"Engedd el, majd bevonzod" – mit ne mondj annak, aki gyermekre vágyik

Egy új spanyol kutatás szerint egy évtizedek óta széles körben használt gyomirtó, a picloram összefüggésbe hozható a fiatal felnőtteket egyre nagyobb arányban sújtó vastagbélrákkal. A barcelonai Vall d’Hebron Onkológiai Intézet kutatói

– írja a New York Post cikke alapján az AOL. Fontos hangsúlyozni, hogy a tanulmány megfigyelésen alapul, tehát oksági kapcsolatot nem bizonyít, de új irányt jelöl ki a jelenség megértésében.

A felfedezés azért különösen jelentős, mert a korai kezdetű vastagbélrák esetszáma világszerte riasztóan emelkedik. Az Egyesült Államokban ma már minden ötödik diagnózis 55 év alatti beteget érint, és a kór a fiatalok körében a daganatos halálozás egyik vezető okává vált.

A szakértők szerint a fiataloknál négy tünet – a székelési szokások megváltozása, a véres széklet, a hasi diszkomfort és a megmagyarázhatatlan fogyás – esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.

A spanyol kutatók a szervezetünk mélyén rejlő nyomokat keresték, azokat a kémiai módosításokat, amelyek a génjeink működését befolyásolják anélkül, hogy magát a DNS-szöveget megváltoztatnák. José A. Seoane, a tanulmány vezető szerzője egy sajtóközleményben egy hasonlattal magyarázta a jelenséget. Ha a genomot egy könyvnek képzeljük,

A kutatók a dohányzás és az étrend ismert kockázatai mellett egyértelmű jelet találtak a picloram nevű gyomirtónak való kitettségre is, különösen a fiatalabb betegeknél. Azt is megfigyelték, hogy a magasabb növényvédőszer-terheléssel összefüggő daganatokban kevesebb mutáció fordult elő az APC génben. Ez a gén normális esetben fékként működik a sejtszaporodásban, sérülése a vastagbélrák egyik legkorábbi lépése.

A picloramot az 1960-as évek közepe óta használják fás szárú növények és kétszikű gyomok irtására legelőkön, erdőkben, valamint utak és vasútvonalak mentén. A vegyszer rendkívül tartós, a talajban akár több mint három évig is aktív maradhat. Míg az Egyesült Államokban lakossági felhasználása nem engedélyezett, az

Bár az amerikai kutatók azt találták, hogy ahol több picloramot használnak, ott több a vastagbélrákos eset, ez csupán egy statisztikai összefüggés, nem bizonyíték. Más onkológiai intézetek szakértői is óvatosságra intenek, hangsúlyozva, hogy a pontos biológiai mechanizmusok feltárásához további vizsgálatokra van szükség.

A kutatók szerint ha a további vizsgálatok megerősítik az oksági kapcsolatot, a kormánynak szabályozási lépéseket kell tennie. José A. Seoane a Medical News Todaynek nyilatkozva elmondta: Az emberek tisztában vannak vele, hogy az étrend összefügg a szív- és érrendszeri betegségekkel, a dohányzás pedig a tüdőrákkal. A picloram bonyolultabb, mert ha az oksági elemzés megerősíti eredményeinket, akkor nagy valószínűséggel ezt a kormányoknak kellene szabályozniuk.

A megelőzés érdekében az American Cancer Society jelenleg 45 éves kortól javasolja a rendszeres vastagbélszűrést.

Via NewYorkPost

Egy egyébként fitt, ötvenes éveiben járó angol férfi élete egyik pillanatról a másikra változott meg, amikor hirtelen zsibbadni kezdett a bal oldala, és bizonytalanná vált a mozgása. A kórházban megdöbbentő, 254/150-es vérnyomást mértek nála, ami már a hipertenzív krízis kategóriájába esik. Az eset nemcsak egyedi orvosi rejtély, hanem komoly figyelmeztetés is.

A nottinghami férfi története rávilágít, hogy a túlzott energiaital-fogyasztás milyen súlyos, de akár visszafordítható károkat okozhat – írta a Live Science.

A férfinál elvégzett neurológiai vizsgálatok megerősítették a bal oldali zsibbadást és a mozgáskoordinációs zavarokat. A képalkotó vizsgálatok egy jobb oldali, úgynevezett lakunáris sztrókot mutattak ki az agy mélyén, ami az érzékelésért és mozgásért felelős talamuszban okozott szövetelhalást. Emellett felmerült a gyanúja egy ritka állapotnak, ami az agyi erek hirtelen görcsös összehúzódásával jár.

A férfit a kórházban fizioterápiával, foglalkozásterápiával, valamint vérhígítóval, koleszterin- és vérnyomáscsökkentőkkel kezelték. Három hónap elteltével a mozgása sokat javult, de a vérnyomása a gyógyszerek ellenére is makacsul magas maradt. Az orvosai ekkor kérdeztek rá részletesebben az életmódjára, és kiderült, hogy a férfi naponta átlagosan nyolc doboz „nagy hatású” energiaitalt ivott meg. Ez napi 1,2 gramm koffeint jelentett, ami a biztonságosnak tartott felnőtt adag háromszorosa.

Azonnal javasolták neki az italok elhagyását, az eredmény pedig drámai volt: a vérnyomása gyorsan normalizálódott, és három héten belül az összes felírt gyógyszerét elhagyhatta. Az orvosai feljegyzései is a gyors és teljes javulást igazolták.

Nyolc évvel az eset után a férfinak nem volt újabb sztrókja, bár az első agyi infarktusból maradt némi zsibbadás a bal oldalán.

Az esettanulmány szerzői szerint a magas koffeinszint mellett az energiaitalok egyéb összetevői, mint a taurin, a guarana és a magas cukortartalom is hozzájárulhattak az erek görcséhez és a vérnyomás extrém megemelkedéséhez.

A téma Magyarországon is rendkívül aktuális, miután az Országgyűlés nemrég törvényt fogadott el, amely megtiltja az energiaitalok értékesítését a 18 éven aluliak számára. Zacher Gábor toxikológus szerint azonban a tiltás önmagában nem elég, mert a fiatalok más koffeinforrásokhoz továbbra is hozzájuthatnak, ezért a felvilágosítás kulcsfontosságú.

A transzplantáción átesett beteg számára az új szerv az élet ígérete, de az immunrendszer mesterséges elnyomása egyben egy láthatatlan időzített bombát is élesít. A szervezetben évtizedek óta csendben megbúvó, ártalmatlannak hitt vírusok ilyenkor vérszemet kaphatnak, és a legyengült védekezőképességet kihasználva halálos támadásba lendülhetnek.

Amerikai kutatók most egy olyan precíziós fegyvert fejlesztettek, amely hatástalaníthatja az egyik leggyakoribb ilyen kórokozót, az Epstein–Barr vírust, reményt adva ezzel évente több tízezer betegnek. A seattle-i Fred Hutch Cancer Center tudósai egy olyan, emberi eredetű antitestet azonosítottak, amely laboratóriumi kísérletekben teljes védelmet nyújtott a fertőzéssel szemben. Ha az eredményeket a klinikai vizsgálatok is megerősítik,

Az Epstein–Barr vírus a bolygó egyik legelterjedtebb kórokozója. Felnőttkorra a népesség 90–95 százaléka átesik a fertőzésen, amely utána egy életre a szervezetben marad. Legtöbbször a „csókbetegségként” ismert mononukleózist okozza, de szerepet játszhat bizonyos limfómák, sőt, a sclerosis multiplex kialakulásában is. A tudomány mai állása szerint nincs ellene védőoltás vagy specifikus megelőző terápia, ami különösen a legyengült immunrendszerű betegeket teszi sebezhetővé.

A Fred Hutch csapata éppen ezért vette célba a vírust, eredményeiket pedig a rangos Cell Reports Medicine folyóiratban publikálták. A kutatásuk azért számít mérföldkőnek, mert nem egy állati eredetű, majd „emberiesített” ellenanyaggal dolgoztak, hanem egy eleve emberi antitestgéneket hordozó egértörzsből izoláltak teljesen humán szerkezetű molekulákat. A kutatás vezetője, Andrew McGuire biokémikus szerint a siker korántsem volt magától értetődő.

– nyilatkozta McGuire a Fred Hutch közleménye szerint, magyar fordításban.

A kutatók a vírus két kulcsfontosságú felszíni fehérjéjét célozták: a gp350-et, amely a sejthez való „dokkolásért” felelős, és a gp42-t, amely a B‑sejtbe való bejutás „kulcsa”. A kísérletek során egyértelműen kiderült, hogy a gp42 blokkolása a vírus Achilles-sarka. Míg a gp350-et célzó antitest csak részleges védelmet nyújtott, addig a gp42-t semlegesítő változat teljesen megakadályozta a fertőzést.

A felfedezés erejét az állatkísérletek adatai támasztják alá. A vizsgálatokhoz olyan speciális, úgynevezett humanizált egereket használtak, amelyek emberi őssejteknek köszönhetően az emberéhez hasonló immunrendszert építenek fel. Az állatokat előkezelték az antitesttel, majd 24 órával később egy standardizált dózisú, fertőzőképes Epstein–Barr vírussal tették ki őket kihívásnak. Az eredmények magukért beszéltek: a gp42-ellenes antitesttel kezelt egerek lépében később egyáltalán nem mutattak ki vírus DNS-t, míg a kontrollcsoport tagjai megfertőződtek.

Ez a precíziós védelem különösen a transzplantált betegek számára hozhat gyökeres változást. Náluk az immunszuppresszív kezelés miatt gyakran újraaktiválódik a lappangó EBV, ami egy súlyos, sokszor halálos szövődményhez, a poszttranszplantációs limfoproliferatív betegséghez (PTLD) vezethet. Ez lényegében egy, a vírus által kiváltott limfóma. A jelenlegi gyakorlat szerint az orvosok folyamatosan figyelik a vírusszintet, és ha az veszélyesen megemelkedik, csökkentik az immunszuppressziót – kockáztatva ezzel a beültetett szerv kilökődését –, vagy rituximab-terápiát alkalmaznak. Rachel Bender Ignacio, a Fred Hutch infektológusa a probléma klinikai súlyára hívta fel a figyelmet.

Az új antitest egy célzott megelőző csapást tehet lehetővé, amely elvileg anélkül fojtja el a vírus szaporodását, hogy a beteg alapkezelését veszélyeztetné.

A biztató eredmények ellenére fontos józanul értékelni a helyzetet. A kutatás még preklinikai fázisban van, és bár a humanizált egérmodell a legfejlettebb eszköz az EBV tanulmányozására, nem ad tökéletes másolatot az emberi szervezetben zajló folyamatokról. Nyitott kérdés marad, hogy az antitest milyen dózisban, mennyi ideig nyújtana védelmet emberekben, és hogy ismételt adagolás esetén kivált-e immunreakciót.

A tudományos közösség ugyanakkor nem tétlenkedik, a mostani fejlesztés egy szélesebb, EBV-ellenes kutatási hullám része. Világszerte több laboratóriumban dolgoznak kísérleti vakcinákon, és nemrégiben egy másik kutatócsoport egy olyan antitestet írt le a Nature tudományos folyóiratban, amely a herpeszvírusok egy közös pontját támadva az EBV mellett más kórokozók ellen is hatásosnak bizonyult állatkísérletekben.

A Fred Hutch csapata már szellemi tulajdonvédelmi bejelentést tett az azonosított antitestekre, és egy ipari partnerrel, valamint tudományos együttműködőkkel dolgozik a klinikai fejlesztésen, amelynek első lépése egy egészséges önkénteseken végzett biztonságossági vizsgálat lehet.

Mivel az Epstein–Barr vírus globálisan elterjedt, a mostani felfedezés Magyarországon is releváns lehet. Amennyiben az új antitest sikeresen veszi a klinikai vizsgálatok akadályait, és elérhetővé válik, a hazai orvosok is egy hatékony megelőző eszközt kaphatnak a kezükbe a PTLD elleni küzdelemben.

Via ScienceAlert

Sokan úgy gondolják, a hatékony edzésnek kimerítőnek és fájdalmasnak kell lennie, egy sporttudós szerint azonban érdemesebb lehet okosabban, nem pedig keményebben mozogni, amivel jobb eredményeket érhetünk el. Ken Nosaka, az ausztrál Edith Cowan Egyetem kutatója egy friss véleménycikkében amellett érvel, hogy az úgynevezett excentrikus edzésnek sokkal nagyobb szerepet kellene kapnia a mindennapi fitneszben.

A módszer azért különleges, mert kevesebb energiával fejt ki nagyobb erőt az izmokra. Bár az excentrikus gyakorlatok lehetnek egy edzőtermi rutin részei, valójában nem igényelnek eszközöket: a lépcsőn lefelé sétálás vagy a guggolás is hatékony opció lehet otthon. Nosaka szerint a tévhit, miszerint a mozgásnak fájnia kell, sokakat visszatart.

„Ehelyett az excentrikus gyakorlatokra kellene összpontosítanunk, amelyek a hagyományos edzésnél jóval kisebb erőfeszítéssel is erősebb eredményeket hozhatnak – és még edzőterem sem kell hozzá!” – fogalmazott a sporttudós.

A módszer hatékonyságát több kutatás is alátámasztja. Egy 2017-es vizsgálatban harminc idős és elhízott nőt arra kértek, hogy tizenkét héten át rendszeresen lépcsőn felfelé vagy lefelé sétáljanak.

Azoknál, akik a lefelé menős programot követték, nagyobb javulást mértek a pulzusban, a vérnyomásban és más fittségi mutatókban. Az excentrikus kerékpározásról szintén kimutatták, hogy kíméletesebb a szervezethez, mint a hagyományos, koncentrikus tekerés, bár több összpontosítást igényel.

Nosaka szerint az excentrikus edzés ideális lehet idősebb felnőttek, sokat ülő emberek és korlátozó egészségi állapotúak számára is, vagyis olyan csoportoknak, akik a hagyományos gyakorlatokkal nehezebben boldogulnak. A szakértő úgy látja, a módszer széles kör számára lehet vonzó.

Via ScienceAlert