HÍREK
A Rovatból

Az albérletben élők közel harmada legalább két társbérlővel él együtt

Jelenleg a magyar felnőtt lakosság egyötöde él albérletben egy friss felmérés szerint. Sokan a lakás másokkal való megosztásával igyekeznek spórolni az albérletárak elszabadulása után.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2023. augusztus 29.



A magyar felnőtt lakosság egyötöde albérletben lakik, 7 százalék pedig a közeljövőben tervezi, hogy odaköltözik. A megkérdezettek közel fele párban osztozik a lakáson, közel harmaduk pedig kettő vagy még ennél is több társbérlővel él együtt – derült ki az OTP Bank friss felméréséből, amely arra is rávilágított, hogy a válaszadók 77 százalékánál felmerül a lakással kapcsolatos közös költségek megosztása.

A nyár második felében, a tanévkezdés közeledtével egyre nagyobb a pezsgés az albérletpiacon, ami főleg azoknak a diákoknak köszönhető, akik a tanulmányaik folytatása miatt másik városba költöznek.

Bár többségében valóban a 18-39 éves korosztály teszi ki a bérlők csoportját, összességében a magyar felnőtt lakosság 20 százaléka él albérletben. A megkérdezettek 46 százaléka mondta azt, hogy ketten laknak egy albérletben, 31 százalék pedig legalább két emberrel osztozik a lakáson. Az albérlők kevesebb mint egynegyede él egyedül.

A lakás másokkal való megosztása nem minden esetben egyéni preferencia, az albérlők 18 százaléka ezzel, illetve a kényelmesnél valamivel kisebb lakás bérlésével igyekszik spórolni a lakhatásán – például többen laknak egy szobában vagy egy légtérből áll szinte az egész lakás. A megkérdezettek legnagyobb része így is (16 százalék) 90-110 ezer forintot fizet havonta a lakbérért és a rezsiért összesen. Közel minden tizedik albérlőnek 200 ezer forint feletti kiadással kell kalkulálnia. Mindössze a válaszadók 12 százaléka jön ki 50 ezer forintból egy hónapban.

Az albérletben élők a mai árak mellett nincsenek könnyű helyzetben, így aki csak teheti, valamilyen módon igyekszik csökkenteni a költségeit. Bevett szokás a kiadások megosztása azok között, akik többen élnek egy lakásban, csupán 14 százalékára jellemző, hogy mindenki önállóan vásárolja és fizeti ki a szükségleteit. Az együtt élők közel harmadánál vannak olyan háztartási termékek, cikkek, melyeket közösen használnak és a költségeit is elosztják. A válaszadók 16 százaléknál az egyes tételeket mindig más fizeti, így nagyjából azonos arányban jön ki minden, 14 százalékánál pedig egy ember vállalja magára a fizető szerepét és a végén osztják el az összeget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Katonai konvoj halad át Magyarországon: haditechnikai eszközöket és katonai járműveket szállítanak majd
A menetoszlop vasárnap lép be az országba, hétfőn éri el a másik határt. A Honvédelmi Minisztérium az autósok türelmét és óvatosságát kéri.


A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint vasárnap katonai konvoj érkezik Magyarországra Röszkénél. A menetoszlop haditechnikai eszközöket és katonai járműveket szállít.

Az útvonal Röszkétől az M5-ös autópályán, majd az M0-áson és Budapesten keresztül vezet tovább, onnan az M1-esen halad Hegyeshalomig.

A határhoz várhatóan hétfőn érnek.

A közleményben kiemelték, hogy a katonai szállítójárművek közlekedése miatt az érintett útvonalakon fokozott óvatosságra, körültekintésre és türelemre lesz szükség.

Hangsúlyozták, hogy

a járművek mérete és haladási módja eltér a megszokott közúti forgalomtól, ezért a Magyar Honvédség a közlekedők együttműködését kéri.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a katonai menetoszlop tagjai közé behajtani veszélyes és tilos.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Lavrov: Elismerjük Zelenszkijt a rezsim vezetőjének, hajlandóak vagyunk tárgyalni vele
Az orosz külügyminiszter a nemzetközi garanciák szerepét hangsúlyozta, és jelezte, Moszkva tárgyalna az ukrán elnökkel. A Donbasz területe azonban továbbra is központi kérdés marad az orosz követelésekben.


Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy amerikai televíziós interjúban beszélt arról, hogyan látja a Kreml Ukrajna jövőjét és a lehetséges biztonsági garanciákat. Az NBC News műsorában elhangzottakat a Reuters foglalta össze, amely szerint Lavrov azt is felvetette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai is részt vehetnének egy ilyen rendszerben.

A külügyminiszter emlékeztetett: már 2022-ben is az asztalon volt az a megoldás, amely kizárja a NATO békefenntartók ukrajnai jelenlétét, és kimondja, hogy az ország nem csatlakozhat a szövetséghez. Moszkva álláspontja szerint Ukrajna semleges státusza jelentheti a megoldást, biztonságát pedig egy, a Biztonsági Tanács tagjait is magában foglaló csoportnak kellene garantálnia. Lavrov külön kiemelte Törökországot és Németországot.

„A garanciavállalók Ukrajna biztonságát garantálnák, amelynek semlegesnek kell maradnia, nem köthet katonai szövetséget, és nem lehet nukleáris fegyvere”

– fogalmazott. Hozzátette, hogy Oroszország számára fontos az Ukrajnában élő orosz kisebbség védelme, valamint a területi kérdések napirenden tartása.

Nemrég derült ki, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai találkozóján az orosz elnök a Donbasz teljes területét kérte a háború lezárásáért, beleértve azokat a részeket is, amelyeket Oroszország még nem foglalt el. Volodimir Zelenszkij erről nem kíván egyeztetni.

Lavrov most először mondta ki nyíltan, hogy elismerik Zelenszkijt a „rezsim” tényleges vezetőjének, és ezért hajlandóak vele tárgyalni. Ugyanakkor a Magyar Nemzet szerint hozzátette: „Ami a jogi dokumentumok aláírását illeti, mindenkinek világosan meg kell értenie, hogy Ukrajna alkotmánya szerint Volodimir Zelenszkij jelenleg nem elnök.”

Az orosz külügyminiszter azt is világossá tette, hogy Moszkva céljai változatlanok.

„Vannak céljaink, és ezeket el fogjuk érni. Nevezetesen, kiküszöbölni az Ukrajna területéről kiinduló, Oroszország biztonságát fenyegető veszélyeket, megvédeni az orosz etnikai csoportok és az orosz ajkúak jogait, akik az orosz kultúrához és történelemhez tartoznak”

– mondta.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„Magyar módra fogok válaszolni” – keményen beszólt Szijjártó Péternek az ukrán külügyminiszter
Andrij Szibiha vasárnap reagált a magyar külügyminiszter kritikájára. A vita az orosz–ukrán háború, a függetlenség napja és a Barátság kőolajvezeték körüli feszültségek kapcsán lángolt fel.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 24.



Vasárnap az X-en reagált Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter Szijjártó Péter bejegyzésére. A magyar külgazdasági és külügyminiszter korábban ugyanezen a felületen írt arról, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij az ukrán függetlenség napját arra használta, hogy Magyarországot fenyegesse.

Szijjártó úgy fogalmazott, hogy elutasítják az ukrán elnök megfélemlítését. Bejegyzésében hangsúlyozta:

„A szuverenitásra és a területi integritásra úgy tekintünk, mint a nemzetközi politika alapvető értékeire. Ezért tiszteletben tartjuk minden ország szuverenitását és területi integritását, és ugyanezt várjuk el cserébe. Az elmúlt napokban Ukrajna súlyos támadásokat hajtott végre az energiaellátásunk ellen. Az energiabiztonság elleni támadás a szuverenitás elleni támadás.”

A külügyminiszter hozzátette, hogy Magyarországnak nincs köze az orosz–ukrán háborúhoz, és az nem lehet indoka a magyar szuverenitás megsértésének. Felszólította Zelenszkijt, hogy hagyjon fel „Magyarország fenyegetésével és az energiabiztonságunk elleni felelőtlen támadásokkal”.

Erre válaszolt Andrij Szibiha az X-en, amit a Telex vett észre. Azt írta:

„Magyar módra fogok válaszolni. Nem kell megmondania az ukrán elnöknek, hogy mikor mit tegyen vagy mondjon. Ő Ukrajna elnöke, nem Magyarországé. Magyarország energiabiztonsága a saját kezükben van. Diverzifikáljanak, függetlenedjenek Oroszországtól – ahogy Európa többi országa is tette.”

Nem ez volt az első alkalom, hogy a két külügyminiszter üzenetváltásba bonyolódott. Múlt héten Szibiha azt írta Szijjártónak, hogy „a panaszait és a fenyegetéseit mostantól küldheti a moszkvai barátainak”. Ezt azután írta, hogy a magyar külügyminiszter arra kérte Ukrajnát, ne támadják a kőolajvezetékeket, mert a Magyarországról érkező áram fontos szerepet játszik Ukrajna energiaellátásában. Szibiha akkor azt is hozzátette: „Péter, Oroszország az, nem pedig Ukrajna, amelyik elkezdte ezt a háborút, és amelyik nem hajlandó véget vetni neki.”

A szóváltások előzménye, hogy Szijjártó Péter augusztus 18-án a Facebookon jelentette be: Ukrajna megtámadta a Magyarországra vezető Barátság-vezetéket, emiatt átmenetileg leállt a kőolajszállítás hazánk irányába.

A Mol másnap közölte, hogy újra elindult a nyersolajszállítás a vezetéken. Szijjártó a helyreállítás hírére azt írta, elvárják, hogy Ukrajna ne kövessen el újabb támadást „a hazánk energiaellátása szempontjából kritikus vezeték ellen”. Egyúttal megköszönte az orosz energiaminiszter-helyettesnek a vezeték megjavítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Amíg Orbán Viktor az oligarchák luxusgépén az Adriára repül jachtozni, addig a Fidesz által pénzelt álellenzék igyekszik végrehajtani a Fidesz „győzelmi” tervét”
A Tisza Párt elnöke szerint a kormány által kapott milliárdokból új pártokat hoznak létre, hátha így sikerül megosztani a rendszerváltást akaró milliók szavazatát.


„Amíg Orbán Viktor az oligarchák luxusgépén az Adriára repül jachtozni, addig a Fidesz által pénzelt álellenzék igyekszik végrehajtani a Fidesz “győzelmi” tervét” – kezdte vasárnapi Facebook-bejegyzését Magyar Péter.

A Tisza Párt elnöke szerint a kormány által kapott milliárdokból új pártokat hoznak létre és az alig látható politikai pártokat igyekeznek futtatni a propagandában, hátha így sikerül megosztani a rendszerváltást akaró milliók szavazatát.

„Nem fog sikerülni. Mindenki látja már, hogy azon politikusok és “szakértők”, akik a nem létező harmadik útról kamuznak, azok, akik ötödször is a külön indulás szükségességéről beszélnek, ahelyett, hogy dolgoznának, egyértelműen Orbán Viktor hatalomban tartásáért küzdenek. Ne legyenek illúzióink, rengeteg pénzért teszik ezt és cseppet sem érdekli őket a hazánk sorsa” – fogalmazott Magyar, majd hozzátette:

egyre többen látják be, hogy azzal tesznek a legtöbbet a jelenlegi korrupt, embertelen hatalom elzavarásáért, ha 2026-ban félreállnak a változást akaró magyarok milliói útjából.

„Nekik tisztelet jár. A Fidesz hatalmi érdekeit kiszolgáló szatellit pártok felett pedig majd ítéletet mond a magyar nép és a történelem 2026-ban. Oda kerülnek, ahova való” – zárult a poszt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: