Gene Hackman még egy hétig együtt élhetett halott feleségével
Az Oscar-díjas színész koszorúér-betegségben, míg felesége egy ritka vírusfertőzés következtében halt meg – derült ki a most nyilvánosságra hozott hatósági jelentésből.
A 95 éves Gene Hackman koszorúér-betegségben hunyt el, de a halálához hozzájárult az Alzheimer-kór is, amely előrehaladott stádiumban volt nála. Felesége, a 65 éves Betsy Arakawa hantavírusos tüdőszindrómában vesztette életét – számolt be róla a BBC. A hatósági jelentés szerint mindkettőjük halála természetes eredetű volt.
A dokumentum alapján Arakawa február 11-én halt meg, Hackman pedig egy héttel később, február 18-án. Az asszony halála előtt még élelmiszerboltban, gyógyszertárban és egy kisállat-kereskedésben járt.
Az orvosszakértői jelentés szerint
„tekintettel arra, hogy Hackman az Alzheimer-kór előrehaladott stádiumában volt, nagyon is lehetséges, hogy nem volt tudatában annak, hogy a felesége elhunyt”.
A színész az utolsó napokban nem evett, de halálát nem ez, hanem a szívproblémái és a magas vérnyomása okozta.
A házaspár holttestét február végén találták meg Santa Fe-i otthonukban, egyik kutyájukkal együtt. A hatóságok azonnal nyomozást indítottak, és az első hírek már február 27-én megjelentek az esetről.
Gene Hackman két Oscar-díjat nyert pályafutása során. A Francia kapcsolat és a Nincs bocsánat című filmekben nyújtott alakításáért kapta meg a rangos elismerést.
A 95 éves Gene Hackman koszorúér-betegségben hunyt el, de a halálához hozzájárult az Alzheimer-kór is, amely előrehaladott stádiumban volt nála. Felesége, a 65 éves Betsy Arakawa hantavírusos tüdőszindrómában vesztette életét – számolt be róla a BBC. A hatósági jelentés szerint mindkettőjük halála természetes eredetű volt.
A dokumentum alapján Arakawa február 11-én halt meg, Hackman pedig egy héttel később, február 18-án. Az asszony halála előtt még élelmiszerboltban, gyógyszertárban és egy kisállat-kereskedésben járt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Bár jó poénnak tűnik, mindenképp lebeszélnénk róla titeket” - Súlyos veszélyre figyelmeztet a Sziget főszervezője
Kádár Tamás videóban hívta fel a figyelmet a Dunán átgázolás kockázataira a terjedő felvételek miatt. A Dunán átjutók egy természetvédelmi oltalom alatt álló, kezeletlen ártéri erdőbe érkeznek.
Már videók is készültek arról, ahogy a Duna rendkívül alacsony vízállását kihasználva többen megpróbálnak besétálni a Sziget Fesztivál területére. A felvételekre a Sziget főszervezője, Kádár Tamás is reagált, aki szerint a dolog sokkal veszélyesebb, mint amilyennek tűnik. A főszervező egy csütörtökön közzétett videóban elmondta, hogy a Dunán átgázoló emberek egyáltalán nem a fesztivál nyüzsgő részére érkeznek meg.
„Ahova megérkeztek, az itt a mögöttünk elterülő galériaerdő, ami egy ártéri erdő, ennél fogva a természetvédelem szabályai vonatkoznak rá” – magyarázta Kádár Tamás.
A főszervező kiemelte, hogy a terület teljesen kezeletlen. „Itt senki nem nyúlhat hozzá semmihez, a fákat nem lehet karbantartani, a letört gallyakat, ágakat, rönköket nem szabad elmozdítani, ennek megfelelően itt járkálni ezen a területen súlyosan balesetveszélyes, adott esetben életveszélyes is lehet” – tette hozzá.
A szervező szerint a terep és a biztonsági elemek miatt sem reális ez az út.
„Különös tekintettel arra, hogy a galériaerdő tetején még egy őrzött kerítés is van, ami a belépést a fesztiválra finoman szólva is megnehezíti” – mondta.
Kádár Tamás hangsúlyozta, nem a potyázás megelőzése a fő szempont, hanem a biztonság. „Nem azért, mert nem szeretnénk, hogy belógjatok a szigetre, nyilván, ismerjük a sztorikat, tudjuk a történeteket a múltból, de ez a dolog baleset és életveszélyes.”
„Mi azt javasolnánk, hogy használjátok a normális bejáratokat” – zárta a gondolatait.
A trükközés hátterében a hetek óta tartó rendkívül alacsony Duna-vízállás áll, amely Budapestnél július végén megdöntötte a negatív vízállási rekordot. A folyó több szakaszán, így a főváros környékén is hatalmas kavicszátonyok és sekélyes részek bukkantak elő a vízből, azt a látszatot keltve, hogy a meder akár gyalog is bejárható. A vízirendészet azonban korábban külön is figyelmeztetett, hogy a meder tele van veszélyekkel: a csúszós, algás kövek, a hirtelen mélyülő szakaszok és a víz alatti, nem látható akadályok súlyos sérüléseket okozhatnak.
A Sziget főszervezője által említett ártéri erdő szintén komoly kockázatot jelent. Ezek a folyóparti területek természetvédelmi oltalom alatt állnak, ami azt jelenti, hogy a kezelésüket a természetvédelmi terv szigorúan korlátozza, és a beavatkozás csak meghatározott esetekben megengedett.
A viharokban letört, korhadt ágak, kidőlt fák a helyükön maradnak, sűrű és nehezen járható aljnövényzetet alkotva. A terep egyenetlen, rejtett gödrökkel és akadályokkal teli, ami különösen veszélyessé teszi az ott tartózkodást. A fesztivál területe és ez a védett zóna között ráadásul egy őrzött kerítés húzódik, így a Dunán átkelők egy dupla csapdába sétálnak bele.
Már videók is készültek arról, ahogy a Duna rendkívül alacsony vízállását kihasználva többen megpróbálnak besétálni a Sziget Fesztivál területére. A felvételekre a Sziget főszervezője, Kádár Tamás is reagált, aki szerint a dolog sokkal veszélyesebb, mint amilyennek tűnik. A főszervező egy csütörtökön közzétett videóban elmondta, hogy a Dunán átgázoló emberek egyáltalán nem a fesztivál nyüzsgő részére érkeznek meg.
„Ahova megérkeztek, az itt a mögöttünk elterülő galériaerdő, ami egy ártéri erdő, ennél fogva a természetvédelem szabályai vonatkoznak rá” – magyarázta Kádár Tamás.
A főszervező kiemelte, hogy a terület teljesen kezeletlen. „Itt senki nem nyúlhat hozzá semmihez, a fákat nem lehet karbantartani, a letört gallyakat, ágakat, rönköket nem szabad elmozdítani, ennek megfelelően itt járkálni ezen a területen súlyosan balesetveszélyes, adott esetben életveszélyes is lehet” – tette hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szombaton szavaz a Tisza-frakció az új köztársasági elnökről
A Tisza parlamenti képviselőcsoportja a hétvégén szavaz államfőjelöltjéről, és javasolták a keddi parlamenti választást. Az új köztársasági elnököt Sulyok Tamás mandátumának megszűnése miatt, augusztus 19-ig kell megválasztani.
Szombaton dönt a Tisza-frakció az államfőjelöltjéről, hétfő reggelig lezárul a jelölés, kedden pedig akár meg is választhatja az Országgyűlés Magyarország új köztársasági elnökét.
Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető csütörtökön az MTI kérdésére.
A frakcióvezető elmondta, a hivatalos jelölés határideje jövő hétfőn tíz órakor jár le, a folyamatot ehhez igazítják. Bujdosó Andrea hozzátette, a jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak. A Tisza-frakció szerdán kezdeményezte, hogy a parlament már jövő kedden válassza meg az új államfőt.
Az államfőválasztásra azért van szükség, mert Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Ez azután történt, hogy a Tisza-párti többségű Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amit a leköszönő államfő maga írt alá.
Az új szabályozás értelmében a parlamentnek 30 napon belül, legkésőbb augusztus 19-ig kell új elnököt választania. Sulyok Tamás távozása óta az államfői jogköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.
Július 19-én a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levélben javasolta Polgár Judit sakkozót a posztra, Magyar Péter miniszterelnök pedig jelezte, hogy megtiszteltetésnek érezné, ha a sakknagymester elvállalná a felkérést.
Polgár Judit azonban egy nappal később bejelentette, hogy nem vállalja a köztársasági elnöki tisztséget. A miniszterelnök ezt követően többek között találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, aki Vidéki Prókátor néven hívta fel a figyelmet a 2024-es kegyelmi ügyre, valamint Romsics Ignác történésszel és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is.
A Mi Hazánk július végén Tóth Máté energiajogászt javasolta a tisztségre.
Szombaton dönt a Tisza-frakció az államfőjelöltjéről, hétfő reggelig lezárul a jelölés, kedden pedig akár meg is választhatja az Országgyűlés Magyarország új köztársasági elnökét.
Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető csütörtökön az MTI kérdésére.
A frakcióvezető elmondta, a hivatalos jelölés határideje jövő hétfőn tíz órakor jár le, a folyamatot ehhez igazítják. Bujdosó Andrea hozzátette, a jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak. A Tisza-frakció szerdán kezdeményezte, hogy a parlament már jövő kedden válassza meg az új államfőt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
800 millióért szerződött Balásyékkal a Honvédelmi Minisztérium cége, Ruszin-Szendi Romulusz feljelentést tett
A honvédelmi miniszter feljelentést tett a Lounge Event Kft. több mint 800 millió forintos szerződései ügyében hűtlen kezelés gyanúja miatt. A lépést a tárca cégénél, a Zrínyi Nonprofit Kft.-nél lefolytatott belső ellenőrzés előzte meg.
Feljelentést tett Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter a HM Zrínyi Nonprofit Kft. és a Lounge Event Kft. között korábban megkötött, összesen több mint 800 millió forint értékű szerződések ügyében. A lépést egy belső ellenőrzés előzte meg, amely komoly kérdéseket vetett fel a szerződések teljesítésével kapcsolatban.
A miniszter a Facebookon közzétett bejegyzésében hangsúlyozta: „Mivel felmerülhet a hűtlen kezelés vagy a csalás gyanúja, ezért a feljelentést megtettem.”
A tárcavezető a közösségi oldalán ma megjelent posztját azzal a kijelentéssel indította, hogy „Nincs helye félrenézésnek – a honvédelmi tárcánál rendet teszünk.” Kifejtette, hogy náluk egyértelmű az alapelv, miszerint a honvédelemre fordított közpénzekkel felelősen, átláthatóan és a honvédség érdekeit szem előtt tartva kell gazdálkodni. Elmondta, hogy a Zrínyi Nonprofit Kft. új vezetésének kinevezését követően azonnal megkezdődött a társaság korábbi szerződéseinek és működésének átvilágítása. A poszt szerint „több, a Lounge Event Kft.-vel kötött szerződés teljesítésével kapcsolatban merültek fel komoly kérdések.” A vizsgálat olyan rendezvényszervezési, illetve videó- és vizuáltechnikai szolgáltatásokat érintett, amelyekért összességében több mint 800 millió forintot fizettek ki.
Ruszin-Szendi leszögezte, nem állítja, hogy bűncselekmény történt, de kötelességének tartja, hogy ne nézzen félre, ha ennek gyanúja felmerül.
A nyomozó hatóság feladatának nevezte annak megállapítását, hogy történt-e bűncselekmény, és ha igen, kit terhel felelősség.
Kiemelte, hogy egy dologban nincs vita: „A honvédségre szánt közpénz nem lehet magánérdekek forrása.”
Világossá tette a tárcánál követett eljárásrendet: ahol szabálytalanság gyanúja merül fel, ott vizsgálatot rendel el, ahol pedig bűncselekményé, ott feljelentést tesz. Hozzátette, ahol a felelősség megállapítható, ott annak következménye kell, hogy legyen. Posztját azzal zárta, hogy a honvédelemben rendet, átláthatóságot és felelős gazdálkodást vár el mindenkitől. „Ebből nem engedek.”
Ruszin-Szendi Romulusz májusi kinevezése óta többször is hangsúlyozta a rendteremtés és az átláthatóság fontosságát a tárcánál. Néhány hete szintén feljelentést tett a honvédségtől eltűnt, mintegy 500 millió forint értékű szünetmentes tápegységek ügyében.
Feljelentést tett Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter a HM Zrínyi Nonprofit Kft. és a Lounge Event Kft. között korábban megkötött, összesen több mint 800 millió forint értékű szerződések ügyében. A lépést egy belső ellenőrzés előzte meg, amely komoly kérdéseket vetett fel a szerződések teljesítésével kapcsolatban.
A miniszter a Facebookon közzétett bejegyzésében hangsúlyozta: „Mivel felmerülhet a hűtlen kezelés vagy a csalás gyanúja, ezért a feljelentést megtettem.”
A tárcavezető a közösségi oldalán ma megjelent posztját azzal a kijelentéssel indította, hogy „Nincs helye félrenézésnek – a honvédelmi tárcánál rendet teszünk.” Kifejtette, hogy náluk egyértelmű az alapelv, miszerint a honvédelemre fordított közpénzekkel felelősen, átláthatóan és a honvédség érdekeit szem előtt tartva kell gazdálkodni. Elmondta, hogy a Zrínyi Nonprofit Kft. új vezetésének kinevezését követően azonnal megkezdődött a társaság korábbi szerződéseinek és működésének átvilágítása. A poszt szerint „több, a Lounge Event Kft.-vel kötött szerződés teljesítésével kapcsolatban merültek fel komoly kérdések.” A vizsgálat olyan rendezvényszervezési, illetve videó- és vizuáltechnikai szolgáltatásokat érintett, amelyekért összességében több mint 800 millió forintot fizettek ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Gáspár hatszor repült honvédségi géppel Csádba és Nigerbe
A HM Védelemgazdasági Hivatala közadatigénylésre megerősítette, hogy Orbán Gáspár hatszor utazott a Magyar Honvédség gépén. A célállomások a csádi N’Djamena és a nigeri Niamey voltak.
Hivatalosan is megerősítették: Orbán Gáspár a leszereléséig összesen hat alkalommal utazott a Magyar Honvédség valamelyik repülőgépével Afrikába, a célállomások Csád fővárosa, N’Djamena, valamint Niger fővárosa, Niamey voltak.
Ez abból a válaszból derült ki, amit a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatala szerdán küldött a Magyar Hangnak. A portál még július elején fordult közérdekű adatigényléssel a Honvédelmi Minisztériumhoz, de a tárca először elhárította a választ.
Végül a hivatal közölte a konkrét számot és a két várost, bár az utak pontos időpontjairól és költségeiről továbbra sincs információ.
A csádi misszió ügye 2023 novemberében kapott hivatalos keretet, amikor az Országgyűlés megszavazta, hogy legfeljebb 200 magyar katona vegyen részt egy tanácsadói és támogató szerepkörű küldetésben. A kormány a terrorizmus elleni küzdelemmel, migráció megfékezésével és a harctéri tapasztalatszerzéssel indokolta a lépést.
Az ellenzék körében már ekkor komoly felháborodást keltett az ügy. Azonban a történet a 2026-os választások előtt robbant be igazán, amikor Pálinkás Szilveszter akkori honvédszázados - aki együtt tanult Orbán Viktor fiával Angliában - arról beszélt, hogy a misszió ötlete Orbán Gáspártól származott, aki egy személyes transzcendens élményére hivatkozott.
Pálinkás elmondása szerint a volt miniszterelnök fia azt állította, „az égből szólt neki Isten, hogy gyere, és mentsd meg az afrikai keresztényeket.”
Gulyás Gergely a kormányinfón vitatta ezt az állítást.
Orbán Gáspár szerepéről ellentmondásos információk láttak napvilágot. A Magyar Hang szerint egy 2023 szeptemberi csádi úton a honvédség gépén őt mutatták be a misszió vezetőjeként, januárban pedig afrikai tárgyalásokon készült felvételeken is feltűnt. Böröndi Gábor akkori vezérkari főnök ezt túlzásnak nevezte.
A katonai kontingens végül nem utazott ki, egy 2025 novemberére elkészült, a misszió meghosszabbításáról szóló előterjesztés-tervezet pedig már nem is került a kormány elé. Orbán Gáspár pedig idén áprilisban leszerelt a Magyar Honvédségtől.
Hivatalosan is megerősítették: Orbán Gáspár a leszereléséig összesen hat alkalommal utazott a Magyar Honvédség valamelyik repülőgépével Afrikába, a célállomások Csád fővárosa, N’Djamena, valamint Niger fővárosa, Niamey voltak.
Ez abból a válaszból derült ki, amit a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatala szerdán küldött a Magyar Hangnak. A portál még július elején fordult közérdekű adatigényléssel a Honvédelmi Minisztériumhoz, de a tárca először elhárította a választ.
Végül a hivatal közölte a konkrét számot és a két várost, bár az utak pontos időpontjairól és költségeiről továbbra sincs információ.
A csádi misszió ügye 2023 novemberében kapott hivatalos keretet, amikor az Országgyűlés megszavazta, hogy legfeljebb 200 magyar katona vegyen részt egy tanácsadói és támogató szerepkörű küldetésben. A kormány a terrorizmus elleni küzdelemmel, migráció megfékezésével és a harctéri tapasztalatszerzéssel indokolta a lépést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
