prcikk: Hetei maradtak a TikToknak: vagy eladják a platformot, vagy jön a betiltás | szmo.hu
JÖVŐ
A Rovatból

Hetei maradtak a TikToknak: vagy eladják a platformot, vagy jön a betiltás

Az Egyesült Államok a TikTok egyik legnagyobb piaca, de hamarosan elérhetetlenné válhat az országban, ami óriási érvágás lenne a kínai videós platform számára. A betiltás globális lavinát indíthat el.


Könnyen lehet, hogy a TikTok amerikai felhasználói már csak néhány hétig élvezhetik a TikTok görgetését, mivel az alkalmazás a jelenlegi tulajdonosi háttérrel nem működhet tovább az Egyesült Államokban, egész pontosan 2025. január 19. után. Ennek oka az, hogy egy helyi fellebbviteli bíróság pénteken helybenhagyta a törvényt, ami előírja, hogy a kínai tulajdonos ByteDance eddig az időpontig vagy eladja a platformot, vagy betiltják azt. Ez komoly csapást jelent a több mint 170 millió amerikai által használt közösségi média platform számára.

A törvény értelmében az alkalmazásboltok jelentős bírsággal nézhetnek szembe, ha a határidő után továbbra is elérhetővé teszik a TikTokot – amennyiben addig nem értékesíti a jelenlegi tulajdonosa. Azok a felhasználók, akik január 19-ig letöltik az alkalmazást, valószínűleg tovább használhatják, de frissítésekhez már nem férnek majd hozzá, ami idővel hibássá és használhatatlanná teszi.

Bár a döntés növeli annak valószínűségét, hogy a TikTok eltűnik az USÁ-ból és ez sok más országot is hasonló intézkedésekre bátorít, még nem dőlt el minden.

A CNN emlékeztet, hogy a TikTok tulajdonosa korábban nyilvánvalóvá tette: fellebbezést nyújt be, ha számára kedvezőtlen döntés születik a népszerű videós platform sorsáról. „A Legfelsőbb Bíróság történelmi tapasztalatok alapján védi az amerikaiak szólásszabadságát, és arra számítunk, hogy ebben az alkotmányos kérdésben is ezt teszi majd” – kommentálta pénteken a döntést Michael Hughes, a TikTok szóvivője. A vállalat mindezzel együtt fenntartja álláspontját, miszerint nem válik le a ByteDance-ről. Hughes szerint:

"A TikTok betiltása – hacsak nem állítják meg – 2025. január 19-én több mint 170 millió amerikai hangját némítja el az Egyesült Államokban és világszerte."

Egy sikeres fellebbezésen túl más módon is elodázható a TikTok betiltása, például Donald Trump megválasztott elnök által, akit ugyan a törvény életbe lépésének másnapján, 2025. január 20-án iktatnak be a hivatalába, de az ABC News szerint ettől még megpróbálhatja útját állni a Biden-adminisztráció idején született döntésnek, és erre meg is lesznek az eszközei. Anupam Chander georgetowni jogász professzor azt nyilatkozta, a „legegyszerűbb módja a tiltás visszafordításának az, ha az elnök erre felkéri a Kongresszust”. Tegyük hozzá: tavasszal egyértelmű, 352-65-ös arányban szavazták meg a TikTok betiltását, amivel – bár demokrata javaslat volt – számos republikánus tag is egyetértett.

A Barron’s felidézi: jobboldalról Trump olyan ismert támogatói álltak be a tiltás mögé, mint Marco Rubio leendő külügyminiszter vagy Brendan Carr, az Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottságának kiszemelt vezetője. És az erőviszonyok várhatóan nem változnak akkorát, hogy a TikTok ekkora hátrányból fordítani tudjon az amerikai törvényhozásban, vagyis Trump messze nem lehetne biztos a dolgában, ha visszavonást kezdeményezne.

Mit követett el a TikTok üzemeltetője, amiért betilthatják az alkalmazását?

Beszédes, hogy a platformra vonatkozó új szabályozást ugyanahhoz a HR 815-ös törvényhez kapcsolták, ami az Ukrajna, Izrael és Tajvan támogatására engedélyezett katonai finanszírozásról rendelkezik. Ha más nem, ez elég egyértelművé teszi, hogy az amerikaiak védelmi kérdésként kezelik a kínai TikTokot, amire ellenséges szándékú megfigyelő- és dezinformációs alkalmazásként tekintenek. Azt állítják, amerikaiak millióiról (inkább tízmillióiról) gyűjthet érzékeny adatokat, ami jó ideje nem tetszik sem a demokrata, sem pedig a republikánus politikusok túlnyomó többségének – pláne a kiberbiztonsági szakértőnek. Erre válaszul lépett a jelenlegi amerikai kormány.

Ugyanezen az állásponton volt első elnöki ciklusa idején Donald Trump is, aki maga kezdeményezte – az elsők között – a platform betiltását.

A véleménye a követői számának gyarapodásával párhuzamosan változott: a TikTok-on mára 14 milliós követőtáborral rendelkező újraválasztott elnök az utóbbi 1-2 évben zajló kampány során már azt állította, „soha nem tiltaná be a TikTokot”. Trump újabb nyilatkozatai tehát azt sugallják, hogy fontosnak tartja a TikTok amerikai felhasználói bázisát és gazdasági hatását, így már nem sürgeti a betiltást – azt viszont maga is elismeri, hogy jobban szeretné amerikai ellenőrzés alá vonni az alkalmazás Észak-Amerikában működő részét. Valószínűbb, hogy a betiltás elfogadása helyett az eladást próbálja meg tető alá hozni, mert akkor a TikTok és az ő növekvő követői bázisa is megmarad, csak éppen más tulajdonos szárnyai alatt.

A ByteDance nem akárkinek adhatja el a TikTokot, de előbb még fellebbezhet

A korábbi elképzelések arról szóltak – és ez érdemben nem is változott –, hogy a tulajdonos olyan vállalatnak kell értékesítse a TikTok amerikai szegmensét, amelyet az USA megbízhatónak tart. Évekkel ezelőtt úgy nézett ki, hogy az Oracle és a Walmart veszi át az üzemeltetését az országban, de ez az üzlet sosem jött létre. Bár ez egyelőre teljes spekuláció, nem okozna túl nagy meglepetést, ha a felvásárlás körül a Trumpot egy ideje teljes mellszélességgel támogató X-tulajdonos Elon Musk is ólálkodni kezdene.

Az eladást azonban jogilag is megakadályozhatná a kínai vezetés, ami tovább bonyolíthatja az amúgy is konfliktusokkal terhelt kínai-amerikai kapcsolatot.

A ByteDance fellebbezése során a vállalat mindenesetre kérhet halasztást is, hogy ideiglenesen függesszék fel a törvény alkalmazását, addig, amíg a Legfelsőbb Bíróság alaposan meg nem vizsgálja az ügyet.

Ez azt jelentheti, hogy a TikTok elkerülheti a januári határidőt, legalábbis átmenetileg.

Függetlenül attól, hogy adnak-e halasztást, a CNN szerint jó okkal feltételezhetjük, hogy a Legfelsőbb Bíróság gyorsan dönt az ügyben. Korábban mind a TikTok, mind az amerikai kormány kérte a fellebbviteli bíróságot, hogy gyorsítsa fel a döntéshozatalt, hogy az ügy még a tilalom határideje előtt a Legfelsőbb Bíróság elé kerülhessen, így akár már „január első hetére beütemezhető a tárgyalás” – vezette le a Boies Schiller Flexner ügyvédi iroda partnere. Josh Schiller hozzátette: „figyelembe véve, hogy a Legfelsőbb Bíróság összetétele nagyrészt konzervatív, és ideológiailag inkább a korlátozott szövetségi kormányzatot támogatja, nehezen tudom elképzelni, hogy a Legfelsőbb Bíróság konzervatív többsége ne nemzetbiztonsági ügyként tekintsen erre az ügyre”.

Trump még mindig dobhat mentőövet

Donald Trump mindettől független mentőövet is jelenthet a TikTok amerikai jelenléte számára. Ahogy fentebb írtuk, az elnök kérhetné a kongresszust, hogy vonja vissza a törvényt, bár a szakértők szerint ez az erőfeszítés valószínűleg kudarcot vallana. Így két lehetősége maradhat: „utasíthatja az igazságügyi minisztert, hogy ne hajtsa végre a törvényt, vagy bejelentheti, hogy a TikTok már nem tartozik a törvény hatálya alá” – mutatott rá Alan Rozenshtein, a Minnesotai Egyetem jogászprofesszora.

Az első megközelítés azt jelenti, hogy szólni kell a TikTok technológiai partnereinek, például az Apple-nek – ami a törvény jelen formája szerint bírsággal néz szembe, ha a határidő után is elérhetővé teszi az appot az alkalmazásboltjában –, hogy nyugodtan folytathatják az együttműködést a TikTokkal.

De az Apple jogi főtanácsadójának ez elég? Még mindig törvénysértést követnének el, Trump pedig nagyon kiszámíthatatlan.

A második lehetőség Rozenshtein szerint egy olyan törvényi részre támaszkodna, ami bizonyos hatáskört biztosít az elnöknek annak eldöntésére, hogy megtörtént-e a TikTok „megfelelő leválasztása”. Elméletben Trump kijelenthetné, hogy ez megtörtént, függetlenül attól, hogy igaz-e vagy sem, és reménykedhetne abban, hogy nem támadják meg bíróságon. Ez a megközelítés sikeresebb lehet, mivel „nem egyértelmű, hogy ki indíthatna pert a törvény érvényesítésére”.

Kétségek, felhasználói ellenérzések és lehetséges következmények

Hiába kapott kiemelt figyelmet az amerikai törvényhozásban a lehetséges adatgyűjtés, illetve a felületen megjelenő dezinformációs tevékenység,

a kibervédelmi szakértők szerint kevés bizonyíték van arra, hogy a kínai pártvezetés ilyen kérésekkel fordult volna az alkalmazást üzemeltető vállalathoz.

Igaz, a törvényhozásnak erről tartott beszámolót titkosították.

A pénteki döntés újra felerősítette az esetleges tilalom miatti aggodalmakat az amerikai TikTok-felhasználók körében, akik a platformot kapcsolatteremtésre, szórakozásra, információszerzésre és megélhetésük biztosítására is használják. Néhány TikTok-felhasználó korábban arra kérte képviselőit, hogy szavazzanak „nemmel” a törvényre. Mások szerint nehéz lenne nagy közönséget átvinni egy másik platformra, mert minden oldalnak megvan a maga egyedi algoritmusa és bevételszerzési rendszere.

"A TikTok hatalmas részét adja a jövedelmemnek, ezért nem szeretném, ha eltűnne"

– mondta Carrie Berk, életmódtartalom-készítő a CNN-nek pénteken. „Ugyanakkor a TikTok betiltásáról 2020 óta sokat beszélnek, és eddig nem történt semmi, szóval szkeptikus vagyok. Egyelőre csak reménykedhetünk, hogy nem tiltják be.”

Az amerikai tiltást megelőzve az Európai Unióban is szóba került már a TikTok megregulázása. 2023-ban az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács a saját alkalmazottainak tiltotta meg a TikTok használatát hivatalos eszközökön. A döntés az adatbiztonságot és a személyes adatok védelmét célozta, de egyes államok nem érik be ennyivel: Franciaország például további szabályozásokat fontolgat, ahogy az Egyesült Királyság is, ahol a kormányzati eszközökön már szintén tilos a videós platform használata. Ugyanez történt a világ más tájain, köztük Ausztráliában és Kanadában, míg több latin-amerikai és afrikai ország kormánya ugyancsak gyakran tűzi napirendre a korlátozását, különösen álhírek terjesztése miatt. Ázsiában is találni komoly ellenérzéseket a TikTokkal kapcsolatban: nemzetbiztonsági okokra hivatkozva India egy az egyben betiltotta, Pakisztán pedig rendszeresen blokkolja a működését – igaz, ők a szerintük erkölcstelen tartalmak miatt.

Mivel ennyi ország tekinti kockázatosnak a TikTok jelenlétét, az amerikai bekeményítés hatására valószínű, hogy a közeljövőben sokan szállnak bele a platformba és hoznak ellene szigorú korlátozó, vagy egyenesen tiltó intézkedéseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: