Durván emelkedtek az ingatlanárak Magyarországon az első negyedévben
Az új lakások ára éves szinten 19 százalékkal, míg a használt lakások 20 százalékkal drágultak. A vidéki városokban a négyzetméterárak nagyobb ütemben nőttek, mint a fővárosban.
Az első negyedévben tovább emelkedtek az ingatlanárak Magyarországon, az új lakások ára éves szinten 19 százalékkal, míg a használt lakások 20 százalékkal drágultak, az előző negyedévhez képest 7,3, illetve 4,8 százalékkal nőttek az árak - derül ki a KSH első negyedévét összesítő lakásárindexéből.
A KSH negyedéves lakáspiaci jelentése szerint 2022 első negyedévében a fővárosi hegyvidéki kerületek voltak a legdrágábbak. Az átlagár itt 72,9 millió forintra emelkedett az előző évi 66 millió forintról. A fajlagos négyzetméterár az országban itt lépte át először az 1 millió forintot. A pesti belső kerületekben a négyzetméterárak 734 ezer forintról 805 ezer forintra emelkedtek.
A vidéki városokban a négyzetméterárak nagyobb ütemben nőttek, mint a fővárosban, a két szélsőértéket leszámítva 12,4 illetve 20,8 százalékkal. Veszprémben volt a legmagasabb a drágulás 26 százalékkal, a legkisebb pedig Salgótarjában 6,9 százalékkal.
Az újlakásárak országosan 2022 első három hónapjában 45,6 millió forintra emelkedtek, ami 9 millióval haladta meg az előző év átlagát. Budapesten a fajlagos ár átlépte az 1 milliós lélektani határt, az újlakások átlagos ára 53,9 millió forintról 61 millió forintra nőtt.
Az átlagos négyzetméter ár a megyeszékhelyeken 542 ezerről 619 ezer forintra nőtt. Debrecenben, Székesfehérváron Győrben voltak a legmagasabbak (700 ezer és 750 ezer forint között), Salgótarjánban (178 ezer), Békéscsabán (273 ezer) és Miskolcon (322 ezer) a legalacsonyabb.
A használt lakások négyzetméter ára 334 ezerről 362 ezer forintra emelkedett. Budapesten éves szinten 0,8 millió forinttal 40,5 millió forintra, négyzetméterenként 687 ezerről 766 ezer forintra emelkedett a használt lakások átlagára. A lakásonként 23,5 millióról 25,6 millió forintra, négyzetméterenként 369 ezerről 435 ezerre emelkedett az átlagár.
A balatoni agglomerációban a 2021. évi 41,8 millióról 46,2 millió forintra emelkedett a használt lakások ára. A fajlagos ár meghaladta az 580 ezer forintot.
A lakáspiaci tranzakciók száma 2020-ben átmenetileg csökkent (134 ezer), de 2021-ben az előzetes adatok szerint (152,3 ezer) már megközelítette a járvány előtti szintet (157 ezer).
Az Eurostat adatai szerint a 2015-ös átlagárhoz képest az EU országai közül Magyarországon volt a legmeredekebb az áremelkedés, a bázishoz képest a használt lakások ára 2,3-szorosára, az újaké csaknem 2,5-szörösére nőtt, ami 234 százalékos nominális és 185 százalékos reálértékű növekedés.
Hét év alatt Magyarország után Csehországban drágultak legjobban az ingatlanok (211 százalék). Az EU 27 tagállamában átlagban a lakások csaknem 45 százalékkal drágábbak, mint 2015-ben. A legalacsonyabb értéket Cipruson (104 százalék) és Olaszországban (106 százalék) regisztrálták.
2021 első negyedévében a lakásárak éves emelkedésének üteme Csehországban és Észtországban volt a legmagasabb (25 illetve 21 százalék), majd Hollandia, Litvánia és Magyarország következik egyaránt 19 százalékkal.
Az első negyedévben tovább emelkedtek az ingatlanárak Magyarországon, az új lakások ára éves szinten 19 százalékkal, míg a használt lakások 20 százalékkal drágultak, az előző negyedévhez képest 7,3, illetve 4,8 százalékkal nőttek az árak - derül ki a KSH első negyedévét összesítő lakásárindexéből.
A KSH negyedéves lakáspiaci jelentése szerint 2022 első negyedévében a fővárosi hegyvidéki kerületek voltak a legdrágábbak. Az átlagár itt 72,9 millió forintra emelkedett az előző évi 66 millió forintról. A fajlagos négyzetméterár az országban itt lépte át először az 1 millió forintot. A pesti belső kerületekben a négyzetméterárak 734 ezer forintról 805 ezer forintra emelkedtek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Csupán 28 szavazattal nyert a Fidesz jelöltje Balmazújvárosban, Orbán mégis nagy győzelmet ünnepel
A kormányfő kevesebb mint egy nap leforgása alatt már háromszor is diadalittasan reagált arra, hogy Balmazújvárosban a Fidesz jelöltje egy hajszálnyival megelőzte ellenfeleit.
„Nagy győzelem, szép munka. Szép munka, nagy győzelem” – ezúttal így, egy videóban reagált Orbán Viktor arra, hogy a Fidesz jelöltje győzött Balmazújvárosban. A kormányfő azt ecseteli, hogy
„Mindenki mondhat, amit akar, mérhet, amit akar. Volt egy választás, elmentek több mint 50 százaléknyian. Az ellenfél ezt országos jelentőségű nagy eseménynek minősítette. Maga is azt mondta, hogy na, hát itt majd most kiderül az igazság. Ki is derült. Mi az emberek oldalán állunk, az emberek pedig a mi oldalunkon.”
Majd nyomatékosította ismét, hogy az eredmény szerinte:
„Nagy győzelem, szép munka. Szép munka, nagy győzelem”
Ez volt a harmadik alkalom, hogy Orbán Viktor arra reagált, hogy Balmazújvárosban egy időközi választáson 28 szavazattal a Fidesz jelöltje jutott be közgyűlésbe, és ezzel szűk többséget szerzett a párt az önkormányzati döntéshozásban.
„hiába a szakmányban gyártott kamukutatások, hiába a nagy csinnadrattával bejelentett kamuprogram, hiába a Brüsszelből kirendelt szakértők hada, és hiába a magyar Jockey Ewingok meg a bank- és multivezérek élére vasalt műmosolya, a magyar emberek átlátnak a szitán.”
Úgy véli, Balmazújváros megmutatta, hogy „nem lesz itt brüsszeli bábkormány”. A miniszterelnök szerint a tegnapi győzelem oka ugyanaz, amiért szerinte kilenc hét múlva is győzni fognak: az, hogy ők az emberek oldalán állnak.
A reakciócunami pedig közvetlenül azután vette kezdetét, hogy tegnap este a Nemzeti Választási Iroda bejelentette az eredményt, a kormányfő ekkor egy napszemüveges emojival így reagált:
„Fidesz győzelem Balmazújvárosban. Jön a tavasz… ”
A miniszterelnökhöz hasonlóan Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója is úgy értékelte az eredményeket, mintha a Fidesz a Tiszát győzte volna le. Közösségi oldalán még egy szerkesztett képet is megosztott, ahol a vesztes jelölteket állító szervezetek nevét átírták a Tiszára, holott ez a párt senkit sem indított Balmazújvárosban.
„Nagy győzelem, szép munka. Szép munka, nagy győzelem” – ezúttal így, egy videóban reagált Orbán Viktor arra, hogy a Fidesz jelöltje győzött Balmazújvárosban. A kormányfő azt ecseteli, hogy
„Mindenki mondhat, amit akar, mérhet, amit akar. Volt egy választás, elmentek több mint 50 százaléknyian. Az ellenfél ezt országos jelentőségű nagy eseménynek minősítette. Maga is azt mondta, hogy na, hát itt majd most kiderül az igazság. Ki is derült. Mi az emberek oldalán állunk, az emberek pedig a mi oldalunkon.”
Majd nyomatékosította ismét, hogy az eredmény szerinte:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kubatov Gábor úgy posztolta ki a balmazújvárosi időközi eredményét, mintha a TISZA jelöljeit győzte volna le a Fidesz
A kormánypárti jelölt valójában a Közösen Balmazújvárosért Egyesület indulójával és egy független jelölttel szemben nyerte meg az időközi választást. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a Tisza Párt egyetlen jelöltet sem indított, Kubatov mégis arról posztolt, hogy legyőzték Magyar Péteréket.
Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy átírt eredménylappal úgy tüntette fel a balmazújvárosi időközi választás eredményét a Facebook-oldalán, mintha a kormánypárt a Tisza Párt jelöltjeit győzte volna le – vette észre a 24.hu.
A február 8-i választáson a fideszes Nagy Zoltán mindössze 28 szavazattal előzte meg Molnár Pétert, a Közösen Balmazújvárosért Egyesület jelöltjét.
A pártigazgató által közzétett fotón Molnár Péter neve mellett az szerepelt, hogy „Független, Tisza”, és a harmadik helyezett, függetlenként induló Béresné Lőrincz Erzsébetnél is ez volt látható. Ezzel szemben a Nemzeti Választási Iroda honlapján elérhető hivatalos adatok szerint egyikük sem a Tisza Párt jelöltjeként indult.
Mellesleg az is valószínűtlen lett volna, hogy egy párt egy választókerületben két jelöltet is indítson.
A balmazújvárosi időközi választást azért kellett kiírni, mert Demeter Pál, a Közösen Balmazújvárosért Egyesület képviselője november 14-én lemondott mandátumáról. A 2024-es önkormányzati választás óta patthelyzet jellemezte a várost, a testületben 6–6 arányban oszlottak meg a mandátumok a Fidesz–KDNP és a helyi civil szervezet között. A mostani győzelemmel a Fidesz többségbe került.
Nem ez az első eset, hogy a Fidesz pártigazgatója a Tisza Párttal hozza összefüggésbe az ellenfeleket. Tavaly Kubatov Gábor két másik időközi választás – a tiszafüredi és a tiszakécskei – eredményét is úgy mutatta be, mintha a Fidesz a teljes ellenzéket győzte volna le, holott ellenfeleik valójában a Mi Hazánk és a Második Reformkor Párt jelöltjei voltak.
Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy átírt eredménylappal úgy tüntette fel a balmazújvárosi időközi választás eredményét a Facebook-oldalán, mintha a kormánypárt a Tisza Párt jelöltjeit győzte volna le – vette észre a 24.hu.
A február 8-i választáson a fideszes Nagy Zoltán mindössze 28 szavazattal előzte meg Molnár Pétert, a Közösen Balmazújvárosért Egyesület jelöltjét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Aki hazudik, annak legyen jó a memóriája” – Szent-Iványi István reagált arra, hogy Orbán szerint Clinton Szerbia megtámadására kérte 1999-ben
A külpolitikai szakértő szerint a miniszterelnök pár éve még egészen másképp adta elő a szerb háborús történetet. A sztorit egyébként akkor a szerb elnöknek mesélte el.
Szent-Iványi István külpolitikai szakértő a Facebookon reagált Orbán Viktor azon szombathelyi állítására, miszerint 1999-ben Bill Clinton amerikai elnök arra kérte, hogy Magyarország támadja meg Szerbiát, ő azonban ezt elutasította. A szakértő „Egy obsitos meséi: »Aki hazudik, annak legyen jó a memóriája«” címmel írt bejegyzést, melyben kifejti, hogy a szerinte kiszínezett történetet Orbán Viktor nem most találta ki, hanem már Aleksandar Vucic szerb elnöknek is előadta, aki ezt nyilvánosságra is hozta.
Szent-Iványi István szerint a történet több sebből vérzik, és felhívja a figyelmet arra, hogy a miniszterelnök korábban már egy másik, a valóságtól kevésbé elrugaszkodott formában is előadta ugyanezt.
„Akkor arról beszélt, hogy a NATO-erők, tehát nem a magyar honvédség, hanem a NATO-erők tervezték, hogy Magyarországról indítanának támadást Szerbia ellen és ezt akadályozta meg ő. Látjuk, hogy a történet az évek során szépen fejlődött, bár természetesen ez a változat sem volt igaz” – állítja a szakértő.
A posztban arra is kitér, hogy a NATO koszovói hadművelete ma már részletesen dokumentált, és maga Clinton elnök is foglalkozik vele az emlékirataiban.
Szent-Iványi szerint „ebben világossá teszi, hogy ő a kezdetektől ellenezte a szárazföldi hadműveletet Szerbia ellen, nagyon kockázatosnak és feleslegesnek tartotta. Egy későbbi fázisban Tony Blair valóban felvetette, hogy amennyiben a légi hadviselés nem vezet eredményre, akkor több irányból szárazföldi hadműveletre is szükség lehet (Horvátország, Albánia és Magyarország irányából jöhetett ez szóba).
Clinton ezt az ötletet is elutasította, így még tervezési fázisba sem került a javaslat, amikor Milosevics kapitulált.”
A külpolitikai szakértő felidézi Orbán Viktor egy korábbi, a szerbiai hadművelettel kapcsolatos, már megcáfolt állítását is. E szerint a miniszterelnök kérésére nem érték légicsapások a vajdasági célpontokat, holott Szent-Iványi szerint a célpontkijelölés kizárólag a katonai vezetés feladata volt, és egyébként is több légicsapás érte a vajdasági célpontokat, például az újvidéki hidat.
Szent-Iványi a bejegyzését egy hasonlattal zárja, mondván:
„Ezek a nagyotmondások valamikor az obsitosokat, a leszerelt Háry Jánosokat jellemezték, akik a hálás kocsmai közönségnek színezték, fejlesztették a meséiket.” Úgy véli, lehet, hogy a miniszterelnök már arra készül, hogy a választások után a felcsúti kocsma népét szórakoztassa történeteivel.
A miniszterelnök múlt szombaton, Szombathelyen állította azt, hogy 1999-ben Bill Clinton telefonon kérte tőle Szerbia megtámadását. Ezzel akarta érzékeltetni, hogy ő akkor is nemet mondott, és most is nemet tud mondani a háborúra.
Magyarország alig két héttel a NATO jugoszláviai légihadműveletének 1999. március 24-i kezdete előtt, március 12-én csatlakozott a szövetséghez. A hadjárat végül földi invázió nélkül, 78 napnyi légicsapás után zárult le. A történet egy korábbi verziója már 2022-ben felbukkant, amikor Aleksandar Vučić szerb elnök hivatkozott arra, hogy Orbán Viktor neki mesélte el a sztorit.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a történetet katonailag hiteltelennek nevezte, rámutatva, hogy egy ilyen döntés a NATO-tagországok közös eljárásrendje szerint születhetett volna meg, nem egy kétoldalú telefonhívás során. Szerinte az Egyesült Államok tisztában volt a Magyar Honvédség akkori felkészültségével, és azzal is, hogy egy magyar támadás a Vajdaság felől a területi revízió vádját vetette volna fel friss NATO-tagként. Korabeli források szerint ugyanakkor maga Orbán Viktor is arról beszélt 1999-ben, hogy a NATO nem tekinti szükségesnek a szárazföldi bevetést, és a szövetség csúcstalálkozóján ez a kérdés napirendre sem került.
Szent-Iványi István külpolitikai szakértő a Facebookon reagált Orbán Viktor azon szombathelyi állítására, miszerint 1999-ben Bill Clinton amerikai elnök arra kérte, hogy Magyarország támadja meg Szerbiát, ő azonban ezt elutasította. A szakértő „Egy obsitos meséi: »Aki hazudik, annak legyen jó a memóriája«” címmel írt bejegyzést, melyben kifejti, hogy a szerinte kiszínezett történetet Orbán Viktor nem most találta ki, hanem már Aleksandar Vucic szerb elnöknek is előadta, aki ezt nyilvánosságra is hozta.
Szent-Iványi István szerint a történet több sebből vérzik, és felhívja a figyelmet arra, hogy a miniszterelnök korábban már egy másik, a valóságtól kevésbé elrugaszkodott formában is előadta ugyanezt.
„Akkor arról beszélt, hogy a NATO-erők, tehát nem a magyar honvédség, hanem a NATO-erők tervezték, hogy Magyarországról indítanának támadást Szerbia ellen és ezt akadályozta meg ő. Látjuk, hogy a történet az évek során szépen fejlődött, bár természetesen ez a változat sem volt igaz” – állítja a szakértő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Először szólalt meg Vilmos herceg és Katalin az Epstein-botrány kapcsán, amelyben András herceg is érintett
A Kensington-palota közleménye szeirnt a walesi hercegi pár az áldozatokra összpontosít. Eközben a rendőrség már egy újabb nő állítását vizsgálja András herceggel kapcsolatban.
Vilmos herceg és Katalin hercegné „mélységesen aggódik” a Jeffrey Epsteinnel kapcsolatos legújabb leleplezések miatt – közölte a Kensington-palota, miután az Egyesült Államokban nyilvánosságra hozott iratok ismét reflektorfénybe állították András Mountbatten–Windsort, a trónörökös nagybátyját.
A walesi hercegi pár szóvivője most először adott ki nyilatkozatot a botrány kapcsán. E szerint Vilmos herceg és Katalin hercegné „az áldozatokra összpontosít” az új információk fényében.
„Megerősíthetem, hogy a herceg és a hercegné mélységesen aggódik az újabb fejlemények miatt. Gondolataik továbbra is az áldozatokra irányulnak” – áll a Kensington-palota közleményében.
A nyilatkozat nem említi név szerint András herceget.
Eközben a brit rendőrség már egy második nő bejelentését is vizsgálja az Epstein-ügyben – írja a BBC. Azt állítja, hogy Epstein küldte őt az Egyesült Királyságba egy "szexuális jellegű találkozóra" Andrással. Ez állítólag 2010-ben történt a Royal Lodge-i rezidencián.
Az Egyesült Államokban közzétett iratanyagban olyan képek is szerepelnek, amelyeken András négykézláb egy nő fölé hajol, bár a fotókhoz nem fűztek magyarázatot.
A dokumentumok emellett megerősíteni látszanak, hogy a hírhedt, Andrást és vádlóját, Virginia Giuffre-t ábrázoló fénykép valódi.
A herceg korábban azt állította, a képet manipulálhatták, és soha nem találkozott a nővel. Ezzel szemben Epstein társa, Ghislaine Maxwell egy 2015-ös e-mailben azt írta: „2001-ben Londonban voltam, amikor [kitakart név] találkozott több barátommal, köztük András herceggel. Készült egy fénykép, mert úgy képzelem, meg akarta mutatni a barátainak és a családjának.” András 2022-ben peren kívüli egyezséget kötött Giuffre-rel.
A volt herceg régóta barátságban állt Epsteinnel, és azután is tartotta a kapcsolatot az amerikai pénzemberrel, hogy 2008-ban elítélték gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény miatt.
Bár korábban bocsánatot kért a kapcsolataiért, minden jogsértést határozottan tagadott.
Az új információk fényében András a múlt héten a tervezettnél korábban kiköltözött windsori otthonából, és most a Károly király magántulajdonában lévő Sandringham-birtokon él.
Vilmos herceg és Katalin hercegné „mélységesen aggódik” a Jeffrey Epsteinnel kapcsolatos legújabb leleplezések miatt – közölte a Kensington-palota, miután az Egyesült Államokban nyilvánosságra hozott iratok ismét reflektorfénybe állították András Mountbatten–Windsort, a trónörökös nagybátyját.
A walesi hercegi pár szóvivője most először adott ki nyilatkozatot a botrány kapcsán. E szerint Vilmos herceg és Katalin hercegné „az áldozatokra összpontosít” az új információk fényében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
