HÍREK
A Rovatból

Átadták az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat

Mutatjuk, kik kapták az elismeréseket a nemzeti ünnep alkalmából.


Hétfőn átadta az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat Áder János köztársasági elnök.

Kossuth-díjat kapott:

Bahget Iskander fotóművész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, fekete-fehér szociofotók, portrék és sivatagi tájképek mellett a magyar irodalom és a képzőművészet jeles képviselőit is lenyűgöző kifejezőerővel megörökítő alkotásai, a magyar és az arab fotóművészetet egyaránt gazdagító életműve elismeréseként;

Csikos Sándor Jászai Mari-díjas színművész, színházi rendező, színészpedagógus, egyetemi oktató, kiváló és érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a drámairodalom legjelentősebb szerepeinek hiteles megformálójaként nyújtott emlékezetes alakításai, a magyar irodalom remekeit, főként Szabó Magda műveit értő módon, igényesen tolmácsoló rendezései, valamint kivételesen értékes pedagógusi munkája elismeréseként;

Diószegi László Harangozó Gyula- és Martin György-díjas koreográfus, egyetemi magántanár Magyarország számára kivételesen értékes pályafutása, a Kárpát-medencei néptánchagyományok ápolását kultúra-, illetve nemzettörténeti kutatásai mellett díjnyertes koreográfiáival és táncpedagógusi munkájával is elhivatottan szolgáló, különlegesen gazdag és sokrétű művészi tevékenysége elismeréseként;

Dresch Mihály Liszt Ferenc-díjas előadóművész, kiváló és érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes, a mai magyar dzsessz kimagasló alakjaként a magyar népzene és a dzsessz ötvözésén alapuló, saját zenei világot megjelenítő, kiemelkedő előadóművészi pályája elismeréseként;

Király László Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a nemzetiségi lét kérdéskörét egyedülálló módon megragadó írói, költői életműve, valamint kiemelkedő műfordítói tevékenysége elismeréseként;

Lakatos Mónika előadóművész, énekesnő, zeneszerző, szövegíró Magyarország számára kivételesen értékes, az autentikus oláh cigány kultúra hagyományainak továbbélése és átörökítése terén kiemelkedő, az érzelmek gazdag tárházát minden mesterkéltségtől mentesen felvonultató és világszerte sikereket arató előadóművészi munkája elismeréseként;

Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a magyar és világirodalom legjelentősebb drámai szerepeiben nyújtott emlékezetes színpadi, valamint jelentős filmes alakításai elismeréseként;

Boldi-Szmrecsányi Boldizsár Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész Magyarország számára kivételesen értékes, páratlanul letisztult formavilágú, különleges és eredeti kőszobrászata, a klasszikus európai mellett az egyiptomi, sumer és közép-amerikai kultúrákból is táplálkozó, illetve az ontológia alapkérdéseire reflektáló, szakrális műveiben pedig a világvallásokra asszociáló művészi alkotómunkája elismeréseként;

Ternovszky Béla Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályája, évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendő, karikaturisztikus és groteszk humorral megformált művek, egyebek mellett a kultikus Macskafogó megalkotójaként a magyar animációs filmművészetet gazdagító pályafutása elismeréseként;

Zoboki Gábor Ybl Miklós-díjas építész, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes, több mint három évtizedes alkotói pályája, egyedi stílusú, az esztétikumot a funkcionalitással bravúrosan ötvöző épületei, valamint számos kiemelten fontos hazai műemlék rekonstrukciója során végzett kimagasló színvonalú, művészi igényű tervezőmunkája elismeréseként.

A Kossuth-díjat megosztva kapták: a Kodály Vonósnégyes tagjai, Bangó Ferenc hegedűművész, Éder György csellóművész, Falvay Attila hegedűművész, érdemes művész, a vonósnégyes primáriusa, valamint Tuska Zoltán hegedű- és brácsaművész Magyarország számára kivételesen értékes és nemzetközi szinten is nagy elismertségnek örvendő kamarazene-művészeti pályafutásuk, különösen a klasszikus magyar zenekultúra és Kodály Zoltán műveinek magas színvonalú tolmácsolását, illetve nemzetközi megismertetését elhivatottan szolgáló, több évtizedes művészi munkájuk elismeréseként.

Széchenyi-díjat kapott:

Acsády László agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása és korszakalkotó felfedezései, különösen az idegrendszer szerkezete és működése, az alvás-ébrenlét szabályozásának megértése terén egyedülálló tudományos munkája elismeréseként;

Bagdy György László neurofarmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a sikeres hazai és a nemzetközi gyógyszerkutatást megalapozó eredményei, illetve a kutatói utánpótlás-nevelés fejlesztéséhez jelentős mértékben hozzájáruló, nemzetközileg is nagyra értékelt kutatói-oktatói munkája elismeréseként;

Bányai Éva pszichológus, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes, a hipnózis kutatása és gyakorlati alkalmazása terén iskolateremtő tudományos pályája, valamint a pszichoonkológia tudományágának megalapításában és a pszichológusképzésben betöltött kiemelkedő szerepe elismeréseként;

Bélyácz Iván közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes, a vállalati pénzügyek tudományos vizsgálata terén meghatározó életműve, valamint a Kárpát-medencei magyar tudományos életet gazdagító, elhivatott oktatói és szervezői munkája elismeréseként;

Gósy Mária nyelvész, a nyelvtudomány doktora, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, az általános és a magyar fonetika, illetve a pszicholingvisztika területén elért eredményei, valamint a GMP beszédpercepciós diagnosztika kifejlesztését és sztenderdizálását megalapozó kutatásai elismeréseként;

Harsányi Gábor villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a mikroelektronikai technológiák minőségi paramétereinek javítása, a környezetvédelmi és orvosbiológiai érzékelők, valamint a megbízható elektronikai kötési eljárások kutatása terén elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményei, továbbá példaértékű kutatói-oktatói és kutatásszervezői munkája elismeréseként;

Kaán Miklósné Keszler Borbála nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a magyar nyelvtörténet és az orvosi nyelv kutatása, valamint a magyar helyesírási szabályzat megalkotása és nyelvészek generációinak oktatása terén egyaránt kiemelkedő és elhivatott szakmai munkája elismeréseként;

Keserű György Miklós vegyészmérnök, gyógyszerkutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a gyógyszerkémia és a kémiai biológia területén elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményei, iskolateremtő tudományos tevékenysége elismeréseként;

Kovács Melinda állatorvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a takarmány- és élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő mikotoxinok állat- és humánegészségügyi veszélyeinek feltárását szolgáló kutatásai, az egészségtudatos gondolkodásmódra épülő One Health koncepció bevezetésében vállalt kiemelkedő szerepe, valamint egyetemi és akadémiai szintű kutatásszervezői tevékenysége elismeréseként;

Lánczi András politológus, filozófus, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes szakmai pályafutása, a politikatudomány ismeretelméleti kérdései és a modern demokrácia kritikája, valamint a politikai filozófia és a konzervativizmus elméleti problémái terén egyaránt kiemelkedő tudományos, kutatói és publikációs tevékenysége, valamint példaadó oktatói és oktatásirányítói munkája elismeréseként;

M. Kiss Sándor történész, tudományos igazgató, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, az 1956-os forradalomról, szabadságharcról és a megtorlás éveiről, az 56-os hősök tevékenységéről és sorsáról publikált, eddig feltáratlan forrásokra támaszkodó nagy jelentőségű kutatásai és az új történészgenerációk kinevelésében elért kiemelkedő eredményei elismeréseként;

S. Varga Pál irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája során a hazai és nemzetközi bölcsészettudományra kiemelkedő hatást gyakorló tudományos, publikációs tevékenysége, az egyetemi oktatásban elért példaértékű eredményei, valamint tudományos közéleti szerepvállalása elismeréseként;

Szenti Tibor író, etnográfus Magyarország számára kivételesen értékes néprajztudományi pályafutása, a tanyavilág történetét, életmódját, szerepét és hanyatlását bemutató, szépirodalmi igényességgel megírt művei, sokrétű, leletmentő kutatásai, a hagyományos magyar paraszti társadalom XX. századi erőszakos átalakításának pótolhatatlan értékű feldolgozása elismeréseként;

Veress Gábor Batthyány-Strattmann László-díjas kardiológus, főigazgató főorvos, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes, a szívinfarktussal összefüggő elhalálozások megelőzését szolgáló tudományos és orvosi pályafutása, a Veszprém megyei sürgősségi invazív kardiológiai ellátás megszervezése és sikeres működtetése terén végzett intézményvezetői, valamint oktatói és szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként;

Vörös Győző ókorkutató, régész, egyiptológus, az építészettudományok doktora, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a szentföldi magyar régészet vonatkozásában egyedülálló, nemzetközi szinten is jelentős kutatómunkája, különösen a Holt-tenger keleti partjánál található evangéliumi jelentőségű helyszín, a Machaerus vár régészeti feltárási munkálatainak vezetőjeként elért eredményei elismeréseként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lopott képet hamisíthatott Rákay Philip, hogy megmagyarázza a hatvanpusztai építkezést
Rézkarc lett a portál fotójából Rákay kezei között. A fideszes kommunikációs szakember módosított képpel próbálja bizonyítani, hogy az Orbán-család nem kastélyt épít, hanem megőrzi a műemléket.


Sokat kellett keresgélnie Rákay Philipnek, mire talált egy olyan fotót, amivel azt illusztrálhatja, hogy Hatvanpuszta egy műemléki épületegyüttes, amit a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző mentett meg a teljes pusztulástól – írja a HVG, megjegyezve, hogy a bizonyítás csúnyán mellé ment.

Minden jel arra utal, hogy a photoshoppal rézkarccá varázsolt kép eredetijét a HVG oldaláról csenték a poszthoz.

Rákay nem az első, aki minden létező platformon igyekszik védeni a miniszterelnök hatvanpusztai birtokát, de ő egyenesen azzal csatlakozott be a kormánypárti kánonba, hogy „ócska prolinak” nevezte a birtokról egyre több belső felvételt közlő Hadházy Ákos országgyűlési képviselőt.

Rákay szerint Orbán Győzőn kívül senkit nem zavart, hogy a műemlék ingatlanegyüttes az összeomlás szélén áll. Az erről szóló posztjában azt írja, a „műemlékmentés” elképesztő áldozatok és extra költségeket követel a miniszterelnök apjától, ráadásul nagyon hosszadalmas folyamat – Hatvanpuszta teljes megújítása éppen ezért tart lassan egy évtizede.

„Semmi rendkívüli nincs abban, hogy sok magyar nagy cég – főképp agrárcégek – úgynevezett birtokközpontokat építenek, amelyekben helyet kap iroda, vadászház, vendég apartmanok, ipari méretű konyhák, csűrökből, pajtákból kialakított rendezvénytermek. Ezek az ingatlanok amellett, hogy a céges partnerek, vendégek és akár a dolgozók kényelmét szolgálják, természetesen a tulajdonosok életterei, családi összejöveteleinek helyszínei is lehetnek” – írja a Facebookon Rákay.

Aki pedig ma „Magyarországon műemlék épületet ment meg a pusztulástól, kalapot kell emelni!” – élteti a beruházásért felelős Orbán Győzőt a producer.

A bejegyzéssel ugyanakkor van egy óriási baj: a műemléki eredet bizonyításaként mellékelt rézkarc minden bizonnyal hamisítvány: az épület mai formáját mutatja, nem azt, ahogy egykor nézett ki. A házat a képen terebélyes fák veszik körül, hangulatos ösvény vezet a kapuhoz, melyen még egy földműves (?) sziluettje is kirajzolódik. Nos, a HVG által közölt eredeti képen utóbbi egy a felújításon dolgozó munkás.

Még szembetűnőbb, hogy a „rézkarcon” pontosan ugyanott és ugyanúgy állnak, ugyanakkora fák, mint a HVG fotóján – gyakorlatilag ágra pontosan. És azt már tényleg elég nehéz lenne megmagyarázni, hogy az 1840-es évek óta miért nem változott a növényzet.

A HVG korábban bemutatott felvételei szerint ez az épület soha nem nézett ki úgy, mint a posztban szereplő kép. A felvételek azt mutatják, hogy egy visszabontott épület modern anyagokból történő újjáépítése és díszítgetése zajlik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos Rákay Philipnek: Orbánék pénze akkor is lopott pénz, ha Orbán Győző valóban nem üzletelt közvetlenül az állammal
Hadházy szerint a hatvanpusztai birtok nem helyreállítás, hanem feudalizmus. Rákay úgy véli, a beruházás áldozatos munka volt, és Orbán apja piaci áron szállít.


„A fideszes harcosok nagyon várhattak már erre az útmutató lelki táplálékra, mert a képek láttán meg vannak zavarodva, mint faltörő kos a fotocella előtt” – írta Hadházy Ákos a Facebook-oldalán Rákay Philip hétfői posztjára reagálva.

Hadházy szerint nem érdemes a személyeskedésekkel foglalkozni, miután Rákay „ősprolinak” és „feljelentő viceházmesternek” nevezte őt. A képviselő inkább arra hívta fel a figyelmet, hogy „a legszánalmasabb, legcinikusabb magyarázkodás” a hatvanpusztai birtok építkezését műemlékvédelemként bemutatni.

Hadházy Ákos ehhez annyit fűzött hozzá: „Ezt akkor talán tehetnék, ha nem dokumentáltuk volna végig a rombolást és az építkezést: az öt uradalmi épületből kettőt (a két juhistállót) a földig (sőt az alá) romboltak, helyette két kastélyépület, mélygarázs, pincerendszer épült. Egy épületnek (a cselédháznak) a falait meghagyták, de teljesen kibelezték és a tető is más lett, ebből lett a ’könyvtár’. A tisztilakot már az előző tulajdonos átépítette, Orbánék csak luxus körülményeket teremtettek benne. Talán annyit kérdeznék a fideszes hívektől: szerintük a lerombolt istállókban volt-e kandalló, vagy 10 apartman, konyhával, fürdővel? A műemlékből, Habsburg József főherceg majorságából egyedül a magtár maradt meg – na azt pont nem újították fel Orbánék, csak a tetőt csinálták meg.”

Rákay hétfői posztjában arról is írt, hogy Orbán Győzőn kívül senkit nem zavart, hogy a műemlék az összeomlás szélén állt. Szerinte a „műemlékmentés” hosszadalmas és hatalmas költségekkel járó folyamat. Megemlítette Orbán Győző vállalatát is, amely „nagy mennyiségben, azonos minőségben bányászható, útépítéshez használatos, többféle nyersanyagot forgalmaz”, ezért „bizony potenciális beszállító autópálya- és útépítéseknél”.

Hadházy erre úgy reagált:

„Orbánék pénze akkor is lopott pénz, ha Orbán Győző valóban nem üzletelt közvetlenül az állammal, »csak« Mészároson keresztül jutott el a köve, sódere az állami építkezésekre”.

A politikus hozzátette, hogy Rákay állításával szemben nem megszokott, hogy agrárvállalatok luxuskomplexumot építenek a központjukba. „Régen talán az volt, de azt feudalizmusnak hívták. A világ boldogtalanabb felében, pl. Magyarországon most is épülnek persze ilyenek, de nem a gazdák szoktak ilyet építeni. Hanem azok az újgazdag bugrisok, akik horribilis vagyonokat loptak maguknak össze rövid idő alatt. Apropó: Rákay ’tanácsadó cége’ évente termel milliárdokat úgy, hogy a honlapján még telefonszám sincsen…” – írta.

A politikus a számokra is felhívta a figyelmet: „A számok, tények makacs dolgok: Orbán apja 40-50 százalék haszonkulccsal dolgozik, mialatt ezelőtt 25 évvel ő maga nyilatkozta, hogy az ilyen bányák jó esetben 4.5 százalék hasznot termelnek. Ez így is van, a többi hasonló vállalkozás haszna tavaly is messze elmaradt Orbánéktól.”

„Ez csak úgy lehet, ha Orbán papa horribilisen túlárazva szállítja a követ”

– fogalmazott.

A politikus azt is felidézte, hogy a múlt héten, amikor kijutott a hatvanpusztai birtokra, hazafelé majdnem baleset érte, mert a birtok egyik dolgozója autójával megpróbálta felborítani az övét.

Arról korábban írtunk, hogy a hvg.hu bemutatta: Rákay Philip egy lopott és meghamisított fotóval akarta bizonyítani, hogy Hadházy Ákos hazudik a hatvanpusztai birtokról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán Viktor családja egy évtized alatt gazdagabb lett, mint az angol király, miközben hazánkat Európa legszegényebb és legkorruptabb tagállamává tette
Magyar Péter szerint a kormányfő gazdagodása példátlan Európában. Posztjában részletesen ismertette, milyen adópolitikai változtatásokat ígér a TISZA.


Ahogy arról korábban írtunk, az Index állítólagosan a birtokukba jutott információk alapján arról írt, hogy Magyar Péter kormányra kerülése után nagymértékű adóemelésbe kezdene. A Tisza Párt elnöke nem sokkal később cáfolta az információt.

Magyar kedd délutáni Facebook-bejegyzésében azt írta: „Van-e annál szánalmasabb, mint amikor az épp magángépen luxizó és jachtozó Orbán Viktor a politikai ellenfeleit vádolja hazug módon adóemeléssel? Pont ő, aki megháromszorozta az államadóságot, Európa legmagasabb áfakulcsát vezette be és azt még megfejelte egy 4,5 %-os különadóval, hogy Magyarországon legyenek legdrágábbak az élelmiszerek. Az a luxizó miniszterelnök vádol mást aljas, hazug módon, aki a saját fizetését az egekbe emelte, a nyugdíjasokat és a családokat pedig magára hagyta” – írta Magyar.

A politikus azt állította, Orbán Viktor családja

„egy évtized alatt gazdagabb lett, mint az angol király, miközben hazánkat Európa legszegényebb és legkorruptabb tagállamává tette”.

Posztjában programjavaslatairól is beszélt: „A TISZA nem emeli a személyi jövedelemadót, viszont megadóztatja az 5 milliárd forint feletti vagyonokat és azonnal 5 %-ra csökkenti az egészséges élelmiszerek, valamint a tűzifa áfakulcsát és áfamentessé teszi a gyógyszereket. Emellett bevezetjük a 200 ezer forintos Szépkártyát az Orbán által magára hagyott nyugdíjasoknak.”

A bejegyzést azzal zárta:

„A hazug, korrupt, luxizó Orbánt hamarabb utolérik, mint…”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Bayer Zsolt: A „krúbi” nevű gennyes sz…rdarab torkán fogunk ledugni ma még nem pontosan meghatározott dolgokat
A kormánypárti publicista fő problémája a rapperrel, hogy alpári. Bayerhez most jutottak el Krúbi szövegei, amiből rögtön messzemenő következtetéseket vont le.


Bayer Zsolt a Magyar Nemzet címen megjelenő kormányzati médiatermékben jelentetett meg egy éles hangvételű írást Krúbiról. A publicista szerint a rapper dalszövegei alpáriak és szexisták.

Különösen azokat a sorokat kifogásolta, amelyek Orbán Viktorra és fideszes nőkre vonatkoznak. Krúbitól ezeket a sorokat idézte:

„szavazni csak azért megyek, hogy Viktornak jövőre legyen egy sz*r napja / ú, mától csak fideszes p**csákat kúrok, így nem lesz bűntudat, amikor tövig a torkába túrok”.

Bayer szerint a művészeti szabadságra való hivatkozás nem jelent felmentést az ilyen kijelentésekre. Úgy véli, ha jobboldali zenész mondana hasonlókat, abból nemzetközi botrány lenne.

Úgy fogalmazott: „ez itt a művészet maga, a nagybetűs, őszinte, mély művészet”. Majd hozzátette: „mi abban a korban élünk, amikor Kosztolányi, Krúdy, Thomas Mann és mondjuk Dürrenmatt leredukálódott Krúbivá, az aranyrúdból gennyes sz*rdarab lett”.

A publicista szerint a nőket védő civil szervezetek sem szólalnak meg, amikor Krúbi a kormánypárti nőkre tesz sértő megjegyzéseket.

Írását így zárta:

„Ennek a fajta »művészetnek« és »szólásszabadságnak« van egy másik típusa is. Az, amikor majd a »krúbi« nevű gennyes sz…rdarab torkán fogunk ledugni ma még nem pontosan meghatározott dolgokat (kapanyelet, ásót, kétliteres pillepalackos félédes búfelejtőt, vagy csak egy vágóhídról elhozott lószerszámot)”.

Korábban több cikkben írtunk arról, hogy az idei fesztiválszezon egyik slágere volt a számos helyszínen, sok zenekar koncertjén spontán felzúduló „Mocskos Fidesz!” (vagy leágazásaként a „Macskás fadísz” skandálás.


Link másolása
KÖVESS MINKET: