SZEMPONT
A Rovatból

Elon Musk és Trump totális, pusztító háborúba kezdett egymás ellen - a világ döbbenten figyel

Csütörtökön viharos gyorsasággal omlott össze a köztük lévő szövetség. Trump már a Musk cégeinek adott milliárdos megrendelések visszavonásával fenyegetőzik, Musk pedig arról írt, hogy az amerikai elnök érintett lehet egy szexuális botrányban.


A szakításhoz vezető konfliktus néhány napja kezdődött, amikor Musk „gusztustalan förmedvénynek” nevezte Trump költségvetési törvényjavaslatát, de csütörtökön egésze durva fordulatot vett. A nap végére egyértelművé vált, hogy kettejük szövetségének vége, sőt, egymás legnagyobb ellenségévé váltak.

Pedig a kormányzati ciklus elején Musk Trump legfontosabb tanácsadója és legfőbb szövetségese volt.

Musk tavaly július 13-án állt nyilvánosan Trump mellé, miután merényletet kíséreltek meg az elnökjelölt ellen a pennsylvaniai Butler városában, egy kampányrendezvényen. A következő hónapokban titokban egy támogató szervezetet, úgynevezett szuper PAC-et hozott létre, amin keresztül több milliárd dollárt gyűjtött Trump-párti szilícium-völgyi vállalkozóktól a kampány támogatására.

Trump megválasztása után szinte állandóan ott volt az oldalán: hétvégente együtt utaztak Mar-a-Lagóba, együtt adtak interjút a Fox News-nak, és Musk vezette az állami kiadások visszavágását célzó programot, amit DOGE-nak neveztek el, és ami napok alatt az amerikai nemzetközi segélyprogram, az USAID teljes szétveréséhez vezetett. Sokáig úgy tűnt, Musk törvényeken felül áll, emberei pozíciókat kaptak a legnagyobb állami hivatalokban, és így különlegesen érzékeny adatbázisokhoz is hozzáférhettek, ő pedig egészen extrém módszerekkel próbálta csökkenteni az államigazgatás létszámát, például kirúgással fenyegetett mindenkit, aki nem írja le hetente egy e-mailben az öt legfontosabb dolgot, amit csinált.

Bár Musk módszerei hamar összetűzésekhez vezettek a kormány több tagjával is, Trump sokáig kiállt mellette, de ahogy nőtt az elégedetlenség, a kapcsolatuk megrendült – mondták a New York Times-nak bennfentesek.

Muskot a szokatlan, radikális módszerei mellett sok kritika érte azért is, mert költségcsökkentési erőfeszítései messze elmaradtak a céloktól. A közvélemény jelentős része egyre inkább elutasította a milliárdos Fehér Ház-beli szerepvállalását, olyannyira, hogy cége, a Tesla eladásai meredeken zuhanni kezdtek, folyamatossá váltak a tüntetések az autószalonjai előtt, és több alkalommal fel is gyújtottak vagy meg is rongáltak autókat a tiltakozók.

Végül a múlt héten Musk távozott Washingtonból, de még ezt is közösen jelentették be. Az amerikai elnök dicsérte a világ leggazdagabb emberét, aki úgy állt mellette, hogy közben egy hatalmas monokli volt a szeme alatt. Állítása szerint kisfia ütötte arcon. Trump a búcsúztatón kijelentette, hogy Musk „a világ egyik legnagyobb üzleti vezetője és újítója”, és átadott neki egy arany kulcsot a Fehér Ház címerével. Musk megígérte, hogy továbbra is „barátja és tanácsadója” marad. Barátainak az amerikai lap szerint ekkor még szintén arról beszélt, hogy a költségcsökkentés egyes területein továbbra is aktív marad.

Aztán a dolgok nagyon gyorsan megváltoztak.

Trump Musk förmedvényes posztja után napokig kerülte a nyílt konfrontációt a milliárdossal, annak ellenére, hogy ő posztjában „óriási, felháborító, zsíros osztogatásnak” nevezte a költségvetési törvényt. Musk viszont nem tágított. Azt mondta, hogy a „Nagy, Gyönyörű Törvény”-nek nevezett csomag, ami Trump törvényalkotási programjának középpontjában áll, tönkreteszi az állami kiadások csökkentéséért végzett munkáját azzal, hogy tovább növeli Amerika eladósodottságát. Musk burkoltan azzal fenyegette meg a republikánusokat, hogy megtorlásra számíthatnak, ha támogatják az intézkedést.

Amikor csütörtökön Friedrich Merz, Németország új kancellárja látogatást tett Fehér Házban, az újságírók megkérdezték Trumpot Musk kritikájáról. Azt válaszolta: „Csalódtam Elonban. Megváltozott. Értem én. De minden részletét ismerte ennek a törvénynek. Jobban tudta, mint bárki. És sosem volt kifogása, amíg ki nem lépett. És ha megnézitek, mit mondott rólam – biztosan könnyen megtaláljátok, friss felvételek –, gyönyörű dolgokat mondott rólam. Még nem sértett meg személyesen, de biztos vagyok benne, hogy jön majd az is” - jósolta. Trump azt is kijelentette, hogy Musk támogatása nélkül is megnyerte volna Pennsylvaniát.

Musk erre így reagált: „Nélkülem Trump elveszítette volna a választást, a demokratáké lenne a Képviselőház, a republikánusok pedig csak 51–49-re vezetnének a Szenátusban.” És még hozzátette: „Ez ám a hála...”

Ezután végleg elszabadultak az indulatok. Mindketten saját közösségi platformjukon ostorozták a másikat.

„A leggyorsabb módja a költségvetés megmentésének, ha megszüntetjük Elon állami támogatásait és szerződéseit – ez milliárdokat spórolna” – írta Trump a Truth Socialon. Hozzátette: „Mindig meglepett, hogy Biden ezt nem lépte meg!”

Musk válaszul azzal fenyegetőzött, hogy a SpaceX leállítja a Dragon űrhajók használatát, bár később ettől visszakozott. A NASA ezeket az eszközöket használja űrhajósok, élelmiszer és egyéb ellátmány szállítására a Nemzetközi Űrállomásra, és komoly bajba kerülne, ha a SpaceX tényleg így tenne. Veszélybe kerülne az űrhajósok ellátása, és kudarcba fulladhatna a tervezett Hold-utazás is.

Délután Musk azt is felvetette, hogy esetleg új pártot alapít. „Ideje lenne új politikai pártot alapítani Amerikában, ami tényleg azt a 80 százalékot képviseli, akik középen állnak?” - tette fel a kérdést követőinek. Emellett egy olyan bejegyzés mellé állt, amely az elnök elmozdítását követelte, és azt, hogy J. D. Vance-t állítsák a helyére.

Aztán három óra körül azt posztolta: „Ideje ledobni az igazán nagy bombát. Donald Trump szerepel az Epstein-aktákban. Ez az igazi oka annak, hogy még nem hozták nyilvánosságra. Az igazság ki fog derülni.”

Jeffrey Epstein középiskolás lányokat fizetett le „masszázs” ürügyén, de a találkozók hamar szexuális aktusba torkolltak. A milliárdos 2019-ben felakasztotta magát egy New York-i szövetségi börtönben. Az a célzás, hogy Trump valamilyen módon kapcsolódik a szexuális bűncselekményekhez, különösen súlyos állítás. Főleg úgy, hogy Trump bázisának jelentős része kifejezetten érzékenyen reagál az ügy zavaros részleteire. Hónapok óta hatalmas nyomás nehezedik a Trump-kormányzat tagjaira a radikális jobboldal és online véleményvezérek részéről, hogy hozzák nyilvánosságra azokat a nyomozati dokumentumokat, amelyek a nyomozásról készültek.

Trump és Epstein az évek során többször is találkoztak – mindketten New York és Florida gazdag elitjének tagjai voltak. Egy 2002-es interjúban, amit a New York magazinnak adott, Trump azt mondta: „Tizenöt éve ismerem Jeffrey Epsteint. Remek fickó. Nagyon jó vele együtt lenni.” Azt is hozzátette, Epstein „legalább annyira szereti a gyönyörű nőket, mint én, és sokan közülük elég fiatalok.” 2019-ben azonban már elhatárolódott tőle. „Ismertem, ahogy Palm Beachben mindenki ismerte” – mondta. „Szerintem 15 éve nem beszéltem vele. Nem voltam rajongója.”

Idén februárban Trump kormányzati tisztviselői – köztük Pam Bondi igazságügyi miniszter – nyilvánosságra hozták az „Epstein-akták első fázisát”. Azonban hamar kiderült, hogy a dokumentumok nagy része már korábban is ismert volt. A „második fázis” előkészítésén az FBI ügynökei azóta is dolgoznak. A jobboldali véleményvezérek leggyakrabban az „ügyfél-lista” nyilvánosságra hozatalát követelik, de kérdés, hogy egyáltalán létezik-e ilyen.

„Egy kis gondolatébresztő” – írta még Musk. „Trumpnak még 3 és fél éve van hátra elnökként, én viszont még legalább 40 évig itt leszek.”

Trump közben Musk monokliján gúnyolódott, kifogásolva, hogy nem is próbálta eltakarni a sérülést. Azt is hozzátette: Musk is „Trump-szindrómában” szenved, mint sok más egykori tanácsadó. „Felkelnek reggel, elmúlt a csillogás, megváltozik a világ, és ellenségessé válnak” – fogalmazott az elnök.

Musk azzal vágott vissza, hogy szerinte Trump vámjai recesszióhoz vezetnek az év végére. Régi Trump-bejegyzéseket is megosztott, amelyekben az elnök a republikánusokat bírálta a költségvetési hiány miatt.

Trump szerint Musk csak azért támadja a törvénycsomagot, mert kivették belőle az elektromosautó-kedvezményeket, amelyek a Teslának kedveztek volna. (Musk korábban maga is ezek megszüntetése mellett érvelt.)

„Elon kezdett fárasztóvá válni. Megkértem, hogy távozzon. Elvettem tőle az elektromosautó-rendeletet, amely mindenkit olyan autók vásárlására kényszerített, amiket senki sem akart (és ő már hónapok óta tudta, hogy ezt tervezem!), erre teljesen BEKATTANT” – írta Trump a Truth Socialon.

Musk azt válaszolta az X-en: „Ez annyira nyilvánvaló hazugság. Szomorú.”

Tény, hogy a republikánus költségvetési törvényjavaslat fájna a Teslának. 7500 dollárral csökkentené a Tesla autókat vásárlók által igénybe vehető adójóváírást, fokozatosan megszüntetné az akkumulátorgyárak és lítiumfinomítók támogatását, valamint eltörölné az elektromos járművek töltőállomásainak pénzügyi támogatását. Emellett megtiltanák azt is, hogy a Tesla úgynevezett „tiszta levegő kvótákat” adjon el más autógyártóknak – olyanoknak, amelyek nem teljesítik a környezetvédelmi előírásokat. Musk cége ezekből az év első negyedévében 215 milliárd forintnak megfelelő bevételt szerzett, ami meghaladta a cég nettó nyereségét.

A Musk és Trump közötti nyilvános veszekedés annyira elfajult, hogy még Ashley St. Clair, egy jobboldali újságíró is beszállt, aki Musk egyik gyermekének anyja. „Hé, @realDonaldTrump, szólj, ha kell egy kis szakítási tanács” – írta az X-en. Kanye West pedig békülésre kérte őket „Tesók, kérlek neeeeee” – posztolta az X-re egy emojival, amelyen két ölelkező ember látható. „Mindkettőtöket nagyon szeretünk.”

Musk barátai és üzlettársai közben teljes döbbenettel figyelték a fejleményeket. Csütörtökön egész nap a telefonjukra tapadva követték az eseményeket, és senki sem értette, hová tart ez az egész.

„Gyorsabban történt meg ez a szakadás, mint gondoltam volna” – mondta Musk egyik szövetségese a Washington Postnak. Hozzátette: „Szerintem Elon igazából maga akart elnök lenni.”

A Muskhoz közel állók azt mondták a lapnak, mindez azt is jelzi, szakadás következett be a tech-jobboldal és a populista MAGA-mozgalom között. Trump és a MAGA tagjai szerintük inkább a jelenlegi status quo fenntartását választották minden fontos kérdésben. Musk hatalmas reményekkel érkezett Washingtonba, abban bízott, hogy rendszerszintű változásokat indíthat el, de helyette magas vámokat és egy olyan törvényjavaslatot kapott, amely csak még mélyebb adósságba taszítja az országot. „Teljes vereség” – fogalmazott egyikük.

A kirobbant konfliktussal Musk és Trump is rengeteget kockáztat.

Musk körülbelül 100 milliárd forintot költött Trump 2024-es kampányára, és további több milliárdot ígért a 2026-os félidős választásokig – ez most erősen kérdésessé vált. Az elnök családi cége a Trump Media & Technology Group pedig 8 százalékot veszített az értékéből.

De rosszul járt a Tesla is, amelynek részvényei 14 százalékot zuhantak, ami gigantikus, 150 milliárd dolláros veszteséget jelent, és a Covid 2020-as kitörése óta a legnagyobb napi csökkenés. „Valaki vegye már el a telefont tőle! Ez mi a fene?! A Tesla darabokra hullik” – posztolta napközben az X-en Ross Gerber befektető, aki korábban lelkes támogatója volt Musknak. Most úgy látja, a világ leggazdagabb embere lerombol mindent, amit eddig felépített.

Musk vállalkozásai eddig dollár tízmilliárdokat kaptak állami megrendelésekből, és további óriási szerződésekre számíthattak, főleg a SpaceX – ez most mind veszélybe került. Ahogy a Tesla teljes önvezetésének engedélyezése is, vagyis könnyen lehet, hogy búcsút mondhatnak a megengedőbb szabályozási környezetnek. Bár Musk csapatának sok tagja már távozott a DOGE-ból, akik még ott vannak, a Washington Post szerint most megtorlásra számíthatnak.

Csütörtök estére Musk már békülékenyebb hangot ütött meg. Amikor Bill Ackman milliárdos azt írta, hogy „Trump és Musk kibékülhetne az ország érdekében”, Musk csak annyit válaszolt: „Nem tévedsz.”

De nehéz elképzelni, hogy innen van visszaút.

Stephen K. Bannon, Trump egyik legbefolyásosabb szövetségese már azt követeli, hogy indítsanak vizsgálatokat Musk ellen. „Vizsgálják ki hivatalosan is a bevándorlási státuszát, mert meggyőződésem, hogy illegálisan tartózkodik az Egyesült Államokban, és azonnal ki kell toloncolni” – jelentette ki.

A New York Times úgy tudja, Trump tanácsadói arra készülnek, hogy hosszú háború indul Musk ellen, amelyben a technológiai és politikai szövetségesek kénytelenek lesznek oldalt választani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában
A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.
DKA - szmo.hu
2026. augusztus 04.



Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.

„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”

– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.

Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:

„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”

Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.

A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.

Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Panyi Szabolcs: A Külügyi Intézetnél súlyos nemzetbiztonsági aggályok merültek fel az Orbán-korszakban - döbbenetes dolgokat állít
Az újságíró szerint a Külügyi Intézet korábbi amerikai vezetőjének nemzetbiztonsági átvilágítását az Orbán-kormányból siettették. Azt is állítja, Orbán Balázs politikai felügyelete mellett orosz lehallgató-berendezések közelébe költöztették az Orbán Viktornak anyagokat készítő intézményt.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró annak kapcsán mesélte el korábbi értesüléseit, hogy új vezetők kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére. Szerinte a váltás komoly nemzetbiztonsági aggályok után történt.

Panyi Szabolcs szerint „kiváló magyar külpolitikai szakértők, Feledy Botond és András Rácz kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére”.

Panyi azt írta,

„Mindegyik jelző fontos, ugyanis az intézet előző vezetője, Gladden Pappin se magyar nem volt, se külpolitikai szakértő – annál inkább JD Vance amerikai alelnök egyik közeli ismerőse, illetve Orbán Balázs bizalmasa.”

Szerinte Pappin irányítása alatt „az intézet vezetése – az orbáni propagandamédia saját állítása szerint – a korábbiaknál több minősített információhoz, vagyis magyar államtitokhoz férhetett hozzá.”

A posztban egy korábban nem publikált információt is közölt, miszerint „egy magas rangú magyar titkosszolga azt is elárulta nekem, hogy Pappin nemzetbiztonsági átvilágítása úgy zajlott, hogy az Orbán-kormányból letelefonáltak az Alkotmányvédelmi Hivatalnak: gyorsan le kell zavarni az ellenőrzését és meg kell adni neki az engedélyt” - állítja.

Panyi megjegyezte, „Mindez azokban az években történt, amikor ugyanez az Orbán-kormány független újságírókat és civil szervezeteket amerikai ügynöközött.”

Az újságíró szerint más nemzetbiztonsági aggályok is felmerültek. Állítása szerint az intézet Orbán Balázs politikai felügyelete alatt a Bajza utcába költözött, az orosz nagykövetséggel szemközti épületbe. „Az orosz diplomáciai épületek pedig más orosz külképviseletekhez hasonlóan jelfelderítési (SIGINT) csomópontok is, tele megfigyelő- és lehallgató berendezésekkel.”

Mivel az intézet egyes munkatársai közvetlenül Orbán Viktornak készítettek anyagokat, ezért „ha valaki őket megfigyelte-lehallgatta, azzal közvetlen rálátásuk lehetett a legfelső döntéshozatalra.” A poszt szerint az orosz fenyegetés nem csak elméleti volt: Magyarország a választás után csendben kiutasította Artur Sushkovot, az orosz külső hírszerzés fedett tisztjét, aki állítása szerint információit részben a Külügyi Intézethez fűződő kapcsolatain keresztül szerezte.

„Egyik hírigénye például nem más volt, mint a Külügyi Intézet belső wifihálózatának jelszava, annak megszerzése.”

Az intézet az akkori cikkére annyit ismert el, hogy Sushkovról a jelenléti ívek alapján be tudták azonosítani, hogy részt vett két rendezvényükön. Panyi szerint az orosz és amerikai befolyás mellett „Kína irányába is komoly kitettsége lett az intézmények”. Úgy zárta bejegyzését:

„Feledy Botond és Rácz András előtt nagyon komoly kihívások állnak tehát”.

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár már pénteken arról beszélt, hogy menesztették Gladden Pappint az intézet éléről. A volt diplomata akkor súlyos vádakat fogalmazott meg, azt állítva, hogy Pappin és helyettese „rettegésben tartották” a munkatársakat. Szent-Iványi már ekkor megnevezte Feledy Botondot mint lehetséges új vezetőt, akivel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”. A személyi döntés egy nagyobb szervezeti átalakítás része, miután Orbán Anita külügyminiszter május 11-én bejelentette, hogy a korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó intézmény visszakerül a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk