SZEMPONT
A Rovatból

Jakab Ferenc: Ebből a Covid-járványból van még három hónap, és az idősekre, valamint a krónikus betegekre ugyanolyan veszélyes

A Koronavírus-kutatási Akciócsoport volt vezetője szerint a járvány kellős közepén vagyunk, miközben az egy évnél régebben felvett oltások kikoptak. Bár nem lehet állandó rettegésben élni, de a zsúfolt bevásárlóközpontokban újra indokolt lehet a maszk.


A legfrissebb adatok szerint egyetlen hét alatt majdnem 300 ezren fordultak orvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel. A vizsgált mintáknál 43% volt a covidosok aránya. És ez csak a jéghegy csúcsa, nagyon sokan nem mennek orvoshoz és maximum otthon tesztelnek, így róluk az állami ellátórendszer semmit sem tud. Arról, hogy pontosan hányan lehetnek kórházban, szintén nincs országos, összesített adat. Annyit lehet tudni, hogy az adatszolgáltatásra kijelölt 24 kórházban 339 embert kezelnek, közülök 46-ot intenzív osztályon.

Jakab Ferenc egyetemi tanárral, a Pécsi Janus Pannonius Egyetem professzorával, aki a 2020-21-es Covid-járvány idején a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője volt, arról beszélgettünk, mennyire súlyos a mostani járvány, érdemes-e védőoltást felvenni, és mit csináljunk karácsonykor.

– Mit lehet erről a mostanában terjedő Eris variánsról tudni?

– A koronavírus-járvány kellős közepén vagyunk. Ez a variáns az omikronnak egy alvariánsa, tehát ugyanazokkal a tünetekkel jár, relatív enyhe náthás fejfájással, torokfájással, enyhe lázzal és ízületi fájdalommal, ami alapvetően nem olyan súlyos, mint az első variánsok esetében fellépő tüdőgyulladás volt. Azonban mindenképpen ki kell emelni, hogy

idősekre és krónikus betegekre ez még ugyanolyan veszélyes, mint az első időszakban voltak a korábbi variánsok.

– Az Eris variáns ellen elvileg 70 ezer Moderna vakcina érkezett már az országba. Ez elég lehet arra, hogy ezt a járványt átvészelje Magyarország?

– Ez attól függ, hogy a lakosság mennyire nyitott az újabb oltásra. Ha nyitott, akkor egy kilenc és fél millió lakosú országban nyilván nem elég. Ha azt nézzük, hogy csak a krónikus betegeket és az időseket oltjuk be, akkor valószínű, hogy elég lehet. Viszont, ha azt nézzük, hogy nagyon kevés azok száma, akik beoltatnák magukat, mert azt gondolják, hogy nem kell tartani már a koronavírustól, akkor bőven elég ez a mennyiség is. Talán még sok is. Tehát, hogy elég-e vagy sem, az igazából ez attól függ, hogy a lakosság mennyire veszi ezt komolyan.

Az a baj, hogy azt veszem észre, nagyon kevesen vannak azok, akik felelősségteljesen gondolkodnak és cselekednek ebben a témában. Igazából azt érzem, hogy a legtöbben úgy gondolják, hogy letudtuk ezt az egészet, és már nincs mitől tartanunk.

Kicsit megfázok, kicsit tüsszögök, aztán kész. De azért ez nem ilyen egyszerű, a vírus terjedése és a mutációképessége tekintetében sem, azért ez összetettebb dolog.

– Miért ennyire tartózkodó ezzel kapcsolatban a kommunikáció, mintha mindenki félne kimondani azt, hogy tényleg benne vagyunk egy járványban?

– Mi folyamatosan kommunikálunk a témával kapcsolatban, egyre többször keresnek minket különféle sajtóorgánumoktól, és mi mindenkinek próbálunk válaszolni, hogy mindenkihez eljusson az üzenet.

Rengeteg a beteg, de csak azokról tudunk, akik ténylegesen elvégeztek otthon egy tesztet, és vannak annyira felelősségteljesek, hogy megnézzék, covidosok-e.

De számtalan az olyan eset, akik nem tesztelnek és szintén betegek. Otthon maradnak, de igazából nem foglalkoznak vele, hogy mi a betegségük. Jelenleg a felső légúti fertőzések esetében vastagon a koronavírus dominál. Az influenzavírus még fel se zárkózott, közel sincs hozzá. Tehát egy téli időszakot megélő koronavírus-járványban vagyunk.

– Az Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ azt írta kérdésünkre, hogy a magyar lakosság koronavírus elleni átoltottsága magas, a magyar felnőtt lakosság 71,5 százaléka rendelkezik alapimmunizálással, és 47,5 százaléka már legalább egy ismétlő oltásban is részesült.

– Aki egy évnél régebben volt oltva, vagy egy évnél régebben kapta el a fertőzést, akkor, bár valamilyen védettsége persze van, hiszen a szervezet már találkozott a vírussal, de nagyon-nagyon megkopott az a védettség mára. A koronavírus nem okoz erős, stabil és tartós immunválaszt. Ez az oka annak, hogy az eddig ismert humán koronavírusok is évről-évre újra elkaphatók, hiszen télen sokaknak fáj a torka, sokan náthásak, ezeket is mind koronavírusok okozzák. Természetesen a vakcina magasabb szintű és hosszabban tartó immunitást vált ki, de az sem tart évekig. Tehát

egyértelmű, hogy az egy évnél régebben felvett oltások kikoptak. Az, hogy a lakosság 71.5 százaléka átoltott nagyon jó arány, azonban ennyi idő elteltével már nem jelent biztos védettséget.

Ha ebből a 71.5%-ból néznénk egy titert, hogy jelen pillanatban mennyi antitest található az oltottakban, akkor az szerintem jóval alacsonyabb lenne, mint abban az időszakban, amikor ez a statisztika készült. Azaz szerintem az évenkénti egyszeri újraoltás ugyanúgy, ahogy például az influenza esetében is ajánlott, az abszolút releváns lehet a koronavírus esetében is.

– Most még van értelme beadatni ezt a védőoltást? Azt szokták mondani, hogy a járvány közepén már nem annyira célszerű.

– Ezzel mindig is vitatkoztam. 2021-22-ben is éppen a járvány közepén voltunk, amikor megkezdtük az oltások beadását. Miért ne oltanánk? A járvány megfékezésének az egyértelmű módja az oltás. Az igaz, hogy a védettség kialakulásához idő kell, több hét is akár.

De ebből a járványból van még három hónap. Tehát természetesen érdemes oltatni, és azt is meg kell jegyezni, hogy az oltás minden tekintetben sokkal-sokkal biztonságosabb, mint a természetes fertőzés.

Az olyan, mint az orosz rulett. Nem lehet tudni, hogy éppen az adott életszakaszunkban a szervezetünk milyen általunk még ismeretlen betegséggel küzd, esetleg emiatt legyengültebb, mint gondolnánk. Így aztán nem tudhatjuk, hogy fog reagálni a vírusfertőzésre. Tehát oltani mindig érdemes. És mindig-mindig kisebb a veszélye, mint a természetes fertőzésnek.

– Innen nézve ez a 70 ezer oltás nem sok, mert ha nemcsak a krónikus betegek vagy az idősek veszik fel az oltást, hanem mindenki, akinek korábban már volt oltása, akkor ez a 70 ezer pillanatok alatt elfogy.

– Ezt sajnos nem tudom megítélni. Nem járványügyi szakember, hanem virológus vagyok, de a járványügy nyilvánvalóan felmérte a helyzetet, statisztikát vagy felmérést készített. Nyilván meg kell bízni abban, amit ők mondanak. Hogy elég lesz-e vagy sem, azt majd a szezon után fogjuk megtudni.

– Mit javasol általában az embereknek? Érezhetően mindenki belefáradt már az óvintézkedésekbe. De talán mégis szükségesek újból?

– Nem lehet egy életet úgy élni, hogy állandóan rettegünk, ez teljesen természetes és normális dolog. De azt tudom mondani, hogy a maszkviselés egy zsúfolt bevásárlóközpontban, főleg itt karácsony előtt, önmagában is egy hasznos dolog lehet, nemcsak a Covid, hanem minden egyéb felső légúti fertőzés tekintetében. A kézfertőtlenítés is hasznos. Egy alapos, szappannal történő normális kézmosás, rengeteget számít, nem kell állandóan fertőtlenítővel pacsmagolni a kezünket, persze sok esetben csak erre van lehetőség. A távolságtartás nyilván nagyon nehéz, de amennyire lehet, próbáljuk meg azért megtenni. Ez a három intézkedés, koronavírus ide, koronavírus oda alapvetően fontos lehet egy ilyen légúti fertőzéses járványidőszakban.

– Mi a helyzet a karácsonyi rokonlátogatásokkal? Tartózkodjunk inkább tőle?

– Karácsonykor szintén fokozottan figyeljünk a fentiekre, mert ilyenkor összegyűlik a család, esetleg ott vannak a nagyszülők, dédszülők, akik idősek, krónikus betegek, és ilyenkor halmozottan ki vannak téve annak a fertőzésnek, amit a gyerekek hazavisznek, esetleg tünetmentesen, vagy enyhe tünetekkel, és megfertőzik a nagyszülőket. Tehát erre most kimondottan kell figyelni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Lengyel Tamás egyetlen posztban beszólt Rákay Philipnek és Balásy Gyulának is
Új filmjének bejelentése mellett Lengyel Tamás kemény politikai-üzleti utalásokat is tett a közösségi médiában. A színész Rákay Philip mellett Balásy Gyulát és a NER-hez köthető „kitartott oligarchákat” is bírálta.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Lengyel Tamás egy keddi bejegyzésben számolt be legújabb filmje, Az örökség elkészültéről. A színész a posztot azzal a felütéssel indítja, hogy „Jó hát nem Rákay Philip volt a producere a nyolc éve dédelgetett filmtervünknek, mert akkor nem annyi lett volna a film költségvetése, mint a producer úr két autója, hanem valószínűleg milliárdos nagyságrend.”

A színész szerint a független filmekkel foglalkozó Vertigo Média látta meg a lehetőséget a projektben.

„Végre elkészült Az örökség című trhillerünk.”

A színész ezután felvetette, hogy vajon az ő alkotásuk sikeresebb lesz-e a kormányközeli producer filmjénél.

Lengyel szerint az biztos, „hogy a filmben, amikor harcolni kell nem egy narrátor érkezik elmesélni, mit kellene látnunk, mint az Aranybullában, hanem komoly verekedés van.”

Az akciójelenetek forgatásának nehézségeiről szólva bevallotta, hogy eléggé megterhelő volt.

A színész a forgatási nehézségeket egy politikai párhuzammal zárta: „Mondhatom, eléggé tele is volt a gatya, mint ahogy Balasy Gyulának tegnap, vagy a többi érdemtelenül, verseny és szakmaiság nélkül meggazdagodott és kitartott oligarchának most.”

A szóban forgó filmben szerepel még rajta kívül többek között Molnár Áron és Mucsi Zoltán is. Az új magyar thriller előzetesét itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Geszti Péter elmagyarázza, hogyan kereshetett Balásy Gyula ennyi pénzt, és felteszi a kérdést: hol lehet a többi?
A dalszerző-reklámszakember egy posztban fogalmazott meg súlyos állításokat Balásy Gyuláról. Szerinte a 2015 után bevezetett 15%-os jutalékrendszer torzította a piacot és károsította az államot.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Geszti Péter dalszerző-reklámszakember egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben fejtette ki véleményét a kormányzati kommunikációs költésekről és annak vélt rendszeréről. A poszt apropóját az adta, hogy Balásy Gyula, a kormányzati kommunikáció kulcsszereplője egy hétfői interjúban bejelentette, cégcsoportját és magántőkealapokban lévő vagyonának jelentős részét felajánlja a magyar államnak.

Geszti a posztját egy drámai felütéssel kezdi: „Megborult az első dominó. Hamarosan dől a többi is. Szinte magától.” A bejegyzés visszatérő mondata, hogy „Balásy sír”, de a szerző szerint nincs ok az örömre, mert a probléma az egész rendszert érinti. „De mi sem nevetünk” – teszi hozzá.

A dalszerző felidézi, hogy állítása szerint 2015 után az állami reklámtendereken egy fix, 15 százalékos ügynökségi jutalékot vezettek be. Úgy véli, ez az arány „messze fölötte volt a piaci átlagnak, hiszen a nagyobb cégek akár 2-3%-ért is vállaltak ilyen munkát komoly megrendelések esetén”. A poszt írója szerint ez a gyakorlat egyszerre torzította a piacot, károsította meg az államot, és „brutális fix nyereséget biztosított a kijelölt csókosoknak”.

A bejegyzés szerint az állam vált a legnagyobb hirdetővé az országban, ami felveti a kérdést a visszacsorgatott pénzekkel kapcsolatban.

„Adja magát a kérdés, hogy mindazok a cégek, amelyek kijelölésre kerültek, mennyi alkotmányos költséggel kellett, hogy számoljanak, vagyis mennyit kellett visszatömni megrendelőik zsebébe?”

Geszti Péter szerint ezek a „pénzszivattyúk” nélkülözhetetlenek voltak a NER korrupciós rendszerének működéséhez.

A szerző úgy látja, a korábban ismeretlen Balásy Gyula súlytalansága miatt válhatott ideális, problémamentes közvetítővé. „Kellett valaki, aki bevállalta a szakmailag védhetetlen médiaelhelyezéseket, például azt, hogy egy - egy útszakaszon rendszeresen eszetlen mennyiségben jelent meg ugyanaz a plakát.” Ezt a gyakorlatot Geszti „totálisan felesleges pénzszórásnak” nevezi, amely szerinte ráadásul árt az üzenetnek.

A poszt szerint a túlzásba vitt kormányzati hirdetések sokakat elidegenítettek. „A mindent ellepő kormányzati hirdetésektől egyre többen fordultak el undorodva, és az ilyen »túlhirdetés« nemcsak a politika felé terelte a korábban közélettel nem foglalkozó választókat, hanem felbőszítette a későbbi szavazók nagy részét.”

Geszti Péter úgy fogalmaz, a megrendelő ezzel saját magának ártott. A dalszerző szerint a közpénz nem volt szempont. „De a közpénz nem számított, orrán-száján dőlt a propaganda, mert közben csengett a fix jutalék. De kinek?” – teszi fel a kérdést.

A bejegyzés számszerűsíti is a vélt profitot. Azt állítja, Balásy Gyula cégein 2017-től legalább 1200 milliárd forint közpénz folyt át. Ennek 15%-os jutalékát 180 milliárd forintra teszi, majd hozzáteszi: „Ebből 1500 Ferrarit lehet venni. Balásynak egy tucat sincs. Ki járhat a többivel? Egy feltaláló? Egy gázszerelő? Egy utcai harcos?” A legfrissebb sajtószámítások szerint egyébként Balásy államnak felajánlott cégei 2017 óta 92,5 milliárd forint osztalékot fizettek ki.

Geszti Péter szerint a történet a pénzügyi oldalon túl morálisan is siralmas. Felteszi a kérdést, „hogy milyen emberek azok, aki a gyűlöletkampányokat kitalálták, kivitelezték, akik bevállalták a védhetetlent?”

„Mi lehet a lelkiismeretük helyén? Egy széf?”

A poszt konkrét példákat is említ, szerinte voltak, „aki bombákat nyomtattak az utcai hirdetésekre fenyegetésként, és kampányvideókban magyar apákat küldtek AI üzemmódban meghalni egy kitalált és sosem létezett háborús frontra”.

Geszti szerint a kampányok készítői „cselekvő bűntársak lettek abban, hogy szénné abuzálták a magyar társadalmat”. Majd felteszi a kérdést: „És vajon mikor jön el a pillanat, amikor előkerül a rémisztő mondat: parancsra cselekedtem?”

A posztot a refrén ismétlésével és egyfajta figyelmeztetéssel zárja: „Balásy sír. Felkészül Matolcsy, Mága, a tizedes meg a többiek…”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Panyi Szabolcs az ukrán arany visszaadásáról: Ez egy újabb beismerése annak, hogy az egész pénzszállítós történet, illetve az arra felhúzott kampány teljes kamu volt
Az oknyomozó újságíró Volodimir Zelenszkij bejelentésére reagált, miszerint Magyarország visszaadta az Oschadbank lefoglalt 82 millió dollárnyi vagyonát. Panyi szerint ez beismeri, hogy a kormány „háborús maffiára” hivatkozó kampány-narratívája hamis volt.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 06.



Panyi Szabolcs a Facebookon reagált a hírre, miszerint Ukrajna visszakapta a márciusban lefoglalt készpénzt és aranyrudakat. Az oknyomozó újságíró ebből arra a következtetésre jutott, hogy a szállítmány nem kapcsolódhatott bűncselekményhez, mert akkor a magyar hatóságok nem szolgáltathatták volna vissza. Álláspontja szerint

„ez tehát egy újabb beismerése annak, hogy az egész ukrán pénzszállítós történet, illetve az arra felhúzott kampány teljes kamu volt.”

Az újságíró szerint azonban a pénz visszaadása nem jelenti az ügy végét.

„Csakhogy a történetnek ezzel nincs vége, az ukrán bank és pénzszállítók feljelentései alapján ugyanis zajlanak a nyomozások – mégpedig a finoman szólva is illegálisnak tűnő rajtaütés körülményei, így az ukrán pénzszállítók jogalap nélküli fogvatartása miatt.”

Panyi a posztjában felidézi a történteket. Állítása szerint „Március 5-én a TEK lekapcsolta az ukrán állami Oscsadbank két pénzszállító furgonját Magyarországon, hét alkalmazottat előállított, és kb. 82 millió dollár értékű készpénzt és aranyat lefoglalt.” Hozzáteszi, a kormányzati kommunikáció ezt követően azonnal azt kezdte terjeszteni, hogy a szállítmány illegális és egy „háborús maffiához” kötődik.

Ezzel szemben Panyi négy, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva azt állítja, „a valóságban ez egy politikailag motivált titkosszolgálati akció volt, amelyet Farkas Örs — Rogán Antal kulcsembere, titkosszolgálati államtitkár — személyesen felügyelt,

célja pedig egy Ukrajna elleni konfliktus kiprovokálása volt az április 12-i választások előtt.”

Az oknyomozó szerint a magyar szolgálatok már januártól figyelték az ukrán pénzszállítók útjait. Az eredeti szándék az volt, hogy fegyvereket találnak, amivel egy terrorizmus- vagy fegyvercsempészet-narratívát építhettek volna fel, de ez a terv meghiúsult. Panyi szerint miután ez nem sikerült, egy sebtében kidolgozott megoldás következett: „a NAV-ot kérték meg, hogy pénzmosás gyanúja címén utólag legitimálja az akciót, ami súlyos belső felháborodást keltett a hatóságnál.”

Panyi szerint a művelet szervezői a kudarc ellenére is sikerként tekintettek az akcióra.

„úgy vélik, a razzia hírére tette Zelenszkij azt a kijelentését egy aznap délutáni sajtótájékoztatóján, amelyet Orbán elleni fenyegetésként lehetett beállítani — komoly propagandaajándékként a Fidesz kampányának.”

Azonban Panyi szerint „ez a húzás sem jött be, ahogy az Orbán-rezsim egész ukránozós kampánya egy hatalmas kudarcnak bizonyult.”

Az újságíró azzal zárja posztját, hogy az akciót nem lehet meg nem történtté tenni, és most a magyar igazságszolgáltatáson a sor, hogy kiderítse, kit és milyen felelősség terhel. Az ukrán bank jogi képviselője korábban hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanújával tett feljelentést, a hét ukrán pénzszállító nevében pedig jogellenes fogvatartás és hivatali visszaélés miatt kezdeményeztek jogi lépéseket. Egy másik cikkben Hennagyij Kuznyecov, az Oschadbank munkatársa azt állította, hogy az akció után erőszakkal injekciót adtak be neki.

„Az ügyben annyi egyéni és intézményi szereplő – Miniszterelnöki Kabinetiroda, NAV, TEK, IH, AH stb – érintett, hogy várhatóan lesz elegendő együttműködő tanú és dokumentum az akció részleteinek rekonstruálásához”

- írta zárásként Panyi Szabolcs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vidéki Prókátor: Örülök Varga Judit podcastjének, de választ kell adnia, miért figyeltek meg magyarokat az izraeli kémszoftverrel
A Vidéki Prókátor a volt igazságügyi miniszter új podcastjére reagálva a Pegasus-ügyben való felelősségét firtatja. A 2021-es incidens során a hatóság civileket hallgatott le bírói végzés nélkül, és ma sem tudni, ki írta alá a kiberfegyver bevetését.


A kegyelmi botrányt kirobbantó, Vidéki Prókátor álnéven író jogász Varga Judit új podcastjének hírére reagált egy bejegyzésben.

A Varga Judit politikai karrierjébe kerülő kegyelmi botrányt kirobbantó jogász örül a fejleménynek, mert ez azt a reményt kelti benne, hogy „ezentúl remélhetőleg olyan országban fogunk élni, melyben a törvényes keretek között bárki szabadon kinyilváníthatja bármiről nyilvánosan is a véleményét és nem kell emiatt semmiféle retorziótól tartania”. Ezt az ideális állapotot állítja szembe azzal a rendszerrel, amelyet szerinte Varga Judit is szolgált, és „amelyben az állami szektorban sunyi módon fortélyos félelemben tartották a munkavállalókat”.

A jogász szerint a volt miniszternek ugyanakkor elszámolással kellene szolgálnia a nemzet felé.

Úgy véli, Varga Judit adós egy válasszal arra, hogy „milyen okból, milyen célból és milyen jogi alapon figyeltetett meg és hallgattatott le a minisztersége idején az Orbán-kormány olyan magyar állampolgárokat egy titokban beszerzett izraeli kémszoftverrel, akikkel szemben tudomásom szerint azóta sem merült fel semmilyen bűncselekmény gyanúja”.

Varga Judit nem kerülheti meg a válaszadást, és amennyiben kiderül, hogy a megfigyelések jogszerűtlenek voltak, akkor „vállalnia kell a jogi felelősséget” - írja a Vidéki Prókátor.

Majd elvárásokat fogalmaz meg az új kormány, és külön az új igazságügyi miniszter felé. Azt kéri, hogy egy mindenre kiterjedő vizsgálat után hozzák nyilvánosságra a Pegasus-ügy megállapításait, és ha kell, indítsák el a szükséges eljárásokat. Emellett követeli, hogy a törvénysértő módon megfigyelt embereket részesítsék anyagi és erkölcsi jóvátételben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk