HÍREK
A Rovatból

Beköszöntött a megélhetési válság időszaka a szegényeknek Magyarországon

A minimálbérért és a garantált bérminimumért dolgozók fizetésének vásárlóereje 8-9 százalékot esik vissza, ami drasztikus életszínvonal romlást jelent a legkisebb bérből élők esetében – mondja az elemző.


Az alacsonyabb jövedelműeknek beköszöntött a megélhetési válság Magyarországon – így kommentálta a friss inflációs adatot az RTL.hu-nak nyilatkozó elemző.

A KSH adatai alapján a drágulás 27 éves rekordot döntött januárban. Az élelmiszerek ára 44 százalékot, a rezsi pedig még ennél is többet: 52,4 százalékot emelkedett egy év alatt.

A portál megjegyzi, hogy mivel az infláció magasabb, mint a átlagkeresetek növekedése, így a fizetés egyre kevesebbet ér.

A kormány a háborút és a szankciókat okolja, de a drágulás már előbb elkezdődött, akkor amikor a választás előtt osztogatni kezdtek és adókat emeltek.

A legjobban a kenyér drágult, 80,6 százalékot nőtt az ára egy év alatt, 2022 januárjához képest.

A tojás 79,4 százalékkal, a vaj és a vajkrém 76,6 százalékkal kerül többe. A KSH adatai szerint a fogyasztói árak januárban átlagosan 25,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

Továbbra is a rezsi és az élelmiszerek drágulnak a legtöbbet. A háztartási energia ára 52,4 százalékot, az élelmiszereké pedig 44 százalékot emelkedett 2022 januárjához képest.

A benzinárstop eltörlés után az üzemanyagok drágulása a KSH szerint ez 8,2 százalékos volt.

Az RTL.hu-nak az elemző elmondta, hogy arra senki nem számított, hogy ennyire elszáll az infláció.

„Utoljára 1996 elején volt ennél magasabb az infláció”

– mondta Hornyák József, a Portfolio.hu elemzője.

„A tavaszi hónapoktól már várhatóan kicsit kisebb lesz az áremelkedés üteme. De sajnos fontos azt hangsúlyozni, ez nem az árak csökkenését jelenti, csak azt, hogy az áremelkedés lassul majd. Ezt segíti, hogy a forint árfolyama stabilizálódni látszik az elmúlt időszakban, ami megakadályozza a külföldről importált termékek jelentős drágulását, és túl leszünk az év eleji jelentős áremeléseken, mert a cégek mindig ilyenkor szokták felülvizsgálni az áraikat” – tette hozzá.

„A mostani inflációs adat már azt jelenti, hogy a minimálbérért és a garantált bérminimumért dolgozók fizetésének vásárlóereje 8-9 százalékot esik vissza. Ez drasztikus életszínvonal romlást jelent a legkisebb bérből élők esetében” – magyarázta.

„Ha marad a tendencia és az élelmiszerek ára tovább nő, akkor elmondhatjuk, hogy

az alacsonyabb jövedelműek számára beköszöntött a megélhetési válság időszaka Magyarországon. Ezzel együtt az átlagos keresetűeket is súlyos inflációs sokk éri, mert az átlagkeresetek növekedése is elmarad az infláció emelkedésétől.

Vagyis az átlagemberek életszínvonala és keresetének reálértéke is egyértelműen visszaesik” – mondta.

A szakértő szerint ahhoz, hogy teljesüljönn a kormány terve, és év végére az infláció egy számjegyű lesz, ahhoz több tényező is szükséges. Például újabb adóemelő intézkedések nem jöhetnek. Emellett stabilan kellene tartani a forint árfolyamát is.

Az adatok alapján egyébként úgy látszik, hogy a „háborús” vagy „szankciós” infláció csak Magyarországot sújtja ilyen rendkívüli mértékben. Miközben a drágulás nálunk újabb és újabb rekordokat dönt, az eurózónában az infláció már egy számjegyűre, 9,2 százalékra csökkent decemberben – írja a portál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kinevették az államtitkárt a beszéde közben a végzős állatorvosok a diplomaosztón
Varga-Bajusz Veronika államtitkár az Erasmus-ügyet bírálta az Állatorvostudományi Egyetem diplomaosztóján. A hallgatók a beszédet hangos nevetéssel és fütyüléssel zavarták meg.
DKA - szmo.hu
2026. február 28.



Hangos nevetéssel és fütyüléssel szakították félbe a végzős hallgatók Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkár beszédét az Állatorvostudományi Egyetem pénteki, február 27-i diplomaosztóján. Az eseményt élőben közvetítették a YouTube-on, így akár vissza is lehet nézni a közönség reakcióját.

A kacagás akkor tört ki, amikor az államtitkár elkezdte sorolni az eredményeket.

„Ellenszélben dolgoztunk. Hitvány, silány emberek próbálták ellehetetleníteni sikereinket, elvenni a lehetőségeket fiataljainktól, elnyomni a kiváló oktatókat, professzorainkat” – mondta az államtitkár, aki szerint a diákok „kicsinyes politikai bosszúállás” miatt nem vehettek részt az Erasmus csereprogramban.

A hallgatóság erre a kijelentésre reagált nevetéssel és fütyüléssel. Varga-Bajusz Veronika láthatóan meglepődött ezen.

A jelenetet az alábbi videóban 2:02:10 és 2:02:58 között lehet visszanézni:

Varga-Bajusz Veronika beszédében arról is szólt, hogy a kormánynak kötelessége volt helytállnia a hallgatókért, amikor kizárták őket az Erasmus és a Horizont együttműködésekből, ezért indították el válaszul a Pannónia ösztöndíjprogramot.

A történtekről Hadházy Ákos írt a Facebook-oldalán. Arról is beszámolt, hogy „a végzős diákok korábban petíciót indítottak, amikor megtudták, hogy az egyetem két minisztert is meghívott életük nagy napjára”. Az kérték, hogy az ünnepség maradjon mentes az aktuálpolitikai tartalmú beszédektől.

Hadházy Ákos szerint eredetileg Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter vett volna részt az eseményen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mellett, de előbbi végül nem jelent meg, Gulyás pedig csak egy pár mondatos udvarias köszöntőt mondott.

Az Európai Unió azzal indokolta a modellváltáson átesett, alapítványi fenntartású egyetemek kizárását, hogy az intézmények irányításában összeférhetetlenségi és autonómiával kapcsolatos kockázatok merültek fel. A kizárás azóta is érvényben van, mert az Európai Bizottság szerint a magyar kormány törvénymódosításai nem kezelték megfelelően ezeket az aggályokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vészjóslóan üzent Irán Izraelnek és az Egyesült Államoknak – azt is jelentették, hogy az elnök biztonságban van
Az Egyesült Államok és Izrael közös hadműveletet indított az iráni vezetés ellen. Válaszul az iráni Forradalmi Gárda rakétákat lőtt ki Izraelre, az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának vezetője pedig egyértelmű üzenetet küldött az őket támadó országoknak.


Robbanások rázták meg Teheránt és más iráni városokat szombaton, miután az Egyesült Államok és Izrael összehangolt katonai csapásokat indított az ország ellen. Irán válaszul rakétákat lőtt ki Izraelre, az országban pedig gyakorlatilag teljesen leállt az internet.

Egy izraeli tisztviselő szerint a légicsapások Ali Hamenei legfelsőbb vezetőt és Maszúd Peszeskján elnököt is célba vették

– írta a Times of Israel. A tisztviselő hozzátette, hogy más magas rangú rezsim- és katonai parancsnokok is a célpontok között voltak, de a csapások eredményei egyelőre nem egyértelműek.

Az IRNA iráni állami hírügynökség sietett közölni, hogy Maszúd Peszeskján elnök biztonságban van, miután izraeli források a legfelsőbb vezetés sikeres célba vételéről számoltak be. A Tasnim hírügynökség azt is közölte, hogy Peszeskján „teljes egészségnek örvend”.

Az izraeli 12-es csatorna – meg nem nevezett forrásokra hivatkozva – már arról számolt be, hogy Izrael értékelése szerint a csapások eddig „nagyon nagy sikert” értek el az iráni vezetés eltávolításában.

Az iráni Forradalmi Gárda közölte, hogy válaszul a zsidó állam műveleteire rakétákat indított Izrael felé, a rendőrség pedig bejelentette, hogy ellenőrzése alatt tartja a helyzetet.

Ebrahim Azizi, az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának vezetője egyértelmű üzenetet küldött, figyelmeztetve az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy „olyan utat választottak, amelynek a végét már nem ők szabják meg”.

Reza Pahlavi trónörökös, az 1979-ben elűzött iráni uralkodói család évtizedek óta Egyesült Államokban élő feje üdvözölte az amerikai támadást. Az akciót „humanitárius beavatkozásnak” nevezte, amely, mint mondta, „az Iszlám Köztársaságot, nem pedig Irán dicsőséges népét célozza”. Pahlavi egyúttal parancsmegtagadásra szólította fel az iráni katonákat.

Az iráni állami média azt is jelentette, hogy támadás érte a Perzsa(Arab)-öböl partján lévő Busehr városát. Egyelőre nem tudni, hogy a csapásokban keletkezett-e kár a busehri atomerőműben. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség korábban többször is figyelmeztetett, hogy egy, az iráni nukleáris létesítményeket érő közvetlen támadás regionális katasztrófát idézhet elő.

A helyzet továbbra is rendkívül bizonytalan. Nem lehet tudni, hogy a legfelsőbb iráni vezetés elleni célzott csapások valóban elérték-e céljukat, ahogy a busehri atomerőmű állapotáról sincsenek megerősített információk. Az áldozatok számáról és a károk mértékéről a szinte teljes információs zárlat miatt egyelőre csak ellentmondásos hírek keringenek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor Esztergomban jelentette be: összeül a védelmi tanács az Irán elleni támadások miatt
A miniszterelnök jelezte, hogy az esztergomi háborúellenes gyűlés után a tanács ülésére siet. A közel-keleti helyzet miatt a kormányfő globális olajárrobbanástól tart.


„Fenyeget bennünket most egy jelentős világpiaci áremelkedés” – jelentette ki Orbán Viktor Esztergomban, a Fidesz háborúellenes gyűlésén.

A miniszterelnök Iránról is beszélt, miután a közel-keleti ország ellen összehangolt támadást indított Izrael és az Egyesült Államok. Elmondta, hogy a rendezvény előtt, Esztergom felé utazva kapta meg a légicsapásokról szóló első elemzéseket.

A gyűlésen jelezte, hogy Irán a világ egyik legnagyobb kőolajtermelője, és ott található a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros, amelynek elzáródása akadályozná a globális olajellátást.

Egy, a Barátság kőolajvezeték leállásával kapcsolatos kérdésre reagálva hozzáfűzte, hogy ilyen körülmények között „kétszeres bűn, kétszeres veszély” az, hogy az ukránok „elzárták az olajat”.

Orbán Viktor azt is jelezte, hogy az esztergomi esemény után a „támadás miatt” összehívott Védelmi Tanács ülésére igyekszik.

A Hormuzi-szoros, amelyen a világ kőolajforgalmának nagyjából ötöde halad át, valóban kritikus pontja a globális piacnak. A térség kockázata önmagában is fokozza az olajpiaci bizonytalanságot, ami érzékenyen érinti a forint árfolyamát és a hazai üzemanyagárakat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Digitális sötétség Iránban: szinte teljesen megbénult az internet az amerikai-izraeli csapások után
A hálózati adatok szerint szinte teljes internetkimaradás van az országban, miközben kibertámadások is indultak iráni állami kötődésű hírügynökségek és online platformok ellen. Több nagy hírügynökség honlapja is elérhetetlenné vált.


Miközben Izrael és az Egyesült Államok szombaton katonai csapásokat indított Irán ellen, az ország digitálisan szinte teljesen elsötétült – írja a Times of Israel.

A NetBlocks hálózatfigyelő szervezet szerint jelentősen korlátozták az internet-hozzáférést: becslésük szerint

Irán országos kapcsolódása a szokásos szint mindössze 4 százalékára esett vissza, ami gyakorlatilag teljes leállást jelent.

„A hálózati adatok azt mutatják, hogy Irán jelenleg egy szinte teljes internetkimaradás közepén van” – közölte a szervezet a közösségi médiában, hozzátéve, hogy a lépés „megegyezik a tavaly Izraellel vívott háború idején alkalmazott intézkedésekkel”.

A katonai eszkalációval párhuzamosan célzott kibertámadások is indultak iráni állami kötődésű hírügynökségek és online platformok ellen, erről a keményvonalas Hamshahri napilap Telegram-csatornája számolt be.

A beszámoló szerint

a kiberműveleteknek „kiterjedt hulláma” indult meg, és több jelentősebb belföldi médiaplatform is fennakadásokat vagy működési nehézségeket tapasztalt.

Előzetes jelentések szerint a feltört vagy hozzáférési problémákkal küzdő oldalak között volt az állami IRNA és a félhivatalos ISNA hírügynökség honlapja is. A csatorna beszámolt Iránban széles körben használt online alkalmazásokat érintő zavarokról is, de a támadások jellegéről vagy forrásáról nem állt rendelkezésre bővebb információ.

A jelentések egy részét a BBC is megerősítette. Ellenőrzésük alapján

a közszolgálati műsorszolgáltató IRIB News oldalai, az Iráni Forradalmi Gárdához köthető Tasnim és Fars hírügynökségek, valamint a félhivatalos Mehr és ISNA hírügynökségek honlapjai nem voltak elérhetők, legalábbis külföldről.

Iránban a januári véres tüntetések idején volt már példa arra, hogy lekapcsolták az internetet. Január 8-án a hatóságok célzottan a mobilhálózatokat és a megkerülő eszközöket bénították meg. Jogvédők és cenzúramegfigyelők hónapok óta figyelmeztetnek, hogy az iráni hatóságok a globális internettől való leválás irányába mozdulnak, a lakosságot egy belföldi, államilag felügyelt hálózatra terelve.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk