Kampányhazugság helyett valós veszély: Részletes terv készült a külügy informatikai rendszerének megújítására
Amikor 2021 szeptemberében világossá vált, hogy az orosz állam titkosszolgálatai feltörték a magyar külügyminisztérium informatikai rendszerét, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója javasolt pár „viszonylag gyors, rövidtávon meghozható” technikai intézkedést, amelyek biztonságosabbá tennék a rendszert és létrejött egy „Kiber Munkacsoport” is, de a 444 friss cikkéből az derült ki, hogy ezekből a védelmi fejlesztésekből nem sok minden valósulhatott meg.
Szijjártó Péter külügyminiszter egy sajtótájékoztatón reagált a 444 korábbi cikkére, amiben a lap bemutatta, hogy a minisztérium és más kormánypárti politikusok nem mondtak igazat, amikor kampányhazugságnak nevezték az orosz titkosszolgálatok Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) elleni hekkertámadásairól szóló Direkt36 cikket.
A 444 korábbi cikkében olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek bizonyítják, hogy Oroszország katonai és polgári titkosszolgálatai széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar külügy rendszerei ellen.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat akkori főigazgatója, Szabó Hedvig 2021 szeptemberében tájékoztatta Vargha Tamást, a polgári hírszerzésért felelős államtitkárt arról, hogy Oroszország katonai és polgári titkosszolgálatai állnak az azt megelőző hónapokban történt támadások mögött. Az orosz hekkerek sikeresen behatoltak a magyar diplomácia informatikai hálózatába, beleértve a legmagasabb jogosultságú adminisztrátori fiókokat is, így több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná.
Ezért a külügy vezetése 2021 novemberében munkacsoportot állított fel, amely a következő szervezetek kibervédelemmel foglalkozó szakértőiből állt: Külgazdasági és Külügyminisztérium, Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), Információs Hivatal (IH), Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) - Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI), Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ).
Vagyis több magyar titkosszolgálat együttes szakértelmét vették igénybe a terv kidolgozásához. A szakértő csoport tagjai magukat „Kiber Munkacsoportnak” hívták, és kevesebb mint egy hónap alatt, 2021 decemberére letettek az asztalra egy részletes tervet a külügy informatikai rendszerének megújítására.
A lap szerint béreltek két levelezésbiztonsági programot, amelyek a Scriptamenthez, a külügy által használt és az oroszok által feltört ügyiratkezelési rendszerhez hasonló programok védelmére szolgálnak, de a bérleti időszak lejárta után nem tudták tovább használni ezeket.
A két- vagy többfaktoros hitelesítés pedig máig nem általánosan elterjedt gyakorlat a külügyminisztériumban.
Szijjártó Péter sem tudott egyértelmű választ adni, amikor arról kérdezte a 444, hogy ez a kötelező gyakorlat-e a külügyben.
