Cser-Palkovics András: Van, amikor egyetértek a Fidesz döntéseivel, és van, amikor nem
Interjút adott a 24.hu-nak Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere, aki az elmúlt években többször is eltért a kormánypárt kommunikációs irányvonalától. A politikus bírálta már a KDNP-t, az önkormányzati számlákról leemelt „szolidaritási” hozzájárulást, valamint az orosz gázfüggőséget is, és egyszer barátságos hangulatú találkozón fogadta David Pressman amerikai nagykövetet, akit a kormány a „dollárbaloldal” képviselőjének tartott.
Az interjúban, amelyben gondosan kerülte az aktuális kormányzati szólamokat, Magyar Pétertől Ukrajnáig, egyértelművé tette, hogy nem szándékozik kilépni a Fideszből.
Hangsúlyozta továbbá, hogy a polgármesteri munkáját határozottan igyekszik nem pártpolitikai alapon végezni, és a pártja ezt eddig elfogadta tőle.
Cser-Palkovics a kettős szerepét egy sportpéldával illusztrálta: „régi szurkolója vagyok a Vidinek, és ha az edző nem olyan összetételben és taktikával küldi a pályára a csapatot, ahogy azt én gondolom, akkor szurkolóként kritizálhatom az edzőt, a játékosokat, de ettől még ugyanúgy a Vidinek fogok szurkolni. Akár győzünk, akár veszítünk. Alapvetően mindenben hűséges típus vagyok.”
Véleménye szerint „a Covid és a háború nyomán olyan gazdasági válság és geopolitikai helyzet bontakozott ki a világon, így nálunk is, aminek a kezelése nagy rutint és szakértelmet igényel.” Azzal folytatta,
Főleg akkor, ha a másik kapitányjelölt – azon túl, hogy erős kritikát fogalmaz meg velünk szemben, és tegyük hozzá, hogy ezek egy részében akár igaza is lehet – semmit nem árul el arról, hogyan kormányozná egy védett öbölbe a hajónkat.”
Cser-Palkovics a Fidesz időszakai közül az 1998 és 2002 közötti ciklust tartja a legjobbnak, de a jelenlegi kormányzással kapcsolatos kritikái is inkább a stílusra, mintsem a tartalomra vonatkoznak. Példaként kiemelte: „rosszul élte meg”, amikor Vitályos Eszter kormányszóvivő nyilvánosan cáfolta meg őt, mondván: nem is kért bocsánatot a sírós-picsogós megjegyzéséért.
Úgy látja, „a magyar emberek döntő része egy békésebb közéletet, visszafogottabb stílust igényelne a politikusoktól”, és bízik abban, hogy a Fideszen belül is lehet általa „szükségesnek tartott változtatásokat elérni”.
A Tisza Párt kapcsán elmondta: szakpolitikai vitákon keresztül lehetne rászorítani őket egy érdemi program bemutatására. Ezek a viták szerinte alkalmasak lennének arra is, hogy megismertessék az elmúlt 15 év kormányzati eredményeit, köztük a demográfiai intézkedéseket, az adó- és családpolitikát, valamint a Modern Városok Programot.
A jövőben is nyitott az önkormányzati kérdésekről szóló vitákra. Ugyanakkor elmondta, hogy nem ismeri a Tisza Párt önkormányzati szakpolitikusát, és Székesfehérváron csak aktivistákat látott, helyi politikusokat nem. Ezt sajnálatosnak tartja, mivel így nem tud „a legnagyobb ellenzéki párt politikusaival leülni vitázni, egyeztetni a várost érintő fontos kérdésekről. Sem az aktuális problémákról, sem a hosszú távú tervekről.”
