Brutálisan megdrágultak az új építésű lakások Budapesten
A legdrágább kerületek toplistájában vezet a XII. kerület átlagosan 2,35 millió forinttal, ezt az I. kerület 2,25 millió forinttal és a II. kerület 1,97 millió forintos átlagos négyzetméterárral követi.
A Budapesten épülő új lakások átlagos négyzetméterára 21,8 százalékkal nőtt és meghaladta az 1,3 millió forintot az első negyedévben, eközben 13,1 százalékkal kevesebb új lakás épül a fővárosban, mint egy évvel korábban - közölte az Otthon Centrum.
Az ingatlanközvetítő hálózat összesítette az év első három hónapjában az online meghirdetett új építésű fővárosi lakásprojekteket, és megállapította, hogy Budapesten 361 új lakásberuházás van folyamatban, ezekben 27 400 lakás épül. A projektek száma 15,7 százalékkal, a lakások száma pedig 13,1 százalékkal kevesebb most, mint egy éve.
Hozzátették, a lakásállomány 32 százaléka (8700 lakás) egyelőre csak tervezett, ami 2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
A közlemény idézte Soóki-Tóth Gábort, az Otthon Centrum elemzési vezetőjét, aki elmondta, hogy a vizsgált időszakban a meghirdetett projektek kínálati ára tovább emelkedett.
Egy új építésű lakás négyzetméterét középértéken 1 334 000 forintért kínálják a fejlesztők, ami jelentős, 21,8 százalékos növekedés a tavalyi első negyedévhez viszonyítva.
A szakember hozzátette, a kerületek között ugyanakkor jelentős különbség alakult ki, az olló nagyon szétnyílt: kerületenként 768 ezer - 2,35 millió forint között váltakozik az átlagos kínálati négyzetméterár. A projektek között még nagyobb a különbség: a legalacsonyabb beruházás átlagára négyzetméterenként 614 ezer, a legdrágábbé pedig 3,68 millió forint. Előbbi a XIV., utóbbi a XII. kerületben található.
Az új építésű lakásoknál az első negyedévben
a legdrágább kerületek toplistájában vezet a XII. kerület átlagosan 2,35 millió forinttal, ezt az I. kerület 2,25 millió forinttal és a II. kerület 1,97 millió forintos átlagos négyzetméterárral követi. Az idén először az V. kerület kikerült a top háromból.
A legnépszerűbb, több ezer új lakás építésének helyet adó kerületekben, például a IX., XI., vagy éppen a XIII. kerületben a kínálati négyzetméterár átlaga 1-1,5 millió forint között váltakozik.
Soóki-Tóth Gábor a közleményben megjegyezte, a projektek és a meghirdetett lakások számának csökkenése, valamint az árak emelkedése azt mutatja, hogy a beruházók elkezdik ugyan az engedélyeztetési eljárást, de a hirdetéssel még kivárnak, míg a vásárlók sietnek a vásárlással. A jelenségnek számos oka van: a romló hitelezési feltételek, az infláció és a szomszédban dúló háború szülte bizonytalanság is, ami az építési piacot is erősen befolyásolja.
A Budapesten épülő új lakások átlagos négyzetméterára 21,8 százalékkal nőtt és meghaladta az 1,3 millió forintot az első negyedévben, eközben 13,1 százalékkal kevesebb új lakás épül a fővárosban, mint egy évvel korábban - közölte az Otthon Centrum.
Az ingatlanközvetítő hálózat összesítette az év első három hónapjában az online meghirdetett új építésű fővárosi lakásprojekteket, és megállapította, hogy Budapesten 361 új lakásberuházás van folyamatban, ezekben 27 400 lakás épül. A projektek száma 15,7 százalékkal, a lakások száma pedig 13,1 százalékkal kevesebb most, mint egy éve.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A fideszes polgármester leül a TISZA jelöltjeivel Székesfehérváron, és a sajátjainak is üzent
Cser-Palkovics András minden, a két fehérvári körzetben hivatalosan induló képviselőt a Városházára hív. A március 7-i határidő utáni egyeztetéseken a jelöltek városi programjairól lesz szó.
Szokatlan gesztust tett Székesfehérvár fideszes polgármestere: Cser-Palkovics András bejelentette, hogy a választások előtt a város két országgyűlési választókerületének minden hivatalos képviselőjelöltjével leül beszélgetni, beleértve a TISZA Párt indulóit is – vette észre a 444.hu.
A polgármester azt is javasolta, hogy a fideszes jelöltek is tegyenek így az ellenfeleikkel. „Székesfehérvár egységét nem írhatja felül az országos kampány zaja”
– indokolta a lépést Cser-Palkovics.
Facebook-posztjában a polgármester leszögezte: bár egyértelművé tette, hogy a Fidesz jelöltjeit támogatja és rájuk is fog szavazni, mégis eleget tesz a jelölőszervezetek megkereséseinek.
A találkozókra a március 7-i jelöltállítási határidő után hívja meg a Városházára mindazokat, akiket a két fehérvári választókerületben hivatalosan is nyilvántartásba vettek. Az induláshoz szükséges ötszáz érvényes ajánlást a jelölteknek február 21-től kell összegyűjteniük.
Cser-Palkovics azt írta, kíváncsi a jelöltek programjaira, és arra, mit vállalnak és mit tudnak tenni a városért.
„Szeretném, ha beszélgetnénk, és ők is beszélgetnének egymással. Ha valami, akkor ez viheti előre a közös ügyeinket!”
– tette hozzá.
A polgármester lépése nem előzmény nélküli, és illeszkedik a korábbi nyilatkozataihoz, amelyekben a helyi érdekek és a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Egy januári interjúban például arról beszélt, hogy polgármesterként „mindenkori kormánnyal” együtt kell működnie. A TISZA Párt már tavaly novemberben tartott nagygyűlést a városban, és Magyar Péter akkor egyeztetett Cser-Palkoviccsal a rendezvény békés lebonyolításáról, ami már jelezte, hogy a párbeszéd csatornái nyitottak a felek között.
Szokatlan gesztust tett Székesfehérvár fideszes polgármestere: Cser-Palkovics András bejelentette, hogy a választások előtt a város két országgyűlési választókerületének minden hivatalos képviselőjelöltjével leül beszélgetni, beleértve a TISZA Párt indulóit is – vette észre a 444.hu.
A polgármester azt is javasolta, hogy a fideszes jelöltek is tegyenek így az ellenfeleikkel. „Székesfehérvár egységét nem írhatja felül az országos kampány zaja”
– indokolta a lépést Cser-Palkovics.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kokárdagyártás az iskolákban: Fejenként száz darabot kell leadni, de senki sem tudja, mi lesz a rengeteg kokárda sorsa
A Nemzeti Művelődési Intézet több ezer szakköröst bízott meg kokárdavarrással a március 15-i ünnepre. A szoros határidő és a későn érkező alapanyagok miatt több helyen a diákok és szülők is túlóráznak.
Miközben az ország a március 15-i nemzeti ünnepre készül, iskolákban és közösségi házakban ezrek versenyeznek egy másik, sokkal szorosabb határidővel: február közepéig több százezer kokárdát kell legyártaniuk, sokszor a szabadidejük terhére.
A történet egy kelet-magyarországi szakközépiskolából indult, ahol egy szakkörvezető tanár januárban kétségbeesett hangú segélykérő levelet küldött kollégáinak. Azt írta, a tízfős hímző és gyöngyfűző szakkörének ezer darab kokárdát kellene elkészítenie február közepéig, amit teljesen reménytelennek lát.
Az esetről a Telexnek beszámoló egyik pedagógus kiderítette, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet már szeptemberben tájékoztatta a szakkörvezetőket a feladatról,
ám az alapanyagok csak januárban érkeztek meg, így mindössze egy hónap maradt a teljesítésre. A tanárnő szerint a kollégájának azt sem árulták el, mi lesz a következménye, ha nem készülnek el időre, amire az azt felelte, ezt inkább nem is akarja tudni.
Azóta „mindenki túlórában vagy a szabadidejében varrja a kokárdákat: gyerek, szülő, pedagógus, a pedagógus családja, otthon és az órákon, vagy szakmai gyakorlatokon”.
A haladás azonban lassú, mivel a diákok ügyetlenek a varrásban, egy-egy szakkör alatt fejenként csak két-három darabbal készülnek el.
A Nemzeti Művelődési Intézet minden szakkörnek ötszáz kokárda elkészítését adta feladatul, ami az ötfős csoportokban fejenként száz darabot jelent. A feladatot tematikától függetlenül kell teljesíteni, így a natúrkozmetikum-készítők és a mézeskalácsosok is varrnak. Az elkészült mennyiség felét kötelezően be kell szolgáltatni az intézetnek, a másik felének kiosztásáról a helyi közösségeknek kell gondoskodniuk.
Több település, köztük a Máriahalom Kultúrház – Közösségi Színtér szervezője is a lakosság segítségét kérte a feladat teljesítéséhez. „Tudjuk, hogy mindenkinek kevés a szabadideje. De ha többen csináljuk tévénézés, beszélgetés közben, akkor hamar megleszünk vele”
– írta posztjában.
A Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője, Nagy Edina a megkeresésre azt válaszolta, hogy a partnerek önkéntesen csatlakoztak az együttműködéshez. „A kisközösségi tevékenység része a kokárdakészítés a március 15-i nemzeti ünnepre készülés jegyében. A kokárdákat részben helyi, részben országos kulturális eseményekhez kapcsolódóan fogják felhasználni.”
Nem mindenhol okozott azonban feszültséget a feladat. A Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolája arról számolt be, hogy a tanulóik „nagyon jól érezték magukat, a kezdeti nehézségek után ügyesen készítették a kokárdákat”. Az intézmény igazgatója, Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes szerint örömmel mondtak igent a felkérésre. „Annál inkább, mivel fontosnak tartjuk a tanulók nemzeti öntudatának erősítését, a kokárda is ezt szimbolizálja” – mondta. Egy Vas megyei közművelődési szakember, Szita Ferencné pedig arról beszélt, hogy ők „nagyon szívesen bevállalták” a feladatot, és már majdnem el is készültek az 1500 darabbal.
A Nemzeti Művelődési Intézetet a Lezsák Sándor nevével fémjelzett lakiteleki Népfőiskola Alapítvány hívta életre. Az intézet Szakkör nevű kezdeményezésének oldalán a 2025/2026-os évadra 13.950-en jelentkeztek. Ha minden szakkör megkapta az 500 darabos feladatot, az összesen közel 1,4 millió legyártott kokárdát jelenthet.
A programot felügyelő Kulturális és Innovációs Minisztérium a cikk megjelenéséig nem válaszolt a finanszírozással és a kokárdakészítéssel kapcsolatos kérdésekre.
Miközben az ország a március 15-i nemzeti ünnepre készül, iskolákban és közösségi házakban ezrek versenyeznek egy másik, sokkal szorosabb határidővel: február közepéig több százezer kokárdát kell legyártaniuk, sokszor a szabadidejük terhére.
A történet egy kelet-magyarországi szakközépiskolából indult, ahol egy szakkörvezető tanár januárban kétségbeesett hangú segélykérő levelet küldött kollégáinak. Azt írta, a tízfős hímző és gyöngyfűző szakkörének ezer darab kokárdát kellene elkészítenie február közepéig, amit teljesen reménytelennek lát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az akkugyár problémáival kellene foglalkozni, nem terelni!!” – Kammerer polgármester kajakozós fotója kiverte a biztosítékot Gödön
Göd polgármestere egy hétvégi kajakozásról posztolt, miközben a helyi Samsung-gyárban talált szennyezés miatt nyomoz a rendőrség. A bejegyzés alatt a kommentelők a felelősségét firtatják.
Kommentcunami indult Göd polgármesterének kajakozós posztja alatt, miközben a városban a Samsung-akkugyár körüli botrány miatt forrnak az indulatok. Kammerer Zoltán február 16-án, hétfőn tett közzé két fotót arról, hogy a hétvégén a Dunán evezett.
„A mai hóeséshez képest szinte hihetetlen, de két napja olyan szép tavaszias időnk volt, hogy idén először vízre szálltam én is”
– írta a városvezető, akinek posztja alatt özönleni kezdtek a számonkérő hozzászólások – írta a hvg.hu.
A legtöbb kommentelő azt nehezményezte, hogy a polgármester miért nem a gödi Samsung-gyár ügyével foglalkozik. „Az akkugyár problémáival kellene foglalkozni, nem terelni!!” – írta egyikük, míg egy másik hozzászóló ironikusan megjegyezte: „Szinte el is feledkeztünk már a Samsung környezetszennyezéséről”.
A heves reakciók oka, hogy a Telex február elején megírta: a gödi akkugyár egyik, elvileg a többi területtől hermetikusan elzárt részlegének levegőjében a határértéket sok százszorosan meghaladó koncentrációban találtak rákkeltő anyagokat. Az ügyben a rendőrség nyomozást indított.
A Samsung állítja, hogy minden környezetvédelmi és munkavédelmi előírásnak megfelel, és jogi lépéseket helyezett kilátásba, a kormányhivatal pedig azt közölte, hogy a gyár nem veszélyeztette a környezetet.
Kammerer Zoltán egy hete szólalt meg az ügyben. Akkor azt állította, hogy a város által megbízott szakemberek csak egyszer állapítottak meg enyhébb egészségügyi határérték-túllépést, de azt szerinte a fűtési szezon okozta, nem a gödi akkugyár.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter „kampánykamunak és rémhírterjesztésnek” nevezte az ügyet, és tagadta a titkosszolgálati érintettséget. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter álhírnek minősítette a sajtóban megjelenteket, és szintén jogi lépéseket helyezett kilátásba.
Vona Gábor feljelentése nyomán derült ki, hogy a rendőrségen már folyamatban van nyomozás. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke kormányzati felelősséget és lemondást sürgetett. A Magyar Szakszervezeti Szövetség pedig anonim segélyvonalat indított a gödi Samsung-dolgozóknak.
A kormány korábban 34,5 milliárd forint közpénzt költött a gyár víziközmű-fejlesztésére. Az évek során a céget több hatósági bírsággal is sújtották, összesen mintegy 378 millió forint értékben. Göd önkormányzata 2023 óta saját finanszírozásban végeztet célzott, akkreditált levegőminőségi méréseket, többek között a gyártás során használt, potenciálisan veszélyes NMP-oldószer koncentrációjára.
Kommentcunami indult Göd polgármesterének kajakozós posztja alatt, miközben a városban a Samsung-akkugyár körüli botrány miatt forrnak az indulatok. Kammerer Zoltán február 16-án, hétfőn tett közzé két fotót arról, hogy a hétvégén a Dunán evezett.
„A mai hóeséshez képest szinte hihetetlen, de két napja olyan szép tavaszias időnk volt, hogy idén először vízre szálltam én is”
– írta a városvezető, akinek posztja alatt özönleni kezdtek a számonkérő hozzászólások – írta a hvg.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár János Magyar Péter korábbi, 3 milliós állásáról: esetében „megvolt a képesség és a bizalom” is
Lázár János miniszter szerint Varga Judit kérésére adott állami pozíciókat Magyar Péternek. A döntés bizalmi alapon történt, ami Lázár szerint elfogadható. A Tisza Párt reagálásában „hazug, tolvaj bohócnak” nevezte Lázárt, és közölte, hogy a miniszter „saját magát vádolta meg bűncselekmény elkövetésével”.
„Hát hogyne férne bele” – felelte Lázár János arra a kérdésre, hogy elfogadható-e, ha egy miniszternél rokonnak járnak ki állást. A közlekedési miniszter kedden Magyar Péterre utalva kijelentette a Telexnek, az ő kinevezése bizalmi kérdés volt: „Megbíztam az emberben, ezért lett igazgatósági meg felügyelőbizottsági tag”. Arra a felvetésre, hogy nem a képességek alapján kellene-e embereket megbízni, a miniszter úgy reagált, hogy Magyar esetében „megvolt a képesség és a bizalom” is.
Lázár János egy nappal korábban, a hétfői Lázárinfón mesélt el egy történetet arról, hogy állítása szerint Varga Judit volt igazságügyi miniszter hogyan járt ki nála évekkel ezelőtt 3 milliós fizetést Magyar Péternek. „Van, aki így élt, és így boldogult, hogy a felesége kijárt neki fizető állást. És miután ő a minisztertársam volt, a kollégám, mit mondhattam volna mást?” – magyarázta a közlekedési miniszter, hogy miért keresett a Tisza Párt elnöke állami cégek vezetőségeiben annyit, amennyit – írta a 24.hu.
A Tisza Párt reagálásában „hazug, tolvaj bohócnak” nevezte Lázárt, és közölte, hogy a miniszter „saját magát vádolta meg bűncselekmény elkövetésével”.
Korábban több fideszes miniszter is cáfolta, hogy Varga Judit befolyása alapján kapott volna Magyar állami megbízásokat, ugyanakkor Lázár János egy korábbi interjúban már elismerte Varga ajánlását, jelezve, hogy „nem volt panasz” Magyar munkájára. A kormányközeli sajtó ezzel szemben korábban jegyzőkönyvekre és jelenléti adatokra hivatkozva vitatta Magyar teljesítményét az állami cégeknél. Magyar Péter a Diákhitel Központ vezérigazgatói posztja után többek között a Volánbusz és a Magyar Közút igazgatóságában, valamint az MBH Bank jogelődjeinek felügyelőbizottságában is kapott helyet.
„Hát hogyne férne bele” – felelte Lázár János arra a kérdésre, hogy elfogadható-e, ha egy miniszternél rokonnak járnak ki állást. A közlekedési miniszter kedden Magyar Péterre utalva kijelentette a Telexnek, az ő kinevezése bizalmi kérdés volt: „Megbíztam az emberben, ezért lett igazgatósági meg felügyelőbizottsági tag”. Arra a felvetésre, hogy nem a képességek alapján kellene-e embereket megbízni, a miniszter úgy reagált, hogy Magyar esetében „megvolt a képesség és a bizalom” is.
Lázár János egy nappal korábban, a hétfői Lázárinfón mesélt el egy történetet arról, hogy állítása szerint Varga Judit volt igazságügyi miniszter hogyan járt ki nála évekkel ezelőtt 3 milliós fizetést Magyar Péternek. „Van, aki így élt, és így boldogult, hogy a felesége kijárt neki fizető állást. És miután ő a minisztertársam volt, a kollégám, mit mondhattam volna mást?” – magyarázta a közlekedési miniszter, hogy miért keresett a Tisza Párt elnöke állami cégek vezetőségeiben annyit, amennyit – írta a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
