Hányós-melles poénokkal indult a Sztárban sztár, de szerencsére volt néhány zseniális produkció is
Lassan kezdem magamat érinthetetlennek érezni, minden kaszt kivet magából. A „finom” társaság azért, mert nem utálok elvből minden celebet és celeb showt, a bulvármédia szeretői pedig azért, mert őszintén megírom a véleményemet arról, amit látok, nem rajongok senkiért csak azért, mert híres.
A Sztárban sztár első néhány évadát kifejezetten szerettem. Szandiról például gyökeresen megváltozott a véleményem a műsor hatására. Feke Pálról kiderült, hogy van humora, Bereczki Zoltánról, hogy zseniális átváltozó művész, és még sorolhatnám.
Az utóbbi 1-2 évadról lemaradtam, ezért kíváncsian ültem le vasárnap este a tévé elé. Rögtön az elején szembesültem azzal, amivel mostanában egyre gyakrabban: megöregedtem.
A bulvárműsorok szereplői között egyre több az olyan, akiről soha nem hallottam még.
Tóth Andiról például rémlik, hogy X-Faktort nyert, de bajban lennék, ha azon múlna az életem, hogy fel tudok-e sorolni három Tóth Andi slágert.
Miss Moodról még annyit sem tudok. Rákerestem. Most már tudom, miért nem tudtam róla eddig semmit.
Fogalmazzunk pozitívan: a versenyzők feléről tudom, hogy kicsoda, de nyitott vagyok az újra. Tóth Andi és Szabó Ádám szerepeltetése kapcsán például tudom, nyilván nem véletlen, hisz nemrég szakítottak, lehet drukkolni, lesz-e balhé.
Amúgy a zsűri is megújult: Pap Szabihoz és Bereczki Zolihoz Köllő Babett és Kökény Attila csatlakozott.
A műsorvezető legalább állandó. Tilla érdekes intellektuális hullámvasúton ül egész pályáján. Ha kell, részt tud venni tartalmas és mély dolgokban, de a Sztárban sztár szemmel láthatóan nem a színvonalról szól számára.
Rögtön a műsor elején felhívta a figyelmet Babett hatalmas dekoltázsára, és a zsűriből már szálltak is a melles poénok.
Köszönjük Tilla, ez igazán jól kezdődik!
Csak remélni tudtam, hogy nem ez lesz a meghatározó vonulat. (Nem hittem benne, de reméltem. De az est folyamán szóba került többek között a mikrofon lehányása és a prosztataszűrés is a humor jegyében, a többi poént pedig – Mark Twainnel szólva – fedje inkább a feledés jótékony homálya.)
Amúgy tény: Babett számára a ruhaválogatásnál szemmel láthatóan nem volt cél, hogy öltözködésével elhárítsa a férfiak nyálcsorgatással kísért érdeklődését.
Kicsit változott a szabály, ugyanis a zsűri a műsor végén idén adhat plusz pontot valakinek, ha a teljes mezőny ismeretében úgy érzik, hogy alulpontozták az illetőt.
Pély Barna indította az első adást Axel Rose-ként.
Ami engem illet, Barnát sokkal jobban bírom a Guns énekesénél, talán ez lehet az oka, hogy tetszett az előadás.
A hang is egész hasonlított, eredeti hangnemben énekelte, a manírokat pedig tökéletesen levette.
Mindenki dicsérte, de mivel első szám volt, nem merték nagyon felpontozni, összesen 29 pontot kapott.
Az hagyján, hogy nem ismerem Miss Moodot, de az általa megformált Dua Lipának is utána kellett néznem. Megtettem, nyolc napon belül gyógyul.
Az biztos, hogy ez a feladat nem jelentett hangilag akkora kihívást, mint Axel Rose, de még így is néha hamiskásnak és erőtlennek éreztem a produkciót. Babett ezt úgy fogalmazta meg: „Biztos izgultál.”
