HÍREK
A Rovatból

Lázadás egy iráni temetőben: „Golyóárat” fizettetnek a gyászoló családokkal, majd tömegsírba dobálják a megölt tüntetőket

A hatóságok barbár brutalitással bánnak az áldozatokkal, és akár 6000 dollárt is elkérnek egy-egy holttestért, amit sokan nem tudnak kifizetni. Teherán egyik temetőjében zavargás tört ki a bánásmód miatt.


Hűtőkocsikból dobálták a földre a hullazsákokat a teheráni Behesht-e Zahra temetőben, miközben a gyászolók kétségbeesetten túrtak a holttestek halmai között, keresve a szerettüknek kiadott azonosítószámot. A gyászolók végül akkor törtek meg, amikor újabb teherautók érkeztek, és

a temetői dolgozók a családok szeme láttára kezdték a földre hajigálni az újabb holttesteket.

„Az a pillanat — az megtörte az embereket. Ezt, ahogy így hajigálják a testeket, nem lehetett nézni” – mondta egy szemtanú a The New York Timesnak.

A feldühödött tömeg ekkor a ravatalozó felé nyomult, és Irán legfőbb vezetőjét, Ali Hamenei ajatollahot szidalmazta, ami bűncselekménynek számít az országban. „Az anyák sírtak, kiabáltak, és mindenki olyanokat kiabált, hogy: ‘Halál Hameneire.’”

A New York Times most megerősítette azoknak a felvételeknek az eredetiségét, amelyek néhány nappal ezelőtt jutottak az AFP francia hírügynökség birtokába. Az X-en közzé tett videón az látható, ahogy a gyászoló hozzátartozók "halál Hameneire" felkiáltások közepette a bezsákolt halottakkal és az áldozatokról készült képekkel vonulnak.

A január 10-i események a kormányellenes tüntetések hetekig tartó, erőszakos leverésének következményei. Az internet és a telefonvonalak több mint egyhetes lekapcsolása miatt a megbízható információk csak lassan szivárognak ki az országból. Emberi jogi csoportok szerint a halálos áldozatok száma messze meghaladhatja a jelenlegi, 4500 fős becslést, egyesek szerint a tízezret is elérheti.

Több szervezet is beszámolt a halottakkal szembeni tiszteletlen bánásmódról. Mashhad legszegényebb negyedeiben egyes családoktól akár 6000 dollárt is kértek a tüntetéseken megölt szeretteik holttestének kiadásáért.

„Ezek az emberek nem tudják elhozni szeretteik holttestét, mert nem tudnak ekkora összeget kifizetni, így aztán a testeket egyszerűen lerakják és tömegsírokba temetik” – mondta Hadi Ghaemi, a New York-i székhelyű Center for Human Rights in Iran vezetője. A „golyóár” kivetése a halott ellenzékiek családjaira az Iszlám Köztársaság 1980-as évekbeli leszámolásáig nyúlik vissza.

A végső megaláztatás maga a temetés. Arina Moradi, egy Norvégiában működő jogvédő szervezet munkatársa elmondta, hogy a hatóságok arra kényszerítették a családját, hogy „golyóárat” fizessenek unokatestvére holttestéért, majd megtagadták tőlük, hogy szülővárosában temessék el. Egy távoli faluban, csendben kellett végső búcsút venniük tőle.

„Kifizették a pénzt, aztán még abba is bele kellett egyezniük, hogy nem engednek semmiféle megemlékezést vagy bármi ilyesmit, csendben temetik el” – mondta Moradi.

A hatóságok a temetési szertartások szigorú korlátozásával próbálják megakadályozni, hogy a gyászszertartások újabb tiltakozások gyújtópontjaivá váljanak, ahogy az az 1979-es forradalom idején történt. Ghaemi szerint ezzel „gyakorlatilag megfosztják az embereket a gyász jogától.” A Behesht-e Zahra temetőben a biztonságiak felügyelték a temetéseket, és siettették a családokat. „Egy tiszt ott állt fölöttünk: ‘Harminc percük van, intézzenek el mindent’” – idézte fel a cikkben korábban idézett szemtanú, aki szerint az emberekben felgyülemlett indulatokat már nem lehet elfojtani. „A gyűlölet szó nem elég erős arra, hogy kifejezze, mit éreznek az emberek. Vége van.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Videó: Drónok csaptak le Szaúd-Arábiában, lángokban áll a világ egyik legnagyobb olajfinomítója
Az Aramco olajóriás elővigyázatosságból azonnal leállította a termelést. Az iráni támadás után készült felvételeken hatalmas tűz és sűrű, gomolygó füst látszik.


Hatalmas tűzgömb söpört végig a világ egyik legnagyobb olajfinomítóján Szaúd-Arábiában hétfőn, miután dróntámadás érte a létesítményt. A szaúdi Aramco olajóriás ras tanurai telepét iráni drón találta el, ezért a hatóságok azonnal leállították az üzemet – írta a New York Post. Megrázó felvételek örökítették meg, ahogy sűrű füst gomolygott az égbe.

A Szaúdi Védelmi Minisztérium megerősítette, hogy a létesítményt célzó két drónt elfogtak és megsemmisítettek. Sérültekről nem érkezett jelentés.

Az Aramco elővigyázatosságból gyorsan leállította a finomítót. Az ideiglenes bezárás ellenére egy névtelenséget kérő energiaügyi minisztériumi tisztségviselő hangsúlyozta, hogy a támadás nem okozott fennakadást a kőolaj és származékainak helyi ellátásában.

Az üzem – a világ egyik legnagyobbja – naponta körülbelül 550 000 hordót állít elő, és létfontosságú a királyság energiaszektora számára.

A támadás egy szélesebb, a Közel-Kelet olajinfrastruktúráját célzó hullám része volt. Hétfőn korábban a kuvaiti Ahmadi olajfinomítónál is volt egy incidens: ott a lelőtt drónok lehulló törmeléke sebesített meg legalább két munkást a KUNA állami hírügynökség szerint.

Eközben a katari kormány is bejelentette, hogy a QatarEnergy egyik létesítményét szintén két iráni drón támadta meg. A hatóságok már felmérik a károkat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Németország repülőkkel menekíti ki az állampolgárait, Szijjártó Péter értekezletet tart
Johann Wadephul külügyminiszter bejelentette, hogy evakuálják a németeket Szaúd-Arábiából és Ománból. A lépést a légtérzárak és a tartományi kormányok nyomása is sürgette.


Németország repülőgépeket küld Szaúd-Arábiába és Ománba, hogy kimenekítse a Közel-Keleten rekedt állampolgárait, akiknek a száma a hírek szerint elérheti a harmincezret is.

Johann Wadephul külügyminiszter bejelentése szerint a Szaúd-Arábia fővárosába, Rijádba, és az ománi Maszkatba induló járatokkal elsősorban a leginkább veszélyeztetetteket: a gyermekeket, a betegeket és a várandós nőket hozzák haza – írja a Magyar Nemzet. A kormány kommunikációja ugyanakkor óvatos: Wadephul hozzátette, hogy a térségi légtérzárak miatt jelenleg nem reális egy általános „visszahozatali akció”, ezért a kormány inkább információval és konzuli támogatással próbál segíteni.

A mostani döntés elmozdulást jelent egy korábbi, jóval óvatosabb állásponthoz képest. A német védelmi minisztérium szóvivője korábban azt mondta, „a kormány akkor dönt majd az evakuálás mellett, ha nem marad egyéb megoldási lehetőség”.

A helyzetet súlyosbítják a térségi légtérzárak, amelyek globális torlódást okoztak. A régió számos országában, köztük Iránban, Izraelben és Irakban is korlátozások voltak érvényben, ami miatt több ezer járatot kellett törölni vagy átirányítani. A Lufthansa már február 28-án bejelentette, hogy legkorábban március 8-ig felfüggeszti több közel-keleti járatát. Bár a Perzsa-öböl több légitársasága március 2-án részlegesen újraindította egyes járatait, a menetrend továbbra is akadozik. A helyzet miatt a szövetségi kormányra tartományi szintről is nyomás nehezedik: Schleswig-Holstein miniszterelnöke, Daniel Günther gyors és egyértelmű tájékoztatást kért Berlintől a visszatérés lehetőségeiről.

A dpa német hírügynökség kormánytisztviselőkre hivatkozó becslése szerint a Közel-Keleten jelenleg tartózkodó német turisták száma akár a harmincezret is elérheti.

Mindeközben Szijjártó Péter magyar külügyminiszter videókonferenciát tartott, és ezt írta a Facebookján:

"Sajnos eszkalálódik a helyzet a Közel-Keleten, ezért ma videokonferenciát tartottunk az összes térségben működő nagykövetség vezetőjével"

Hogy mire jutottak, azt több pontban ismertette a posztban.

Például ezt:

"Rossz hír, hogy az egyre fokozódó iráni csapások miatt a légtérzárakat meghosszabbították azokban az országokban, ahol a legtöbb magyar tartózkodik, köztük az Egyesült Arab Emirátusokban. Itt a helyi hatóságok továbbra is arra kérnek mindenkit, hogy maradjanak a szállodáikban, lehetőleg ne induljanak el sehova egyelőre."

Izraeli magyaroknak pedig ezt ajánlotta:

"Izraelben március 4-ig hosszabbították meg a légtérzárat, így Egyiptom és Jordánia irányába is csak a szárazföldi határátkelőkön lehet eljutni."

Végül ezzel zárta:

"A helyzet tehát sajnos nem mutatja a javulás jeleit és a harci cselekmények is egyre aktívabbak. Arra kérek minden magyart a térségben, hogy kövessék a helyi hatóságok figyelmeztetéseit! Természetesen a nagykövetségeinken folyamatos a munkavégzés és a konzuli részlegeink is rendkívüli ügyeletben működnek."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Klónnak nézték Jim Carrey-t a párizsi díjátadón, a stábja kénytelen volt reagálni a vad elméletre
A színész megváltozott külseje és viselkedése indította el a találgatásokat a közösségi médiában. A díjátadó szervezői és a sztár sajtósa is megerősítette, hogy a legenda személyesen volt jelen.


Hiába vette át Jim Carrey a Tiszteletbeli César-díjat a múlt heti párizsi ceremónián, az internet felrobbant a pletykától: a vörös szőnyegen nem is a színészlegenda, hanem egy szélhámos sétált végig. A vad elmélet futótűzként terjedt, de a sztár stábja és a díjátadó szervezői most tiszta vizet öntöttek a pohárba.

A francia filmakadémia eseményén a világsztár egy percig sem volt egyedül. Családja körében, a párjával, a lányával és az unokájával, valamint 12 közeli barátjával érkezett. A színpadra Michel Gondry rendező szólította, Carrey pedig hónapokig készült, hogy hibátlan franciasággal mondja el köszönőbeszédét.

A közösségi médiában azonban hamarosan egészen másról kezdtek beszélni. A rajongók tömegével osztották meg a fotókat, azt találgatva, hogy a komikus megváltozott külseje és viselkedése mögött valami turpisság van. Az elméletre ráerősített Alexis Stone sminkmester is, aki egy sejtelmes Instagram-posztban látszólag elismerte, hogy ő bújt Carrey bőrébe. Egy latexmaszk és egy műfogsor fotója mellé mindössze ennyit írt:

„Alexis Stone mint Jim Carrey Párizsban.” Az Elliot Joseph Rentz néven is ismert előadó posztját ezrek osztották meg perdöntő bizonyítékként.

A színész sajtósa, Marleah Leslie azonban a TMZ nevű lapnak lesöpörte az asztalról a híreszteléseket. „Jim Carrey részt vett a César-gálán, ahol átvette a Tiszteletbeli César-díját” – szögezte le Leslie. A díjátadó fődelegáltja, Gregory Caulier is megerősítette, hogy a színész részvétele már a nyár óta szervezés alatt állt, és méltósággal, kedvességgel viselkedett az est folyamán. Jim képviselői szerint tehát mindenki megnyugodhat: a legenda valóban önmaga volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Drámai hajrá a jelöltállításban: a DK és a Kutyapárt versenyt fut az idővel, miközben a Mi Hazánk már a célegyenesben
A DK 57, az MKKP pedig 10 jelöltjét jelentette be hétfőn, de a jogerősen regisztráltak száma még alacsony. A Mi Hazánk 53 jelölttel már közel áll az országos listához, a többieknek péntekig kell teljesíteniük.
Nagy Bogi - szmo.hu
2026. március 02.



Rákapcsoltak a kisebb pártok a jelöltállítási hajrában: míg a Fidesz és a Tisza Párt már az első napokban végzett az ajánlásgyűjtéssel, a Demokratikus Koalíció, a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt hétfőn jelentette be tömegével a jelöltjeit.

A Nemzeti Választási Iroda hétfő délutáni összesítése szerint a DK 57, a Mi Hazánk 30, az MKKP pedig 10 jelöltjét jelentette be március 2-án. Ez a státusz azt jelenti, hogy a pártok már leadták a szükséges mennyiségű ajánlást, de azokat még nem ellenőrizte a helyi választási bizottság – írta a 444.hu. A bejelentés azonban még nem jelent jogerős indulást, a pártok pedig eltérő helyzetből várják a hivatalos döntéseket.

A Mi Hazánk áll a legjobban, 53 jelöltjüket már jogerősen nyilvántartásba vették, és sok más jelöltjük is ennek határán van. A DK-nál 18 jelölt nyilvántartásba vétele jogerős, további hétnél még nem született meg a végső döntés. A Magyar Kétfarkú Kutya Pártnál eddig 3 jelölt kapott zöld utat, egy jelöltjük státusza pedig még nem jogerős.

Az országos lista állításához legalább 71 egyéni jelöltet kell indítani Budapesten és 14 megyében. A pártok mellett ismert politikusok is most adták le az íveiket: Csárdi Antal országgyűlési képviselő Budapesten, Szabó Sándor pedig Szegeden lett bejelentve március 2-án, több független jelölttel együtt. Ezzel szemben a Fidesz és a Tisza Párt már a folyamat első napjaiban végzett a munkával.

Az egyéni képviselőjelölteknek március 6-án 16 óráig kell leadniuk az induláshoz szükséges 500 érvényes ajánlást. A választási irodáknak négy napjuk van az ellenőrzésre, de a gyakorlat szerint csak addig vizsgálják az aláírásokat, amíg az 500 érvényes ajánlás össze nem gyűlik. Éppen ezért a pártok által gyűjtött összes ajánlás számáról nem készül hivatalos statisztika. Ezt a Nemzeti Választási Iroda is megerősítette egy korábbi megkeresésre.

„Arra vonatkozóan nincs és nem is lesz adat, hogy az egyes jelöltek, jelölő szervezetek pontosan hány darab ajánlást gyűjtöttek vagy adtak le”

– közölték.

A kampány elején a Tisza Párt alelnöke, Magyar Péter a gyorsaságukkal büszkélkedett.

„Egy óra kellett ahhoz, hogy mind a 106 választókerületben összegyűljön a minimum szükséges ötszáz aláírás” – mondta. A kormánypárti kommunikáció erre reagálva, a leadott ívek számára hivatkozva vonta kétségbe a Tisza Párt adatait, és a saját szervezettségüket hangsúlyozta.


Link másolása
KÖVESS MINKET: