HÍREK
A Rovatból

Durván emelkedtek az ingatlanárak Magyarországon az első negyedévben

Az új lakások ára éves szinten 19 százalékkal, míg a használt lakások 20 százalékkal drágultak. A vidéki városokban a négyzetméterárak nagyobb ütemben nőttek, mint a fővárosban.
MTI - szmo.hu
2022. augusztus 07.



Az első negyedévben tovább emelkedtek az ingatlanárak Magyarországon, az új lakások ára éves szinten 19 százalékkal, míg a használt lakások 20 százalékkal drágultak, az előző negyedévhez képest 7,3, illetve 4,8 százalékkal nőttek az árak - derül ki a KSH első negyedévét összesítő lakásárindexéből.

A KSH negyedéves lakáspiaci jelentése szerint 2022 első negyedévében a fővárosi hegyvidéki kerületek voltak a legdrágábbak. Az átlagár itt 72,9 millió forintra emelkedett az előző évi 66 millió forintról. A fajlagos négyzetméterár az országban itt lépte át először az 1 millió forintot. A pesti belső kerületekben a négyzetméterárak 734 ezer forintról 805 ezer forintra emelkedtek.

A vidéki városokban a négyzetméterárak nagyobb ütemben nőttek, mint a fővárosban, a két szélsőértéket leszámítva 12,4 illetve 20,8 százalékkal. Veszprémben volt a legmagasabb a drágulás 26 százalékkal, a legkisebb pedig Salgótarjában 6,9 százalékkal.

Az újlakásárak országosan 2022 első három hónapjában 45,6 millió forintra emelkedtek, ami 9 millióval haladta meg az előző év átlagát. Budapesten a fajlagos ár átlépte az 1 milliós lélektani határt, az újlakások átlagos ára 53,9 millió forintról 61 millió forintra nőtt.

Az átlagos négyzetméter ár a megyeszékhelyeken 542 ezerről 619 ezer forintra nőtt. Debrecenben, Székesfehérváron Győrben voltak a legmagasabbak (700 ezer és 750 ezer forint között), Salgótarjánban (178 ezer), Békéscsabán (273 ezer) és Miskolcon (322 ezer) a legalacsonyabb.

A használt lakások négyzetméter ára 334 ezerről 362 ezer forintra emelkedett. Budapesten éves szinten 0,8 millió forinttal 40,5 millió forintra, négyzetméterenként 687 ezerről 766 ezer forintra emelkedett a használt lakások átlagára. A lakásonként 23,5 millióról 25,6 millió forintra, négyzetméterenként 369 ezerről 435 ezerre emelkedett az átlagár.

A balatoni agglomerációban a 2021. évi 41,8 millióról 46,2 millió forintra emelkedett a használt lakások ára. A fajlagos ár meghaladta az 580 ezer forintot.

A lakáspiaci tranzakciók száma 2020-ben átmenetileg csökkent (134 ezer), de 2021-ben az előzetes adatok szerint (152,3 ezer) már megközelítette a járvány előtti szintet (157 ezer).

Az Eurostat adatai szerint a 2015-ös átlagárhoz képest az EU országai közül Magyarországon volt a legmeredekebb az áremelkedés, a bázishoz képest a használt lakások ára 2,3-szorosára, az újaké csaknem 2,5-szörösére nőtt, ami 234 százalékos nominális és 185 százalékos reálértékű növekedés.

Hét év alatt Magyarország után Csehországban drágultak legjobban az ingatlanok (211 százalék). Az EU 27 tagállamában átlagban a lakások csaknem 45 százalékkal drágábbak, mint 2015-ben. A legalacsonyabb értéket Cipruson (104 százalék) és Olaszországban (106 százalék) regisztrálták.

2021 első negyedévében a lakásárak éves emelkedésének üteme Csehországban és Észtországban volt a legmagasabb (25 illetve 21 százalék), majd Hollandia, Litvánia és Magyarország következik egyaránt 19 százalékkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán az oligarchák oldalára állt, vérlázító döntést hozott
Magyar Péter Brüsszelből jelentkezett be, ahol azt állította, a leköszönő kormány két rendelettel könnyítette meg a vagyonkimentést. A politikus szerint az egyik döntés a pénzmosásgyanús utalások felfüggesztését, a másik a minisztériumi költések ellenőrzését gyengíti.


Magyar Péter egy brüsszeli videóban jelentette be, hogy a júniusi Európai Tanács ülésén már ő fogja miniszterelnökként képviselni Magyarországot. Állítása szerint szerdán két kulcsfontosságú tárgyalást folytat: 16 órakor Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, 18 órakor pedig António Costával, az Európai Tanács elnökével.

A politikus a bejelentkezésében azzal vádolta a leköszönő kormányt, hogy az utolsó pillanatban olyan döntéseket hozott, amelyek szerinte több tíz- vagy akár százmilliárd forintnyi közpénz „haverokhoz” juttatását és külföldre menekítését teszik lehetővé a kormányváltásig.

Magyar Péter a videójában arról beszélt, hogy Brüsszelbe érkezésekor kapta a hírt a leköszönő kormány két, szerinte felháborító döntéséről. Az egyik alapján a kabinet „az előzetesen leegyeztetettek el ellentétben Orbán Viktor döntése alapján nem fogadja el azt a kormányrendeletet a leköszönő kormány, amely lehetővé tenné azt, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal... a jelenlegi szabályokat kiterjesztve ne csak 4 plusz 3 napig tudja felfüggeszteni a pénzmosás miatt felfüggesztett utalásokat a bankok jelzéseire, hanem akár 90 napra is.”

Állítása szerint „a miniszterelnök, a leköszönő miniszterelnök nem meglepő módon az oligarchák köztük a saját családtagjai oldalára állt, és ez szeretné azt érni, hogy még a kormányváltás előtt ezek a milliárdok, lehet, hogy több 10 milliárd forintról beszélünk, ezek elhagyják az országot.”

A másik, általa „vérlázítónak” nevezett döntés a minisztériumi költéseket érinti. Elmondása szerint a kormány eltörölte azt a szabályt, hogy a tárcák csak a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával vállalhatnak kötelezettséget. „A kapott hírek alapján azt a döntést is meghozta a kormány Orbán Viktor javaslatára, hogy eltörőjék ezt a pénzügyminiszteri jóvágyási kötelezettséget. Úgyhogy tulajdonképpen a tényleges kormányváltás megtörténtéig, május 11-12-ig a minisztériumok kiszorhatnak rengeteg pénzt még a haveroknak.” Szerinte ezzel az Orbán-kormány az utolsó pillanatban is ki akarja fosztani az államkasszát.

A TISZA Párt vezetője elmondta, a brüsszeli tárgyalások fő célja, hogy hazahozzák a Magyarországnak járó uniós támogatásokat. A legsürgetőbbnek az úgynevezett helyreállítási alapot nevezte, amelyből 10,4 milliárd euró járna Magyarországnak: ebből 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel. Hangsúlyozta, hogy a pénzek lehívásának végső határideje augusztus 31-e, így három-négy hónap alatt kell elvégezniük azt a munkát, amit az előző kormány éveken át nem tett meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Gulyás Marci élő adásban darálta le a közmédiába szóló meghívóját
Szerinte gerinces ember nem megy el abba a közmédiába, ami 16 éven keresztül mérgezte az emberek gondolkozását. Arra kérte az ott dolgozókat, hogy végre számoljanak el azzal, amit az elmúlt másfél évtizedben tett a csatorna.


Gulyás Márton a Partizán szerdai élő adásában arról számolt be, hogy 11 év óta először meghívták a közmédiába, pontosan az M5-csatorna Ez itt a kérdés című műsorába.

A Partizán vezetője úgy véli, hogy a közmédia számos alkalommal terjesztett róla, a Partizánról, vagy hozzá köthető személyekről hamis állításokat, és szerinte nem tett eleget az MTVA törvényi kötelezettségének a kiegyensúlyozott tájékoztatásról, és a kultúra gondozásáról.

„Április 12. óta láthatóan megpróbálkoznak valamiféle korrekcióval” - legalábbis ezzel tudta megmagyarázni azt a meghívót, ami nemrég érkezett hozzá.

Az újságíró viszont egyértelművé tette, hogy „élő ember, akinek van gerince, lelkiismerete, vagy szakmai öntudata” nem fogad el meghívást

„abba a közmédiába, ami az elmúlt 16 évben úgy, és abban a formában működött, amit most itt nem akarok tárgyalni.”

Majd azt mondta, hogy amíg a közmédia nem vonja le a megfelelő konzekvenciákat, addig a meghívásnak egyetlen lehetséges kezelése van. Majd ezután ledarálta a papírt.

A Partizán vezetője ledarálja a közmédiába szóló meghívóját:

Gulyás Márton ledarálja meghívóját az M5 "Ez itt a kérdés" című műsorába.
by

u/Remote-Sundae-8076 in

hungary


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Zuglói Fidesz-belharc: Kilép a pártból és Deutsch Tamást kritizálja a képviselő, aki nem kért a „legrosszabb jelölteket jutalmazó” megújulásból
Borbély Ádám, a Fidesz XIV. kerületi önkormányzati képviselője bejelentette, hogy távozik a pártból. Döntését a rossz választási eredményekkel és Radics Béla parlamenti mandátumával indokolta, élesen bírálva a párt helyi vezetését, név szerint Deutsch Tamást.


Élesen bírálta Deutsch Tamást és a Fidesz zuglói politikáját, majd bejelentette kilépését a pártból Borbély Ádám, a Fidesz eddigi önkormányzati képviselője. Borbély szerdán a Facebook-oldalán közölte döntését, amelyet a zuglói Fidesz gyenge választási szereplésével és az azt követő személyi döntésekkel indokolt.

A politikus szerint elfogadhatatlan, hogy a párt a felelősségre vonás helyett a legrosszabb eredményt elérő jelöltet jutalmazza mandátummal.

„Elfogadhatatlan, hogy a valódi felelősök érinthetetlenek, közben a minden idők legrosszabb zuglói eredményét felmutató egyéni jelöltet pedig beültetik a parlamentbe. Én ebből a megújulásból nem kérek, ezért a mai nappal a Fidesz – Magyar Polgári Szövetségből kilépek.”

Borbély ezzel már nem vesz részt a párt kongresszusát megelőző tisztújítási folyamatban sem. Jelezte, hogy a helyi önkormányzati fideszes frakcióval továbbra is szívesen dolgozna együtt, de már nem a párt neve alatt.

Borbély Ádám a kilépését bejelentő videóban Deutsch Tamás szerepét is élesen bírálta, amiért szerinte az elmúlt időszakban az új zuglói irányok „porig rombolták közösségünket”.

Úgy fogalmazott, „nem tudtunk kitérni Deutsch Tamás zuglói érkezése elől, hiszen úgy érkezett ide a készbe, mint a románok Erdélybe”.

Kifogásolta Deutsch azon nyilatkozatát is, miszerint mindenkinek egy feladattal kell helytállnia, miközben szerinte Deutsch sportvezetőként, több Fidesz-szervezet elnökeként és EP-képviselőként Zuglóval is foglalkozni akart.

A nyílt konfliktus kedden robbant ki, miután Radics Béla, a Fidesz egyéni jelöltje a választási vereség után a párt megújulásáról, a hibákkal való szembenézésről és a gyengítő tényezők „kigyomlálásáról” írt a közösségi oldalán.

Erre Borbély már kedden is reagált, jelezve, hogy ha a megújulás azt jelenti, hogy a felelősök érinthetetlenek, és a legrosszabb eredményt elérő jelöltet a parlamentbe küldik, akkor ő ebből nem kér.

Radics Béla az áprilisi országgyűlési választáson a budapesti 6-os számú választókerületben indult, ahol közel 30 százalékponttal maradt alul a Tisza Párt jelöltjével, Velkey György Lászlóval szemben. A vereség ellenére Radics a Fidesz–KDNP országos listájának 158. helyéről mégis mandátumot szerzett.

A kilépésről elsőként a Magyar Hang számolt be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megszólalt Magyar Péterrel való találkozójáról Ursula von der Leyen: Minden támogatást megadunk Magyarországnak
A Bizottság elnöke rendkívül pozitívnak értékelte a találkozót Magyar Péterrel. Azt írta, hogy „a csapataink szorosan együtt fognak működni egy virágzó Magyarországért a közös, európai otthonunk szívében”.


Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben egyeztetett a megválasztott miniszterelnökkel, Magyar Péterrel. Az Európai Bizottság elnöke az X-oldalán jelezte, hogy a megbeszélés hangneme kifejezetten pozitív volt.

Ursula von der Leyen nagyon jónak nevezte az egyeztetést, amelynek középpontjában a Magyarországnak szánt, de korrupciós és jogállamisági aggályok miatt befagyasztott uniós források felszabadításához szükséges lépések álltak – írta a Portfolio.

Von der Leyen egyértelmű politikai támogatásáról biztosította a leendő kormányfőt, és szoros együttműködést ígért. Azt ígérte, az Európai Bizottság támogatni fogja Magyarországot abban, hogy orvosolni tudja a fennálló problémákat, és ismét magáévá tegye az európai értékeket.

„A csapataink szorosan együtt fognak működni. Egy virágzó Magyarországért a közös, európai otthonunk szívében” – zárta bejegyzését.

Magyar Péter szintén pozitívan értékelte a találkozót, amelyet „rendkívül konstruktívnak és eredményesnek” nevezett. Bejelentette azt is, hogy a május 25-i héten visszatér Brüsszelbe, hogy már hivatalban lévő miniszterelnökként megkössék a pénzek felszabadításáról szóló politikai megállapodást.

A tét jelentős, a befagyasztott források összege nagyjából 17 milliárd euró. Ennek legsürgősebb eleme a körülbelül 10 milliárd eurós helyreállítási alap, amelynek jelentős részét Magyarország elveszítheti, ha augusztus végéig nem teljesíti a szükséges reformokat és nem nyújt be érdemi kifizetési kérelmet. A pénzek megérkezésének feltétele az úgynevezett szupermérföldkövek teljesítése, amelyek többek között az igazságszolgáltatás függetlenségét és a korrupcióellenes garanciákat érintik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk