KULT

Azahriah „mert újat hozni, ezzel eltalálta a közízlést, más hazai előadók nem tudtak ebből még tanulni”

Hogyan tudott egy 21 éves előadó néhány év alatt olyan magasra jutni, hogy két teltház után egy harmadik koncertet is meghirdet az 50 ezres Puskás Arénába. Zenészekkel, koncertszervezőkkel jártuk körbe az Azahriah-jelenséget.

Link másolása

Kedd délelőtt már másfél órával az értékesítés indulása előtt hosszú sorban várakoztak az emberek a pesti Károly körúton, hogy jegyet vegyenek Azahriah 2024. május 24-i koncertjére. A néhány éve feltűnt 21 éves Baukó Attila három fellépést vállal az ötvenezres Puskás Ferenc Arénában, az első két koncert pedig már biztosan teltházas lesz. Magyar előadónak eddig még soha nem sikerült ilyen gyorsan, ilyen magasra jutni, és ezzel átrendezte a viszonyokat a magyar könnyűzenei életben.

Ha csak a két teltházas koncertet nézzük, Azahriah már azokkal is elképesztő összeget kereshet a Blikk számításai szerint. A stadion koncerthelyszínként 50 ezer fő befogadására alkalmas, átlagosan 20 ezer forintos jegyárral és két koncerttel számolva ez kétmilliárd forintos bevételt jelent. Egy évtizedek óta koncertszervezéssel és zenei menedzsmenttel foglalkozó szakember a lapnak azt mondta: ennek negyven százaléka elmegy az adókra, a jegyértékesítési jutalékra, szerzői jogdíjra. A maradék 1,2 milliárdból kell színpadra állítani a produkciót, kifizetni a bérleti díjat, a stábot, a menedzsmentet és a reklámot.

A szakértő szerint azonban így is megmarad legalább 300 millió forint, amely tisztán a fiatal énekes bevétele lehet.

Az elképesztő bevétel azonban jelentős kockázattal is jár. Ahogy Horváth Máté, a Live Nation szervezője fogalmazott:

egy stadionkoncert jelentős vállalás az előadó részéről is és nagyon megterhelő.

„Minden megállapodás más, egyéni, de ilyen volumenű koncerteknél jellemzően sok százmillió forintot tesz ki a show büdzséje. Ez költséges vállalás. A koncerteket emellett végig is kell nyomni, és előtte akár hónapokig nem tud fellépni az előadó” – mondta a LiveNation szervezője.

Bár triplázni magyar előadóként egyelőre csak Azahriah-nak sikerült, nem ő volt az első, aki meghirdetett egy arénás koncertet. A Halott pénz augusztus közepén jelentette be, hogy a zenekar 20. születésnapját a rajongókkal együtt, egy grandiózus show-val ünneplik meg 2024. június 8-án a Puskás Arénában. Nekik azonban hosszabb út vezetett idáig.

„Ez egy nagyon organikus folyamat volt nálunk, a kis klub fellépésektől indulva. A Budapest Arénát háromszor töltöttük meg, a Budapest Parkot tizenkétszer, a zenekar pedig jövőre lesz 20 éves. Ezek után úgy gondoltuk, hogy itt az ideje nagyot álmodni, és belevágtunk a stadion koncert szervezésébe” – mondta lapunknak Molnár Csilla, a zenekar menedzsere.

A Halott pénzen és Azahriah-n kívül eddig még egy hazai előadó jelentett be koncertet a Puskásba jövőre: a Hungária. Szikora Róbert, Fenyő Miklós, Novai Gábor és Dolly 28 év után áll újra össze, több évtizedes zenei múltjuk van, így jogosnak tűnik a számítás, hogy ők képesek lehetnek megtölteni itthon egy 50 ezres stadiont.

Azahriah esetében azonban az is meglepő, hogy mindössze néhány év zenélés után ért fel a stadionkoncertek szintjére. Ahogy Horváth Máté, a Live Nation szervezője fogalmazott: nemzetközi kontextusban nem meglepő, hogy valaki egy-két album után már stadionkoncerteket ad, de Magyarországon ilyen nagy ugrásra eddig még nem volt példa.

Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál alapítója szerint Azahriah hiteles személyiségén kívül a gyors sikeréhez a korszellem is hozzájárult.

„Izgalmas látni, hogy valaki ilyen sikereket ér el ilyen rövid idő alatt. Az új médiumoknak köszönhetően a közönség már közvetlenül tudja tartani a kapcsolatot a kedvenceivel, talán ez az, amit mi már nem értünk. Ez régen nem így működött, ezt még szokni kell.

A sikerének azonban az igazi kulcsa talán az lehet, hogy tiszta fejjel gondolkodik a korosztálya problémáiról, ezt jól ki tudja fejezni, és ezzel a mai fiatalok könnyen tudnak azonosulni”

– mondta Gerendai.

Szerinte a fiatal előadó most egy szakmai döntés előtt áll: ezentúl csak nagy fellépéseket vállal, ahol ki tudják neki fizetni a magasabb gázsit, vagy elmegy kisebb fesztiválokra is például, ahol viszont nem fogják tudni neki odaadni azt az összeget, mert egyszerűen nem fér bele a költségvetésükbe. Az egyik névtelenséget kérő zenei szakember arról beszélt: szerinte itthon nincs is értelme már Azariah-nak kisebb fellépést elvállalnia, inkább évente néhány nagyobb bulit érdemes csinálnia. Anyagilag sem szorul rá ezekre, és így nem forgácsolja el kisebb koncertekkel az energiáit.

Gerendai azt is megemlítette, hogy amikor valami „ekkora amplitúdóval kimozdul, azt nehéz fenntartani”. Ő azonban nem zárta ki, hogy akár nemzetközi sztár váljon Azahriah-ból.

„Drukkolok neki. A zenéje nemzetközileg is egyedi, és ő egy izgalmas figura, engem lenyűgözött. Benne van, hogy felfigyel rá a nemzetközi popszakma. Persze, lehet organikusan, online is építkezni egy ideig, de a továbblépéshez kell egy nemzetközi menedzsment-gépezet mögé. Meglátjuk, hogy ez meglesz-e.”

Azt több megszólaló is kiemelte, hogy ma már a közösségi oldalakon sokkal gyorsabban népszerűvé válhat egy-egy előadó. Azahriah ráadásul nem is a nulláról indult zenészként, hiszen korábban már youtuberként is komoly követőtábora volt. A sikere azonban minden egyéb tényező ellenére vélhetően nem független magától a dalaitól sem.

„Az egyik titka, hogy elkezdett teljesen mást csinálni, mint ami addig megszokott volt. Mert újat hozni, ezzel pedig eltalálta a közízlést, és szélesebb közönséghez el tudott jutni. Az új előadók ne a zenéjét utánozzák, hanem nézzék mit csinált, mielőtt sikeres lett” – mondta Somogyvári Dániel producer, aki számos hazai sztár mellett Azahriah-val is együtt dolgozik.

Hajós András azt elismerte, hogy Azahriah zenéje „nem találja telibe” az ízlését, de nagyon örül a fiatal zenész sikerének.

„Már vannak olyan előadók, akik új platformokról közelítenek a zenéhez. Szerintem az albumok, a tévés tehetségkutatók kora lejárt, már nem csak így lehet népszerűvé válni. Nekem nagyon tetszik, hogy máshonnan is be lehet kerülni ebbe a világba” – mondta a zenész, a Dalfutár műsorvezetője. Hajós személyesen is találkozott a fiatal előadóval, és ahogy mondta: „ő egy jó gyerek”, akit nem a pénz mozgat, és az ő generációja számára is egy jó értelemben vett zenész.

Hajós András egy másik szempontot is megemlített, magát a közönséget, akik azt érezhetik: ők tettek naggyá valakit.

„Ez egy kicsit öngerjesztő folyamat is. Az ő generációja saját sztárokat akar, és a közönsége azt érezheti a koncerten, hogy »igen, ezt én is csináltam«, és számít a véleményem”.

Hajós András azt is elárulta, hogy Azahriah szerepelni fog a Dalfutár új, 9. évadában is.

A fiatal énekes-dalszerző sikere tehát a megszólalók szerint egyszerre köszönhető a személyiségének, amivel a fiatalok könnyen azonosulhatnak, a közösségi platformoknak, ahol a számai rövid idő alatt hatalmas közönséghez juthatnak el, és persze a zenének, amivel pont telibe találta a közízlést. Ahogy a Quimby zenekar írta róla: „figyelemreméltó az ő Z generációs self-made sikersztorija, amellyel új utakat tör magának a hazai könnyűzenében”.

Sőt, talán nemcsak magának, hanem akár más magyar előadóknak is. Volt, aki szerint Azahriah most olyan embereket is meg tudott szólítani a zenéjével, akik eddig nem jártak koncertekre, így végső soron a sikeréből más előadók is profitálhatnak majd.

A három arénás koncertjének hírére mindenesetre láthatóan sokan felkapták a fejüket, és ezzel láthatóan

teljesen átrendezte a viszonyokat a hazai zenei világban,

idézőjelbe téve az eddigi teljesítményeket.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Kórházba került Jordán Tamás
A Nemzet Színésze mindenkit megnyugtatott: a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hamarosan újra színpadra is áll.

Link másolása

Kórházi kezelésre szorul Jordán Tamás. A Nemzet Színésze azonban a Blikknek azt mondta, hogy már sokkal jobban van, és hamarosan újra színpadra áll.

Jordán eddig szinte minden nemzet színésze választáson részt vett. A Blikk szerint ezért is volt feltűnő, hogy nem volt ott május 3-án a Nemzeti Színházban, amikor a testület Kulka Jánosnak szavazta meg a címet.

„Kórházba kerültem egy kisebb beavatkozás miatt, amiről bővebben nem szeretnék beszélni. Annyit viszont mindenki megnyugtatására elárulhatok, hogy nem baleset ért, a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hála Istennek, már sokkal jobban vagyok. Ha minden jól megy, vasárnap már otthon lehetek, hamarosan pedig újra színpadra állhatok”

- mondta a lapnak Jordán Tamás. Mint kiderült, a színésznek már egy április végi előadását is le kellett mondania.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
„Úgy látom magam, mint a Titanic zenekara” – Pályaelhagyó és maradó tanárok mesélték el történeteiket egy rendhagyó színdarabban
A Stereo Akt alkotócsoport darabjában összesen 11 volt vagy jelenlegi pedagógus szólalt meg, a végén pedig a közönség bevonásával ötleteltek arról, hogyan lehetne jobbá tenni az oktatást.

Link másolása

„2023. november 30. óta nem vagyok többé tanár, legalábbis a jog szerint. De a mai napig teljesen idegennek hat ez a félmondat: pont annyira képtelenül hangzik, mintha azt mondanám, nem vagyok többé anya, vagy nem vagyok többé ember.”

„2019 februárjában mondtam fel. Másnap elköszöntem édesanyámtól, akinél addig laktam, mert a keresetem egészét elvitte volna egy albérlet plusz az étkezés ára.

Budapestre költöztem, elmentem egy személyes interjúra, ahol elém tettek egy szerződést a tanári fizetésem háromszorosáért. Még olvasgattam a papírokat, amikor felhívott egy másik hely, és amikor elmondtam, hol vagyok, a korábbi bérem négyszeresét ajánlották.”

„Alapvetően minden rendben. Aztán egyszer csak meglátod a Facebookon, hogy a szintén felmondott magyartanár ismerősöd és szépséges Szabó Magda-verset posztol, és hirtelen kiesik a laptop a kezedből. Nem kellene neki folyamatosan versek és gyerekek között lennie? És az hogy lehet, hogy a legbölcsebb, legkorrektebb töritanár szoftvertesztelést tanul?”

A kőbányai Wesley János Általános Iskola egyik tantermében ezúttal felnőttek ülnek – némán, komor arccal hallgatják a hangszóróból visszhangzó mondatokat.

A Stereo Akt csapata a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében vitte (rendhagyó) színpadra a Miután felmondtam / Miután maradtam című darabot, amely pályaelhagyó, illetve minden nehézség ellenére is kitartó tanárok történeteit mutatja be.

Alapja a Miután felmondtam blog, amelyet 2023 év elején alapított két érintett pedagógus, Sikoparija Lujza és Kovács Éva. Céljuk az volt, hogy a nagyközönség számára is bemutassák a személyes sorsokat és drámákat, amelyek egy-egy ilyen döntés mögött húzódnak.

„Eleinte a blog írásaiból indultunk ki, de hamar rájöttünk, hogy szükség van az érem másik oldalára is: azoknak a pedagógusoknak a történeteire, akik a pályán maradtak, és minden kritikusságukkal együtt belülről folytatják az ellenállást”

– meséli Boross Martin rendező, művészeti vezető, akin kívül egy dramaturg és két drámainstruktor vett még részt a koncepció kidolgozásában.

A cél Boross szerint az volt, hogy a megszólalók az ország különböző pontjairól, a közoktatás különböző szakaszaiból, mozaikként kiadjanak egy rendszerszintű problémát. A blog szerkesztői is elküldték a saját kedvenceiket, ezekből választottak ki hatot. A maradók pedig ismerősi körből vagy ajánlás útján kerültek ki, illetve olyan is akadt, aki korábban már megszólalt a témában, és egy interjújának köszönhetően kérték fel.

Boross Martin

Sikoparija Lujza

A közönséget az előadás elején két részre osztották, az egyik csapat a pályaelhagyók, a másik pedig a maradók történeteit hallgatta meg először. A helyszín és az előadásmód is szimbolikus volt: a pályaelhagyóknak csak a hangját lehetett hallani, míg a maradók – egy kivétellel, aki épp táborozott az osztályával – személyesen is ott voltak. Ők viszont egy már nem használt, elhagyatott és lepusztult iskolaépületben beszéltek pár száz méterrel arrébb a motivációikról és belső vívódásaikról.

„A nulladik szülőin el fogom mondani a leendő osztályom szüleinek, hogy 3+2 éves szerződést kötök az osztállyal, 10. évfolyam végén felmondási opcióval. Ha a harmadik év végén úgy állnak a dolgok, hogy nem tudom többé a szakmai hitelemet és a nevemet adni ahhoz, ami az iskolában zajlik, ki fogok lépni a rendszerből”

– szögezte le az elsőként kiálló Horváth András, a kőbányai Szent László Gimnázium matematika-fizika szakos tanára. Hozzátette: nagyon nem szeretné, de elkerülhetetlennek látja, hogy ez előbb-utóbb meg fog történni.

Horváth András

Szilágyi Kitty

Egy soproni egyházi iskola tanára, Keresztény Dorka a rendszeren belüli lázadás taktikáját választotta. „A fénymásolási limitemet arra használom az iskolában, hogy a könyvekből véletlenül kifelejtett múveket pótoljam. Belülről bomlasztom a rendszert: József Attilával, kortárs irodalommal, színházzal” – fogalmazott, hozzátéve: „Mi van velünk, akik maradtunk? Összekapaszkodtunk, mert világossá vált számunkra, hogy magunkon kivül másra nem számíthatunk.”

Varga Sándor az Eötvös József Gimnáziumból azzal kezdte, több mint 30 éve tanító mestertanárként a pályája csúcsán van, a polgári engedetlenségi akcióba inkább a fiatalabb kollégáival vállalt szolidaritás miatt szállt be.

„A státusztörvényt végig sem olvastam, nem érdekelt különösebben, én csak tanítani akartam. Természetesen nekem is el kellett számolnom a lelkiismeretemmel, például a diákjaim és a gyermekeim előtt. Azt mondtam nekik, hogy úgy látom magam, mint a Titanic zenekara: addig játszom, ameddig hagynak.”

Szilágyi Kitty óvodapedagógus, civil aktivista pedig szinte a sírás határán mesélte: eleinte abban bízott, hogy képes lesz a rendszer hiányosságait kiküszöbölni, és megadni mindent a gyerekeknek, amire szükségük van. Aztán elvették tőlük a lehetőséget, hogy dönthessenek arról, ki léphet iskolába, és olyanok kezébe adták, akik még csak nem is találkoztak a gyerekekekkel.

„Sikerült az intézményvezetői államvizsgám, másnap pedig Novák Katalin aláírta a státusztörvényt. És akkor tudtam, hogy intézményvezető már nem leszek.”

A történetmesélő részhez szerettek volna hozzátenni még valamit a végére, hogy a nézők is aktív alkotóivá váljanak az élmények, illetve ne szomorú, frusztrált hangulatban távozzanak, hanem legyen egy konstruktív része is az estének.

A két részre osztott közönség ezért egy harmadik helyszínen újraegyesült, ahol kisebb csoportokba rendeződtek, majd egy-egy padot körbeülve próbálták megválaszolni az alábbi kérdéseket:

  • Mi garantálhatja, hogy jó tanárok dolgozzanak az iskolában?
  • Mit szeretnénk, hogy egy diák megtapasztaljon az iskolában?
  • Mit jelent a társadalom számára az oktatás? (Jelenlegi/ideális állapot)

A keretet ehhez egy elképzelt iskolai évzáró külsőségei biztosították, élen egy teljesen fogalmatlan “tankerületi vezető” – valójában a darab egyetlen színész szereplője – videós bejelentkezésével, aki beszédében zseniálisan hozta azt a közhelyparádét, ami (sajnos) gyakorlatilag bármelyik valódi ünnepségen elhangozhatott volna.

Az előadást egyelőre a most lezajlott két alkalomra tervezték, de mivel mindkét este hetekkel hamarabb telt házas lett, nem kizárt, hogy ősszel újabb előadásokra is sor kerül majd.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba, az Operettszínház színművésze
A színművész Shakespeare-, Molière-, Schiller-főszerepek mellett modern klasszikusokat is alakított.

Link másolása

Hosszan tartó betegség után 59 évesen elhunyt Jantyik Csaba színművész, a Budapesti Operettszínház társulatának tagja – közölte Facebook-oldalán az Operettszínház.

„Mély fájdalommal tudatjuk, hogy tegnap éjszaka hosszan tartó betegség után 59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba színművész, társulatunk tagja”

– írták.

Jantyik Csaba 1964. július 30-án született Békésen. Szentesen a Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett irodalmi-drámai szakon 1982-ben, majd felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, Horvai István–Kapás Dezső osztályába. Diplomáját 1987-ben vette át – írja a Fidelio. Számos nívódíj mellett kitüntették a Debrecen Kultúrájáért díjjal.

2001-ben az Operettszínházhoz szerződött, ahol A muzsika hangja című világhírű musicalben Von Trapp kapitányt alakította először a budapesti közönség előtt. Fontosabb szerepei az intézményben: Kánkán (Aristide), West Side Story (Schrank), Mária főhadnagy (Kossuth Lajos), Lili bárónő (Malomszeghy báró), Menyasszonytánc (Rabbi), Abigél (Torma Gedeon), Szentivánéji álom (Theseus), Viktória (Webster), Rebecca (Julyan ezredes), János vitéz (A francia király), Hegedűs a háztetőn (Kocsmáros), Jekyll és Hyde (Apa, Lord Savage).

Jantyik Csabát a Budapesti Operettszínház saját halottjának tekinti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Dabney Coleman, az Aranyoskám és a Gengszterkorzó sztárja
A színészt utoljára a Yellowstone című sorozatban láthattuk. 92 éves volt.

Link másolása

92 éves korában pénteken Dabney Coleman, a Golden Globe- és Emmy-díjas amerikai színész. Halálhírét lánya, Quincy Coleman jelentette be – írja az MTI.

Coleman karrierje 1952-ben indult, és azóta több mint száz filmben szerepelt. Olyan klasszikusokban láthattuk, mint a Pokoli torony (1974), a Kilenctől ötig (1980), Az aranytó (1981), Aranyoskám (1982), Háborús játékok (1983) és a Gengszterkorzó (2010).

A színész a legjobb férfi főszerepért 1988-ban Golden Globe-díjat kapott a The Slap Maxwell Story című filmben nyújtott alakításáért, egy évvel korábban pedig Emmy-díjat nyert a Sworn to Silence című tévéfilmben nyújtott teljesítményéért.

Coleman gyakran alakított cinikus, szarkasztikus karaktereket. Ezt a képességét kamatoztatta olyan filmekben, mint az Aranyoskám és a Kilenctől ötig, ahol emlékezetes negatív figurákat formált meg.

Dabney Coleman hangját több animációs filmben és sorozatban is hallhattuk. Színészi karrierje előtt az Egyesült Államok hadseregében szolgált. A hadseregben töltött idő segített neki fegyelmet és kitartást tanulni, ami később a színészi karrierjében is hasznosnak bizonyult.

Coleman utoljára Yellowstone című tévésorozatban tűnt fel, amelyben egy rész erejéig a főhős John Dutton apját játszotta.


Link másolása
KÖVESS MINKET: