„Ez nem egy tévés műsor, normálisan tessék válaszolni” – így teremtette le a tankerületi vezetőt a bíró a kirúgott Kölcseys tanárok perében
A Belső-Pesti Tankerületi Központ vezetője, Marosi Beatrix meghallgatásával folytatódott a kirúgott tanárok pere. A bíró szerint jövő év elején születhet elsőfokú ítélet az ügyben.
Csütörtökön folytatódott azoknak a pedagógusnak a pere, akiket a polgári engedetlenségben való részvétel miatt rúgtak ki tavaly ősszel a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból.
Ezúttal a Belső-Pesti Tankerületi Központ vezetője, Marosi Beatrix meghallgatásával folytatódott a per.
A tárgyalásról tudósító Index szerint a bíró, Halász Krisztián elsőként arról kérdezte a tanárok ügyvédjét, hogy az eredeti keresettel összhangban továbbra is nyitottak-e az egyezségre. Válaszként erre egyértelmű igen hangzott el, azzal a kitétellel, hogy a pedagógusok végkielégítésre és a felmentési díjra továbbra is igényt tartanak.
Marosi Beatrix az egyezséget annak ellenére sem fogadta el, hogy a bíró jelezte: szerinte érdemes lenne megfontolnia azt, mert a bíróság vizsgálni fogja, hogy valóban történt-e súlyos kötelezettségszegés a tanárok részéről.
A bíró azon kérdésére, hogy mi alapján dőlt el, kiknek kell távozni, Marosi azt mondta: az órák és az alkalmak számát tekintették mérvadónak. Szerinte azokat küldték el, akik a legtöbbet mulasztottak. Ezt követően a bíró kérdése így szólt:
„De miért pont öt kollégát választott ki, ha egyébként már egy óra elmulasztása is súlyos kötelezettségszegésnek számít az ön álláspontja szerint? Miért nem három, hat vagy épp hét polgári engedetlenkedőt küldtek el? Az öt talán valamilyen meseszám?”
Erre Marosi Beatrix azt felelte:
„Akkor és abban a helyzetben ezt éreztem helyesnek, ennyi.”
Alighanem itt vesztette el a türelmét a bíró, ugyanis így válaszolt minderre:
„Ez nem egy tévés műsor, normálisan tessék válaszolni, és kérem, ne mondja többször, hogy ennyi! Van öt ember, akit kiválasztottak, de nem tudja megmondani a kiválasztás szempontjait”
Halász Krisztián bíró szerint jövő év elején születhet elsőfokú ítélet az ügyben.
Az Index a tárgyaláson kívül is szerette volna megszólaltatni Marosi Beatrixot, de a tankerületi vezető nem kívánt válaszolni a lapnak, és fotózást sem engedélyezett a tárgyaláson.
Csütörtökön folytatódott azoknak a pedagógusnak a pere, akiket a polgári engedetlenségben való részvétel miatt rúgtak ki tavaly ősszel a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból.
Ezúttal a Belső-Pesti Tankerületi Központ vezetője, Marosi Beatrix meghallgatásával folytatódott a per.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb vezetőcsere: Leváltották a Magyar Pétert is védő Készenléti Rendőrség parancsnokát
Markó Attila István rendőr dandártábornok vette át a Készenléti Rendőrség irányítását a belügyminiszter döntése nyomán. Az új parancsnok a BRFK-tól érkezik.
Csütörtökön a belügyminiszter felmentette Tarcsa Csabát, és pénteki hatállyal Markó Attila Istvánt nevezte ki a Készenléti Rendőrség parancsnokának - közölte a Belügyminisztérium az MTI-vel.
Markó Attila István rendőr dandártábornok eddig a Budapesti Rendőr-főkapitányságon töltött be rendészeti rendőrfőkapitány-helyettesi pozíciót.
Az új belügyminiszter sorcserét hajt végre a rendőri vezetésben, korábban felmentette Terdik Tamást, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét, helyére Baricska Norbert Tamás rendőr ezredes került, de az Országos Rendőr-főkapitányság élén is változás történt, szerdán iktatták be Mecser Tamás új országos főkapitányt, akiről már egy hete azt pletykálták, hogy ő veheti át az ORFK irányítását.
A Készenléti Rendőrség az országos rendőrfőkapitány közvetlen irányítása alatt álló, országos hatáskörű szerv. Feladatai közé tartozik a tömegrendezvények biztosítása, a határőrizeti feladatok támogatása, védett létesítmények őrzése, és alá tartozik a Nemzeti Nyomozó Iroda is, amely a legkomolyabb bűnügyekben nyomoz.
Május 4-én az új miniszterelnök, Magyar Péter bejelentette, hogy személyi védelmét a Terrorelhárítási Központ helyett a jövőben a Készenléti Rendőrség látja el.
Csütörtökön a belügyminiszter felmentette Tarcsa Csabát, és pénteki hatállyal Markó Attila Istvánt nevezte ki a Készenléti Rendőrség parancsnokának - közölte a Belügyminisztérium az MTI-vel.
Markó Attila István rendőr dandártábornok eddig a Budapesti Rendőr-főkapitányságon töltött be rendészeti rendőrfőkapitány-helyettesi pozíciót.
Az új belügyminiszter sorcserét hajt végre a rendőri vezetésben, korábban felmentette Terdik Tamást, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét, helyére Baricska Norbert Tamás rendőr ezredes került, de az Országos Rendőr-főkapitányság élén is változás történt, szerdán iktatták be Mecser Tamás új országos főkapitányt, akiről már egy hete azt pletykálták, hogy ő veheti át az ORFK irányítását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Civil szervezetek szerint követhetetlenül került 117 milliárd forint a Nemzeti Együttműködési Alapon keresztül a civil szektorhoz
Egy civil koalíció felmérése szerint 117 milliárd forintnyi állami támogatás sorsa átláthatatlan a Nemzeti Együttműködési Alapnál. A 665 szervezet megkérdezésével készült jelentés a politikai befolyást is vizsgálta, a válaszadók többsége szerint a NEA nem pártsemleges.
Tizennégy év alatt 117 milliárd forint került túlnyomórészt átláthatatlan módon a civil szektorhoz a Nemzeti Együttműködési Alapon (NEA) keresztül – ez a legfőbb megállapítása annak a friss felmérésnek, amelyet a Civilek Új Alapon nevű, 12 szervezetet tömörítő koalíció készített. A kezdeményezés azért jött létre, hogy felülvizsgálja az állami alap működését, ehhez országszerte 665 szervezetet kérdeztek meg.
A csütörtökön közzétett jelentés szerint a NEA súlyos politikai befolyás alatt működik.
A támogatások egy része nem tekinthető teljesen pártsemlegesnek – ezzel a megállapítással a válaszadók 58 százaléka, de még a NEA által támogatott szervezetek 52 százaléka is egyetértett.
A politikai befolyás jeleként említik, hogy a NEA Tanács alapító elnöke Csizmadia László, a Békemeneteket szervező CÖF/CÖKA vezetője volt, a legtöbb forrást elnyerő szervezetek többsége pedig egyértelműen a Fideszhez kötődik – írja a 444.hu. A koalíció szerint a működés átláthatóságát az is gyengítette, hogy hosszú ideig nem készült nyilvános, kereshető nyerteslista a döntésekről.
A jelentés ugyanakkor árnyalja is a képet: a megkérdezettek szerint a NEA a magyar civil társadalom alapvető támogatási forrása, a válaszadók 58 százaléka szerint a rendszernek egyaránt vannak pozitív és negatív elemei. Az állami támogatást szerintük meg kell őrizni, de a civil szervezetek valós szükségletei alapján kell átalakítani.
Az elmúlt tíz évben a legtöbb támogatást, 69,4 millió forintot az Itthon, Szülőföldön, Fiatalon Egyesület kapta, amelynek alapítója, Kiss András a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei közgyűlés Fidesz–KDNP-frakciójának tagja és a KDNP ifjúsági szervezetének alelnöke.
A NEA a Miniszterelnökség felügyelete alatt álló Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez tartozik. Kulcsszereplői voltak Szalay-Bobrovniczky Vince (címlapkép) a civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, és Gulyás Gergely egykori tárcavezető is.
Tizennégy év alatt 117 milliárd forint került túlnyomórészt átláthatatlan módon a civil szektorhoz a Nemzeti Együttműködési Alapon (NEA) keresztül – ez a legfőbb megállapítása annak a friss felmérésnek, amelyet a Civilek Új Alapon nevű, 12 szervezetet tömörítő koalíció készített. A kezdeményezés azért jött létre, hogy felülvizsgálja az állami alap működését, ehhez országszerte 665 szervezetet kérdeztek meg.
A csütörtökön közzétett jelentés szerint a NEA súlyos politikai befolyás alatt működik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz fordult az eltávolítására irányuló tervek miatt, Magyar Péter szerint ez „szánalom kategória”
Sulyok azt akarja megtudni a testülettől, alkotmányos-e egy olyan módosítás, amely közjogi méltóságok elmozdítására irányul. A miniszterelnök azonnal válaszolt a köztársasági elnök bejelentésére.
Sulyok Tamás köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult. Az államfő az utóbbi hetek politikai nyilatkozatai nyomán lépett, amelyek alapján a Tisza Párt Alaptörvény-módosítással mozdítana el több közjogi méltóságot, köztük őt is a hivatalából. A köztársasági elnök az Alaptörvény „absztrakt értelmezését” kérte az Alkotmánybíróságtól – írja a Telex.
A Sándor-palota közleménye szerint az elnök azt szeretné tisztázni, hogy alkotmányos-e egy olyan alaptörvény-módosítás, amely nem általános szabályokat fektet le, hanem konkrét helyzeteket old meg. Sulyok szerint „az elmúlt hónapokban elhangzott, közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”.
A közlemény szerint „jelen helyzetben tisztázandó alkotmányjogi kérdésként merül fel, hogy az alaptörvény-módosítás fogalmi körébe tartoznak-e az olyan aktusok, amelyek funkciójukat tekintve nem általános, hanem egyedi jellegűek.”
Az államfő a közleményében jelezte, hogy a mostani lépése mellett abban is bízik, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének, a Velencei Bizottságnak a véleménye is segíti majd a kialakult „alkotmányos konfliktus” rendezését. Sulyok múlt csütörtökön jelentette be, hogy a testülethez fordult, amely szerinte sürgős eljárás keretében vizsgálja a helyzetet.
A bejelentésre Magyar Péter miniszterelnök az államfő Facebook-bejegyzése alatt reagált.
„Ez már tényleg a szánalom kategória - írja a kormányfő, aki szerint „Sulyok Tamás soha nem állt ki a bántalmazott gyerekek, a megtámadott civilek, művészek, bírák vagy újságírók mellett. Soha nem szólalt fel a jogállam rombolása, vagy az ország kifosztása, ellenzéki politikusok titkosszolgálati megfigyelése ellen. De a saját pozíciója és havi hatmilliós fizetése védelmében naponta 5 helyre elfut panaszkodni. Eközben Magyarország legnépszerűtlenebb közszereplője…”
Mint ismert, a Tisza Párt április 12-i, kétharmados választási győzelme után Magyar Péter felszólította Sulyok Tamást a lemondásra. Miután az elnök a május 31-i határidőig nem távozott, a miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány a kétharmados felhatalmazásával módosítani fogja az Alaptörvényt a „jogállam helyreállítása” érdekében.
Egyes alkotmányjogászok szerint a kormány terve jogilag kivitelezhető lehet, mivel éppen a Fidesz által korábban hozott szabályok miatt az Alkotmánybíróság tartalmilag nem vizsgálhatja (!) az Alaptörvény módosítását, csak az elfogadás módját.
A kormány terveit az ellenzékbe szorult Fidesz élesen bírálta, Gulyás Gergely frakcióvezető szerint a Tisza Párt „diktatúrák módszerével” akarja eltávolítani az államfőt, a Sándor-palota elé pedig szimpátiatüntetést szerveztek, amelyet Orbán Viktor is támogatott.
Sulyok Tamás köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult. Az államfő az utóbbi hetek politikai nyilatkozatai nyomán lépett, amelyek alapján a Tisza Párt Alaptörvény-módosítással mozdítana el több közjogi méltóságot, köztük őt is a hivatalából. A köztársasági elnök az Alaptörvény „absztrakt értelmezését” kérte az Alkotmánybíróságtól – írja a Telex.
A Sándor-palota közleménye szerint az elnök azt szeretné tisztázni, hogy alkotmányos-e egy olyan alaptörvény-módosítás, amely nem általános szabályokat fektet le, hanem konkrét helyzeteket old meg. Sulyok szerint „az elmúlt hónapokban elhangzott, közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ukrán rendőrfőnök: Oroszország tinilányokat bérel fel katonák megmérgezésére
Ivan Vihivszkij ukrán rendőrfőkapitány szerint az orosz titkosszolgálatok egyértelmű sémát követve bérelnek fel fiatal nőket gyilkosságokra. A hatóságok idén már hat ilyen esetet azonosítottak.
Oroszország tizenéves lányoknak fizetett Ukrajnában azért, hogy ukrán katonák ellen kövessenek el merényleteket – állította az ukrán rendőrség főkapitánya, Ivan Vihivszkij. A tiszt szerint az orosz titkosszolgálatok idén már legalább hat alkalommal szerveztek ilyen célzott gyilkossági kísérletet, amelyekhez fiatal, esetenként kiskorú ukrán nőket béreltek fel, hogy metadonnal mérgezzék meg az áldozatokat – írja a Censor.NET.
A rendőrfőkapitány szerint a toborzás és az operatív irányítás egy jól bejáratott séma szerint zajlik. A megbízók randioldalakon és üzenetküldő alkalmazásokon keresztül, könnyű pénz ígéretével keresik meg a fiatal nőket. Pénzt adnak nekik, hogy béreljenek lakást, ahol találkozhatnak a célpontokkal, a gyilkossághoz használt metadont pedig előre elrejtett csomagokban vehetik át. Vihivszkij szerint az egész folyamatot távolról, a Telegramon keresztül vezénylik le.
„Megtervezett gyilkosságokról van szó, amelyeket az agresszor állam különleges szolgálatai szerveznek, és ukrán állampolgárok hajtanak végre” – mondta a rendőrfőkapitány.
A hatóságok szerint idén hat ilyen kísérletet azonosítottak, amelyek közül egyet sikerült megelőzniük. A legutóbbi ismert ügy Zsitomirban történt, ahol múlt csütörtökön egy 27 éves katona holttestét találták meg egy bérelt lakásban. Egy nappal később, pénteken a rendőrség őrizetbe vett egy 17 éves lányt, akit azzal gyanúsítanak, hogy orosz megbízásra metadont kevert a katona italába.
Ivan Vihivszkij külön üzent a végrehajtóknak és a szülőknek is. A megbízások elvállalóit arra figyelmeztette, hogy a pénz ígérete nem mentesíti őket a felelősségre vonás alól. A szülőket pedig arra kérte, fordítsanak figyelmet gyermekeik online kommunikációjára, különösen, ha ismeretlen forrásból jutnak pénzhez vagy gyanús megbízásokat teljesítenek.
„Az orosz titkosszolgálatok az ilyen végrehajtókat felhasználható eszköznek tekintik, a sorsuk nem érdekli őket” – fogalmazott.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) az ukrán vádak megjelenésekor nem kommentálta az ügyet. Moszkva ugyanakkor rendszeresen azzal vádolja Kijevet, hogy merényleteket és robbantásokat szervez orosz területen.
Kedden a moszkvai területen autóba rejtett bomba ölt meg egy magas rangú orosz tábornokot az orosz hatóságok közlése szerint, ami tovább erősíti a háború alatt zajló kölcsönös vádaskodást és a titkosszolgálati akciók körüli híreket.
Oroszország tizenéves lányoknak fizetett Ukrajnában azért, hogy ukrán katonák ellen kövessenek el merényleteket – állította az ukrán rendőrség főkapitánya, Ivan Vihivszkij. A tiszt szerint az orosz titkosszolgálatok idén már legalább hat alkalommal szerveztek ilyen célzott gyilkossági kísérletet, amelyekhez fiatal, esetenként kiskorú ukrán nőket béreltek fel, hogy metadonnal mérgezzék meg az áldozatokat – írja a Censor.NET.
A rendőrfőkapitány szerint a toborzás és az operatív irányítás egy jól bejáratott séma szerint zajlik. A megbízók randioldalakon és üzenetküldő alkalmazásokon keresztül, könnyű pénz ígéretével keresik meg a fiatal nőket. Pénzt adnak nekik, hogy béreljenek lakást, ahol találkozhatnak a célpontokkal, a gyilkossághoz használt metadont pedig előre elrejtett csomagokban vehetik át. Vihivszkij szerint az egész folyamatot távolról, a Telegramon keresztül vezénylik le.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
