Juhász Péter: A rendőrségen és az ügyészségen hónapok óta ott vannak ezek a felvételek, ennek ellenére nem történt semmi, hagyták működni az igazgatót
„A földön feküdtem magzatpózban összekuporogva az oldalamon, úgy rugdosott ötször-hatszor a vállamon, kezemen, ahogy ért. Ezeket a sérüléseket, beleértve a vérző orromat, senki nem látta el. A verést nagyon sokan, nevelők is látták” - a Kontroll szerint ezt állította a javítóintézet megbízott igazgatójáról tanúvallomásában az egyik olyan fiú, aki a Juhász Péter volt politikus, aktivista által nyilvánosságra hozott videón szerepel. A jóval korábban készült felvételek nyilvánosságra kerülése után lemondott a Szőlő utcai javítóintézet megbízott igazgatója, akit az emberkereskedelemmel és kényszermunkával gyanúsított előző igazgató letartóztatása után neveztek ki, majd másnap rengeteg rendőr tartott razziát az intézményben, és őrizetbe vettek még három embert.
Ezzel újabb fordulatot vett a Szőlő utcai botrány, ami azzal indult, hogy május végén kiderült, az intézményt hosszú éveken át vezető igazgatót azzal gyanúsítják, éveken át volt állami gondozottakat futtathatott, akik papíron a javítóintézetben dolgoztak. Tuzson Bence akkor egy villámgyorsan lefolytatott vizsgálatra hivatkozva azt állította, hogy gyerek nem érintett a botrányban, később azonban több tanú is azt állította, hogy 14-15 éves korában az igazgató szexuális cselekményekre kényszerítette, molesztálta őket. Az ügy megdöbbentő fejleményeiről Juhász Péterrel beszélgettünk.
– Több megrázó videót is nyilvánosságra hozott a YouTube csatornáján az elmúlt napokban. Ezek a videók hogyan kerültek most elő?
– Az utóbbira, ne haragudjon, nem szeretnék válaszolni, vagyis arra, hogy hogyan kerültek hozzám. Azt viszont teljes bizonyossággal állítom, hogy
Ebből sejthetjük, mennyire volt igaz abból, amit Tuzson Bence állított, miszerint mindent tudnak, minden nyomozást átnézett. Ez színtiszta hazugság.
Számomra inkább azt mutatja, hogy igaza lehetett Kuslits Gábornak, amikor azt mondta, hogy a gyermekvédelmi szakemberek között terjed az a vélekedés, hogy felülről védik a bűnelkövetőket.
– A Szőlő utca kvázi BV‑intézmény, nem „egyszerű” gyermekvédelmi intézet. Szigorúbbak az őrzési körülmények, nagy valószínűséggel mindenhol kamerák vannak. Ezt nyilván tudta az igazgató és minden dolgozó. Honnan volt ez a magabiztosság, hogy mindezt a kamerák előtt meg merték tenni?
– Én is ezen gondolkozom: olyan magabiztosak voltak, és annyira érinthetetlennek gondolták magukat, hogy azt hitték, ebből sem lesz bajuk. Ilyen felelőtlenségre és gátlástalanságra más magyarázatot nem látok. Ez a magabiztosság szerintem csak abból a tudatból fakadhatott, hogy érinthetetlenek, nem eshet bajuk, senki nem kéri őket számon. Ehhez kell a „felülről” érkező védelem.
– Ezek a felvételek, amiket láthattunk, nem mostaniak, hanem évekkel ezelőttiek. Az egyik érintett fiú arról beszélt tanúvallomásában, hogy tudomása szerint a videókat 30 napig őrzik meg. Mintha valaki kifejezetten összegyűjtötte volna ezeket a jeleneteket. Tud erről bármit?
– Nem tudom, ki és miért mentette el. Nekem valaki odaadta, és ezért hálás vagyok. Csak ennyit tudok a felvételek elmúlt tíz évéről.
– Igaz, hogy tízéves felvételek is vannak az átadottak között?
– Igen.
– Hogy nem jutottak el ezek az információk korábban a hatóságokhoz, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz vagy a Belügyminisztériumhoz?
– A Szőlő utcai intézmény felügyeletét ellátó szervekhez több jelzés érkezett, például a most őrizetbe vett megbízott igazgató korábbi tevékenységéről is. Vannak vallomások, jegyzőkönyvek arról, hogy megrugdos gyerekeket, veri őket, brutálisan lép fel. Ilyen bejelentések a rendőrségnél és a TEGYESZ‑nél is megtalálhatók.
– Ha ilyen bejelentések érkeznek egy bekamerázott intézményről, miért nem az az első lépés, hogy bekérik a felvételeket?
– Ezt a kérdést nem nekem kell megválaszolni, ez nekem is kérdés. Csak ugyanazt tudom feltételezni, mint korábban: valakinek érdekében állt eltussolni ezeket az ügyeket.
– Mutat‑e mindez valamilyen konkrét irányba? Feltehető már, kik fedezhették ezt az egészet?
– Nincs rá válaszom, bennem is ugyanezek a kérdések vannak. Egy átlagpolgár vagyok, aki a nyilvánosság felé beszél, ha információk birtokába kerül. Szerintem minden józan adófizetőben felmerül: hogyan lehet, hogy adóforintokból fenntartunk egy gyermekvédelmi rendszert, amelynek elvileg beépített ellenőrző szervei vannak, amelyek mégsem tesznek semmit? Tudjuk, hogy tettek bejelentést gyerekek, dolgozók, sőt a felügyeleti szervek egyes munkatársai is, és mégsem indulnak eljárások. Ahol mégis, ott titoktartási nyilatkozatot írattak alá, és eltussolták.
Ez súlyosan erodálja a közbizalmat az állammal, azaz a kormányzattal szemben. Ráadásul 2014–2018 közötti ügyekről beszélünk, ez bőven a Fidesz‑kormányzás időszaka.
– Most megmozdult valami: hétfőn lemondott a megbízott főigazgató, és kedd reggel a Központi Nyomozó Főügyészség is megjelent a Szőlő utcában, ahol házkutatást tartottak, három embert őrizetbe vettek, egy negyediket pedig a múlt héten vittek el.
– Igen, valami elindult. Bízom benne, hogy az ott dolgozók, tanúk, áldozatok erőt merítenek abból, hogy borulni látszik a rendszer. A gyermekvédelem nem csak a Szőlő utca, sok intézményben hasonló körülményekről hallani. Mintha mindenhol lenne egy‑egy ember vagy társaság, amely a gyerekek kárára tevékenykedik, miközben a tisztességesen dolgozók azért nem szólalnak fel, mert azt látják, nem történik semmi sem. Most talán majd egyre több helyen derül ki, mi a valóság.
– Az emberi természet esetleges romlottsága politikai rendszerektől függetlenül hasonló, a különbség az, hogyan lép fel velük szemben a társadalom, az állam. Mióta állhatnak fenn ilyen súlyos problémák? Csak 2010 után, vagy korábban is gond volt a hazai gyermekvédelemben?
– Nem vagyok a terület szakértője. Nálam tájékozottabb emberektől azt hallottam, hogy a rendszerváltás óta folyamatosan romlik a helyzet. Tehát mindez nem a Fidesz‑kormányzással kezdődött, de most van a mélypontján. Ez mindig is hányatott sorsú terület volt;
Mostanra viszont annyira szétesett a rendszer, és annyira kiszolgáltatottá váltak a gyerekek, amire nem volt példa a rendszerváltás óta.
– Tartozik-e ön szerint Tuzson Bence magyarázattal, miután a botrány májusi kirobbanása után azt állította, hogy a vizsgálatok alapján kiskorú érintettje nincsen a Szőlő utcai bűncselekménynek?
– Én Tuzson Bencétől nem magyarázatot várnék, hanem lemondást. Bizonyíthatóan a szemünkbe hazudott. Vagy nem létező vizsgálatról számolt be, vagy nem nézte át a dokumentumokat, és a nyomozati anyagokat. Ráadásul hamisan vádolt olyan embereket, akik feltárni próbálták az ügyeket, azt állítva, hogy „hálózatot” szerveztek a kormány lejáratására. Ha tényleg egyeztetett volna a rendőrséggel és az ügyészséggel, tudnia kellett volna például a felvételekről. Ezek már akkor a hatóságoknál voltak. Így viszont vagy a rendőrséget járatta le, vagy egyszerűen nem mondott igazat.
Azt is mondta a Hont András‑féle interjúban, hogy „mindenhol megfelelő emberek látják el a megfelelő feladatokat”. Itt a rendszer omlott össze, aminek a politikai felelőse egyértelműen a miniszterelnök.
– Mit gondol, biztonságos hely az állami gondozás, akár csak ideiglenesen is a gyerekek számára?
– Kuslits Gábor egy Válasz Online‑interjúban azt mondta, ma már a tisztességesen dolgozó gyermekvédelmi szakemberek sokszor inkább a bántalmazó családi környezetben hagyják a gyereket, mint hogy állami gondozásba vegyék, ahol még súlyosabb ártalmak érhetik őket.
– Hogyan lehet újjáépíteni a rendszert?
– Átlag állampolgárként, jogvédő mentalitással, annyit mondhatok: először fel kell tárni a mostani helyzetet, amely egészen brutálisnak tűnik. Olyan, mintha Dickens középkori történeteit olvasnánk: zárt intézményekben kiszolgáltatott emberek élnek, akikkel bármit meg lehet tenni. Innen indulva kellene egy modern, normális gyermekvédelmi rendszert felépíteni. Azaz a nulláról. Sem az anyagi források, sem az infrastruktúra, sem a személyi állomány nem alkalmas a „foltozgatásra”, valami egészen újat kell kezdeni.
