Jodie Fostert hatszor megerőszakolták, Brie Larsont pincébe zárták - legjobb női alakítások vol 2.
Az első listánk után kiderült, hogy a teljesség igénye nélkül lehet csak hatalmas filmes alakításokról beszélni, ezért készítünk egy második részt is, tekintettel a filmtörténet nagy klasszikus alakjaira is. Íme:
Patricia Arquette: Sráckor
Patricia Arquette minden mozirajongó szerencséjére az utóbbi években reneszánszát éli, és mivel szépen öregszik, vállalja idővel változó külsejét, nem nem mellesleg mindig megtalálja az adott karakter igazságát, így Arquette-et is rendre megtalálják a hozzá illő szerepek. Ilyen volt a Sráckor, ami egy óriási projekt volt, egy hatalmas, katartikus végeredményű mozi: Richard Linklater rendező egy család életét követte színészekkel a főszerepben, voltaképp félig dokumentarista megközelítéssel, 12 éven át. Az eredmény: maga az élet, filozofikus munka az idő múlásáról és a gyermekkor végéről.
Brie Larson: A szoba
Larson, akárcsak Arquette, Oscar-díjat érdemelt ezért a 2015-ös filmért, amely egy csodás regényadaptáció. A sztori középpontjában egy anya és fia áll (a film másik nagy felfedezése Jacob Tramblay volt), akik fogságban, egy ház pincéjében töltik a gyötrődő napjaikat, majd egy napon az anya úgy dönt, lehetőségük adódik a szökésre, és meg is kell próbálniuk. Érzékeny, könnyfakasztó az alakítása Larsonnak, akárcsak a történet, ami fogva tart az utolsó pillanatig.
Jodie Foster: Vádlottak
Hosszasan gondolkodhatnánk, hogy Foster vajon a Vádlottakban (1988), vagy A bárányok hallgatnakban alakított nagyobbat, de egyrészt összehasonlíthatatlan a feladat, másrészt a filmek maguk is azok. A Vádlottak véresen komoly dráma, egy olyan hatszoros nemi erőszak jelenettel, amit csak a legerősebb idegzetű nézőknek ajánlunk. Viszont az utána következő tárgyalótermi drámában fejlődik hatalmasat Foster figurája, és a megsebzett, megalázott, egyszerű nőt hibátlanul, megindítóan alakítja.
Giulietta Masina - Országúton
Fellini klasszikusa igazi kortalan remekmű, amilyen időtlen benne a két színész, Masina és Anthony Quinn játéka. A vándorcirkuszos, akinek látszólag kőből van a szíve, és a szeretetvágytól fűtött bohóclány történetén nincs, aki ma sem könnyezné el magát. Masina játéka sokdimenziós: az érzelmi intelligencia és a félbolondság, az örök, állhatatos szeretet keveréke és szimbóluma.
Ingrid Bergman - Casablanca
A legnagyobb női alakítások egyik legkiemelkedőbbike egy visszafogott, szerelmes nő. Humphrey Bogarttal az oldalán Bergman egy jövő nélküli, de csodás múlttal bíró, örök szerelem történetét meséli el. A filmvégi csillogó szempárt, akárcsak elgyengült pillanatait, nem felejti, aki látta.