Még idén megnyílhat a Biodóm, miközben a cirkusz újabb területeket kér magának
Az év végére megnyílhat a Biodóm belső tere a látogatók előtt – erősítette meg a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) szóvivője, Hanga Zoltán a Népszava megkeresésére. A területen jelenleg is zajlanak a döntően kertészeti munkák, a Biodómhoz tartozó kifutókat pedig már 2023 augusztusa óta állatok lakják, és látogathatók is.
A Biodóm sorsa évek óta napirenden van, de most újabb fordulatot vehet. Sós Endre főigazgató egy áprilisi eseményen arról beszélt, hogy az év végére az állatkert szerves részeként állandó jelleggel megnyitnák a különleges belső teret. Bár az eredeti tervek szerinti teljes befejezéshez még mindig hiányzik 20-25 milliárd forint, egy egyszerűbb, városi oázis kialakításához elegendő lehet 300-350 millió forint.
A mostani koncepció szerint
A tervek szerint a Biodóm meglátogatásához nem kellene külön belépőt váltani.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója azonban meglepődött ezen, mivel a fővárosi önkormányzat 2024-ben 2,4 milliárd, idén pedig 2,7 milliárd forinttal támogatja az állatkert működését. A 2025-ös költségvetésben viszont nem szerepel külön összeg sem fejlesztésre, sem a Biodómra.
Időközben a Fővárosi Nagycirkusz is komoly érdeklődést mutatott az állatkert bizonyos területei iránt. Kovács Balázs, Lázár János miniszteri biztosa idén februárban vetette fel, hogy a Nyugati Pályaudvar mellé tervezett új cirkuszművészeti központot inkább a Városligetbe helyeznék át.
Kovács emellett közös üzemeltetésről is beszélt, amelybe a Biodóm is beletartozna. A főváros részéről azonban nem támogatták az ötletet.
Áprilisban újabb fejlemény történt: a kormány és a főváros közötti finanszírozási megállapodásba bekerült egy kitétel, amely szerint a fővárosi önkormányzat eladja a Lovarda épületét a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nkft.-nek, míg a kapcsolódó területet használatba adja a Fővárosi Nagycirkusznak. A Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy a megállapodás előtt vizsgálják meg, milyen hatással lenne ez az állatkert működésére, akkreditációjára és az állatmentő tevékenységre.
Június közepén az állatkert és a cirkusz vezetői közösen bejárták az érintett területet. A cirkusz képviselői bemutatták elképzeléseiket, amelyek szerint a Lovarda megvásárlása mellett használatba vennék a Fővárosi Nagycirkusz és a Biodóm közötti teljes sávot, valamint az ott működő közművelődési egységeket is – például a muzeális körhintát és a Hetedhét Palotát. Az uniós pályázati forrásból kialakított Vadállatmentő Központ és a Cápasuli ugyanakkor nem kerülhetne átadásra a fenntartási kötelezettség miatt. A Hetedhét Palotában cirkuszpedagógiai programokat terveznek.
Hanga Zoltán arról is beszélt, hogy az állatkert írásos anyagot kért a cirkusztól az igények részletezésére, és azt is szerették volna, ha viszonozzák a bejárást, vagyis ők is megismerhetik a Cirkusz területét. „Ilyen anyagot és lehetőséget azonban azóta sem kaptunk. Így kérdéses, hogy mikor és milyen megállapodásra lesz mód” – fogalmazott.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy az állatkert mindig törekedett a jó szomszédi viszonyra a cirkusszal, de az utóbbi tíz évben egyre erőteljesebb törekvéseket érzékelnek a terjeszkedésre. Megemlítette azt is, hogy van érvényes kormányhatározat arról, hogy a cirkusz új helyre költözik, és visszaadja jelenlegi területét az állatkertnek – ez a terület egyébként korábban is az állatkerthez tartozott. A Lovardát is szeretnék visszakapni, mivel a lovagoltatásra alkalmas tér jelentősen csökkent, a tevegeltetést pedig meg kellett szüntetni.
– tette hozzá Hanga. Az első öt évben sikerült ezeket a törekvéseket megakadályozni, de 2018 után át kellett adniuk a felújított fedett lovardát.
Az állatkert továbbra sem ellenzi a cirkusz működését, és személyi konfliktus sincs a vezetők között, amennyiben a terjeszkedés nem veszélyezteti az állatkerti funkciókat. A szóvivő szerint az állatkert legalább annyit tesz a közösségért, mint a cirkusz, sőt, a látogatottsági számok is ezt tükrözik: tavaly több mint 1,1 millió ember látogatott el a FÁNK-ba.
A hullámvasút sorsa is bizonytalan. Mivel nincs elegendő forrás a felújítására, nem tudják újranyitni. A Pannon Park teljes projektje 2017-ben 43,7 milliárd forintos költségvetéssel indult, amelyből eddig körülbelül 38 milliárdot használtak fel. A maradék nem elég a beruházás befejezéséhez. Az állatkert hat éve vár arra, hogy a kormány és a főváros megállapodjon a szükséges többletforrásról.