KULT
A Rovatból

Hetven felett, ötven év zenélés után is „Kell a barátság” – Török Ádám születésnapi koncertjén jártunk

A magyar rock-fuvolázás első lovagja egyszerűen elnyűhetetlen: 70 évesen, a színpadon töltött fél évszázad után is képes bármikor, bárhol összehozni egy nagyszerű bulit.


Azoknak, akik számára az elmúlt évtizedekben Ádám (Ádi, Gyugyó, Törökbácsi) és Mini összeforrt a Bem-rakparttal, először furcsán érezhették magukat a Gödör Klubban, ahol „Fekete Emberünk” kettős születésnapi óriáskoncertjét tartotta. Hiányzott a megszokott intim hangulat, az ismerős arcok, akik nemegyszer még egymás rendes nevét sem tudják, de ennél sokkal fontosabb kapocs a zene, nem találhatták meg rögtön egymást a tömegben (azért később csak sikerült…). Itt nem volt az a kedélyes ki-bejárás a zenészek öltözőjében, ami szintén hozzátartozott örök időktől fogva a koncertekhez. Igaz azonban, ide sokkal többen befértünk…

De aztán este 20.45-kor Nagy István (Nagyi) basszusán megszólalt a Kereszteslovag riffje, és innentől kezdve csak zene számított, az az Ariadné-fonal, amely immár több nemzedéket köt össze, és átvezet a mába egy 20. századi életérzést.

Három órába belesűríteni egy fél évszázados életmű lényegét nem kis feladat, Ádinak és barátainak azonban sikerült. Ismét csodálatosan idézték meg Bartókot a Kézdy Luca vezette vonósnégyessel, Papp Gyuszkó még egy elmélyült Allegro Barbaróval is megörvendeztette a hallgatóságot.

De a nagy jövés-menés a pódiumon még ezután indult meg: az újabb és újabb zenészek feltűnésével mindenki előkereshette emlékeiből a Mini vagy a R.A.B.B. egy-egy korszakát, a felejthetetlen koncerteket nemcsak a Bem-rockpartról, hanem a Tabánból, a Zichy-kastélyból, az Ifiparkból, a paksi Gasztro-blues Fesztiválról. Ádiról köztudott, hogy mindig is imádta a jammelést, amikor mindenki beszáll, aki csak él és mozog egy örömzenére.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Ádámok egymás közt: Törökbácsi és a Blues-kölyök

Hát éppen ilyen volt, amikor például a gitárokon a régi cimbora Horváth János „Sógi” és a még mindig csak 12 éves fenomén, Fehér Ádám osztozott, miközben Horváth Misi a szájharmonikát, Muck Feri pedig a szaxofont fújta. A progresszív korszak támadt fel Németh Lojzival és a Körbe-körbe mesés basszusszólójával, miközben a doboknál a rég nem látott Szivacs hozta a ritmust.

blankaádi

 Kerekes Blanka virtuóz szólója

És nem hiányozhatott a szintén hetvenes Závodi „Zacskó” János hamisíthatatlan hajturbánjával, és Tátrai Tibusz sem, hogy új hangokkal gazdagítsák az olyan klasszikusokat, mint a Kell a barátság, a Gőzhajó. Kerekes Blanka Svájcból érkezett fuvolaművész, aki Török Ádámmal rendszeresen turnézik duó formàcióban, most is boldogan csatlakozott a csapathoz figyelemre méltó játékával.

Ezek után mi is lehetett volna más a befejezés, mint a Vissza a városba, a magyar hippi-nemzedék himnusza, amelyet a közönség tisztességben megőszült tagjai a fiatalokkal együtt énekeltek éjfél körül, a végkimerülés határán.

Török Ádám önmagához méltóan tette születésnapját ismét kollektív ünneppé. Ma is lenyűgöző a belőle áradó erő, energia. Ő és hallgatósága biztos pontok egymás életében. Kívánjuk neki, hogy még sokáig így maradjon!

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Németh Károly, Závodi János, Tátrai Tibor és az ünnepelt


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk