prcikk: Kokárdagyártás az iskolákban: Fejenként száz darabot kell leadni, de senki sem tudja, mi lesz a rengeteg kokárda sorsa | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Kokárdagyártás az iskolákban: Fejenként száz darabot kell leadni, de senki sem tudja, mi lesz a rengeteg kokárda sorsa

A Nemzeti Művelődési Intézet több ezer szakköröst bízott meg kokárdavarrással a március 15-i ünnepre. A szoros határidő és a későn érkező alapanyagok miatt több helyen a diákok és szülők is túlóráznak.


Miközben az ország a március 15-i nemzeti ünnepre készül, iskolákban és közösségi házakban ezrek versenyeznek egy másik, sokkal szorosabb határidővel: február közepéig több százezer kokárdát kell legyártaniuk, sokszor a szabadidejük terhére.

A történet egy kelet-magyarországi szakközépiskolából indult, ahol egy szakkörvezető tanár januárban kétségbeesett hangú segélykérő levelet küldött kollégáinak. Azt írta, a tízfős hímző és gyöngyfűző szakkörének ezer darab kokárdát kellene elkészítenie február közepéig, amit teljesen reménytelennek lát.

Az esetről a Telexnek beszámoló egyik pedagógus kiderítette, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet már szeptemberben tájékoztatta a szakkörvezetőket a feladatról,

ám az alapanyagok csak januárban érkeztek meg, így mindössze egy hónap maradt a teljesítésre. A tanárnő szerint a kollégájának azt sem árulták el, mi lesz a következménye, ha nem készülnek el időre, amire az azt felelte, ezt inkább nem is akarja tudni.

Azóta „mindenki túlórában vagy a szabadidejében varrja a kokárdákat: gyerek, szülő, pedagógus, a pedagógus családja, otthon és az órákon, vagy szakmai gyakorlatokon”.

A haladás azonban lassú, mivel a diákok ügyetlenek a varrásban, egy-egy szakkör alatt fejenként csak két-három darabbal készülnek el.

A Nemzeti Művelődési Intézet minden szakkörnek ötszáz kokárda elkészítését adta feladatul, ami az ötfős csoportokban fejenként száz darabot jelent. A feladatot tematikától függetlenül kell teljesíteni, így a natúrkozmetikum-készítők és a mézeskalácsosok is varrnak. Az elkészült mennyiség felét kötelezően be kell szolgáltatni az intézetnek, a másik felének kiosztásáról a helyi közösségeknek kell gondoskodniuk.

Több település, köztük a Máriahalom Kultúrház – Közösségi Színtér szervezője is a lakosság segítségét kérte a feladat teljesítéséhez. „Tudjuk, hogy mindenkinek kevés a szabadideje. De ha többen csináljuk tévénézés, beszélgetés közben, akkor hamar megleszünk vele”

– írta posztjában.

A Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője, Nagy Edina a megkeresésre azt válaszolta, hogy a partnerek önkéntesen csatlakoztak az együttműködéshez. „A kisközösségi tevékenység része a kokárdakészítés a március 15-i nemzeti ünnepre készülés jegyében. A kokárdákat részben helyi, részben országos kulturális eseményekhez kapcsolódóan fogják felhasználni.”

Nem mindenhol okozott azonban feszültséget a feladat. A Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolája arról számolt be, hogy a tanulóik „nagyon jól érezték magukat, a kezdeti nehézségek után ügyesen készítették a kokárdákat”. Az intézmény igazgatója, Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes szerint örömmel mondtak igent a felkérésre. „Annál inkább, mivel fontosnak tartjuk a tanulók nemzeti öntudatának erősítését, a kokárda is ezt szimbolizálja” – mondta. Egy Vas megyei közművelődési szakember, Szita Ferencné pedig arról beszélt, hogy ők „nagyon szívesen bevállalták” a feladatot, és már majdnem el is készültek az 1500 darabbal.

A Nemzeti Művelődési Intézetet a Lezsák Sándor nevével fémjelzett lakiteleki Népfőiskola Alapítvány hívta életre. Az intézet Szakkör nevű kezdeményezésének oldalán a 2025/2026-os évadra 13.950-en jelentkeztek. Ha minden szakkör megkapta az 500 darabos feladatot, az összesen közel 1,4 millió legyártott kokárdát jelenthet.

A programot felügyelő Kulturális és Innovációs Minisztérium a cikk megjelenéséig nem válaszolt a finanszírozással és a kokárdakészítéssel kapcsolatos kérdésekre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Orbán még börtönbe is juttathatja Magyart” – ez hangzott el a titokban lehallgatott hívásban
Az Alkotmányvédelmi Hivatal rögzítette egy a Tisza Pártot kapcsolati rendszerével támogató üzletember és barátja telefonbeszélgetését. Majd a gyűjtött információkat azzal a szöveggel küldték tovább egymásnak a hatóság munkatársai, hogy „küldöm a heti MP-s információkat” - mutatjuk, a lehallgatott beszélgetés részleteit.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban számolt be a 444.hu legújabb, titkosszolgálati információgyűjtésről szóló cikkéről, amelyben arról írnak, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai egy lehallgatás részleteit úgy küldték el egymásnak, hogy idézzük:

„küldöm a heti MP-s információkat”

Panyi a posztjában kiemeli Kaufmann Balázs és Windisch Judit cikkének egy részletét, amely a konkrét lehallgatást részletezi. Eszerint „egy magyar üzletember, akit a cikkben F-nek fogunk hívni, 2025. január 2-án felhívta egy jóbarátját. Politikáról beszélgettek: a Tisza esélyei, a Fidesz ereje, Magyar Péter és Orbán Viktor kerültek szóba. Átlagos beszélgetés volt, amit akkor és azóta is sokan folytatnak közélet iránt érdeklődő magyarok a barátaikkal.

(...)Ez az üzletember amúgy előszeretettel ajánlotta kiterjedt kapcsolatrendszerét ellenzéki pártoknak, így tett a Tiszával is, nem sokkal azután, hogy Magyar Péter feltűnt. Magyarék egy ideig igénybe is vették a segítségét, így F. 2024 végén és 2025 elején számos Tisza körüli emberrel is tartotta a kapcsolatot” -idézi a lapot.

Azt azonban viszont nem tudták, hogy ezt a telefonbeszélgetést más is hallja.

Panyi bejegyzése úgy folytatja az idézetet, hogy a 444 onnan tud az esetről, hogy kiderült számukra: hosszabb ideig lehallgatta F-et az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH).

A cikkből idézett részlet szerint a lehallgatott beszélgetésben „kötetlenül beszélgetnek a politikai helyzetről, Magyar Péter év végi köszöntőjéről és a politikus esélyeiről, amivel kapcsolatban kiderül, az üzletember szkeptikus.

»Orbán még börtönbe is juttathatja Magyart« – mondta a telefonban, mire a barátja így reagál: »ezt nem teheti meg, mert akkor az emberek utcára vonulnának, és Orbán úgy járna, mint Ceaușescu Romániában«.”

Az újságíró bemutatja a cikkre érkező hivatalos reakciókat, amelyben azt állítják, hogy a Magyar Péterről és a Tiszáról szóló lehallgatási anyagokat felvezető „küldöm a heti MP-s információkat” mondatban az MP valójában nem is Magyar Pétert jelenti, hanem azt, hogy „magyar proliferáció”.

Panyi ezt a magyarázatot nem fogadta el, másik mai posztjában humorosan megjegyzi, hogy

„Ha esetleg rólam is előkerülne egy »küldöm a heti PSz-es információkat« kezdetű email, ami a lehallgatott beszélgetéseimet részletezi, szeretnék előre segíteni pár javaslattal, hogyan is tudnák a magyar hatóságok jól megmagyarázni, hogy a PSz valójában nem is rám vonatkozik.”

Majd felsorolja, hogy a PSz-ből mit lehetne kihozni, például: „Pufferzóna szegmens; Pánikhangulat szítása; Páncélozott szállító; Portyázó szakasz” és így tovább.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Egy normális jogállamban a miniszterelnök feleségének és fiának nincs ekkora szerepe
A Tisza Párt elnöke azt állítja a miniszterelnök fiáról, Orbán Gáspárról hogy egy fogadáson az ország legbefolyásosabb embereinek adta elő elképzeléseit az oktatásról, honvédelemről és a magyar futballról. Magyar szerint az asztalok körül ott volt a magyar politikai-gazdasági elit.


Egy korábbi, Mol-vezetők által szervezett fogadáson, ahol a magyar politikai-gazdasági elit is részt vett, Orbán Viktor szólásra kérte fel fiát, Orbán Gáspárt, aki előadta terveit az oktatásról, honvédelemről és a magyar futballról – állította Magyar Péter a 444-nek adott szombati interjújában.

A Tisza Párt alelnöke szerint a miniszterelnök feleségének és fiának is sokkal nagyobb szerepe van a közéletben, mint ahogy az egy normális jogállamban, plurális demokráciában elképzelhető lenne.

Orbán Gáspárról nem ez az első furcsa történet. Pálinkás Szilveszter százados egy interjúban azt állította, hogy a csádi misszót Orbán Gáspár találta ki. (Aki esetleg nem tudná, hogy mi ez a csádi misszió: a magyar kormány tervezte, hogy pár száz honvédet a polgárháborúval és az Iszlám Állammal küzdő afrikai Csádba küld harctéri tapasztalatot szerezni, békefenntartási céllal.)

A kitálaló honvéd azt állította, hogy korábban egyeztetett Orbán Gáspárral a tervezett csádi misszióról, amelyben állítása szerint a miniszterelnök fia „ötven százalékos harcértékvesztéssel” kalkulált, és azt monda, hogy ahhoz, hogy a magyar honvédség egy fejlett, tapasztalatokkal rendelkező hadsereg legyen,

„tapasztalatot vérrel fogunk szerezni”

Ennél súlyosabb dolgokat is mondott. Azt implikálta, hogy a kormányfő fia - aki korábban egy keresztény felekezetet vezetett, és mélyen vallásos - azért találta ki a csádi missziót, mert szerinte ezt Istentől kapta feladatul.

„A brit katonai akadémián nagyon sokat beszélt arról, hogy ő az önkéntes keresztény missziója során, amit Afrikában hajtott végre, ott találta meg Istent. És valójában az égből szólt neki Isten, hogy „gyere és mentsd meg ezeket az afrikai embereket, mentsd meg az afrikai keresztényeket”.

A kormányzati oldal korábban igyekezett kisebbíteni Orbán Gáspár szerepét a csádi misszióban.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy korábbi interjúban azt mondta, a misszió előkészítését a külügy és a kijelölt miniszteri biztos végezte. „Kicsit rosszulesik, mert én jártam Csád fővárosában tárgyalni, és a miniszteri biztosom, Azbej Tristan járt ott ötször vagy hatszor” – nyilatkozta akkor a miniszter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter úgy módosítaná az alkotmányt, hogy Orbán Viktor soha többé ne lehessen miniszterelnök
8 évben maximalizálná a miniszterelnöki pozíció betöltését, ami kizárná, hogy Orbán Viktorból ismét kormányfő lehessen. Állítása szerint a szabályt nem Orbán Viktor személye ellen, hanem egy általános garanciaként fogadnák el.


Magyar Péter úgy módosítaná az alkotmányt, hogy Orbán Viktor soha többé ne lehessen miniszterelnök – erről a Tisza Párt elnöke a 444.hu-nak adott szombat délelőtti interjújában beszélt.

A politikus megerősítette korábbi ígéretét, miszerint kétharmados győzelem esetén nyolc évben maximalizálnák a miniszterelnöki pozíció betöltését. A javaslat lényegében kizárná Orbán Viktor jövőbeli kormányfői megbízatását.

Magyar szerint a módosítás nem minősülne visszamenőleges jogalkotásnak. Állítása szerint a szabályt nem Orbán Viktor személye ellen, hanem egy általános garanciaként fogadnák el. Azért, mert

„a magyar emberek látták, tapasztalták, hogy hova vezet az, ha valaki 16 vagy 20 évig miniszterelnök lehet teljes felhatalmazással, és szisztematikusan, szándékosan leépíti a jogállamot, kinyírja a fékek és ellensúlyok rendszerét, túszul ejt egy országot, és a saját családja hűbérbirtokaként kezeli. Ezért és nem Orbán Viktorral szemben lenne ez a megfogalmazás.”

Amikor az újságíró visszakérdezett, hogy a korlátozás vonatkozna-e Orbán Viktorra, Magyar Péter úgy felelt:

„Mint ahogy rám is, igen”.

A kormányfői cikluskorlát ötletét a politikus már régóta hangoztatja, március végén pedig ismét nagy nyilvánosság előtt felvetette országjáró körútján, ahol arról beszélt, hogy kétharmados győzelem után megkezdenék a Fidesz-mélyállam szétbontását, kezdve azzal, hogy a politikai kinevezetteket (Kúria, Médiahatóság, Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék, és még a köztársasági elnököt is) a főbb hatalmi intézmények éléről leváltanák. Azonban a dolog nem állna itt meg, a parlament és ezen keresztül a mindenkori kormány túlzott beleszólását az egyéb hatalmi ágak ügyeibe azzal számolnák fel, hogy a miniszterelnöki pozíció betöltését két ciklusban maximálnák.

Az alkotmánymódosításhoz az Országgyűlésben kétharmados többségre van szükség.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Kinyitotta az ajtót, és ennyi” - csak a szerb határig vitte a MÁV utasait a vonatpótló busz, onnan gyalogolniuk kellett
A Szegedről Szabadkára tartó vonatpótló busz utasait a magyar–szerb határnál szállították le. A MÁV szerint a jármű nem léphetett be Szerbiába, ezért az embereknek 3 kilométert kellett gyalogolniuk Horgosig.
M.M. / Fotó: RTL Híradó - szmo.hu
2026. április 04.



A magyar–szerb határnál egyszerűen leszállították a pótlóbuszról azokat az utasokat, akik péntek reggel Szegedről Szabadkára tartottak volna. A céljukig végül három kilométeres, veszélyes gyaloglás után, saját költségükön jutottak el – számolt be az esetről az RTL Híradó. A MÁV szerint a buszaik nem léphetik át a határt, de kártalanítást ígérnek az érintetteknek.

A bonyodalmak péntek reggel kezdődtek, amikor a Napfény InterCityvel utazók Szegedre érve hiába várták a szabadkai csatlakozást. A vonat nem indult, helyette pótlóbuszt szerveztek, ami azonban nem vitte el őket a célállomásig, hanem a magyar–szerb határnál megállt.

A MÁV magyarázata szerint a mentesítő járatok csak Magyarországon közlekedhetnek, és a térségben nem állt rendelkezésre olyan jármű, amelynek lett volna nemzetközi engedélye.

A pénteki káoszt egy nappal korábbi baleset okozta. Csütörtök délután a szabadkai állomás közelében kisiklott egy szerb személyvonat. A balesetben senki nem sérült meg, de a forgalmat le kellett állítani.

Az RTL Híradónak nyilatkozó utasok drámai helyzetről számoltak be.

„Amikor kinyitotta az ajtót, ennyit mondott: szálljunk le. Innentől teljesen magunkra voltunk hagyva. Gyalogosan kellett átkelnünk a határon, utána pedig Horgosig az autóút, a főút mellett sétálva jutottunk el. Nagyon veszélyes, mert kanyargós az út, mellette szalagkorlát; nincs kiépített gyalogos rész sem, így próbáltunk eljutni a településig”

– mesélte az egyik, hangját elváltoztatva nyilatkozó utas.

A magukra hagyott emberek Horgoson próbáltak helyi járatot találni, de sikertelenül.

„Senki nem tudta, meddig jutunk el, hogyan megyünk tovább. Tényleg az Unión kívül voltunk, mindent a saját pénzünkből kellett megoldani. Busz nem jött, semmi. Hiába álltunk ott, a megállóban sem láttunk egyetlen buszt sem” – panaszolta egy másik, telefonon elért érintett. Az utasok végül saját zsebből fizetett taxival jutottak el a 30 kilométerre lévő Szabadkára.

A szerb vasúttársaság, a Srbijavoz péntek délután 14:50-kor jelentette be, hogy újraindult a forgalom Szabadka és Horgos (Röszke) között. A MÁV tájékoztatása szerint a korlátozások egy része péntek délutánra enyhült, de Szabadka és Palics között maradtak menetrendi eltérések.

Az esetnek pikantériát ad, hogy a szerb vasúti infrastruktúra-kezelő alig egy nappal a baleset előtt minősítette „biztonságosnak és kiválónak” a vonalat, amelyen másnap kisiklott egy szerelvény.

A MÁV közölte: az érintettek az ügyfélszolgálaton kérhetnek kártalanítást. A vasúttársaság azt javasolja, hogy aki a vonalon utazna, indulás előtt mindenképpen tájékozódjon a MÁVINFORM felületein.


Link másolása
KÖVESS MINKET: