Natalie Portman méregdrága krimisorozatán az Apple minden dollárja meglátszik - A Nő a tóbant két nő valós meggyilkolása ihlette
Már annyiszor kifejtettem, eredeti ötletek nagyon nehezen kerülnek fel a térképre.
Néha könnyebb úton indulnak el a stúdiók, és adaptálnak egy Falloutot, ami szinte biztos siker. Vagy próbálkoznak egy itthon ismeretlenebb könyvvel, mint amilyen Laura Lippman Nő a tóban című műve.
Lippman a könyvét két, nem összekapcsolódó 1969-es baltimore-i gyilkosság alapján írta, ám a történet, amit köré szőtt, teljesen fikciós. 2019-es megjelenése után még Stephen King is pozitívan nyilatkozott az regényről. Ez pont elég is volt ahhoz, hogy az Apple megvegye a megfilmesítés jogait.
Neki köszönhetjük a remek Bob Dylan-filmet, a Shadow Kingdomot, vagy a Shia LaBeouf-féle Honey Boyt. Az izraeli rendezőnő ráadásul az erős zsidó vallási és családi kapcsolatokra is koncentráló művet könnyebben ábrázolhatja, hiszen átéli őket minden nap.
Történetünk szerint 1968-ban járunk, Baltimore-ban. Maddie Schwartz (Natalie Portman) unatkozó háziasszony, aki teljesen feleslegesnek érzi az életét. Csak kiszolgálja férjét, Miltont (Brett Gelman) és fiát, Seth-et (Noah Jupe).
Ehhez a katalizátor egy fiatal zsidó lány eltűnése. Maddie ismerte a lány szüleit, és szerelmes volt az apukába, ez pedig eddig számára régen elnyomott érzéseket ébreszt fel. Meg kell találnia a lányt, új életet akar kezdeni, megszabadulni a férfiak elnyomása alól, és oknyomozó riporter szeretne lenni. Nyomozása során viszonylag hamar megtalálja a kislány holttestét, és innen elkezdődik egy egészen másféle kutatás.
Ezt akár nevezhetnénk fő szálnak is Natalie Portman miatt, pedig nagyon nem így van. Van még egy főszereplőnk, Cleo Johnson (Moses Ingram), a szegény körülmények között élő, nagyon intelligens és talpraesett afroamerikai asszony. Cleónak el kell látnia a tinédzser korú, bűnözés gondolatát fontolgató idősebb fiát és a súlyos beteg, sarlósejtes vérszegénységben szenvedő kisebbik gyermekét. A férje egy semmirekellő komikus, aki nem talál állást, így a nő kénytelen több munkát is elvállalni.
A csaposmunka mellett minden ellenérzése mellett besegít bűnöző főnökének, Shell Gordonnak (Wood Harris), a kettős könyvelésébe. Hát sajnos kell a pénz.
A két nő sorsa összefonódik, többször találkoznak egymással, és nem is sejtik, mennyire fontos részei lesznek egymás életének, vagyis Cleo esetében, halálának. Nem spoilereztem, ugyanis a történet rögtön úgy kezdődik, hogy Cleót megölik, a tóba dobják, és elkezdi narrálni az eseményeket.
A két gyilkosság feltételezhetően összefügg – mivel még csak az első három epizód van kint, ezért ezt csak sejtem, de egyértelmű, hogy Maddie fog nyomozni majd Cleo halálával kapcsolatban, miközben összeköti a szálakat a kislánygyilkossággal. Ügyesen próbálják csavarni a történetet, de ha valaki látott már egy gyilkosságról szóló krimit, vagy ismeri Agatha Christie munkáit, az semmin nem fog meglepődni.
Ami nem is csoda, ugyanis ez nem szigorúan egy krimi. Sokkal jobban koncentrál a két hölgy egzisztenciális krízisére, lelkiállapotára és elnyomásukra. A ’60-as évek pont a legnagyobb faji ellentétek időszaka volt Amerikában, a tulsai mészárlás árnyékában felnővő generációkban folyamatosan gyűlt a feszültség. A feketék mellett pedig a zsidó származásúak is küzdöttek az újra feltűnő antiszemitizmus ellen.
Az Apple minden dollárja meglátszik a mini-sorozaton. Nemcsak azért, mert Natalie Portmant meg tudták nyerni erre a szerepre, hanem a kosztümök, az atmoszféra, a helyszínek mind-mind autentikusak. Elképesztő pénzbe kerülhetett ez a látvány. Ráadásul Lachlan Milne operatőr képei tovább emelik a színvonalat, akik szeretnek jobban odafigyelni ilyenekre, azoknak igazi kincs lehet a sorozat.
Akkor, ha minden rendben van, miért nem dicsőítem jobban Alma Har’el adaptációját? Számomra unalmas, a téma engem teljesen hidegen hagy, a tempója sem jó. Nem kellett volna ennyire kinyitni a történetet a néző előtt. Már az elején tudjuk, ki fog meghalni, ki rabolta el a lányt, és ki gyilkolta meg őket.
Az időszaknak nem vagyok rajongója, bár a hangulat teljesen átjön, a színészek ügyesek, de nem tudom átérezni a problémájukat. Natalie Portman, Moses Ingram, Mikey Madison, ruitt Tylor Vince mind-mind nagyon profik, de valahogy túl színpadias mindenki. Nem tudom, hogy a korszak modorosságának köszönhető, vagy rendezői utasítás miatt, de nem kötött le a sorozat.
Nem tudom egyértelműen azt mondani, hogy rossz, mert szerintem csak engem nem ért el, mindenki nézze meg az első két részt, az alapján szerintem el lehet dönteni, hogy érdemes-e Maddie-vel tartani a többi részben.
Az Apple még mindig a legminőségibb az összes streaming-szolgáltató közül, a Nő a tóban sem kivétel. A mini-sorozat első három része megtekinthető az AppleTV+ kínálatában.
