HÍREK
A Rovatból

Átadták az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat

Mutatjuk, kik kapták az elismeréseket a nemzeti ünnep alkalmából.

Link másolása

Hétfőn átadta az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat Áder János köztársasági elnök.

Kossuth-díjat kapott:

Bahget Iskander fotóművész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, fekete-fehér szociofotók, portrék és sivatagi tájképek mellett a magyar irodalom és a képzőművészet jeles képviselőit is lenyűgöző kifejezőerővel megörökítő alkotásai, a magyar és az arab fotóművészetet egyaránt gazdagító életműve elismeréseként;

Csikos Sándor Jászai Mari-díjas színművész, színházi rendező, színészpedagógus, egyetemi oktató, kiváló és érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a drámairodalom legjelentősebb szerepeinek hiteles megformálójaként nyújtott emlékezetes alakításai, a magyar irodalom remekeit, főként Szabó Magda műveit értő módon, igényesen tolmácsoló rendezései, valamint kivételesen értékes pedagógusi munkája elismeréseként;

Diószegi László Harangozó Gyula- és Martin György-díjas koreográfus, egyetemi magántanár Magyarország számára kivételesen értékes pályafutása, a Kárpát-medencei néptánchagyományok ápolását kultúra-, illetve nemzettörténeti kutatásai mellett díjnyertes koreográfiáival és táncpedagógusi munkájával is elhivatottan szolgáló, különlegesen gazdag és sokrétű művészi tevékenysége elismeréseként;

Dresch Mihály Liszt Ferenc-díjas előadóművész, kiváló és érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes, a mai magyar dzsessz kimagasló alakjaként a magyar népzene és a dzsessz ötvözésén alapuló, saját zenei világot megjelenítő, kiemelkedő előadóművészi pályája elismeréseként;

Király László Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a nemzetiségi lét kérdéskörét egyedülálló módon megragadó írói, költői életműve, valamint kiemelkedő műfordítói tevékenysége elismeréseként;

Lakatos Mónika előadóművész, énekesnő, zeneszerző, szövegíró Magyarország számára kivételesen értékes, az autentikus oláh cigány kultúra hagyományainak továbbélése és átörökítése terén kiemelkedő, az érzelmek gazdag tárházát minden mesterkéltségtől mentesen felvonultató és világszerte sikereket arató előadóművészi munkája elismeréseként;

Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a magyar és világirodalom legjelentősebb drámai szerepeiben nyújtott emlékezetes színpadi, valamint jelentős filmes alakításai elismeréseként;

Boldi-Szmrecsányi Boldizsár Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész Magyarország számára kivételesen értékes, páratlanul letisztult formavilágú, különleges és eredeti kőszobrászata, a klasszikus európai mellett az egyiptomi, sumer és közép-amerikai kultúrákból is táplálkozó, illetve az ontológia alapkérdéseire reflektáló, szakrális műveiben pedig a világvallásokra asszociáló művészi alkotómunkája elismeréseként;

Ternovszky Béla Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályája, évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendő, karikaturisztikus és groteszk humorral megformált művek, egyebek mellett a kultikus Macskafogó megalkotójaként a magyar animációs filmművészetet gazdagító pályafutása elismeréseként;

Zoboki Gábor Ybl Miklós-díjas építész, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes, több mint három évtizedes alkotói pályája, egyedi stílusú, az esztétikumot a funkcionalitással bravúrosan ötvöző épületei, valamint számos kiemelten fontos hazai műemlék rekonstrukciója során végzett kimagasló színvonalú, művészi igényű tervezőmunkája elismeréseként.

A Kossuth-díjat megosztva kapták: a Kodály Vonósnégyes tagjai, Bangó Ferenc hegedűművész, Éder György csellóművész, Falvay Attila hegedűművész, érdemes művész, a vonósnégyes primáriusa, valamint Tuska Zoltán hegedű- és brácsaművész Magyarország számára kivételesen értékes és nemzetközi szinten is nagy elismertségnek örvendő kamarazene-művészeti pályafutásuk, különösen a klasszikus magyar zenekultúra és Kodály Zoltán műveinek magas színvonalú tolmácsolását, illetve nemzetközi megismertetését elhivatottan szolgáló, több évtizedes művészi munkájuk elismeréseként.

Széchenyi-díjat kapott:

Acsády László agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása és korszakalkotó felfedezései, különösen az idegrendszer szerkezete és működése, az alvás-ébrenlét szabályozásának megértése terén egyedülálló tudományos munkája elismeréseként;

Bagdy György László neurofarmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a sikeres hazai és a nemzetközi gyógyszerkutatást megalapozó eredményei, illetve a kutatói utánpótlás-nevelés fejlesztéséhez jelentős mértékben hozzájáruló, nemzetközileg is nagyra értékelt kutatói-oktatói munkája elismeréseként;

Bányai Éva pszichológus, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes, a hipnózis kutatása és gyakorlati alkalmazása terén iskolateremtő tudományos pályája, valamint a pszichoonkológia tudományágának megalapításában és a pszichológusképzésben betöltött kiemelkedő szerepe elismeréseként;

Bélyácz Iván közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes, a vállalati pénzügyek tudományos vizsgálata terén meghatározó életműve, valamint a Kárpát-medencei magyar tudományos életet gazdagító, elhivatott oktatói és szervezői munkája elismeréseként;

Gósy Mária nyelvész, a nyelvtudomány doktora, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, az általános és a magyar fonetika, illetve a pszicholingvisztika területén elért eredményei, valamint a GMP beszédpercepciós diagnosztika kifejlesztését és sztenderdizálását megalapozó kutatásai elismeréseként;

Harsányi Gábor villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a mikroelektronikai technológiák minőségi paramétereinek javítása, a környezetvédelmi és orvosbiológiai érzékelők, valamint a megbízható elektronikai kötési eljárások kutatása terén elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményei, továbbá példaértékű kutatói-oktatói és kutatásszervezői munkája elismeréseként;

Kaán Miklósné Keszler Borbála nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a magyar nyelvtörténet és az orvosi nyelv kutatása, valamint a magyar helyesírási szabályzat megalkotása és nyelvészek generációinak oktatása terén egyaránt kiemelkedő és elhivatott szakmai munkája elismeréseként;

Keserű György Miklós vegyészmérnök, gyógyszerkutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a gyógyszerkémia és a kémiai biológia területén elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményei, iskolateremtő tudományos tevékenysége elismeréseként;

Kovács Melinda állatorvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a takarmány- és élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő mikotoxinok állat- és humánegészségügyi veszélyeinek feltárását szolgáló kutatásai, az egészségtudatos gondolkodásmódra épülő One Health koncepció bevezetésében vállalt kiemelkedő szerepe, valamint egyetemi és akadémiai szintű kutatásszervezői tevékenysége elismeréseként;

Lánczi András politológus, filozófus, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes szakmai pályafutása, a politikatudomány ismeretelméleti kérdései és a modern demokrácia kritikája, valamint a politikai filozófia és a konzervativizmus elméleti problémái terén egyaránt kiemelkedő tudományos, kutatói és publikációs tevékenysége, valamint példaadó oktatói és oktatásirányítói munkája elismeréseként;

M. Kiss Sándor történész, tudományos igazgató, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, az 1956-os forradalomról, szabadságharcról és a megtorlás éveiről, az 56-os hősök tevékenységéről és sorsáról publikált, eddig feltáratlan forrásokra támaszkodó nagy jelentőségű kutatásai és az új történészgenerációk kinevelésében elért kiemelkedő eredményei elismeréseként;

S. Varga Pál irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája során a hazai és nemzetközi bölcsészettudományra kiemelkedő hatást gyakorló tudományos, publikációs tevékenysége, az egyetemi oktatásban elért példaértékű eredményei, valamint tudományos közéleti szerepvállalása elismeréseként;

Szenti Tibor író, etnográfus Magyarország számára kivételesen értékes néprajztudományi pályafutása, a tanyavilág történetét, életmódját, szerepét és hanyatlását bemutató, szépirodalmi igényességgel megírt művei, sokrétű, leletmentő kutatásai, a hagyományos magyar paraszti társadalom XX. századi erőszakos átalakításának pótolhatatlan értékű feldolgozása elismeréseként;

Veress Gábor Batthyány-Strattmann László-díjas kardiológus, főigazgató főorvos, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes, a szívinfarktussal összefüggő elhalálozások megelőzését szolgáló tudományos és orvosi pályafutása, a Veszprém megyei sürgősségi invazív kardiológiai ellátás megszervezése és sikeres működtetése terén végzett intézményvezetői, valamint oktatói és szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként;

Vörös Győző ókorkutató, régész, egyiptológus, az építészettudományok doktora, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a szentföldi magyar régészet vonatkozásában egyedülálló, nemzetközi szinten is jelentős kutatómunkája, különösen a Holt-tenger keleti partjánál található evangéliumi jelentőségű helyszín, a Machaerus vár régészeti feltárási munkálatainak vezetőjeként elért eredményei elismeréseként.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Négy hét alatt elvitte Lacit a rák" – meghalt a hajléktalanból lett győri lottómillimos
Andrashcek László és felesége több mint 630 millió forintot nyertek a Skandináv lottón 2012-ban. A mesés vagyon azóta elúszott, Anikó pedig a napokban a férjét is eltemette. Talán harmincan voltak a búcsúztatón.

Link másolása

Meghalt a hajléktalanból lett győri lottómilliomos, Andrashcek László - írja a Telex. Az özvegye azt mondta a lapnak:

„négy hét alatt elvitte Lacit a rák, a máján lett daganat, mikor a diagnózis kiderült, már menthetetlen volt”.

A férfit, és feleségét Anikót 2013-ban ismerte meg az ország, amikor a hajléktalanság küszöbén élő házaspár 636 millió forintot nyert a Skandináv lottón. Két éve azonban már azzal kerültek be a hírekbe, hogy a mesés vagyonuk nagy része elszállt.

„Lacinak hat testvére volt, nekem pedig három gyerekem. Mindenkinek adtunk, és hát tíz év mégiscsak eltelt. Költöttünk bátran, mert megtehettük és mert élveztük is. Gazdagnak lenni jó. Sokkal jobb, mint szegénynek. De ha elmúlik, akkor is lehet boldogan élni” – mondta az özvegy a Telexnek.

Azt a korábbi nyilatkozataikból lehetett tudni, hogy negyvenmilliójuk elúszott a Bróker-botrányban, és Győrben megnyitott non-alocohol cukrászdájuk is csődbe ment.

„Tanultunk a jóból és a rosszból is. A pénzünk mindkettőből adott jó adaggal. A kéretlen »barátokat« kénytelenek voltunk idővel visszautasítani, meg kellett ezt is tanulni. Sokszor a saját kárunkon. Én most már így tekintek vissza a mögöttünk hagyott tíz évünkre. Laci gondoskodott rólam, eltartási szerződésben vagyok egy rokonnal, így amíg élek, nekem biztosan itt lesz az otthon, ahová a nyeremény után költöztünk” – mondta Anikó.

A nő három éve dialízisre jár, a mellkasánál egy kanült vezettek a testébe, felvették a transzplantációs listára is, kaphat új szervet.

„Laci a legvégén útmutatást adott és megesketett, hogy végigcsinálom. A dialízist, majd a transzplantációt is.”

Anikó azt is elmondta, hogy néhány napja temette el a férjét, a búcsúztatáson már nem volt tömeg, talán harmincan lehettek.

„Nem is akartam volna nagyon sok embert, a rokonok azért ott voltak. Hát, igen... már nincsenek mellettünk sokan” – mondta.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Fordulat: Magyar Péter bejelentette, azonos számú kormánypárti és ellenzéki vezetésű kerületben indítanak polgármester-jelöltet
A Tisza Párt alelnöke tégláról téglára szeretné visszavenni nemcsak a vidéki településeket, de a budapesti kerületeket is.

Link másolása

Budapest, 2024. április 6.

Magyar Péter Facebook-posztjában tette közzé, hogy péntek este bejelenti a budapesti polgármester-jelöltjeit.

„Ma kora este bejelentem a TISZA Párt budapesti, kerületi polgármesterjelöltjeit. Holnap reggel indul az érintett kerületekben az aláírásgyűjtés, melynek helyszíneivel és időpontjaival később jelentkezem.”

Ahogyan arról mi is beszámoltunk, Magyar Péter pártja eddig négy fővárosi kerületben jelentette be polgármester-jelöltjeit.

„Azonos számban indítunk jelölteket olyan kerületben, ahol ellenzéki és ahol kormánypárti városvezetés van jelenleg. A TISZA Párt fővárosi listát is állít.”

Magyar hozzátette: „lépésről lépésre, tégláról téglára visszavesszük a településeinket és a hazánkat.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Mégsem a Tisza párt színeiben indul a jelölt, aki a Tisza párt nevében vette fel az ajánlóíveket
Bár Magyar Péterékkel közösen kezdtek tervezni az elkövetkező hetekre, de végül úgy látták, hogy a Színes Erzsébetváros közössége nagyon erős civil identitással rendelkezik, ezért önállóan állnak ki a kerületért.

Link másolása

Csütörtökön jelent meg a Nemzeti Választási Iroda honlapján, hogy Lajos Bélát, a Színes Erzsébetváros korábbi jelöltje a TISZA-párt színeiben indul a VII. kerületben a polgármesteri posztért. Az ajánlóíveket már át is vette – írja a Népszava.

Pénteken azonban a jelölt a Színes Erzsébetváros közösségi oldalán azt írta, hogy önállóan fog kiállni és dolgozni. Döntését azzal indokolta:

„Az elmúlt napokban fontos állomáshoz értünk. A Magyar Péter vezette Tisza Párttal közösen kezdtünk tervezni az elkövetkező hetekre. A folyamat során láttuk azt, hogy közösen erősebbek lehetünk, de azt is láttuk, hogy Erzsébetvárosban a Színes Erzsébetváros közössége nagyon erős civil identitással rendelkezik, ezért közösen azt érezzük és úgy látjuk, hogy a Színes Erzsébetváros június 9-én és az azt követő időszakban is önállóan kell kiálljon és dolgozzon azért, hogy Erzsébetváros fejlődő, élhető, zöld, a lakók igényeire odafigyelő kerület legyen. Ennek érdekében, a mai nappal megerősítem önálló indulásunkat az önkormányzati választásokon”.

Így most a TISZA-párt három jelölttel indul a budapesti választáson, de ez elég ahhoz, hogy fővárosi listát állítsanak.

Magyar Péter csütörtökön írta meg szintén a közösségi oldalán, hogy pénteken indul a TISZA-párt jelöltjeinek aláírásgyűjtése.

„Azonos számban indítunk jelölteket olyan kerületben, ahol ellenzéki és ahol kormánypárti városvezetés van jelenleg. A TISZA Párt fővárosi listát is állít” – közölte a politikus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter pártja fideszes budapesti kerületben is indít polgármester-jelöltet
Eddig a VII., XI. és a XVIII. kerületben állítottak saját jelöltet Magyar Péter pártjából, a bővüléssel viszont újabb kerületben lehet esélye a Tisza Pártnak.

Link másolása

Május 3-án vette át az ajánlóíveket Dálnoki Áron, a Tisza Párt újabb polgármesterjelöltje, aki a XVII. kerületben indul, írja a Telex.

Magyar Péter pártja három fővárosi kerületben, a VII.-ben, a XI.-ben és a XVIII.-ban indít polgármester-jelöltet. A három kerületet DK-s polgármesterek (Niedermüller Péter, László Imre és Szaniszló Sándor) vezetik.

Ennek okán Karácsony Gergely főpolgármester és Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke szóvá is tette a Facebookon: a Tisza Párt csak ellenzéki vezetésű kerületekben tervez indulni, amivel a Fideszt támogatják.

„A 18. kerület sokkal jobb hely lett azóta, hogy Szaniszló Sándor polgármester és csapata vezeti. A vele szemben való indulás, egy helyben ismeretlen jelölttel, nem a NER lebontását, hanem épp a visszaépítését szolgálja”

– írta Budapest főpolgármestere.

„Magyar Péter pártja polgármesterjelölteket indít több budapesti ellenzéki vezetésű kerületben. Nem fideszes, hanem kizárólag ellenzéki kerületekben. Felmerül a kérdés: hogyan használ a Magyar Péter által is kívánatos kormányváltásnak az, ha ezeket a kerületeket visszaadja a Fidesznek? (…) A budapesti kerületekben való indulással a NER-ből a kormányváltás nemes szándékával kiugró Magyar Péter sajnos nem az Orbán-rezsim leváltását szolgálja, hanem pont az ellenkezőjét. Ezzel az Orbán-rezsim hatalomban tartását és erősítését éri el”

– írta posztjában Szabó Tímea, de ekkor még nem tudhatta, hogy a Tisza Párt a 2006 óta fideszes vezetésű XVII. kerületben is tervez indulni.

A politikus ekkor bizonyára még nem tudta, hogy a Tisza Párt a fideszes vezetésű XVII. kerületben is tervez indulni.

A kerületet jelenleg Horváth Tamás vezeti, aki idén Fidesz-KDNP polgármester-jelöltje lesz.

Horváth Tamáson kívül eddig öt jelölt jelezte az indulási szándékát:

  • Lukoczki Károly (MSZP), a DK, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd támogatásával;
  • Gergely Bálint (Momentum);
  • Fazekas László (Mi Hazánk);
  • Fachet Gergő (Itthon Rákosmentén Egyesület);
  • Gál Péter (Munkáspárt).

Hetedikként Dálnoki Áron szállt be a versenybe a Tisza Párt színeiben.


Link másolása
KÖVESS MINKET: