HÍREK
A Rovatból

Hende Csaba egy hétre Panamába utazott, ahol elmondott egy másfél perces beszédet

A politikus egy konferencia miatt utazott Panamába, az Úgytudjuk.hu szerint már napokkal az esemény előtt. Az Országgyűlés Sajtóirodája azt közölte: Hende Csaba több megbeszélésen is részt vett a konferencia előtti napokban.


Egy hétre Panamába utazott Hende Csaba. A volt honvédelmi miniszter a Parlamentary Intelligence-Security Forum tanácskozásán vett részt, ahol egy másfél perces beszédet mondott a hírszerzési biztonságról szóló nemzetközi tanácskozáson - írja az Úgytudjuk.hu.

A lap kérdésére a politikus azt válaszolta, hogy

"Panama Cityben veszek részt a Parlamentary Intelligence-Security Forum ülésén. A szervezet idén őszi budapesti tanácskozását készítem elő, mint a Steering Committee tagja. Pénteken érkezem haza".

A portál értesülése szerint Hende Csaba az esemény előtt napokkal már kiutazott. Előbb, mint ahogy a küldöttségek a hotelbe bejelentkezhettek volna.

A lap által közzétett videóról azt írják, hogy

az élő közvetítés húsz órájában másfél percet beszélt a magyar politikus.

Ugyanakkor voltak olyanok, akik online vettek részt a rendezvényen.

Az Országgyűlés Sajtóirodája a lap megkeresésére azt írta: "Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke a Robert Pittenger volt USA kongresszusi képviselő által 2014-ben életre hívott Parlamenti Hírszerzési-Biztonsági Fórum ülésére utazott ki, amelynek Irányító Bizottságába 2018 decemberében választották be. A tanácskozáson 30 országból 183 képviselő vesz részt. A delegáció június 26-án este érkezett meg, s bár a konferencia valóban június 29-30-án van, de 27-én már egy szűkkörű egyeztetésen vett részt Pittenger úr meghívására, a konferencia előadóival, szakértőkkel és képviselőkkel. Június 28-án este pedig Bill Cassidy szenátorral, német parlamenti képviselővel és számos előadóval találkozott. A delegáció július 1-jén részt vesz az Irányító Bizottság reggeli ülésén, és még aznap visszautazik Budapestre. Hende alelnök urat útjára elkísérte a Külügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese és egy tolmács. A delegáció a szervezők által megadott szállodában (JW Marriott) szállt meg, amely a kísérő rendezvényeknek is helyszíne. A költségeket az Országgyűlés Hivatala állja".

VIDEÓ: Hende Csaba Panamában


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor a Várkert Bazárban tálalt ki: 14 956 milliárd forintot vettek el a cégektől
Orbán Viktor a 27. évértékelőjén számszerűsítette a bankokra, energiavállalatokra és láncokra kivetett különadókat. Szerinte a Tisza Párt győzelmével ezek a cégek a családokon hajtanák be a pénzt, azt nem tette hozzá, hogy eddig is bőven áthárították a lakosságra a veszteséget.


„Olyan tényeket fogok most bemutatni, amilyeneket nem szoktam” – ezzel a mondattal harangozott be rendkívüli bejelentést Orbán Viktor, aki szombat délelőtt tartja huszonhetedik évértékelő beszédét a Várkert Bazárban. A miniszterelnök fényt derített arra is, miből fut a magyar kormánynak mindenfélére.

„2010 és 2025 között három gazdasági területről, a bankoktól, az energiavállalatoktól és a kereskedelmi láncoktól különböző módszerekkel elvettünk 14 956 milliárd forintot”

– közölte Orbán, aki azt is elárulta, hogy 2026-ban további 1927 milliárd forintot terveznek elvenni ezektől a szektoroktól – írta a Telex.

A kormányfő szerint a bankok és a többi nagyvállalat azért támadja őt, mert ezeket a terheket viselik. Úgy látja, „a nemzeti bankok is jól járnak a háborúból, nemcsak a Shell”. Ezt a következtetését arra alapozta, hogy Kármán András, a második Orbán-kormány volt államtitkára, aki korábban az Ersténél is dolgozott, a Tisza Párthoz csatlakozott. Orbán szerint az Erste ezzel a Shellhez hasonlóan „delegált embert”, mert azt akarják, hogy az Európai Unió hiteleket vegyen fel. A miniszterelnök végül arra is kitért, hogy ha a Tisza Párt nyer, akkor ezek a nagyvállalatok „ki fogják zsebelni a magyar családokat”.

A kormány 2010-ben vezette be az első válságadókat a banki, energetikai, távközlési és kiskereskedelmi szektorra, majd 2022-től extraprofitadók címszó alatt vetett ki újabb terheket több ágazatra is. A kormányzati kommunikáció szerint ezekből a bevételekből finanszírozzák többek között a rezsivédelmet, a honvédelmi kiadásokat és egyes családtámogatási formákat. Az érintett iparági szereplők évek óta a kiszámíthatatlanságra és a beruházásokat visszafogó hatásokra panaszkodnak. A Tisza Párt gazdaságpolitikusa, Kármán András korábban arról beszélt, hogy kormányra kerülésük esetén fokozatosan csökkentenék az ágazati különadókat, miközben felülvizsgálnák és visszavágnák a nagy, főként autó- és akkumulátoripari multinacionális cégeknek nyújtott egyedi adókedvezményeket. Céljuk a kiszámíthatóbb üzleti környezet megteremtése és az uniós források felszabadítása.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán: Álcivil szervezetek, megvásárolt újságírók, bírók, politikusok – a brüsszeli elnyomó gépezetet április után fogjuk eltakarítani
Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelőjén „a szuverenitást sértő erők” elleni fellépés folytatását helyezte kilátásba. A bejelentés újabb konfliktusokat vetít előre.


Április után „el fogják takarítani” a „szuverenitást fenyegető” médiumokat és civilszervezeteket – ígérte meg Orbán Viktor miniszterelnök a február 14-én, szombaton tartott évértékelőjében. A kormányfő szerint ugyanis a kiszorításukkal eddig „csak félmunkát végeztünk”.

Beszédét a rezsiárakkal és a „Kinek mit intézett a kormánya” kérdéssel indította, majd felidézte tavalyi ígéretét, miszerint „zúzós rock and roll jön a magyar belpolitikában”. Ehhez képest értékelte úgy, hogy a szuverenitást korlátozó erőkkel szemben eddig csak félmunkát végeztek.

A kormányfő azt is részletezte, kiket és mit ért a szuverenitást korlátozó erők alatt. Szerinte ma Brüsszel ezt jelenti: „Álcivilszervezetek, megvásárolt újságírók, bíróságok, algoritmusok, bürokraták, guruló eurómilliók”. Hozzátette, bár ez durvának hangozhat, szerinte nem az, mert állítását az amerikai Kongresszus egy friss jelentése is alátámasztja.

A bejelentés közvetlen előzménye a nemrég elfogadott szuverenitásvédelmi törvény és a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása, amelynek feladata a külföldről finanszírozott, a magyar szuverenitást sértőnek ítélt tevékenységek vizsgálata. A törvényt belföldön és külföldön is számos kritika érte, amiért az alkalmas lehet a kormánykritikus hangok elhallgattatására. Míg a kormányoldal a bejelentést a szuverenitásvédelem és a külföldi befolyás visszaszorításának részeként kommunikálja, addig kritikusai és jogvédő szervezetek szerint az ilyen lépések a sajtószabadság, a bíróságok függetlensége és a civil társadalom mozgásterének további szűkítését jelenthetik, és sérthetik az európai uniós jogállamisági normákat.

A miniszterelnöki beszéd várhatóan újraéleszti a jogállamisági vitákat Magyarország és az európai uniós intézmények között. A következő hetekben derülhet ki, ha kiderül, hogy a kormány milyen konkrét jogi és intézményi lépéseket tervez „április után”, és pontosan melyik amerikai kongresszusi jelentésre hivatkozott Orbán Viktor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán: A Shell, az Erste Bank és Brüsszel a halál vámszedői, a háború kutyái
Orbán Viktor évértékelőjén a Tisza Pártot a Shell és az Erste által támogatott brüsszeli kreálmánynak nevezte. Szerinte e cégek a választás után a rezsicsökkentés eltörlésével vennék vissza a tőlük elvont pénzt.


„A háború fő nyertese a Shell” – jelentette ki Orbán Viktor szombati évértékelő beszédében, ahol a Shellt és az Erste Bankot a „halál vámszedőinek, a háború kutyáinak” nevezte.

A miniszterelnök a Várkert Bazárban tartott eseményen gondolatát azzal nyitotta, hogy „a demokrácia lényege, hogy a fejeket nem betörjük, hanem megszámoljuk”, majd arról beszélt, hogy egy új erő lépett a magyar politika színpadára. „Ami új, hogy beszállt a globális tőke is” – mondta, hozzátéve:

„nincs többé álarc, jelmez sincs, itt áll előttünk a pőre és nyílt, nemzetközi pénzügyi hatalom”.

Orbán szerint a Tisza Pártot „a németek csinálták”, a baloldal pedig velük kötött megállapodást. A kormányfő szerint az olajbiznisz, a bankárvilág és a brüsszeli elit készül kormányt alakítani Magyarországon, a Shell és az Erste pedig „háborús szövetséget” alkot Brüsszellel, mert vissza akarják kapni a pénzüket.

A miniszterelnök konkrét személyekre is utalt.

Állítása szerint a Shell „delegált egy reménybeli kormányba saját képviselőt”, ezzel a cég korábbi globális alelnökére, Kapitány Istvánra célzott.

Hasonló következtetésre jutott az Erste Bank esetében is, arra hivatkozva, hogy a Tiszához csatlakozott Kármán András, a második Orbán-kormány volt államtitkára, aki később az Ersténél is dolgozott. Orbán szerint azért „delegált embert” az Erste is, mert azt akarják, hogy az EU hiteleket vegyen fel.

„Olyan tényeket fogok most bemutatni, amilyeneket nem szoktam” – vezette fel a kormány pénzügyeiről szóló részt Orbán Viktor, majd közölte: „2010 és 2025 között három gazdasági területről, a bankoktól, az energiavállalatoktól és a kereskedelmi láncoktól különböző módszerekkel elvettünk 14 956 milliárd forintot”.

Azt is hozzátette, hogy 2026-ban további 1927 milliárd forintot terveznek elvonni ezektől a szektoroktól. Szerinte ezért támadják őt, és ha a Tisza Párt nyer, akkor ezek a cégek „ki fogják zsebelni a magyar családokat”.

A miniszterelnök szerint a háborúból a Shell és az Erste profitál a leginkább. „Ők azok, akik keresnek a vérontáson, akik érdekeltek a harcok folytatásában, ők a halál vámszedői, a háború kutyái”” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezek a cégek távolról nézik Ukrajna szenvedését, miközben a Shell már „több tízmilliárd dollárt” keresett a háborún - írja Telex.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk