Furcsa, titokzatos morajt fedeztek fel a sztratoszférában, egyelőre nincs rá magyarázat

A csütörtök reggeli X2.2-es intenzitású napkitörés az előzetes várakozásoknál hevesebb turbulenciákat okozhat majd a Föld mágneses terében. A NOAA űridőjárással foglalkozó osztálya, az SWPC friss előrejelzésében extrém, 8,33-as Kp indexet vár a szombat reggeli órákra – írja az idokep.hu.

Hazánkból általában 5-6-os Kp index esetén hosszú expozíciós fényképezőgépekkel már látható a sarki fény, ennél magasabb érték esetén nem kizárt, hogy akár szabad szemmel is látható legyen a jelenség.

Ugyanis holnap Budapesten 5:12-kor kel a Nap, viszont körülbelül már másfél órával korábban világosodni kezd. Az égboltot ráadásul szórványos felhőzet is takarhatja.

A Nap péntek reggel újabb, X3.98-as kitörést produkált, így további turbulenciák várhatók a következő napokban a Föld mágneses terében.

A kitörésről látványos grafikát készített a HUXt napszél-modellje, amelyet itt lehet megnézni.

Egyiptomban, a gízai piramisok környékékén a régészek egy L alakú építmény jelenlétét mutatták ki földradarral – írja a Heritage Daily. A kutatók úgy hiszik, hogy a föld alatti építmény megközelítőleg két méter mélyen helyezkedik el, és valószínűleg homokkal van tele.

Ugyanakkor a mérési eredmények szerint nem lehet biztosat mondani, ám a régészek úgy hiszik, hogy a piramisok mellett fekvő föld alatti építmény meglehet, hogy egy mészkőből épült sírkamra lehet.

Nagy mennyiségben mutattak ki nehézfémeket Ludwig van Beethoven hajszálaiban, kutatók szerint mérgezés okozhatta a zeneszerző süketségét és más betegségeit is – írja a Telex a Clinical Chemistryben közölt tanulmányra hivatkozva.

A tanulmány szerzői a német zeneszerző két hajtincsének vizsgálatát végeztek el, és felfedezték, hogy veszélyesen magas volt

Az egyik tincsben 380, a másikban 258 mikrogramm per gramm ólmot mutattak ki, miközben ma a 4 mikrogramm vagy kevesebb a határérték. Az arzén a mai normál értékek tizenháromszorosát, a higany a négyszeresét mutatta.

– mondta a New York Timesnak Paul Jannetto, a tanulmány társszerzője, a Mayo Klinika patológusa.

A kutatók úgy hiszik, hogy a zeneszerző szervezetében jelenlévő mérgező fémek magyarázhatják azt, hogy a művész miért szenvedett több betegségben. A hallását a húszas éveiben kezdte elveszíteni, és bő két évtized alatt teljesen megsüketült. Emellett emésztőrendszeri problémái voltak, kétszer sárgaságot kapott, ami a májbetegség egyik tünete.

Az ólommérgezéses elmélete nem új keletű, ugyanis egy korábbi tanulmány is ezt valószínűsítette, azonban ott kiderült, hogy a vizsgált hajminták egy zsidó nőé voltak. A mostani kutatás esetében viszont biztosan Beethoven hajszálaival dolgoztak a kutatók. A kezükre játszott, hogy a korszak szokásaihoz tartozott az, hogy a szerelmesek egymásnak tincseket küldözgettek, és a hírességek fürtjeit a rajongók is gyűjtötték.

Számos feltételezés övezi a zeneszerző halálának okát. Az egyik szerint Beethoven nagyon szerette a bort, gyakorta megivott egy palackkal naponta. A mértékletesség problémája mellett nagyobb gondot jelenthetett az az ólom-acetát, amelyet abban az időben a bor tartósítására és édesítésére használtak. Magából az üvegpalackból is kioldódhatott ólom, mert annak a gyártásához is használták a fémet.

Az 1827-ben elhunyt Beethoven süketségének okát nemcsak hajtincsek segítségével próbálták megfejteni, hanem koponyájának megmaradt darabjaiból is próbálnak rájönni, mi okozhatta betegségét.

Napfényből állítanak elő cseppfolyós üzemanyagot a Szegedi Egyetem energetikai tesztállomásán, amit a napokban adtak át. Először áramot termelnek, azzal részeire bontják a vizet, majd szén-dioxidot adnak hozzá – így lesz belőle nyers benzin vagy kerozin. A Mol már felfigyelt a kísérleteikre, az olajcég együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Egyetemmel.