KULT
A Rovatból

Eszenyi Enikő rehabilitálása vegyes érzésekkel tölt el – Dancing With the Stars-kritika

Az első adás alapján meg kellett állapítsam, a nők sokkal inkább odateszik magukat, mint a férfi celebek, kivéve Marics Petit, aki minden linksége ellenére dolgozik, ha kell.


A Dancing Wtih the Stars negyedik évada nem hozott nagy változásokat. Azért apróságok akadnak. A zsűriből például kivált Bereczki Zoli, így Ördög Nóra, Juronics Tamás és Szente Vajk hármasban osztja az észt és a pontokat. Van egy új szabály is, a zsűri – a Sztárban sztárhoz hasonlóan – a műsor végén megmenthet egy párost a kieséstől.

Az is nóvum, hogy a zenekart lecserélték a play gombra.

Stohl András persze ezt szebben fogalmazta meg: „a versenyzők ezentúl az eredeti előadók hangjára táncolnak.”

Az adás sajátos James Bond-kisfilmmel kezdődött, amelyben a versenyzők üldözték a két műsorvezetőt, Lékai-Kiss Ramónát és Stohl Andrást, egészen a TV2 stúdiójáig, ahol aztán – hehe, de szellemes – nem sikerült ellopniuk a Dancing With the Stars fődíját.

.

A versenyt Krausz Gábor nyitotta Mikes Anna oldalán showtánccal. Nem volt rossz, bár azért úgy általában meg kell állapítanom a férfi versenyzőkről, hogy kicsit olyanok, mint a lusta szerető, aki hagyja, hogy mindent a nő csináljon.

Miután az ország elsőszámú celebszakácsáról van szó – bocs Lázár, ez van – persze röpködtek a főzős poénok. Ördög Nóra például megjegyezte, hogy olyan volt kicsit a produkció, mint amikor kinyitjuk a hűtőt, és abból főzünk, ami van. Találó metafora, de hát voltaképp ez lenne a műsor lényege.

.

Ördög Nóra és Juronics Tamás szigorú pontozást ígért, ennek megfelelően 7-7 ponttal értékelték a produkciót. A lágyabb szívű Szente Vajk viszont 8 pontot adott.

Hunyadi Donatella helyzete nem könnyű, hiszen a legtöbben, valljuk be, még mindig Kiszel Tünde lányát látjuk benne. Pedig felnőtt, elvégezte a Zeneakadémiát, profi énekesnő lett.

A Dancingben Bődi Dénest kapta párnak. Donatella tagadhatatlanul szép, és jól mozog, de ahhoz képest, hogy a kisfilmben azt ígérte, a színpadon azt látni fogjuk „mennyire szerelmesek” (nyilván csak a produkció keretei között),

olyan faarccal táncolta végig a tangót, hogy a Vígszínház szerintem újra gondolja a Pinokkió szereposztását.

A zsűri mindössze 19 pontot adott.

T. Dannynek újdonságot jelentett a paso doble kifejezés, ebből sejthetjük, micsoda kihívás elé állították Lissák Laurát. Igaz, engem is ért meglepetés: nem hittem volna, hogy a Neoton 220 fölött című számára lehet paso doblét járni. Laurának sikerült. Dannynak kevésbé, időnként kicsit ki is esett a szerepéből, de Juronics Tamás pozitívumként említette, hogy Danny merte mozgatni a csípőjét. 20 pontot kaptak.

.

Király Lindának és Suti Andrásnak a szamba jutott, és be kell vallanom, nekem az eddigiek közül ez a produkció tetszett a legjobban. Linda jól táncolt és még élvezte is. Tudott mosolyogni, és miközben benne volt a munka, azért látszott, hogy nem veszi véresen – és unalmasan – komolyan.

A zsűrinek is tetszett, nagyon dicsérték a látottakat. Ugyanakkor a pontozás ezt nem tükrözte, 22 pontot kaptak ugyanúgy, mint Krausz Gáborék.

.

Csutinak Tóth Katica jutott, és a bécsi keringő. Az ejtőernyősként színpadra pottyantott influenszernek nem mindig jött ki a három, de azért derekasan küzdött, igazi katona módra.

Juronics Tamás szerint szép volt és tiszta, de túlságosan látszott a koncentráció. Szente Vajk úgy értékelte a látottakat, hogy

olyan volt, mint amikor a hosszú idő után hazalátogató katonának kiöltözik a felesége mert még nem akarja elmondani neki, hogy már egy pékkel él és van két gyereke.

19 pontra volt jó.

.

Bevallom, az én kedvencem ezen az estén Simon Kornél és Szőke Zsuzsanna párosa volt. Na nem feltétlenül a táncprodukció minősége miatt. Félreértés ne essék, Zsuzsanna csodálatosan táncolt, szép volt, nőies és elegánsan szexi. Simon Kornél pedig… nos, ő is ott volt.

Az az igazság, hogy kedvelem Kornélt színészként is, személyiségként is, és most is nagyon szerethetően adta elő a táncot. A tánc szót persze most elég tág értelemben használom, hogy az is beleférjen, amit Kornél produkált. Kicsit olyan volt, mint amikor valakinek túszul ejtették a családját, és kénytelen volt bevállalni, hogy Szőke Zsuzsannával rumbázzon, különben nem látja őket többé.

.

A zsűriben is hasonló gondolatok fogalmazódtak meg, ezt tükrözi a 17 pont. Vajknak tetszett, de hát ő a Dancingben a jó zsaru.

Sydney van Den Boshtól ezúton is elnézést kérek, de valahányszor meghallom a nevét, Van der Bosch parancsnok jut eszembe a vérebeivel.

A szlovákiai Ádám Csabának a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy elnyerje Sydney bizalmát. A hölgy ugyanis a válása óta nehezen bízik a férfiakban.

Quickstepjükben nekem kicsit több volt a quick, mint a step, de összességében vidám, jóhangulatú produkciót láttunk.

Ők is csak 17 pontot kaptak, mert a mosolygás több volt, mint a lépés.

.

Radics Gigi és Baranya Dávid a Barbi filmet idézte meg cha-cha-cházva. Ez a szezon az énekesnőkről szól. Király Lindához hasonlóan Gigi is remekül teljesített. Ő is azon művészek közé tartozik, akik a szemünk előtt nőttek fel. Nagy utat tett meg azóta, hogy először feltűnt a Megasztárban. (Nem amikor nyert, hanem még előtte, amikor valahol félúton kiesett.) A zsűrit is elvarázsolták, a 24 pont nagyon soknak számított ezen az estén.

.

Az összes páros közül talán Marics Peti és Stana Alexandra között volt legerősebb a kémia. Peti érdekes figura, egyfelől egy nagyon laza, trehány csávónak tűnik, de a munkában odateszi magát, dolgozik, és meg is van az eredménye.

A férfi versenyzők közül szerintem ő táncolt a legjobban. 23 ponttal a tabella élmezőnyébe repültek.

.

Végére maradt a műsor legkérdésesebb szereplője, Eszenyi Enikő. Panaszra nem lehet oka, Hegyes Bercit kapta partnernek, aki már kétszer is megnyerte a magyar Dancing With the Starst.

Bár Eszenyi tagadhatatlanul nagyszerű színésznő, vegyes érzelmekkel nézem, ahogy a kereskedelmi média rehibilitálta anélkül, hogy az ex-igazgatónő egyszer is megállt volna reflektálni mindarra, ami vele történt, urambocsá’ bocsánatot kért volna bárkitől. Azt viszont el kell ismerni, hogy a salsaelőadás nagyon jó volt.

.

A műsorvezetők ma nem voltak topon, többször éreztem megtorpanást, bizonytalanságot, mintha nem tudnák, mi jön. Ez nem biztos, hogy az ő hibájuk, lehet a szervezés nem volt zökkenőmentes és néha tényleg nem az jött, aminek kellett volna.

Egészen zavaró volt például, amikor Stohl András felvezető beszélgetésbe kezdett a következő párossal, de közben már megérkeztek az előző táncosok a színpadról, és emiatt volt egy kis keresztbe beszélés, kapkodás.

A zsűri Donatellát mentette meg, a közönség pedig Eszenyi Enikőt, így nagy szomorúságomra Simon Kornél és Szőke Zsuzsanna távozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Sorra érkeznek a gratulációk a friss Nobel-díjas Krasznahorkainak: Karácsony, Orbán is posztolt
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter szűkszavúan gratulált. Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.


Nyáry Krisztián elsőként reagált a Facebookon, és az Aprómunka egy palotáért című műből idézett egy hosszabb részletet:

(…) a művészet, ennyit még én is tudok, az nem az anyagi vagy szellemi tárgyakban megjelenő báj, a nagy szart, már bocsánat, a művészet, az nem valami tárgyban van, az nem esztétikai kijelentés, nem valami message, nincs message, meg egyáltalán, a művészet az csak kapcsolatban van a szépséggel, de nem azonos vele, és főleg nem korlátozódik a bájra, sőt, a maga rendkívüli módján elüldözi azt, tehát nem a könyvben, a szoborban, a festményben, a táncban, a zenében kell keresni, mivel nem is kell keresni, hisz azonnal felismerhető, ha ott van (…)

Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter a bejelentés idején még a magyar felsőoktatásról posztolt, negyedórával később már szűkszavúan gratulált.

Rövidesen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is megszólalt: „Krasznahorkai Lászlónál tökéletes, nagyon is kiérdemelt helyen van” a díj.

Közel negyven perc elteltével Orbán Viktor miniszterelnök is nyilvánosan gratulált, Magyarország büszkeségének, és egyben az első gyulai Nobel-díjasnak nevezve az írót.

Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.

A Svéd Akadémia csütörtökön közölte, hogy idén Krasznahorkai László veheti át az elismerést.

A fogadóirodák az utóbbi napokban második legesélyesebb „jelöltként” jegyezték Krasznahorkait; az esélyek alapján olyan neveket előzött meg, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie vagy Thomas Pynchon.

Az írót korábban Kossuth-díjjal, Nemzetközi Man Booker-díjjal, valamint számos hazai és külföldi elismeréssel tüntették ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Így ír a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról a világsajtó: Végtelennek tűnő mondatok, könyörtelen intenzitás
A legnevesebb médiumok is beszámoltak arról, hogy Kertész Imre után ismét magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A BBC, a Guardian vagy a CNN is fő helyen hozta a hírt.


Mint megírtuk, csütörtök délután kiderült, hogy 2025-ben magyar író, Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

A hírről természetesen a világ legnevesebb médiumai is beszámoltak online felületükön. A BBC azt hangsúlyozza, hogy Krasznahorkai Kertész Imre után a második magyar szerző, aki elnyerte ezt a rangos díjat. Megemlítik, hogy öt regényt írt, melyek közül kettőt emeltek ki: az 1985-ben kiadott Sátántangót, amelyből 1994-ben hétórás fekete-fehér film is készült Tarr Béla rendezésében; illetve a 2021-es Herscht 07769 című kötetet, amelyet nagyszerű kortárs német regényként jellemeztek a kritikusok.

A Guardian arról is ír, hogy Krasznahorkai számos más neves irodalmi díjat is elnyert már, köztük a Nemzeti Könyvdíjat (2019-ben), amely az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, vagy a Nemzetközi Man Booker irodalmi díjat (2015-ben). Cikkük szerint a magyar szerző hosszú körmondatairól és "könyörtelen intenzitásáról" ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. Azt is megemlítik, hogy Krasznahorkai karrierjét nagyban meghatározták az utazások is, hiszen a világ számos helyén járt: élt Németországban, Kelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban is.

A CNN azt az érdekességet említette meg, hogy

amikor még Krasznahorkai műveiből csupán néhányat fordítottak le angol nyelvre, James Wood irodalomkritikus szerint ezek a kötetek olyanok voltak, mint a "ritka pénznemek".

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Krasznahorkait a hosszú, kígyózó mondatok jellemzik, amelyek eredménye Szirtes György műfordító szerint „az elbeszélés lassú lávafolyama”.

A New York Times felidézte, a magyar szerző 2014-ben azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy „abszolút eredeti” stílust próbált kialakítani:

„El akartam távolodni irodalmi őseimtől, nem szerettem volna Kafka, Dosztojevszkij vagy Faulkner valamiféle új verziója lenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk