HÍREK
A Rovatból

Kocsis Máté: Borbás Marcsi, Balogh Levente és Wáberer György áruló

A Fidesz frakcióvezetője a választási vereséget elemezve élesen bírálta a szerinte haszonleső, párthoz kötődő szereplőket. Úgy látja, a jobboldal tisztességes többsége nem cipelheti tovább azt a terhet, amit ez a szűk, pénzéhes kör a nyakukba akasztott.
K.O. - szmo.hu
2026. április 19.



Egy vasárnap délelőtti, hosszú Facebook-posztban fejtette ki gondolatait Kocsis Máté a választási vereségről, a Fidesz jövőjéről és a TISZA Párt győzelmének okairól. Bejegyzését azzal kezdte, hogy megmagyarázza, miért maradt el egy pénteken beharangozott interjúja a HírTV-n. Mint írja, a műsor elkészült, és szerinte „impulzív és jó interjú volt”, amit nem ő tiltatott le. Hogy miért történt „baki”, azt nem tudja.

A Fidesz frakcióvezetője szerint rendkívül fájdalmas és nehéz hét van mögöttük. Úgy fogalmazott, az emberek vasárnapi döntése világos, azt nem szabad és nem is kell megkérdőjelezni. Elismerte, hogy az ellenfél nyert egy „brutálisan kemény küzdelemben”. A vereség értékelése szerinte még hátravan. Kocsis Máté szerint a parlamenti mandátumok aránya torzít, a valóságban kb. 3,4 millió szavazat áll szemben 2,5 millióval, ami olyan, mint „4:3-ra elveszíteni egy meccset”.

„A leadott szavazatok megoszlása alapján semmi történelmi nincs benne. Semmi. Az idővonaltól az. A mögöttünk hagyott 16 év teszi azzá: a nemzeti korszak hosszúsága, megszokottságának megszakadása. Attól történelmi ugyan, de a számokból eredően nem végzetes”

– írta, hozzátéve, hogy a részvétel viszont valóban történelmi volt, amit megköszönt a választóknak.

A jövővel kapcsolatban úgy látja, egy Tisza-kormány jön, „számos olyan jóléti ígérettel, amiket csak a kampány hevében tettek”. Szerinte a következő években ki fog derülni, merre tart a hajó.

A Fideszről azt állítja, „hazaszerető és méltó ellenzék” lesznek, és mindent támogatni fognak, ami a magyar családokat szolgálja.

A felelősség kérdését is érintette, mondván, Orbán Viktor „gerinces vezetőként” magára vállalta azt, de a kép ennél árnyaltabb. Kocsis Máté szerint a háború kitörése óta „letérdelt az európai gazdaság”, és a Fidesz hiába mondott igazat a közelegő veszélyekről, az ellenfél „rövidebb lejáratú ajánlatot tett, miszerint változás kell, most”.

A frakcióvezető hosszan írt a „liberális propaganda állandósult korrupciós vádjáról”, ami szerinte konkrétumok nélkül bárkit korrupttá tehetett. Ugyanakkor elismerte:

„Mindez persze nem sikerülhetett volna az ellenfélnek, ha néhányan nem szolgáltatnak muníciót hozzá. Ha néhány gátlástalan és fékevesztett alak nem akar kivagyiskodni, átgázolni mindenkin, és plusz lehetőségekért akár kormányzati tisztviselőket fenyegetni.”

Kocsis szerint Magyar Péter is „pont ilyen ember volt”.

Kritizálta azokat a „milliárdosokat”, akik nem értik, hogy a hivalkodó életmódjuk „brutálisan rombolja annak a politikai közösségnek a megítélését”, amelyet a Fidesz kormányoz.

Külön kiemelte a „Matolcsy-klánt”, és név szerint Matolcsy Ádámot, aki szerinte „irgalmatlan károkat okozott a nemzeti oldal kormányzása idején, és annak kampányában”.

Azt állítja, Matolcsy Ádám összekötője már a kampány alatt a Tisza gazdasági holdudvara környékén volt.

„Szóval végigmagyarázkodtam egy kampányt Matolcsy Ádám miatt, miközben nem is ismerem. Nem tagja a pártunknak, nem jár közénk. A híradások szerint az apján keresztül a független jegybank környékén intézkedett, okosított, pénzezett suttyomban. Aztán amikor mindez kiderült, arra nem vette a fáradságot, hogy kiálljon, s elmagyarázza, mit is csinált ott” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az államgépezet nagyot hibázott, hogy máig nem lépett az ügyben. Megismételte korábbi kijelentését: „ha igaz, amit mondanak róla, akkor börtönben a helye”.

Ezután az „árulókról” írt, akik „egyszer csak hirtelen fojtogatónak kezdték érezni a hazai levegőt”.

Név szerint említette Borbás Marcsit, Balogh Leventét és Waberer Györgyöt, akiket azzal vádolt, hogy miután milliárdos támogatásokat kaptak, a választás előtt a változás mellett álltak ki.

Szerinte esetükben nem elvekről, hanem „vagyonátmentésről” van szó.

Kocsis Máté szerint nem védekeztek kellő erővel Magyar Péter „agresszív hazugságai” és a „balos sajtó álhírgyártása” ellen. Úgy látja, nem egy párttal, hanem a „hitelességét teljesen feladó liberális propaganda gépezettel szemben” kampányoltak, amely végül nyert.

A megújulásról szólva elismerte, hogy 16 év kormányzás után az emberek változásra vágytak.

Szerinte a Tisza szavazóinak jelentős része nem Magyar Péterre, hanem a Fidesz ellen szavazott.

A feladatot így határozta meg: „olyan Fideszt, olyan jobboldalt kell csinálni, amelyiket régen nagyon szerették az emberek. Pont ugyanolyat.” Ebbe viszont szerinte már nem férnek bele azok, akik elfáradtak, nem tudnak elszámolni a vagyonukkal, vagy a „liberális lejárató-gépezet áldozatai lettek”.

„Sok hiba, bűn és árulás történt, és sok sunyi, pénzéhes potyautas utazott velünk”

– írta, hozzátéve, hogy a Tisza párt sikerei árulásból, a Fidesz hibái pedig a hűségből születtek. Derűlátónak mondta magát, mert szerinte ki fog derülni, hogy a Tisza becsapta az embereket. Kocsis szerint a Tisza nem kormányozni, hanem bosszút állni akar, és listákat vezetnek „levadászandó emberekről”.

Bejegyzését azzal zárta, hogy tudomása szerint a második parlamenti ülésen az ő mentelmi jogának kikérésével fogják kezdeni a „megtorlást”. „Üzenem nekik, én nem bújok a mentelmi jogom mögé, mint Magyar Péter, nem kell fáradniuk vele! Jobboldaliak! A vereséget méltósággal elviseljük, az állami vegzatúrát kiálljuk, és soha, de soha nem adjuk fel!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Mindenki kezdjen munkát keresni” – ezt üzente Lázár János a Mezőhegyesi Ménesbirtok dolgozóinak a Magyar Hang szerint
A lap értesülése szerint a leköszönő miniszter azt közölte a dolgozókkal, hogy a gazdaság jövője bizonytalan. Az esetleges leépítés először a Makóról és Hódmezővásárhelyről ingázókat érintheti, a helyieket tartanák meg legtovább.


Leépítés fenyegetheti Magyarország egyik legbőkezűbben támogatott, papíron nyereséges mintagazdaságát, a Mezőhegyesi Ménesbirtokot.

A múlt hét végén Lázár János összehívta a cég dolgozóit – írja a Magyar Hang. A lap értesülései szerint a leköszönő építési és közlekedési miniszter arról tájékoztatta a munkavállalókat, hogy a gazdaság jövője bizonytalan.

Lázár János azt közölte velük, hogy „a legjobb, ha mindenki elkezd munkát keresni magának”.

A tájékoztatón a lap szerint elhangzott az is, hogy ameddig lehet, a helyi, mezőhegyesi dolgozókat tartják meg, de a Makóról és Hódmezővásárhelyről bejáró munkavállalók állása hamarabb veszélybe kerülhet.

A bejelentés azért is meglepő, mert a cég pénzügyi adatai stabil működésre utalnak. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság a lap szerint 2024-ben 12 milliárd forintos árbevétel mellett 440 millió forint adózott eredményt ért el, és a megelőző évek is nyereségesek voltak. A társaság saját tőkéje elérte a 79,5 milliárd forintot. A cég 463 főt foglalkoztat.

A ménesbirtokot egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány tulajdonolja, amelynek kuratóriumi elnöke Lázár János.

Az alapítvány az elmúlt években jelentős állami vagyonelemeket kapott: 2022-ben 8,5 ezer hektár termőföld és 15 milliárd forint került hozzá, idén tavasszal pedig egy kormánydöntéssel további 1374 ingatlan gyarapította a vagyonát.

A birtok korábban is hatalmas összegekből fejlődhetett. 2022-ben egy körülbelül 10 milliárd forintos beruházásból épült korszerű öntözőrendszer, amihez az állam 8,5 milliárd forint támogatást adott.

Egy évvel később pedig 3,3 milliárd forintból adtak át egy olyan különleges tehénistállót, amelyben az állatok vízágyon pihenhetnek. Ehhez 1,2 milliárd forint uniós forrás érkezett.

Az Orbán-kormány kommunikációja a ménesbirtokot rendre a magyar agrárium mintagazdaságaként és tudásközpontjaként mutatta be, amelynek fejlesztései az ország versenyképességét szolgálják.

Az ügyben a Magyar Hang megkereste a ménesbirtokot, de választ egyelőre nem kaptak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Időpontja volt, ezért magára hagyta az utcán haldokló férfit – drámai esetről számolt be az Országos Mentőszolgálat
A saját programjára hivatkozva nem segített egy életveszélyben lévő emberen. Bár a kiérkező mentők végül sikeresen újraélesztették a beteget, az eset rávilágít a laikus segítségnyújtás elmaradásának kockázataira.


Az Országos Mentőszolgálat Facebook-posztja szerint a hozzájuk „egyik nap befutó segélyhívás egy drámai, mégis mindennapos jelenetet vázolt fel: egy férfi mozdulatlanul feküdt az utcán, eldőlt kerékpárja mellett”. A mentésirányító a szakmai protokoll alapján azonnal instruálni kezdte a bejelentőt, kérve, hogy ellenőrizze a bajbajutott állapotát. „A válasz azonban mellbevágó volt”, ugyanis a telefonáló határozottan elutasította, hogy segédkezzen.

„A hívó fél mereven elzárkózott a segítségnyújtástól, csupán a bejelentésre volt hajlandó, a közvetlen cselekvéstől időhiányra és sürgős elintéznivalóira hivatkozva határolódott el.”

A diszpécser próbálta meggyőzni a bejelentőt, de „hiába érvelt az életmentő beavatkozás súlya mellett és hiába hangsúlyozta a másodpercek jelentőségét egy esetleges keringésmegállásnál, a vonal túlsó végén a közöny falaiba ütközött.”

A bejegyzés szerint a késlekedésnek súlyos következménye lett.

„A mentésirányító aggodalma sajnos bekövetkezett, a perceken belül kiérkező rohamkocsi már életjelek nélkül találta a beteget.”

A kiérkező egység ennek ellenére megkezdte a küzdelmet a férfi életéért, „ami hosszas küzdelem és számos életmentő beavatkozás után sikerre vezetett és a férfi keringése visszatért.” A helyszíni ellátást követően stabil állapotban szállították kórházba.

A mentőszolgálat hangsúlyozza, hogy a laikus segítség elengedhetetlen. „A mentések sikerességében bajtársaink szakmai helytállása mellett minden esetben elengedhetetlen szerepe van azoknak a bátor, segítőkész laikusoknak, akik a mentésirányítás utasításai alapján megkezdik a betegek ellátását a mentők kiérkezéséig, jelentősen növelve ezzel a túlélés esélyét.”

„A segítségnyújtás nem merül ki a mentőhívásban, kérjük, soha ne hagyjátok magukra segítségre szoruló embertársaitokat, szükség esetén kezdjétek meg az elsősegélynyújtást!”

Azt kérik: „segítsetek, hogy segíthessünk: köszönjük a hétköznapi hősöknek, hogy vagytok!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Időzített bomba” – Orbán Viktortól vár választ Jakab Péter a Miskolc melletti vegyi üzemről
A leköszönő országgyűlési képviselő írásban kérdezte a még hivatalban lévő miniszterelnököt a sajóbábonyi SPL Europe Kft. helyzetéről. Az üzemben több tonna mérgező anyagot tárolnak szakszerűtlenül, a dolgozók hónapok óta nem kaptak fizetést.


Írásbeli kérdéssel fordult Orbán Viktorhoz Jakab Péter a sajóbábonyi SPL Europe Kft. vegyi üzemének ügyében, ahol a leköszönő országgyűlési képviselő szerint nem megoldott többtonnányi mérgező vegyi anyag biztonságos tárolása – vette észre a hvg.hu.

Jakab szerint a gyár – a nyári meleg közeledtével – egy időzített bomba, amely veszélyeztetheti a légvonalban 10 kilométerre lévő Miskolcot.

A képviselő azonnali kormányzati intézkedést sürget a katasztrófahelyzet megelőzésére és a hónapok óta fizetésükre váró dolgozók megsegítésére. Arra vár választ, hogy mit tesz az ügyvezető kormány a lakosság biztonsága érdekében, és hogyan garantálja, hogy a munkavállalók megkapják a tulajdonos által visszatartott bérüket és az újbóli elhelyezkedésükhöz szükséges dokumentumokat.

Az SPL Europe telephelye hivatalosan is „felső küszöbértékű veszélyes üzemként” van nyilvántartva, és nem ez az első súlyos ügye: egy 2024-es klórgázszivárgás miatt a kormányhivatal 2025-ben 100 millió forintos munkavédelmi bírságot szabott ki a cégre.

A dolgozók helyzete 2025 nyarán kezdett romlani, amikor a fizetések csúszni kezdtek. Egyikük korábban részletesen beszámolt a kialakult helyzetről:

„Júliusban még csak négy napot csúsztak. Augusztusban időben kaptuk meg a pénzt, szeptemberben viszont már két részletben érkezett a fizetés. Októberben csak 21-én utaltak, az októberi bért pedig decemberben kaptuk meg. A decemberi bér felét 2026. február 4-én utalták.”

A növényvédőszereket gyártó, indiai tulajdonú cég ellen február 13-án felszámolási eljárás indult, a termelés gyakorlatilag leállt.

A munkavállalók utoljára decemberben kaptak fizetést, ezért április 17-én éhségsztrájkba kezdtek, amelyet három nappal később egészségi és családi okokból felfüggesztettek.

A tiltakozás ideje alatt a kormány Bérgarancia Alapján keresztül megkezdődtek a kifizetések. A felszámoló kérelmére a Budapest Főváros Kormányhivatala április 10-én 29 dolgozó februári bérét, majd április 17-én további 22 munkavállaló márciusi járandóságát utalta. A többiek bérének rendezéséhez a felszámoló további intézkedései szükségesek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Több mint 700 milliárd forintnyi uniós forrás nyílhat meg Budapest előtt
A Fővárosi Önkormányzat a korábbi 300 milliárdon felül a Helyreállítási Alap forrásaival is számol, így összesen 700 milliárd forintnyi EU-támogatás válhat elérhetővé. A pénz lehívásához azonban a kormánynak és a városvezetésnek 2026 augusztusáig kell teljesítenie a feltételeket.


Több mint 700 milliárd forintnyi uniós pénz válhat elérhetővé Budapest előtt, de csak akkor, ha a főváros és az új kormány 2026. augusztus 31-ig kézzelfogható beruházásokká és teljesített mérföldkövekké fordítja a terveket. A tét egy évtizednyi városfejlesztés besűrítése három évbe.

A Fővárosi Önkormányzat a korábban biztosított 300 milliárd forintos kohéziós kereten felül most már a Helyreállítási Alap (RRF) forrásaival is számol, ami egy új kormány és Brüsszel közötti megállapodás esetén válhat elérhetővé.

A szoros határidők miatt a fővárosnál azon gondolkodnak, hogy egyes, már kidolgozott projekteket az operatív programokból az egyszerűbb elszámolású Helyreállítási Alapba helyezzenek át.

Az RRF-pénzeket ugyanis 2026. augusztus végéig kell elkölteni, míg a kohéziós forrásokra 2029. december 31-ig van idő. Karácsony Gergely főpolgármester szerint a városvezetésnek számos, „fiókból kivehető” terve van, amelyekkel hozzá tudnának járulni az ország helyreállítási tervéhez. A már 2024-ben jóváhagyott 300 milliárdos csomagból 178 milliárd forintot közlekedésfejlesztésre, 50 milliárdot köztérfejlesztésre, 38 milliárdot árvízvédelemre és vízgazdálkodásra, 34 milliárdot pedig lakhatási és szociális szolgáltatásokra fordítanának. Ide tartozik például 51 CAF villamos, 160 új trolibusz beszerzése, valamint egy új elektromosbusz-flotta beszerzésének előkészítése, továbbá az Egészséges utcák és a Lakhatási Garancia program.

A lehetséges új, RRF-forrásokból finanszírozott zászlóshajó-projektek között szerepel a pesti fonódó villamoshálózat kiépítése, amely a Bajcsy-Zsilinszky út és a Nyugati tér teljes átépítésével és zöldítésével járna, mintegy 70 milliárd forint értékben.

A legnagyobb léptékű fejlesztés a Rákosrendező Projekt lenne, ahol 10 ezer új lakás és egy 25 hektáros közpark épülhetne. A főváros tervei szerint a közérdekű beruházásokat egy tőkealap-típusú támogatási formán keresztül finanszíroznák, amihez kedvezőbben tudnának magántőkét bevonni.

A főváros szerint a már megítélt 300 milliárdos keretből eddig alig láttak pénzt, amit politikai okokkal magyaráznak. Karácsony Gergely a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a rendelkezésre álló keretből eddig csak egy töredékhez jutottak hozzá.

„A programokból mindössze két megkötött támogatási szerződésünk jött létre, összesen 56 milliárd forint értékben, ami nevetséges összeg a 300 milliárdhoz képest” – mondta.

A fővárosi vezetés álláspontja szerint a korábbi kormányzat adminisztratív eszközökkel, például a bírálatok lezárásának vagy a támogatási szerződések megkötésének halogatásával tartotta vissza a forrásokat. A korábbi kormányoldalról ugyanakkor többször érték bírálatok a fővárost, például elmaradt forrásfelhasználás miatt a kerékpárút-fejlesztéseknél, illetve a Rákosrendező-projekttel kapcsolatos terveket is kritizálták.

A városvezetésnél úgy látják, az RRF-pénzeket nehezebb lesz elkölteni, mint elhozni, mivel a 2026. augusztus 31-i határidő óriási erőfeszítést igényel a közbeszerzések és a kivitelezés terén. A budapestiek számára a tervek megvalósulása rövid távon új járműveket és zöldebb köztereket, közép- és hosszú távon pedig új villamosvonalakat és egy teljesen új városrész létrejöttét jelentené.

A következő lépés a főváros, az új kormány és az Európai Bizottság közötti egyeztetés lesz a projektek ütemezéséről és finanszírozási formájáról. A kifizetési kérelmeket legkésőbb 2026. szeptember 30-ig kell benyújtani, a Bizottságnak pedig az év végéig kell fizetnie.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk