SZEMPONT
A Rovatból

„Ez már egy megélhetési párt” - óriási hullámokak kavart Mérő Vera filmje a Kutyapártról

Pénzügyi visszaélésekről, a belső demokrácia felszámolásáról és a Fidesznek kedvező politikai lépésekről beszélnek volt kutyapártosok Mérő Vera Ebek ura című dokumentumfilmjében. Nagy Dávid pártigazgató szerint ez a fekete kampány csúcsra járatása.


A Magyar Kétfarkú Kutya Párt felemelkedéséről és belső konfliktusairól, a kezdeti kreatív, vicces akcióktól a párton belüli pénzügyi és hatalmi harcokig tartó útról beszéltek a párt korábbi tagjai, aktivistái és vezetői Mérő Vera Ebek ura című dokumentumfilmjében, ami hétfőn került ki a YouTube-ra.

Ifj. Sebő Ferenc és Victora Zsolt alapítók a film elején felidézik, hogy baráti társaságként, a street art világából indultak. Azért kezdtek járdákat festeni, mert  csak szabálysértés, szemben a falra festéssel, amiért börtön is járhat. Ebből nőttek ki az olyan kreatív akciók, mint a Corvin közben pirosra festett rágógumik vagy a járdára ragasztott egyforintosokból kirakott húszezres.

A párt neve egy angol kifejezésből ered – „happy as a two-tailed dog” –, ami a határtalanul boldog, farkát csóváló kutyára utal. A politikai szerepvállalás eleinte csak poénnak indult, olyan ígéretekkel, mint az örök élet bevezetése vagy a Gellért-hegyről energiát nyerő „negyedik Béla energianyelő”. Utána egyre népszerűbbek lettek, komoly közösség épült köréjük, és nagyon menő volt a Kutyapárthoz tartozni. Az első évek sikerei után felmerült, hogy valódi pártot is csinálhatnának.

A párt bejegyzését 2014-ben a Kúria még megakadályozta, Victora Zsolt szerint azzal az indoklással, hogy a név „erkölcstelen képzettársításokra ad okot”, ami szerinte furán hangzott egy olyan szervezettől, amit úgy hívnak, hogy „Kúria”.

Később átment a kérelmük, és hivatalosan is megalakultak. A pártépítésben komoly szerepet játszottak a négyszínfestések, amelyek segítettek országossá tenni közösségüket, amiben rengeteg önkéntes dolgozott.

A 2015-ös menekültválság idején indított ellenplakát-kampányukra pár nap alatt több tízmillió forint adomány gyűlt össze. Ifj. Sebő szerint ez volt az a pont, ami megmutatta Kovács Gergelynek, hogy milyen könnyen szerezhetnek pénzt az akcióikra.

„Ott a Gergőnek volt ez egy ilyen nagy ledöbbenése, hogy ja, hogy ez ilyen könnyen megy, hogy így jön a pénz bele ebben a rendszerben? Akkor ezzel próbáljunk valamit kezdeni.”

A 2018-as választáson elért 1,7%-os eredményükkel már százmilliós nagyságrendű állami támogatáshoz jutottak, és Victora Zsolt szerint „igazából utána kezdődtek a szarok”. Ifj. Sebő szerint, amint kiderült, hogy lesz pénz, Kovács Gergely elkezdte hangoztatni, hogy meg kell szabadulni Victorától. „Nem értettem, hogy miért kell megszabadulni, ő találta ki az egészet. De  nem volt idő végiggondolni, mert aztán végül tőlem szabadult meg a csapatból először.”

Az eset egy forgatás után történt, ifj. Sebő szerint mindenféle előzmény nélkül. „Először azt hittem, hogy a Gergő viccel, de azt mondta, hogy nincs szükség a munkádra a továbbiakban. Kérdeztem, hogy de ez micsoda? Hát, mert hogy sokan panaszkodnak rád. És mondom, ki panaszkodik? Hát ezt nem akarom elmondani, mert nem akarok konfliktust.” Utána a többiek szerinte csinálták tovább, mintha mi sem történt volna.

„Érted, ez olyan, mintha egy házibuliban a házigazda mindenki szeme láttára lelövi a legjobb barátját, és berakja egy szekrénybe. És utána megy tovább a buli.”

A 2019-es önkormányzati választások után újabb konfliktusok merültek fel. Pálmai Attila a 15. kerületben mandátumot nyert, és állítása Kovács Gergely visszakövetelte a párt számára a 300 ezer forintos tiszteletdíjának a felét, 150 ezer forintot. „Ez annyira piti és annyira megalázó volt, hogy sok év volt, mire ezt fel tudtam dolgozni. Ez személyemben sértett”.

Ezt követően egyre több pénzügyi visszásságra derült fény, állítja Szirmai Zsuzsa, aki pénzügyesként került a párthoz. Arról beszélt, hogy például a párt pénzén, 4 millió forintért vásárolták meg Kovács Gergely édesapjának autóját, a bevételeket egy alapítványba csorgatták, miközben a kiadásokat a párt fizette, és szerinte a közösségi adománygyűjtésből származó pénzek is törvénytelenül kerültek a kasszába.

A bevételeket egy excel táblában vezették, amiben senki sem ismerte ki magát. „Mikor kellett a Kovácsnak egy kis pénz, akkor besétáltak a bankba, és kivettek a  számára 2 millió forintot.” A megmaradt kampánypénzt pedig Nagy Dávid pártigazgató megánszámlájára kellett visszautalni. „Ez a definíciója a sikasztásnak” - állítja Szirmai.

Victora arról is beszélt, az Állami Számvevőszékhez olyan pénztárbizonylatok jutottak el, amelyeken az ő aláírását meghamisították.

„Nekem akkor gurult el igazán a gyógyszerem, amikor megláttam ilyen fénymásolatban, hogy a 2018-ban az ÁSZ-hoz olyan bevételi pénztárvizonylatok jutottak el, ahol az én  hamisított, fénymásolt aláírásom szerepel. 16 millió forint. Következő hónapban 20 millió forint” – idézte fel.

Szirmai Zsuzsa szerint a választás előtt két nappal még arról volt szó, hogy a kampánypénzből van 300 millió forint, és mikor az elszámolás volt a kampánypénzzel, akkor már azt mondták, 162 millió forintot adnak vissza az államkasszának.

„Az egész működésem során azt tapasztaltam, hogy nem érdeklik őket a szabályok. Egyszerűen a közpénzeknek nincs becsülete, és a törvényeknek, a szabályosságnak nincs becsülete náluk.”

Amikor ezt szóvá tette, szerinte az volt a válasz, hogy ha kapnak bírságot, akkor majd kiírnak egy adománygyűjtést, és kétszer annyit fognak a támogatók fizetni. „Nem érdekelt senkit.” Szirmai szerint összesen 21,6 millió forint pénztárhiány keletkezett.

Hotz Antal arról beszélt, a párt székhelye évek óta egy olyan lakásba van bejelentve, ahol már egy idős svéd házaspár lakik, és a bíróságnak ez a mai napig nem tűnt fel. „Bementem a cégbíróságra, és megnéztem az adatokat. És kiderült, hogy 2018 óta semmilyen papírt nem adtak be. Ezen a székhelyen egy idős svéd házaspár lakik 2020 óta, és teljesen maguk alatt vannak, mert egy halom kutyapártos levél érkezik hozzájuk, és ott tobzódnak a különböző bírósági levelek, hivatalos levelek, pénzügyi levelek, minden egyéb ott áll náluk.”

Amikor néhányan egy belső csoportban elkezdtek a pénzügyekről beszélgetni és tisztánlátást követeltek, a pártvezetés ezt ellenük szóló összeesküvésnek tekintette. Ennek következményeként 2022 júliusában öt tagot, köztük a pénzügyi visszaéléseket firtatókat, egy szerintük statáriális eljárás keretében kizárták a pártból.

„Úgy voltam vele, hogyha kiderül, hogy itt mik vannak, abból országos botrány lesz és a Gergő börtönbe megy. Semmi nem történt. Én mentem a levesbe, meg az összes ember” - mondta Victora.

Szerintük az egyetlen bűnük az volt, „hogy más volt a véleményük, mint a társelnököknek”.

„Az egész családom belebetegett, ezt ki merem jelenteni. Nem is gondoltam volna, hogy a Gergő ilyenre képes különben. Talán nem is lett volna képes, ha nem jelenik meg a Szuzi” - utalt Victora Kovács Gergely szintén társelnökké választott élettársára.

A 2022-es 12. kerületi önkormányzati választásokkal kapcsolatban több megszólaló is arról beszélt, hogy Nagy Dávid egy általa „egynapos diktatúrának” nevezett eljárással vitte keresztül, hogy Kovács Gergely elinduljon az ellenzéki előválasztáson. A győzelme után polgármester lett, és a képviselő-testületben is többséget szerzett.

A megválasztott képviselők egy része szerint azonban semmilyen támogatást nem kaptak a párttól, és a vezetés szavazógépként kezelte őket.

„Abszolút a mélyvízbe ugrottunk bele, úgy, hogy előtte talán még testületi ülésen se jártunk. És akkor erre az volt a válasz, hogy most mit ugrálok én, hát nem is kell oda bejárni. Ez nem fontos az egész, csak jöjjön onnan pénz, abból adjál le valamennyit, és akkor ha be sem mész, minket az se érdekel” - mesélte a 15. kerületben képviselővé választott Pálmai Attila.

A 12. kerületben önkormányzati képviselőként dolgozó Visi Piroska szerint „a döntéseket vagy Gergő hozza, vagy valaki más, akit nem neveznek meg, mint ilyen manók, vagy nem tudom, ilyen árnyak, akikre így hivatkoznak, hogy akkor tőlük jött ez a javaslat. És mikor az ember érdeklődött, hogy ez most előttem van, szeretném megérteni, hogy melyik sor mit jelent, és én ezzel kapcsolatban feltettem rengeteg kérdést, akkor is abszolút azt éltem meg, hogy ez ilyen inszinuáció, hogy én miért kérdezősködöm.”

A legsúlyosabb konfliktus a kerületben a korábbi fideszes vezetés korrupciógyanús ügyeinek átvilágítása körül robbant ki.

A feladattal megbízott volt büntetőbírót, Balla Juditot Kovács Gergely váratlanul leállította. „Hagyjam abba, amit addig csináltam. Nem vizsgálhatom ezeket. Vége. Az indok az volt, hogy félnek tőlem a hivatalban.”

Balla szerint a jelenet teljesen lesokkolta. „Ott ültem, és tényleg azon gondolkodtam, hogy én most álmodom, hogy ez valami rossz álom, vagy tényleg ezt hallom. És akkor a Gergő még mondta is, hogy hát higgyem el, hogy ő is szörnyen érzi magát, hogy ezt kell mondania.”

„Folyamatosan gondolkodtam, hogy mi történt az utolsó megbeszélésünk óta. Mi a fene változott meg? És akkor ugrott be, hogy hoppá, hát itt volt a Tiborcz István két nappal korábban.”

A találkozó botrányt váltott ki, mert a képviselőket előzőleg senki sem értesítette Orbán vejének látogatásáról.

„Az volt a mondás, szuper, hogy itt volt a Tiborcz, és kapunk 20 millió forintot tőle a Városmajori park feljújításához. Hogy lehet ezt úgy elfogadni, hogy ne legyen semmifajta árukapcsolatás?” - tette fel a kérdést Visi Piroska.

Amikor a képviselők egy csoportja Balla eltávolítása után egy átvilágítási bizottság felállítását javasolta, ami az előző vezetés ügyeit vizsgálta volna, a polgármester Visi szerint pánikba esett. „Páni félelem fogta el, amikor ez a téma előjött, és egzisztenciális rettegést láttam benne. Nekem az volt az érzésem, mintha őt valami olyannal zsarolják, ami miatt ez számára valami egészen durva következményekkel járhatna.”

A megbeszéléseken ott volt Kovács Gergely élettársa is, aki akkor már 9. kerületi alpolgármester volt. „A Szuzi így megkérdezte, hogy ezt tényleg meg akarjátok csinálni? Ti nem vagytok normálisak, miért akarjuk ezt megszavazni? Most mondd meg, Bori, ez most mire lesz jó neked?” - emlékezett vissza Kocsis Borbála önkormányzati képviselő. Állítlag az is elhangzott Kovácstól: „Ha ezt így folytatjuk, akkor pokollá teszem az életeteket.”

A kutyapártos képviselők egy része ennek ellenére kitartott. „Én azt gondolom, hogy ennek értelme nincs, káros, öncérú, a frakción belül tök megosztó” - fogalmazott a testületi ülésen Kovács.

Aztán a nyilatkozó képviselők szerint döbbenetes jelenet zajlott le. A szavazótábláról kiderült, a Fidesz és a Kutyapárt együtt szavazta le az átvilágítást. „Akkor a polgármesterből kiszakadt egy ilyen hangos YES!”

Az esetről a 444.hu is cikket írt, ami után Kovács pert indított a lap ellen, és a megszólalók szerint bosszúhadjáratot folytatott a javaslatot támogató képviselőkkel szemben, nyilvános testületi ülésen vádolva meg őket.

A volt tagok szerint a Kutyapárt mára egy „családi biznisz”, egy „jófej piramisjáték”, amely a lelkes és jó szándékú aktivisták energiáit használja ki. A párt elvesztette a kreativitását és humorát, és semmiben nem különbözik a Fidesztől – állítják. A megszólalók szerint a párt belső működése szöges ellentétben áll azzal a képpel, amit kifelé mutat.

„Mindenki azt mondja, hogy önmagatok árnyéka vagytok, már nem vagytok viccesek, stb. stb. Ez így igaz. Mi nem ezért hoztuk létre a pártot. Ez most már egy megélhetési párt” - mondja Victora, aki a filmben odáig ment, hogy a párt megszüntetését követelte.

„Szűnjön meg a párt! Szűnjön meg! Én vagyok az ötletadója, én mentem oda Kovács Gergőhöz mondani, hogy legyünk párt. Akkor most én vagyok az az ember, aki mondja, hogy szűnjön meg ez a párt! Az alapértékeit, az alapvetéseit ezt már rég sutba vágta.” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a pártban való részvételért az identitásával fizetett.

Mérő Vera YouTube-ra kikerült filmjét fél nap alatt több mint 180 ezren látták. Bár kereste Kovács Gergelyt a film bemutatása előtt, a pártelnök végül nem adott interjút. Ehelyett Nagy Dávid pártigazgató ment be a Partizánba, és ő reagált az elhangzottakra.

„Hát figyu, ha hat nappal a választás előtt kijön rólunk egy ilyen, az nyilvánvalóan egy fekete kampány csúcsra járatása” – mondta.

A Partizán élő adásában a pártigazgató igyekezett cáfolni a film állításait.

Szerinte a filmben említett 21,6 milliós pénztárhiány nem áll meg. Nagy azt állította, amikor 2021-ben átvette a pártigazgatói posztot, 7,5 millió forintos hiányt látott, amit rendezni kezdtek. A korábbi pénzügyi káoszt a kampányok egyedi finanszírozásával magyarázta. „A problémák gyökere a kampánypénz »szétpályáztatása« volt: nem három nagy tanácsadói számla, hanem 4–5000 számla keletkezett, és nem volt jól kidolgozva a számlarend” – mondta.

A dokumentumfilm több konkrét, vitatott pénzmozgást is bemutatott. Az egyik egy Kovács Gergelynek nyújtott kétmillió forintos kölcsön volt, amit a film egy hitel kiváltásával hozott összefüggésbe. Nagy szerint ez egy szabályos, munkáltató és munkavállaló közötti kölcsön volt, amit a pártelnök végül több részletben, munkabérelőlegként vett fel, és határidőn belül vissza is fizetett.

Szintén magyarázatot adott a pártelnök édesapjától vásárolt autóra.

„Piaci ár alatt vettük meg, Gergő használta, majd piaci ár fölött megvette a párttól, amortizációt sem számoltunk el” – fogalmazott a pártigazgató.

A hegyvidéki önkormányzat körüli vitákra is kitért, ahol a film összefüggést sugallt Balla Judit volt büntetőbíró átvilágítási megbízásának leállítása és egy Tiborcz Istvánnal folytatott találkozó között.

„Nincs összefüggés” – jelentette ki Nagy Dávid, hozzátéve, hogy a találkozó tartalmáról Kovács Gergely polgármester azonnal közleményt adott ki, az ügy a pártot nem érintette, a megbeszélés pedig kerületi kérdésekről szólt. Szerinte a filmben több, egymástól független ügyet kötnek össze mesterségesen.

A párt székhelyével kapcsolatos állításokat – miszerint az évek óta egy időközben eladott Damjanich utcai ingatlanra van bejegyezve – a pártigazgató elismerte, de a felelősséget a bíróságra hárította. Elmondása szerint többször is kezdeményezték a cím módosítását, de az eljárás valamiért elhúzódik.

A pártigazgató szerint a film időzítése egyértelműen politikai célokat szolgál a választási kampány hajrájában.

Az MKKP-t ért vádak különösen érzékenyen érinthetik a pártot, amely a kampány hajrájában több helyen is visszaléptette jelöltjeit a TISZA Párt javára. Ugyanakkor nagy a nyomás rajtuk, hogy ezt máshol is tegyék meg, de erre nem hajlandóak.

A teljes film


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Megtört a lojalitás lánca: Zárug Péter Farkas szerint ezért hagyták magára Orbán Viktort a milliárdosai
Az elemző szerint a Fidesz gazdasági hátországának támogatása a választási vereség után elapadt. A konfliktus oka, hogy a lojalitás a hatalmi pozíción alapult, és mivel a remény elveszett Orbán Viktor visszatérésére, a gazdasági szereplők már nem finanszírozzák a pártot.


Zárug Péter Farkassal Benyó Rita beszélgetett a VálaszOnline podcastjában a Fidesz választási vereség utáni helyzetéről és a párt jövőjéről. Az elemző szerint a Fidesz nem nézett szembe a történtekkel, és a hétvégi kongresszus sem a megújulásról, hanem egy cég belső ügyeinek rendezéséről szól.

Zárug Péter Farkas szerint a Fidesz egy céghálóként működik, amelynek tulajdonos-ügyvezető igazgatója Orbán Viktor, a párt pedig most egy hatalmas piaci bukást szenvedett el.

Úgy látja, a cég „fogyasztóit elvesztette, lemérgezte”, de még egy bocsánatkérő közleményt sem adott ki.

„Úgy csináltak, mintha ez egy párton belüli dolog lenne, cégen belül kell rendezni a dolgokat, és először cégen belül rendezzük, aztán majd utána meglátjuk” – fogalmazott.

Állítása szerint a párton belül ugyan voltak kritikus hangok, de a választókkal azóta sem kommunikáltak érdemben. „Akik ott maradtak, azok irányába mi a mondás?” – tette fel a kérdést.

Az elemző szerint a párt a választók felé a „védvonal” kommunikációján és a Mi Hazánkkal közösen szervezett tüntetéseken kívül nem tudott mást felmutatni. Úgy véli, a Fidesz most a belső ügyeit rendezi, aminek semmi köze a magyar konzervativizmushoz vagy a polgári értékekhez.

A párt visszatérését a polgári vonalhoz kétségesnek tartja. A Fidesz jelenlegi állapotát úgy jellemezte: „szotyit  köpködve, zsebredugott kézzel billegek elő, és mondom, folytatjuk”.

Hozzátette, a polgári-nemzeti irányt maga Orbán Viktor cserélte le egy plebejus vonalra. „Én értem a paraszti erőkultuszt, de nem így indultunk el” – jegyezte meg. Zárug szerint „most ezen nem is kell már idegesítenie magát egy normális, polgári gondolkodású konzervatívnak. Ez egy cégügy.”

Zárug kitért Navracsics Tibor helyzetére is, akit tisztességesnek tart, amiért elmondta, hogy 65 százalékban ért egyet a Fidesz politikájával, de hiányolja, hogy a fennmaradó 35 százalékról sosem beszélt. Úgy látja, a mérsékelt fideszesek politikai jövője bizonytalan. „Ezeknek a meglévő pislákoló politikai fénye Orbán mellett teljes vaksötétbe tart” – vélekedett.

A Fidesz szervezeti átalakítását, amelynek keretében az önkormányzati hálózatra helyeznék a hangsúlyt, szintén cégszervezési kérdésnek tartja. Szerinte a 106 iroda fenntarthatatlan, ezért a karcsúsítás logikus lépés. „Elszálltak a táncos évek, gyerekek, most akkor a hét szűk esztendőre kell berendezkedni” – mondta.

A párt jövője szerinte a következő önkormányzati választáson dől el. „Ha ott egy DK-típusú, óriási visszazuhanás van, amihez a Fidesz esetében már elég, ha 20% alatti lesz ez az eredmény, akkor megpecsételődött a sorsa.”

Arra a kérdésre, hogy a TISZA Pártnak érdeke lenne-e egy előrehozott önkormányzati választás, Zárug azt mondta, hogy bár a politikai logika ezt diktálná, a jogállamiság elveivel ez ellentétes lenne. Szerinte a fennálló mandátumokat nem lehet politikai érdekek alapján megszüntetni. Úgy látja, a jelenlegi helyzetet csak egy átfogó alkotmányozási folyamattal lehet rendezni.

Arról, hogy Orbán Viktor miért nem vonul vissza, az elemző azt mondta, a miniszterelnök nem teheti meg, mert ő birtokolja a „céget” és annak minden titkát. „Orbán Viktor nem tud Boross Péter lenni, aki nagy idők nagy tanújaként, szimbolikus tanácsadással és mégiscsak ellentétes oldali rendszerváltóként háttérbe tud vonulni” – állította. „Le kell szerveznie a brigád levonulását, és le kell szerveznie, hogy ez a cég azért egy történelmi veresség után ne a büntetőjog alá kerüljön” – fejtette ki.

A párt jelenlegi állapotát egy temetéshez hasonlította. „Egy 16 évig hegemónként kormányzó pártnál, amelyiknek az utolsó egy hónapjában ezer milliárdok esnek ki a szekrényéből, szerintem a 10%-os lét is temetés.” „A Fidesz mint brand egyenlő a koponyás bélyeggel, hogy vigyázz, méreg” – fogalmazott.

A Fidesz-közeli vagyonok eltűnését azzal magyarázta, hogy a vereség megtörte a lojalitás láncát.

A rendszer alapja a hatalmi pozíció volt, és mivel a remény elveszett arra, hogy Orbán visszakerüljön a korábbi helyzetébe, a gazdasági szereplők már nem érzik kötelességüknek a párt finanszírozását. „Ott vannak a milliárdok, de nincs remény. Igaz? Nincs remény” – tette hozzá.

Az elemző nem ért egyet azzal, hogy a Fidesz rendszere egy kártyavár lett volna. Szerinte egy erős rendszer volt, amelynek egyetlen gyenge pontján sikerült áttörni, ami az egész szerkezetet szétpattintotta.  A belső káoszról szólva ironikusan megjegyezte: „Mráz Ágoston hajat növesztett, kontaktlencsét vett és hippiként járja a fesztiválokat, hogy ne ismerjék föl. Tehát, hogy itt teljes végórák vannak.”

A belső kihívó hiányát azzal magyarázta, hogy a potenciális utódjelöltek látják, hogy a megmaradt szavazóbázis még mindig Orbánhoz hűséges, másrészt pedig intézményi fogságban érzik magukat. „Ez egy súlyosan bántalmazott agyi állapot” – összegezte.

A teljes beszélgetés


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Friss elemzés: Komoly hibákat vétett a Tisza-kormány, ennek még ára lesz
A Political Capital elemzése szerint a TISZA-kormány több vitatott lépést is tett, például a parlamenti szabályok fellazításával. Bár a népszerűségük töretlen, a hibáknak később politikai következménye lesz.


Miközben a közvélemény-kutatások történelmi előnyt mérnek a TISZA-nak, aközben gyűlnek a vitatott döntések: nem távozott egyetlen célkeresztbe került intézményvezető sem a határidőre, a Házszabály átmeneti fellazítása a Fidesz-éra eszköztárát idézi, és a vendégmunkás-szigorítás gazdasági feszültségeket kelt. A kérdés nem az, lesz-e ennek ára, hanem az, hogy mikor – írja a Political Capital friss elemzésében.

A leglátványosabb törésvonal az állami csúcsintézményeknél rajzolódik ki. A Magyar Péter által szabott május 31-i ultimátum eredménytelenül telt el, egyetlen, a Fidesz által kinevezett csúcsvezető sem mondott le. A határidő lejárta után a miniszterelnök ugyan egyeztetett az államfővel a Sándor-palotában, de ott nem tudott előállni kész jogi csomaggal a leváltásukra, csupán az alkotmánymódosítás előkészítésének szándékát jelentette be.

Az ügy azért bír kiemelt jelentőséggel, mert ez az egyik első, kézzelfogható ígéret, amelyen a kormány cselekvőképessége lemérhető.

A módszerek körüli viták a parlamenti eljárásoknál is előkerülnek. A TISZA-kormány egy javaslattal átmenetileg, 2026 végéig megemelné a sürgős és kivételes eljárások számát az Országgyűlésben, amit a befagyasztott uniós források minél gyorsabb lehívásával indokol.

Eközben a törvényjavaslatok továbbra is jellemzően egyéni képviselői indítványként kerülnek a Ház elé, noha ezt a gyakorlatot az ellenzék tizenhat éven át bírálta. Ezek a lépések, még ha hatékonysági célok is vezérlik őket, erősíthetik azt a vélekedést, hogy az új kormány is a fékek és ellensúlyok rendszerének gyengítésében érdekelt.

A személyre szabott jogalkotás vádja a miniszterelnöki ciklusok korlátozásánál csúcsosodott ki. Bár a lépés közjogilag védhető, politikailag támadási felületet ad, mivel visszamenőleges hatályúként és Orbán Viktor kizárását célzó intézkedésként is keretezhető. Az elemzés szerint egy 2026-tól induló korlátozás stratégiailag tisztább lett volna.

A stratégiai kockázatok mellett azonnali gazdasági súrlódások is jelentkeznek a vendégmunkások ügyében. A kampányban ígért teljes leállás helyett a kormány egy szigorítást vezetett be, amelynek értelmében szombattól nem adnak ki újabb vendégmunkás-tartózkodási engedélyeket. A lépés heves reakciókat váltott ki gazdasági szereplőkből, a Master Good nevű cég például beruházások leállításával fenyegetőzött.

Valójában a TISZA ugyanúgy a migrációellenesség csapdájában vergődik, mint korábban a Fidesz, amely szintén nem talált egyensúlyt a szigorú retorika és a gazdasági érdekek között.

Mindezt olyan kisebb, de sokasodó operatív zökkenők keretezik, mint a rapid igazságügyiminiszter-váltás vagy a kormányzati szereplők elhamarkodott kijelentései miatti kommunikációs helyreigazítások. Ezek önmagukban csekély súlyúak, de ha menetrendszerűvé válnak, ronthatják a kormány professzionalizmusába vetett bizalmat.

Május 9-én megalakult az új Országgyűlés, majd május 13-án megszűnt a több mint hat évig fennálló veszélyhelyzet, ami szimbolikusan a rendeleti kormányzás végét jelentette. A politikai figyelem ezt követően az állami csúcsintézmények, kiemelten Sulyok Tamás köztársasági elnök sorsára és a május 31-i ultimátum felé fordult.

Az elmúlt napokban két, a következő hónapok hangulatát meghatározó lépés történt: szombattól a kormány szigorította az EU-n kívüli vendégmunkások beléptetését, majd kedden benyújtotta a Házszabály átmeneti fellazításának tervét. Közben az intézményvezetői távozások elmaradtak, és az államfői egyeztetés után csak az alkotmánymódosítás előkészítésének szándéka hangzott el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Ami Magyar Péter jutalomjátékának indult, mostanra nagy kockázat lett
A politológus Sulyok Tamás alkotmánybírósági beadványát elemezte. Az államfő azután lépett, hogy a Magyar Péter által szabott lemondási határidő 11 napja lejárt.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. június 12.



Török Gábor politológus a Facebook-oldalán elemezte a köztársasági elnök legújabb lépését. Sulyok Tamás csütörtökön az Alkotmánybírósághoz fordult a leváltását célzó kormányzati tervek miatt. A politológus szerint „egyre érdekesebb ez a történet”, és a helyzetet úgy látja, mintha az államfő hirtelen egy aktív, politizáló szereplővé vált volna.

„Aki április 12-én született, akár azt is gondolhatná, hogy Sulyok Tamás egy aktív, politizáló, kreatív köztársasági elnök, akinek van álláspontja a politikai viták középpontjában álló kérdésekről, nem is fél elmondani azt, sőt, akár az államfő számára rendelkezésre álló eszközöket (nyilatkozat, interjú, közlemény, vagy éppen AB-hez fordulás stb.) is bátran igénybe veszi.”

Török szerint Sulyok mostani fellépésével azt is bizonyítja, „hogy hogyan és milyen eszközök használatával lehetett volna más az államfő (és szerepe + megítélése) az elmúlt két évben”.

A politológus a bejelentést „nem ügyetlen lépésnek” tartja, mivel 11 napja nem történt semmi a Magyar Péter által szabott határidő lejárta óta. Így az államfő még időben szerezhet egy „alkotmányértelmezést” az Alkotmánybíróságtól.

Török Gábor úgy látja, a korábban egyértelműnek tűnő helyzet megváltozott.

„A korábban Magyar Péter jutalomjátékának látszó ügy minden nappal egyre több politikai kockázatot hordoz a miniszterelnök számára” – zárta bejegyzését.

Május 31-én járt le a Magyar Péter miniszterelnök által több közjogi méltóság lemondására szabott határidő, miután egy keddi, utolsó, négyszemközti megbeszélésre tett ajánlat sem vezetett eredményre. Az államfő már korábban jelezte, hogy nem mond le, és a tervezett elmozdítása miatt a Velencei Bizottsághoz fordult. A csütörtöki, Alkotmánybírósághoz fordulás a védekezésének újabb lépése, amely egy lehetséges alkotmányos válsághoz vezethet.

A Sándor-palota közleményére a kormányfő szinte azonnal reagált, „szánalom kategóriának” nevezve az elnök lépését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Transparency International: Ettől a törvénytől Magyarország tényleg jobb hely lesz, a ciklus második felére kitörhet a korrupciós csapdahelyzetből
Ligeti Miklós szerint a kormány átláthatósági és korrupcióellenes törvénycsomagja nemcsak a NER-hez, hanem az azt megelőző időszakhoz képest is érdemi változást hozhat. Jó szándékkal lett összerakva, és hatásában is jó - mondja a szakértő.


A kormány történelmi jelentőségű törvénycsomagot nyújtott be, amely az átláthatóságot, a korrupció elleni harcot célozza. Ez a befagyasztott uniós források megszerzéséhez is nélkülözhetetlen, de a jogállamiság helyreállítását sem lehet elképzelni nélküle. A csomag részeként jelen formájában megszűntetnek egy sor emblematikus közérdekű vagyonkezelő alapítványt, például az Orbán Balázs által vezetett MCC-t, a Lázár János vezette Jövő Nemzedék Földje Alapítványt, Schmidt Mária Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványát, és olyan pénzosztó helyeket, mint a MOL - Új Európa Alapítványa vagy a Batthyány Lajos Alapítvány. Megerősítik az Integritás Hatóság jogköreit, átláthatóbbá teszi a magántőkealapok működését és változtatnak a közbeszerzési szabályokon is.

Visszaáll-e a jogállam, és visszaszorítható-e a korrupció az új törvénycsomaggal? Miben hoz újat a javaslat a vagyonnyilatkozatok vagy a közbeszerzések terén? Elég-e a törvényeket módosítani, vagy a hatóságoknak kellene végre dolgozniuk? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International jogi igazgatójával.

— Mit kell tudni ezekről a javaslatokról?

— Ez az első olyan törvényjavaslat, amire tényleg azt lehet mondani, hogy általa Magyarország jobb hely lesz. Jó szándékkal lett összerakva, és hatásában is jó. A cél az, hogy a befagyasztott EU-s forrásokat kiolvassza, megszerezhetővé, elérhetővé tegye, és ehhez egy csomó mérföldkővel, és EU-s feltétellel szabályozott területen nagyon komoly előrelépések lesznek.

A vagyonnyilatkozatok ellenőrizhetősége, vizsgálata évtizedes elmaradásokat fog ledolgozni.

A KEKVA-k (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok) megszüntetése, a Transparency legnagyobb örömére abban az irányban halad, és azon a módon történik, amit mi is javasoltunk. A kormánynál valószínűleg nyitott fülekre találtunk, hogy nem kell megkísérelni átvenni a kuratóriumokat vagy alapítványként kezelni ezeket a közpénznyelőket, hanem el kell törölni azokat. Ezt a vagyont vissza kell szerezni. Az más kérdés, hogy a vagyonból mi lesz visszaszerezhető, hogy az MCC hova és mit rakott abból a pénzből. Javulni fognak az átláthatósági szabályok a tényleges tulajdonosok révén, ez a pénzmosási szabályozásban van. Például a NER egyik kedvelt trükkjét, az elsőbbségi részvényt, ami picike tulajdoni hányadhoz nagy szavazati, illetve nyereségrészesedési jogosultságot társít, azt is bevonják az átlátható szervezet fogalmába.

Tényleges tulajdonosként az elsőbbségi részvényest is meg kell nevezni,

hogyha a tulajdoni mértékétől függetlenül 25 százalékot meghaladó szavazati arányt vagy nyereségrészesedést tud érvényesíteni. Van egy-két egész innovatív elképzelés a közbeszerzéseknél is. Például az egyajánlatos közbeszerzések megengedettségét még jobban szűkíti, és a tényleges tulajdonos problematikája bekerül a közbeszerzési joganyagba is. Mostantól az átláthatóság körében nem az lesz, hogy nyilatkozik a cég, hogy ő átlátható, és ennyi, hanem

az ajánlatkérő (önkormányzat vagy állam) részletes, konkrét felvilágosítást is kérhet.

Ez egy nagyon komoly, neuralgikus pont jelenleg. Ott van például a FaceKom Kft. az arcfelismerő rendszerrel, ami Tiborcz-közeli, és az IDOM Softnak fejlesztettek közbeszerzésben arcfelismerő rendszert. Én adatigénylésben betekintettem az átláthatósági nyilatkozatukba. Annyi szerepel benne, hogy az ügyvezető aláírásával nyilatkoztak, hogy a tulajdonosok közül senki sem közszereplő. Ennyi. Teljesen törvénysértő volt a nyilatkozat, és ezt tudomásul vette az IDOM Soft, mint ajánlatkérő. Az is érdekes lesz, hogy mostantól az ajánlatkérő feltételként előírhat korrupcióellenes vállalásokat, amiket konkretizálhat és megkövetelheti a teljesítését.

A magántőkealapokra vonatkozó tényleges tulajdonosi adatokat mostantól gyűjteni és regisztrálni kell,

és azokhoz civilek és újságírók egyszerűbben férhetnek hozzá, mint a jelenlegi szabályok szerint. A felülbírálati indítványnak a büntetőeljárási törvényben elfogadott szabályai is a jobb irányba mozdulnak el. Négy vagy öt kisebb észrevételt fogunk javaslatként megfogalmazni, talán már holnap sikerül elküldeni a feltételezett címekre.

— Ez a törvénycsomag jogállami szempontból egy fejlettebb, jobb, átláthatóbb konstrukciót hoz, mint ami 2010 előtt volt? Vagy csupán a korábbi állapotokat állítja vissza?

— Ezek nem voltak megoldva 2010 előtt sem. A vagyonnyilatkozati rendszer harminc éve fabatkát sem ér. Itt nem a tíz előttihez térünk vissza, hanem

sok területen évtizedes hiányokat pótol a szabályozás.

Csupa olyan rendelkezésről van szó, ami vagy egyáltalán nem létezett jogterületként 2010 előtt, vagy ugyanúgy vacakul működött, csak éppen nem biztos, hogy ekkora kockázatok származtak belőle. A magántőkealap és a kollektív befektetési formák 2014 óta vannak szabályozva, tehát itt nincs miért visszatérnünk a tíz évvel ezelőtti megoldáshoz. A vagyonnyilatkozatokat említettem, és ezek a közbeszerzési és átláthatósági hiányosságok szintén régtől fogva felmerülnek. A politika nem élt ennyit a titkos befektetési formákkal.

Úgyhogy ez most nem a „vissza a NER előtti szakaszba”, nem „vissza a jövőbe”, hanem egy előremutató szabályozás.

Persze nem old meg mindent, nagyon sok kérdést nyitva hagy, további szabályozásokra lesz szükség. Például a vagyonnyilatkozatoknál most jó lesz az ellenőrzés, de a nyilatkozat tartalmán még dolgozni kell. De ez egy nagy átláthatósági és korrupcióellenes csomag.

— És a közbeszerzések?

— A közbeszerzéseknél mindig van mit csinálni, bár ott nem annyira a szabályozással van a probléma. Például biztos, hogy a 115. paragrafus szerinti, valódi versenynövelő megoldások az építési beruházásoknál jó irányba mutatnak, de ez kevés. Ott igazából ki kellene vonni a NER alatt életbe léptetett összes korlátozó rendelkezést.

— Van olyan pont a csomagban, ami számszerűsíthető vagyongyarapodást vagy vagyonmegtartást jelent az államnak?

— A KEKVA világos, az visszatér az államhoz, ami abból megvan. Persze a kötelezettségek is, de az egy másik kérdés. A közbeszerzésnél ez még önmagában nem hoz áttörést. Kellene, hogy a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Hatóság az összefonódásokat, kartelleket, összejátszásokat ellenőrizze, mert itt nemcsak az állam volt csalárd, a cégek is nagyon szerettek csalni.

— Tehát amikor többen összebeszélnek?

— Összebeszélnek, így van, hogy hol az egyik nyer, hol a másik A túlárazások ellen ez még kevés. A versenytorzító és versenykorlátozó magatartások ellen ez önmagában kevés, de jó irányba mutat. Számomra talán a legfontosabb szabály, hogy szigorodnak az összeférhetetlenségi követelmények. Eddig csak a vezető közjogi méltóságokkal egy háztartásban élő családtagok voltak kizárva, most minden hozzátartozó ki lesz zárva, függetlenül attól, hogy hova váltották ki a lakcímkártyáját.

— Milyen törvénymódosítás kellene ahhoz, hogy a magyar közbeszerzési rendszer valóban transzparens, nem korrupt és túlárazott legyen?

— Ezt nem lehet csak szabályozási eszközzel elérni. Mindig lehet minden szabályt még jobbá tenni, de itt arra lenne szükség, hogy az ellenőrző hatóságok, a GVH, KEHI, Közbeszerzési Hatóság, a Kincstár, tegyék a dolgukat, és menjenek utána a piactorzító összefonódásoknak és a csalárd magatartásoknak.

— A jogosítványaik most is elegendőek ehhez?

— Igen.

Itt tényleg csak arról van szó, hogy elkezdjenek dolgozni.

De most már el is kezdtek dolgozni. Úgy tűnik, hogy azért itt is van egy nekibuzdulás. Ez az elmúlt másfél hónap termése, ami nem kevés.

— Most a nekibuzdulásnak politikai hátszele van. De hogyan lehet végre elérni, hogy a hatóságok tényleg a politikai hatalomtól függetlenül működjenek?

— Én nem politikai hátszelet érzékelek. Inkább úgy képzelem, hogy azoknak az altatott vagy félretett ügyeknek a dossziégazdái, akik eddig hiába akartak, nem tudtak mit tenni, mert a főnökök nem engedték őket lépni, most azt mondják: „már nem tudsz megakadályozni benne, most megcsinálom”.

Ez egy belső forradalom lehet.

— Mit kell tenni egy olyan erős jogállamért, ahol a hatóságok akkor is elvégzik a dolgukat, ha az a hatalmon lévőknek kényelmetlen?

— Majd meglátjuk, hogy a most induló jogállami építkezés mit fog eredményezni a TISZA részéről, mert meg lehet csinálni. Ezt nem lehet előre számszerűsíteni, hogy hány méter Alkotmánybíróság kell hozzá és hány kiló ügyészség. Nincs rá olyan szakácskönyv, amiben a recept előre le van írva. Ezt ki kell tapasztalni a gyakorlatban. Például, hogy lehet a közbizalmat nem kockáztatva leváltani azokat a NER-enceket, akiket itt hagytak a nyakunkon. Ezt nem lehet most így előre megmondani, mert nincs egységes recept az összes intézményre. Más az érzékenység a médiahatóságnál, a Számvevőszéknél és a bíróságokon.

— Akkor lehet az ember nyugodt, ha azt látja, hogy bárki is van hatalmon, az ő stikijeit is lenyomozzák. Volt a magyar történelemben ilyen időszak?

— Magyarországon nem volt ilyen igazán. A Horn-kormány alatt a Tocsik-ügyet azért csak kivizsgálták. A Postabank-ügyet már kevésbé, az olajügyeket kevésbé. A „kis átkosban”, 2002 és 2010 között a BKV-ügy vagy a Hagyó-ügy azért meg tudtak kezdődni, de ez már inkább a vége felé volt.

— És ha nem Magyarországot nézzük, van mintaállam, ahol teljesen független a hatalomtól a nyomozó hatóságok munkája?

— Teljesen makulátlan nincsen. Dániában volt a Danske Bank-botrány, ahol Azerbajdzsánnak és Belarusznak mostak pénzt a bank balti fiókjain keresztül, és ezt a dán rendőrség kinyomozta. De van ellenpélda is: a Gripen-ügy, amire már talán kevesen emlékeznek, hogy a magyar vadászgép-beszerzéshez kenőpénz csatlakozhatott, ám azt az ügyet Svédországban végül eltusolták.

— Pedig Svédország egy mintaállam. Tehát az az út, amire a jelenlegi kormány lépett, még a fejlett demokráciákban is göröngyös.

— Ez nem egy könnyű út. Sok a göröngy, a kisebb-nagyobb árok, vízátfolyás és buktató rajta. De most láthatólag, élve a nagy felhatalmazásból fakadó felelősséggel, a kormány ezt az utat járja.

— Elképzelhető, hogy a magyarországi korrupciós szint a ciklus végére eléri az európai átlagot?

— Nem hiszem, hogy akkorát tudunk ugrani rögtön. De mire a következő adatgyűjtés lezárul, szerintem addigra már lesz valami meggyőző nyoma a magyar kormány cselekvésének. Mi is arra számítunk, hogy két év múlva, a ciklus második felére Magyarország kitörhet a korrupciós csapdahelyzetből.

Akkor már nem az Unió legkorruptabb országa leszünk, hanem a gazdasági-politikai súlyunknak megfelelően valahol az alsó harmad tetejénél állunk majd.

— Ez körülbelül mely országok szintjét jelenti a listán?

— A V4-ek, Szlovákia, Lengyelország, Csehország szintje az, ami megszerezhető. A balti államok vagy éppen Szlovénia, az már egy következő nagyságrend.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk