KULT
A Rovatból

Gyilkolás, darabolás, erőszak volt a hobbijuk – a legnagyobb gonoszok a dokumentumfilmekből

Mi a közös Michael Jacksonban, Epsteinben, Robert Durstben és Ted Bundyban? Hát ez.


Az utóbbi években divat lett, hogy a dokumentumfilmek olyan ügyek nyomába erednek, melyekben az ügy végkimenetelét is befolyásolni tudják - akár az ügyre irányított reflektorfénnyel, vagy akár az igazsághoz való közelebb jutással. Hiszen egy-egy eljárás gyakran elakadhat valahol, és az erőforráshiány miatt egyszerűen elsikkad -

csakhogy egy komolyabb, nagyszabású dokumentumfilm képes hozni a további kutatásba belerakott munkaerőt és forrást. Nem beszélve arról, hogy a társadalom figyelmét is képes ráirányítani egy elhalt ügyre.

Ezek mögött az ügyek mögött legtöbbször egy olyan bűnöző áll, akinek a személyében egy igazi szörnyet vélünk felfedezni, és ezek a filmek nagyon pontosan elénk tárják ezeket az eltorzult személyiségeket, akiktől, valljuk be, az embernek a gyomra is felfordul. Ugyanakkor pszichológiai - és nem mellesleg: titkolt voyouisztikus - érdeklődésünk, igazságérzetünk sokszor nem hagy nyugodni nézőként, és úgy érezzük, nekünk is a nyomába kell erednünk ezeknek az elvetemült gazembereknek.

8. Kóla, Puska, sültkrumpli

Michael Moore Oscar-díjas dokumentumfilmjének alapját az 1999-es columbine-i középiskolai tömegmészárlás képezi - ugyanakkor a kérdésfeltevés és önmagában a cím (eredetileg: Bowling for Columbine, a két lövöldöző fiatal ugyanis bowlingozni ment a gyilkosság napjának reggelén) is túlmutat azon a két gyereken, akik puskát vettek a kezükbe. Moore-t az érdekli, hogyan került a kezükbe puska, s az Egyesült Államok máig húzódó fegyvertartási kérdésével foglalkozik arcpirítóan szemtelen, csak rá jellemző módon. Ki itt a féreg? A két tini, akiket bullyingoltak az iskolában és - természetesen nem jogos - bosszút álltak a megaláztatásaikért, vagy W. Bush, aki Moore szerint sok csúnya dolgot tett, s nem feltétlenül a saját országa érdekében? Mindenképp elgondolkodtató, bár sokszor hatásvadász doksi.

7. Madeleine Mccann eltűnése

Ebben az alkotásban sajnos nem ismerjük meg a tettes személyét, de ahogy a sorozat bemutatja a kislány eltűnésének történetét, egyre nagyobb undort érzünk egy olyan ember vagy szervezet iránt, aki képes egy ilyen kisgyermeket a szüleitől elrabolni. Gyakorlatilag a képzeletünkre van bízva a film végén a tettes kiléte - és a képzelet maga a legijesztőbb dolog, ahogy ezt rengeteg horrorfilm remekül ki is használja. A dokumentumfilm sejteti lehetséges pedofil-hálózatok létezését, és hasonló indíttatású bűntevőkre fókuszál, amivel az ember a sok részes sorozat végignézésével teljesen kiábrándul a világból, hogy olyan emberek egyáltalán élnek közöttünk, akik képesek gyermekeket bántalmazni és kihasználni. Sok ilyen film van, de ez egy kivételes igényességgel elkészített mű.

6. The Jeffrey Dahmer Files (2012)

Jeffrey Dahmer Amerika történelmének legbrutálisabb sorozatgyilkosa. 1994-ben hunyt el - egy börtöntársa agyonverte egy vasrúddal. Börtönbe kerülése előtt borzalmas dolgokat vitt véghez: nemi erőszak, kínzás, gyilkosság, feldarabolás, nekrofília és kannibalizmus szerepel a bűnlajstromán. Fiatal fiúkra hajtott, 17 áldozata volt. Történetének leghátborzongatóbb része, hogy áldozatai testrészeit otthon tárolta, majd a leleplezése után alig lehetett összerakni, mi kihez tartozik... Készült vele egy híres interjú is, melyben megpróbálta emberi arcát mutatni. Nagyjátékfilm is készült fiatalkoráról, ami szintén tanulságos: hol van az a pont, ahol még el lehet csípni - ha lehet - egy gyilkos hajlamú, mentálisan beteg személyt. Tinikorában talán már késő volt? - teszi fel a kérdést a nagyjátékfilm.

5. The Keepers

Az elképesztően izgalmas dokumentumfilm-sorozattal kapcsolatban nem áruljuk el, ki a vérgenyó, mert akkor elspoilereznénk a sztorit, de a lényeg, hogy a Making a Murderer és az Amanda Knox című remek dokumentumfilmek (az első sorozat) készítői állnak mögötte, ami már eleve feltételezi a színvonalat. Nem is csalódtunk:  The Keepers egy 50 évvel ezelőtt eltemetett, majd a jelenben felszínre kerülő történetet mesél el egy eltűnt apácáról, akinek feltételezett gyilkosságát többen a helyi egyházi főalakokkal hozzák összefüggésbe. Abúzus, titkok, összeesküvés-elméletek és bátor tanúk - a The Keepers okosan adagolja a feszültséget és az információt, szinte nagyjátékfilmes suspense-szel.

4. Beszélgetések egy sorozatgyilkossal: A Ted Bundy-szalagok

Aki egy kicsit is otthon van sorozatgyilkos-témában, az nem létezik, hogy még nem hallotta Ted Bundy nevét. A Netflix  sorozata szokatlan szemszögből közelíti meg minden idők egyik legtöbb áldozatot szedő sorozatgyilkosának portréját: a híres Ted Bundy-tapest, azaz a Ted Bundy-szalagokat és készítésük körülményeit veszi alapul, ugyanakkor elmeséli a gyilkos objektíve elmondható sztoriját is. A férfi figurája azért hátborzongató, mert a média és az érte "rajongó" fiatal hölgyek még szexualizálták is a kíméletlen mészárost, aki ugyan jóképűnek jóképű volt, de sokkal több pozitívum az intelligenciáján kívül nem mondható el róla. Maximum az ügyessége: képes volt megszökni elfogása után a börtönből, és annyi fiatal lányt gyilkolt meg "pályafutása" során, amennyi fizikailag és időkerete szempontjából csak lehetséges volt.

3. Az elátkozott: Robert Durst halálos élete

A főszereplő egy nagyon gazdag családba született milliárdos, egy ingatlanmágnás gyermeke. Robert Durst rengeteg bűntettet úszott úgy meg - többek között gyilkosságokat, amiben még a felesége eltűnése is benne van - hogy évtizedekig egyetlen börtönben töltött nap nélkül szabadon járt-kelt a világban. Sosem volt ellene megfelelő bizonyíték, amivel ki lehetett volna iktatni. Mindez akkora magabiztosságot adott főszereplőnknek, hogy még abba is belement, hogy forgassanak vele dokumentumfilmet, ennyire nem félt a lebukástól. És amitől ez a történet az egyik legerősebben sikerült nyomozós dokumentumfilm lett: maguk a filmesek buktatták le egy fatális véletlen által a bűnözőt, aki enélkül a film nélkül talán még mindig szabadon gyilkolászna. A film erőssége, hogy olyan fordulatos thrillerként működik, melyek csak a legnagyobb írók tollából kerülnek vászonra sok millió dollárból leforgatva - itt pedig valódi megtörtént események adnak olyan fordulatokat, mintha csak kitalálva lennének. Hitetlenkedve ülünk a képernyő előtt, hogy a gonoszság és a magas intelligencia párosulásával milyen gaztetteket lehet hosszú éveken át titokban tartani a bűnüldöző szervek előtt.

2. Neverland elhagyása

Ez volt az a dokumentumfilm két éve, amely képes volt arra, hogy megváltoztassa egy híres, sokak által rajongott énekesről kialakult képet. Ezáltal azt is elérte, hogy a világsajtó hosszú heteken át főoldalon foglalkozott a kérdéssel. Nem mást állít a film, minthogy Michel Jackson egy pedofil szörnyeteg volt, aki sokak életét tette tönkre még gyerekkorában úgy, hogy az illetőnek fogalma sem volt arról, hogy valami rossz dolog történik vele - mégis, az áldozatok életét és lelkét szépen lassan belülről rohasztva, a trauma lassú munkálódásával megtörte. A film azzal ütött, hogy két ilyen áldozat, felvállalva a nyilvánosságot őszintén és alaposan beszámol a Jacksonnal közös történetükről, amit a néző elborzadva és kétkedve néz. A hosszú és igényes doksit nem lehet leállítani, ha az ember nekiveselkedik megnézni. A két áldozat, mára felnőtt férfi rezignált hangon mesél olyan részleteket magukról, melyeket egy kamera jelenlétében senki sem mond el szívesen magáról az egész világ előtt. A filmben pedig szép lassan kirajzolódik előttünk egy igazi szörnyeteg képe. A néző döbbenettel figyeli, hogy ezt hogy lehetett így megúszni évtizedeken át - és hogyan lehetett a nyilvánossággal az ellenkezőjét elhitetni, miszerint Jackson csak "nagyon szereti" a gyerekeket, hiszen egy gyermeklelkű művész. Mindenki döntse el maga, hogy mi lehet az igazság.

1. Hatalom és perverzió: A Jeffrey Epstein-sztori

Míg Michael Jackson esetében sajnáljuk is egyben magát a főszereplő személyt, ez Epstein esetében már nem így van. A felvételek egyértelműen egy visszataszító, pszichopata személyt mutatnak be, akitől pont akkor fordul fel az ember gyomra a legjobban, amikor gátlástalanul, cinikus félmosollyal belehazudik a kamerába, ezen keresztül pedig az arcunkba, miután a saját szemünkkel látjuk, hogy bizonyíthatóan egy pedofil hálózatot működtetett és kiskorúakat kényszerített szexuális együttlétekre és prostitúcióra. Ahogy ez Michael Jackson esetében is, itt is a pénz és a magas körökben fenntartott kapcsolatok, tehát a hatalom az az eszköz, amivel a valódi felelősségre vonást hosszú évtizedeken át el tudja kerülni a bűnös. Ahogy haladnak előre a részek, egyre jobban a mélyére látunk a hidegfejű milliárdos tettei mások életére gyakorolt következményeinek, annak, hogy hány lánynak siklott félre az élete attól, hogy egy tudatos gonosztevő szexrabszolgát csinált belőlük.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Megszólalt Radnai Márk, miután egy külföldi ügynökség letiltotta a darabját a Thália Színházban
A Thália Színház leveszi műsoráról A nagy kézrablást, mert a jogkezelő kifogásolta a feketére maszkírozott színészt. A darab rendezője, Radnai Márk állítja, hogy nem volt sértő szándék a színpadi megoldás mögött.


Feketére maszkírozott fehér színész miatt tiltott le egy külföldi ügynökség egy 2016-ban bemutatott, majd 2023-ban felújított darabot a Thália Színház műsoráról.

Kálomista Gábor, a színház igazgatója hétfőn közleményben tudatta, hogy a szerzői jogokat képviselő külföldi ügynökség döntése miatt veszik le a műsorról Martin McDonagh A nagy kézrablás című darabját.

Az indoklás szerint a probléma az, hogy az egyik fekete karaktert sötétre sminkelt fehér színész alakítja.

Kálomista Gábor szerint a döntés nemcsak ezt az előadást érinti, hanem az Alul semmit és A koponyát is; az előbbi végül feltétellel repertoáron maradhatott, A koponya játszásához viszont az ügynökség nem járult hozzá. Az igazgató közölte, hogy nem hagyja annyiban, jogi útra tereli az ügyet.

A darab rendezője, Radnai Márk is megszólalt. A Telexnek elmondta, nem volt sértő szándék a színpadi megoldás mögött, de elfogadja, ha az előadás a vita miatt lekerül a műsorról. Radnai a művészi szabadságra hivatkozva érvelt.

„Ahogyan a kis hableányt is játszotta fekete színész, ez fordítva is igaz kellene, hogy legyen, vagy egy meleg karaktert sem kell, hogy meleg színész játsszon” – mondta.

Hozzátette, a darab egy erős szatíra, amelyben a karakter bőrszíne dramaturgiailag fontos, és mivel Magyarországon nehéz színes bőrű színészt találni, így tudták megoldani a szereposztást. „Nem állt szándékomban senkit megbántani, semmilyen sértő dolgot nem éreztem ebben” – fogalmazott Radnai.

A darabot 2016 áprilisában mutatták be a Thália Nagyszínpadán. Akkor a feketére maszkírozott színész alkalmazása még nem okozott problémát, a konfliktus a 2023. májusi felújításkor élesedett ki. A szerzőt képviselő ügynökség már a premier előtt jelezte, hogy nem járul hozzá az előadáshoz ilyen szereposztással, de a bemutatót ennek ellenére megtartották. A 2023-as felújítás után levelezés és egyeztetés indult a színház és a jogkezelő között, a vita végül most jutott el a tiltásig, nem sokkal a tervezett 250. előadás előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Rákay Philipék a választás után visszaléptek a mohácsi csatáról szóló filmhez kért támogatástól
Rákay Philip csapata visszavonta a film támogatási kérelmét. A 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket. A forgatókönyv első változatára már kaptak korábban 5 milliót.


Alig öt nappal az április 12-i országgyűlési választás után, április 17-én visszavonták a mohácsi csatáról szóló, Mohács 1526 című film közel egymilliárd forintos támogatási kérelmét. A film producere korábban elutasításról beszélt, a Nemzeti Filmintézet szerint viszont a gyártó lépett vissza – írta a Telex.

A projekt mögött álló FP Films Kft. 956 millió forintot igényelt a film gyártás-előkészítésére. A produkció 2024 júliusában már kapott ötmillió forintot a forgatókönyv első változatának elkészítésére.

A most visszavont 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket.

A forgatókönyvet Kis-Szabó Márk, Szente Vajk és Rákay Philip írta, a producer Fülöp Péter volt. Az alkotói kör nem ismeretlen a nagy költségvetésű állami produkciók világában: a Most vagy soha! című Petőfi-filmhez korábban 4,7 milliárd forint állami támogatást kaptak, annak forgatókönyvét is Rákayék jegyezték, Fülöp a producerek között volt, az FP Films pedig az egyik gyártócégként vett részt a munkában.

A mohácsi film alkotói korábban arról beszéltek, hogy a produkciót a csata 500. évfordulójára, 2026-ra szeretnék elkészíteni. Szente Vajk egy nyilatkozatában kiemelte, hogy a történet már készen áll, és II. Lajos királyt egy árnyaltabb, a valósághoz közelebb álló figuraként akarták bemutatni.

Rákay Philip korábban így kommentálta a készülő filmet: „Előre megnyugtatnék minden fanyalgót, nem fogunk győzni a végén.”

A producer, Fülöp Péter a Telexnek azt állította, hogy a pályázatot a Nemzeti Filmintézet „visszadobta”. A Nemzeti Filmintézet ezzel szemben azt közölte a lappal, hogy a pályázó vonta vissza a kérelmet április 17-én.

Egyelőre nem tudni, hogy a gyártó miért döntött a visszalépés mellett, és hogy tervezik-e a későbbiekben újra benyújtani a kérelmet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Nulla forint állami támogatást kapott a 95 éves Szegedi Szabadtéri Játékok a jubileumi évadára
A hivatalos indoklás szerint a jubileumi évadra benyújtott szakmai koncepció nem volt megfelelő. Botka László, Szeged polgármestere szerint a döntés méltánytalan és elfogadhatatlan az elmúlt időszak botrányait tekintve.


„Szakmailag nem kellően megalapozott” – ezzel az indoklással utasította el a Nemzeti Kulturális Alap pályázatait lebonyolító Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő a Szegedi Szabadtéri Játékok támogatási kérelmét.

A fesztivál 2026-os, jubileumi 95. évadára nyújtották be a pályázatot. Az elutasításról szóló, hétfőn elküldött levélben a következő indoklás szerepel:

„Jelen kérelem most nem részesül támogatásban, mivel a benyújtott szakmai koncepció szakmailag nem bizonyult kellően megalapozottnak.”

A döntésről szóló értesítést Botka László, Szeged polgármestere hozta nyilvánosságra a Facebookon.

„0 forint. A Kulturális és Innovációs Minisztérium döntése szerint ennyit ér ma Magyarországon a Szegedi Szabadtéri Játékok. Az indoklás: »szakmailag nem kellően megalapozott«.

80 ezer néző bizalma. Több mint 1,1 milliárd forint bevétel egyetlen év alatt. Több száz művész és szakember munkája. És ezzel szemben áll egy anonim döntőbizottság ítélete” – írta a polgármester.

Botka szerint méltánytalan és elfogadhatatlan, hogy „miközben az elmúlt időszak botrányai világosan megmutatták, milyen szempontok alapján vándorolnak kulturális milliárdok, Szegedet »szakmai hiányosságokra« hivatkozva zárják ki a támogatásból”.

A polgármester közölte, hogy a támogatás nélkül is megrendezik az eseményt, amit az ország legnagyobb és legszebb szabadtéri színházi fesztiváljának nevezett.

Az utóbbi hetekben számos kritika érte a Nemzeti Kulturális Alap pénzosztásait. Először Molnár Áron színész hívta fel a figyelmet arra, hogy egy ideiglenes NKA-kollégium mintegy 17 milliárd forintot osztott szét a választások előtt. Szerinte a kedvezményezettek között számos, a Fideszhez köthető vagy a párt kampányában szerepet vállaló előadó volt.

A botrány hatására sorra mondtak le az NKA bizottságainak tagjai, köztük Bús Balázs alelnök, valamint Baán László, Both Miklós és Vidnyánszky Attila.

A kialakult helyzetre reagálva az új kormányzat részéről Tarr Zoltán, a TISZA Párt elnökségi tagja hétfőn már arról beszélt, hogy véget vetnek a pártszimpátia alapú pénzosztásnak, és átvilágítják az NKA-t, valamint minden civil pályázatbírálási rendszert. Céljuk a szakmai alapú elbírálás és a teljes átláthatóság biztosítása a kulturális támogatásoknál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Hátsó kertből indult, mára az „ország legkedvesebb minifesztiválja lett” - Zalában bulizva segíthetsz az állatokon
Egy hátsókertes házibuliból két év alatt nőtt ki az "ország legkedvesebb fesztiválja" Zalában. A Pankkutya Fesztivál három nap alatt 40 fellépőt és 50 programot ígér, miközben minden profitját egy állatmenhelynek adja.


Manapság látjuk, hogy minden fesztivál hasonló problémákkal nyüglődik - állítják legalábbis a Pankkutya megálmodói - ugyanaz a fellépőhad és tarthatatlan árak, miközben azt érezzük, ezt az összes többi fesztiválon megkapjuk. Szapek Gergő az idén szállt be a szervezői kör mellé, mellette pedig az egyik alapító, Varga Vencel mesélt a fesztivál történetéről.

A Pankkutya Fesztivál ötlete zeneipari szereplők barátságából áll, így 2024-ben, egy zalaegerszegi hátsó kertben hat fiatal összehozta a házibulik fesztiválfeelingjét.

V.V.: Az ország minden tájáról hoztak fiatalok kutyatápot, amivel a helyi menhelyt akartuk kicsit jobb helyzetbe hozni. Több, mint 100-an hoztak saját italokat, és a klasszikus értelmében vett batyusbál túl jól sikerült, hogy ne próbáljuk meg nagyobban. Testvéres, családi projektként indultunk, konkrét célok nélkül, de szerencsénkre túl korán kaptuk a bíztatást, hogy mennyire kellene már egy olyan fesztivál, ami "pont azt képviseli, amit mi gondolunk" - jelentsen ez bármit is.

Így is történt. 2025-ben már Zalaegerszeg város segítségével átköltöztek a "hivatalos helyszínre", ahol a Gébárti Tóstrandon két napon át akusztikus koncertek várták a nagyérdeműt, mindezt kutyatápért cserébe. Több, mint három tonna kutyatáp gyűlt össze, a Pankkutyának pedig országosan kezdték megismerni a nevét.

Idén, május 28-29-30-án már három naposra duzzadva, és két színpaddal készülünk. Úgymond egy teljesértékű fesztivál lettünk, hiszen 200 kempingezőnk van, illetve a bérleteink fele is elkelt.

- számol be négy héttel a kezdés előtt Szapek - Igazából innentől a cél az, hogy minden gördülékenyen menjen a fesztiválon magán, illetve hogy a fellépőink is legalább olyan jól érezzék magukat nálunk, mint a fesztiválozók.

Idén már 200 kempingező lesz a Pankkutyán

A fellépői gárda pedig valóban versenybe tudna szállni nagyobb eseményekkel is. A hazai alternatív, rock, és feltörekvő szcénákból rengeteg név bukkan fel.

V.V.: Mi külön büszkék vagyunk, hogy idén elmondhatjuk, hogy

akusztikban ellátogat hozzánk Mehringer Marci, Co Lee, Kolibri, de hangos koncertekből is olyan nevekkel büszkélkedhetünk, mint a Fish!, vagy a Hűvös. Na meg lesz három külföldi banda is nálunk, az még számunkra is hihetetlen.

Szapek Gergő szerint az ekletikus lineup a fontos: Igen, folyamatos a fejlődés, de közben fontos, hogy "hű maradjon a fesztivál magához", mert nálunk nem a gigászi sztárok adják a fesztivál ízét, hanem az az elképzelés, hogy szerintünk kik lesznek a következő évek legnagyobbjai, vagy szerintünk kik a legizgalmasabb előadók itthon. Azt tudni kell, hogy itthon rengeteg zenei réteg a nyári szezonban szinte teljesen inaktív lesz, mert mondjuk kommersz fesztiválok nem merik bevállalni, hogy hardcore punk, vagy akár emo bandákat is merjenek hozni. Szerencsére mi bátran meríthetünk mindenhonnan.

Tavaly is az volt a legizgalmasabb, amikor látszólag a fellépő nem a saját közönségével talákozott, és így is óriási élmény volt ez mindkét oldalnak

- teszi hozzá Vencel

Idén új kampányelem a "visszahozzuk a gyerekkorodat" felkiáltás is, ami teljesen a közönséghez való alkalmazkodásból fakad.

V.V.: Tavaly kaptunk egy helyi gimnázium tanárától számháborúhoz kártyákat, amit unaloműző jelleggel bedobtunk a kempingben.

Tíz percen belül azon kaptuk magunkat, hogy több száz felnőtt és fiatal rohangál az egész fesztiválon gyermeki vigyorral, mert annyira beütött ez a játék náluk.

Idén összeszedtük az összes gimis-nyári tábori játékot a délelőttökre, ami szerintünk közel hasonló élményt nyújthat. Persze a számháború is marad.

A számháború biztosan marad

A kihívásokról is őszintén beszéltek:

Sz.G.: Azt tudni kell, hogy elképesztő költségek vannak az első években, hiszen "tábort, közönséget építünk", így készülni kell arra is, hogy az első pár Pankkutya úgymond tőke nélkül jön létre, és a támogatások illetve a jegyvásárlás tartja fent. Ugyanakkor tudjuk/látjuk, hogy alapvetően az összes fesztivál nehéz helyzetben van anyagilag, szerencsére nekünk a fesztivált kell eltartani, hiszen minden résztvevőnk önkéntes alapon, szerelemből dolgozik ezen.

V.V.: Illetve tudatosan nem akarunk nekiugrani egy 3-4000-es eseménynek, bár nem titkolt cél, hogy szeretnénk az évek alatt odáig nőni. Szerintem erre csak akkor van esélyünk, ha lassabban építkezünk, és "kelendőbbek leszünk", mint amennyit tudunk adni magunkból.

2026-ban a cél tehát az, hogy sztenderd opcióvá váljon mindenki számára a Pankkutya.

V.V.: A régióban szerencsére sok fesztivállal nem kell versenyezni, mert amik vannak a környéken, azok teljesen mást képviselnek és van is nekik létjogosultságuk. De azért az ország minden tájára lövünk, hiszen mi is utaztunk annak idején hosszú órákat Orfűre, Debrecenbe, bárhová egy jó buliért, úgyhogy

a cél az, hogy amikor tavasszal tervezgetik az emberek a nyarukat, a Pankkutya Fesztivál egy opcióként, sőt, az árából fakadóan akár egy biztos pontként szerepeljen a naptárukban.

Sz.G.: Azt gondolom, hogy a kicsi fesztiváloké a jövő, ebben pedig szeretnénk az egyik legkülönlegesebb lenni, mind a jótékony, jófej jelleg miatt, mind pedig amiatt, mert évről évre magunkra tudunk licitálni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: