Ez fájt legjobban Putyinnak a Nyugat válaszlépései közül a brit elhárítás szerint

Már listája is van a kormányzatnak arról, mely bankok maradhatnak az országban, ám az egyik, név szerint nem említett pénzintézet egyértelműen jelezte: hosszú távra terveznek, és nem áll szándékukban kivonulni.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter felvetette, hogy hosszabb távon öt nagy bank is elegendő lehet a magyar piacon, sőt, meg is nevezett négyet, amelynek helye biztosított: az OTP Bank, az MBH Bank, a K&H Bank és az UniCredit Bank. Az ötödik pozíciót azonban betöltetlennek nevezte.

A kijelentésre az Indexnek

A bank közleményében kiemelte, hogy a magyar leánybank a közép- és kelet-európai régió egyik vezető bankcsoportjának, a Raiffeisen Bank Internationalnak a meghatározó része.

– írták.

A miniszter szerint a bankrendszer további konszolidációja azért indokolt, mert a szektor még mindig túl széttagolt és költséges, még akkor is, ha jövedelmezősége európai összevetésben kiemelkedő. A lap visszaidézi, hogy Nagy Márton egy februári konferencián arról is beszélt, hogy bár az elmúlt 15 évben a nemzetgazdaság legtöbb ágazatában nőtt a hazai irányítású vállalatok aránya, több területen, például a kiskereskedelemben, a távközlésben és az építőanyag-iparban továbbra is a külföldi szereplők vannak többségben. A bankszektorral kapcsolatban megismételte, hogy itt is van még teendő.

Nagy Márton a bejelentést néhány nappal azután tette, hogy Orbán Viktor egy beszédben „a halál vámszedőinek, a háború kutáyinak” nevezte az Erste Bankot és a Shellt.

Orbán Viktor a Facebookon arról írt, hogy szerinte az ukránok szándékosan próbálnak beavatkozni a magyar belpolitikába. Állítása szerint

A kormányfő posztjában hangsúlyozta, hogy ez a terv nem fog sikerülni.

– írta.

Orbán Viktor azzal zárta bejegyzését, hogy Magyarország nem asszisztál az általa „ukrán olajblokádnak” nevezett helyzethez, hanem „megtörjük azt. Ebben biztosak lehetnek Brüsszelben és Kijevben is”.

Január 27. óta áll az orosz kőolaj szállítása a Barátság vezetéken keresztül Magyarország és Szlovákia felé. Az ukrán területen futó vezetéket orosz támadás érte, miközben Budapest és Pozsony Kijevet vádolja a tranzit politikai okokból történő visszatartásával. A vita eszkalációjaként Szlovákia felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott sürgősségi áramexportot, miközben mindkét ország leállította a gázolajszállítást Ukrajnába.

Az ügy uniós szintre emelkedett, miután Magyarország jelezte, hogy blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt. Budapest a csomag egyik, egyhangúságot igénylő elemét vétózta meg, miközben a másik két szabályozást minősített többséggel elfogadták. Több uniós vezető oroszbarátsággal vádolta Budapestet, és bírálta, hogy Magyarország a 20. orosz szankciós csomagot sem engedte át.

Bruttó 152 400 forint egyszeri bérkiegészítést kapnak a pedagógusok, az összegnek pedig legkésőbb április 10-ig, két nappal a parlamenti választások előtt meg kell érkeznie. A juttatás azonban nem épül be az alapbérbe. A hírről a pedagógus-szakszervezetek képviselői számoltak be a Népszavának, miután Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral egyeztettek.

Ez az összeg eltörpül a katonák és rendőrök fegyverpénze mellett, akik hathavi fizetésüknek megfelelő, több millió forintos juttatást kapnak a választások előtt.

A kifizetés hátterében az áll, hogy a KSH adatai szerint a pedagógusok 2025-ös átlagkeresete a diplomás átlagbér 78,8 százaléka volt, ami elmarad a kormány által korábban célként kitűzött 80 százaléktól. Miközben a tanárok ezt az egyszeri összeget kapják, a szakszervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók – például az iskolatitkárok és a pedagógiai asszisztensek – bérrendezése továbbra is megoldatlan, a 2025-ös teljesítményalapú emelések pedig jellemzően bruttó tízezres nagyságrendűek voltak.

A fegyverpénz kedvezményezettjei a rendőrök, katonák, pénzügyőrök, tűzoltók, a katasztrófavédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok tagjai, valamint a határvadászok és a tisztjelöltek; a honvédségnél a kifizetések már január 30-án megtörténtek.

„Sok minden történhet még, sok helyről érkezhet segítség, de az már most látszik, hogy a Fideszen és a Tiszán túl a többi pártnak a 71 darab sikeres jelöltállítás is nehéz küszöbnek tűnik – pedig ez csak 35 500 aláírást igényel országosan”

– értékelte a helyzetet korábban Török Gábor politikai elemző. A február 21-én indult kampány és ajánlásgyűjtés első három napjának tapasztalatai alátámasztják a borús jóslatot: a kisebb pártoknak komoly nehézséget okoz, hogy egyéni jelöltjeik összegyűjtsék az induláshoz szükséges 500 aláírást.

– írta a HVG. Ebből a 240 jelöltből 212-t a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt adja, mindkét politikai erő 106 jelöltje már az első napon leadta a szükséges íveket, a gyűjtés rajtját egyben erődemonstrációra is felhasználták. Aki már leadta az aláírásokat, annak a státusza az NVI rendszerében „bejelentve”, ami annyit tesz, hogy a helyi választási bizottság még ellenőrzi az íveket. A „nyilvántartásba véve” jelölés pedig már azt mutatja, hogy megvan az érvényes 500 ajánlás.

A választási szabályok szerint egyéni jelölt az lehet, aki március 7-ig legalább 500 érvényes ajánlást gyűjt össze a saját választókerületében. Országos listát pedig az a párt állíthat, amely legalább 14 megyében és a fővárosban, összesen legalább 71 egyéni jelöltet indít. A választók április 12-én szavazhatnak.

A maradék 28, ajánlását már leadott jelöltből 20 a Mi Hazánk politikusa, de ez a párt 106 jelöltjéhez képest is csak 18,8 százalékos teljesítés. A DK 105 jelöltjéből mindössze négyen végeztek eddig, ami 3,8 százalékos arányt jelent.

Ezzel szemben négy független jelölt már sikeresen vette az akadályt. Leadta az ajánlásait Hadházy Ákos (Zugló), valamint az MSZP két ismert politikusa, a most függetlenként induló Kunhalmi Ágnes és Hiller István. A negyedik független jelölt a Vas megye 1-es körzetben induló Czeglédy Csaba, akit a DK támogat.

A listán szereplő jelöltek száma valójában már eggyel kevesebb, ugyanis a csepeli választókerületben induló Szabó Szabolcs, aki korábban háromszor is legyőzte a fideszes Németh Szilárdot, vasárnap bejelentette, hogy az ajánlásgyűjtés első napjának tapasztalatai alapján mégsem indul el a választáson.