást tapasztalsz, nézz a tükörbe, hogy észrevedd a stroke jeleit” – tanácsolja.

Végül a vádli.

A leggyakrabban csak egy meghúzódott izomról van szó, de ha a fájdalmas vádli duzzadt és meleg is, az mélyvénás trombózisra utalhat. Ez egy vérrög a lábban, ami életveszélyes, mert eljuthat a tüdőbe. A kockázatot növeli a tartós inaktivitás, egy friss műtét vagy a rák.

„A mélyvénás trombózis egyike azoknak a halálos állapotoknak, amelyeknek a jeleit sokan nem ismerik”

– mondja Dr. Cannon. „A vádli fizikai elváltozásai valami nagyon komoly dolog jelei lehetnek.”

Via MailOnline


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Döbbenetes felfedezés: szén-dioxiddal mossák át a Parkinson-kórosok agyát - és működhet
Parkinson-kórral élő időseket vettek rá egy bizarrnak tűnő kísérletre egy amerikai laborban. Az eredmények még a kutatókat is meglepték, a mérgező anyagok ugyanis a vérükben jelentek meg.


Szenzációs áttörést értek el amerikai kutatók: egy egyszerű, irányított légzési technikával képesek lehetnek kitisztítani a mérgező salakanyagokat a Parkinson-kóros betegek agyából. Az új-mexikói egyetem és a The Mind Research Network neurotudósai által vezetett vizsgálatban bebizonyosodott, hogy

a vér szén-dioxid-szintjének rövid ideig tartó, ritmikus emelésével felpörgethető az agy természetes „szennyvízrendszere”

– írta a ScienceAlert. A módszerrel laboratóriumi körülmények között mérhetően több salakanyag távozott a véráramba, ami új reményt adhat a neurodegeneratív betegségek, köztük a Parkinson- és az Alzheimer-kór elleni küzdelemben.

Az agy hulladékeltávolító, úgynevezett glimfatikus rendszere normál esetben

mély alvás közben a legaktívabb, amikor az agy-gerincvelői folyadék hullámai szó szerint átmossák az agyszövetet.

Mivel a Parkinson-kóros betegek gyakran küzdenek alvászavarokkal, ez a tisztulási folyamat sérülhet, ami a káros fehérjék felhalmozódásához vezet. A kutatók rájöttek, hogy a szén-dioxid-szint ingadozása az erek tágulását és összehúzódását okozza, ami egyfajta pumpaként működve segítheti a folyadék áramlását.

Az egyik kísérletben 63 idősebb felnőtt vett részt, akik közül harmincan Parkinson-kórral éltek. Miközben MRI-vizsgálatot végeztek rajtuk, körülbelül 35 másodperces ciklusokban szén-dioxiddal dúsított levegőt lélegeztek be, amit normál levegővel teli szakaszok követtek.

Az eredmények mind az egészséges, mind a beteg csoportban az agy-gerincvelői folyadék áramlásának megváltozását mutatták.

Egy másik, tízfős vizsgálatban a résztvevők három, egyenként tízperces kezelésen estek át. Az ezt követően, 45, 90 és 150 perc múlva levett vérmintákban kimutathatóan megnőtt az agyból származó salakanyagok koncentrációja. Egyiküknél, akinél az Alzheimer-kór egyik biomarkerét is azonosították, a kezelés után a vérben lévő

mérgező amiloid-béta fehérjék szintje kimagaslóan megemelkedett, ami a hatékony kiürülésre utal.

„Azt kerestük, hogyan tudnánk ezt a folyamatot felerősíteni” – mondta Sephira Ryman, a kutatásban részt vevő neuropszichológus. „Ekkor jöttünk rá, hogy éber állapotban is elő tudjuk idézni a mély alváshoz kötött glimfatikus tisztulási folyamatot, méghozzá szakaszos szén-dioxid-adagolással.” A tanulmány szerzői szerint „a szakaszos hiperkapnia képes lehet eltávolítani az Alzheimer-kórban szerepet játszó peptideket és fehérjéket, ami kiemeli a benne rejlő lehetőséget, mint az Alzheimer-páciensek betegséglefolyását módosító terápiát.”

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy

egyelőre nem tudni, a hatás tartós-e, és érdemben befolyásolja-e a betegségek lefolyását.

Az is kérdéses még, hogy a felhalmozódó toxikus fehérjék a betegségek kiváltó okai vagy csupán azok melléktermékei. A csapat most azt vizsgálja, hogy a hasi légzésre fókuszáló gyakorlatok, mint a jóga, a tajcsi vagy a csikung, képesek-e hasonlóan kedvező hatást elérni.

A kutatás bizonyította, hogy laboratóriumi körülmények között már megmozgatható az agyi „csatornarendszer”.

Ha a hatás tartósnak és biztonságosnak bizonyul, új fejezet nyílhat a neurodegeneratív betegségek kezelésében, de ehhez még további vizsgálatokra van szükség.

Via ScienceAlert


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Azt hitted, már túl vagy a Covidon? A testedben maradt zombi-darabkák most vadásznak az immunsejtjeidre
Milliók szenvednek a hosszú COVID kínzó tüneteitől, és egy friss kutatás hátborzongató magyarázatot talált a jelenségre.


Hiába győztük le a vírust, a maradványai tovább rombolnak a szervezetünkben – derült ki egy friss kutatásból. A tudósok szerint a koronavírus halott, „zombi” fehérjedarabkái felelősek lehetnek a hosszú COVID kínzó tüneteiért, mivel célzottan vadásznak és pusztítják a legfontosabb immunsejtjeinket. Egy kaliforniai egyetem kutatócsoportja január végén tette közzé az eredményeit, amelyek

új magyarázatot adhatnak arra, miért szenvednek milliók még mindig agyködtől, fáradtságtól és légzési nehézségektől

- írta a LADbible.

A kutatók rájöttek, hogy a vírus tüskefehérjéjének lebomlása után visszamaradó darabkák képesek megtámadni és elnyomni bizonyos immunsejteket. Gerard Wong, a Kaliforniai Egyetem biomérnöke szerint a folyamat nem véletlenszerű. „Ezek a töredékek a sejtek membránjának egy meghatározott görbületét célozzák. Azok a sejtek, amelyek tüskések, csillag alakúak, vagy sok csáppal rendelkeznek, elsődlegesen nyomás alá kerülnek” – magyarázta a szakember.

Ez a mechanizmus folyamatos gyulladást és az immunrendszer kimerülését okozhatja,

ami megmagyarázza, miért lehetnek az immunszupprimált emberek még egészségesen is fogékonyabbak a maradványok támadására.

A tanulmány az Omikron variáns egyik rejtélyére is fényt derített. Bár ez a változat rendkívül fertőző volt, általában enyhébb lefolyású betegséget okozott. Yue Zhang, a kínai Westlake Egyetem biomérnöke szerint az Omikron sok rejtélyes viselkedést mutatott.

„Senki sem tudta igazán megmagyarázni, miért szaporodott olyan gyorsan, mint az eredeti törzs, de általában miért nem okozott olyan súlyos fertőzéseket”

– mondta. A kutatás most választ adott erre. „Azt találtuk, hogy az Omikron tüske darabjai sokkal kevésbé voltak képesek elpusztítani ezeket a fontos immunsejteket – ami arra utal, hogy a páciens immunrendszere nem merül ki annyira.”

A felfedezés megerősíti a megelőzés fontosságát, mivel a kevesebb fertőzés egyben kevesebb hosszú COVID esetet is jelent. Ravi Jhaveri, a chicagói Lurie Gyermekkórház gyermekgyógyásza szerint ez az egyik legerősebb érv a védőoltások mellett.

„Az egyik legerősebb érv, amit a betegeknek, családoknak és orvosoknak adok az oltással kapcsolatban: a több vakcina kevesebb fertőzéshez vezet, ami pedig kevesebb hosszú COVID-ot eredményez”

– hangsúlyozta az orvos. A kutatók hozzáteszik, a mostani laboratóriumi eredmények egy lehetséges mechanizmust vázolnak fel, és további vizsgálatok szükségesek annak teljes megértéséhez, hogy a vírusmaradványok pontosan hogyan járulnak hozzá a hosszú COVID tüneteihez a betegekben.

Via LADbible


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Magas vérnyomással sem tilos a kávét, de ezt hibát soha ne kövesd el
A kávéfogyasztás utáni fél órában a szisztolés vérnyomás 5-10 Hgmm-rel is megemelkedhet. Ha a napi adagot egyszerre visszük be, a hatás veszélyesen magasra kumulálódhat.


Sokáig tartotta magát a nézet, hogy a magas vérnyomással élőknek kerülniük kell a kávét.

De a mai irányelvek szerint a legtöbb hipertóniásnak nem kell száműznie a koffeines italt.

A hangsúly a mértéken és a megfelelő időzítésen van.

Erre az érdekes és sokak számára lényeges témára hívja fel a figyelmet a Webbeteg cikke.

A korábbi tiltás alapja az volt, hogy a koffein növeli a pulzusszámot és fokozza az erek összehúzódását, ezzel együtt az érfalakra nehezedő nyomást is.

Mára azonban kiderült, hogy

mindebből nem következik, hogy a kávé magasvérnyomás-betegséget okozna, vagy hogy a hipertóniások számára tiltott lenne a fogyasztása.

A magas várnyomásra rosszabb hatással van az alkohol, mint arról a Sassy.hu korábban beszámolt.

Mindenesetre a kávéval kapcsolatos új információkat támasztja alá egy nagyszabású kutatás is, amelyet 2014-ben publikáltak az American Journal of Clinical Nutrition című szaklapban. A vizsgálatban 172 567 önkéntes adatait elemezték 33 éven keresztül.

Az eredmények szerint a hipertónia kialakulásában nem volt jelentős különbség a rendszeres kávéfogyasztók és a kávét egyáltalán nem fogyasztók között.

Sőt, a legtöbbet kávézóknál némileg még kedvezőbbek is voltak az arányok.

A kávézást követően a szisztolés vérnyomás valóban megemelkedhet, akár 5-10 higanymilliméterrel is. A hatás a fogyasztás után nagyjából fél órával jelentkezik, és 2-4 órán át tart.

Egy adag koffein körülbelül 3 órán át befolyásolja a vérnyomást, ezért ajánlott a napi mennyiséget kisebb adagokra bontva, egy-egy csésze közt hosszabb szünetet tartva elfogyasztani.

Ha valaki

egyszerre vagy rövid időn belül iszik meg több kávét, a vérnyomásnövelő hatás már veszélyesen magas lehet.

A hipertóniások többségének napi legfeljebb 1-2 csésze kávé rendszeres fogyasztása még teljesen biztonságos, és a legtöbb vérnyomáscsökkentő gyógyszer mellett sem tiltott.

Az American Heart Association azt javasolja, hogy a vérnyomásmérés előtt legalább 30 percig kerüljük a koffeint, a dohányzást és a testmozgást, mert ezek átmenetileg megemelhetik az értékeket. Aki pedig kíváncsi a saját érzékenységére, megmérheti a vérnyomását egy csésze kávé előtt, majd 30–120 perccel utána; egy 5–10 higanymilliméteres emelkedés már érzékenységre utalhat. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal a legtöbb felnőtt számára napi 400 milligramm koffeint tekint általában biztonságosnak, de fontos figyelembe venni, hogy a koffeintartalom italonként és márkánként is jelentősen eltérhet.

Forrás: Webbeteg


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk