HÍREK
A Rovatból

Átadták az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat

Mutatjuk, kik kapták az elismeréseket a nemzeti ünnep alkalmából.


Hétfőn átadta az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat Áder János köztársasági elnök.

Kossuth-díjat kapott:

Bahget Iskander fotóművész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, fekete-fehér szociofotók, portrék és sivatagi tájképek mellett a magyar irodalom és a képzőművészet jeles képviselőit is lenyűgöző kifejezőerővel megörökítő alkotásai, a magyar és az arab fotóművészetet egyaránt gazdagító életműve elismeréseként;

Csikos Sándor Jászai Mari-díjas színművész, színházi rendező, színészpedagógus, egyetemi oktató, kiváló és érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a drámairodalom legjelentősebb szerepeinek hiteles megformálójaként nyújtott emlékezetes alakításai, a magyar irodalom remekeit, főként Szabó Magda műveit értő módon, igényesen tolmácsoló rendezései, valamint kivételesen értékes pedagógusi munkája elismeréseként;

Diószegi László Harangozó Gyula- és Martin György-díjas koreográfus, egyetemi magántanár Magyarország számára kivételesen értékes pályafutása, a Kárpát-medencei néptánchagyományok ápolását kultúra-, illetve nemzettörténeti kutatásai mellett díjnyertes koreográfiáival és táncpedagógusi munkájával is elhivatottan szolgáló, különlegesen gazdag és sokrétű művészi tevékenysége elismeréseként;

Dresch Mihály Liszt Ferenc-díjas előadóművész, kiváló és érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes, a mai magyar dzsessz kimagasló alakjaként a magyar népzene és a dzsessz ötvözésén alapuló, saját zenei világot megjelenítő, kiemelkedő előadóművészi pályája elismeréseként;

Király László Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a nemzetiségi lét kérdéskörét egyedülálló módon megragadó írói, költői életműve, valamint kiemelkedő műfordítói tevékenysége elismeréseként;

Lakatos Mónika előadóművész, énekesnő, zeneszerző, szövegíró Magyarország számára kivételesen értékes, az autentikus oláh cigány kultúra hagyományainak továbbélése és átörökítése terén kiemelkedő, az érzelmek gazdag tárházát minden mesterkéltségtől mentesen felvonultató és világszerte sikereket arató előadóművészi munkája elismeréseként;

Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a magyar és világirodalom legjelentősebb drámai szerepeiben nyújtott emlékezetes színpadi, valamint jelentős filmes alakításai elismeréseként;

Boldi-Szmrecsányi Boldizsár Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész Magyarország számára kivételesen értékes, páratlanul letisztult formavilágú, különleges és eredeti kőszobrászata, a klasszikus európai mellett az egyiptomi, sumer és közép-amerikai kultúrákból is táplálkozó, illetve az ontológia alapkérdéseire reflektáló, szakrális műveiben pedig a világvallásokra asszociáló művészi alkotómunkája elismeréseként;

Ternovszky Béla Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályája, évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendő, karikaturisztikus és groteszk humorral megformált művek, egyebek mellett a kultikus Macskafogó megalkotójaként a magyar animációs filmművészetet gazdagító pályafutása elismeréseként;

Zoboki Gábor Ybl Miklós-díjas építész, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes, több mint három évtizedes alkotói pályája, egyedi stílusú, az esztétikumot a funkcionalitással bravúrosan ötvöző épületei, valamint számos kiemelten fontos hazai műemlék rekonstrukciója során végzett kimagasló színvonalú, művészi igényű tervezőmunkája elismeréseként.

A Kossuth-díjat megosztva kapták: a Kodály Vonósnégyes tagjai, Bangó Ferenc hegedűművész, Éder György csellóművész, Falvay Attila hegedűművész, érdemes művész, a vonósnégyes primáriusa, valamint Tuska Zoltán hegedű- és brácsaművész Magyarország számára kivételesen értékes és nemzetközi szinten is nagy elismertségnek örvendő kamarazene-művészeti pályafutásuk, különösen a klasszikus magyar zenekultúra és Kodály Zoltán műveinek magas színvonalú tolmácsolását, illetve nemzetközi megismertetését elhivatottan szolgáló, több évtizedes művészi munkájuk elismeréseként.

Széchenyi-díjat kapott:

Acsády László agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása és korszakalkotó felfedezései, különösen az idegrendszer szerkezete és működése, az alvás-ébrenlét szabályozásának megértése terén egyedülálló tudományos munkája elismeréseként;

Bagdy György László neurofarmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a sikeres hazai és a nemzetközi gyógyszerkutatást megalapozó eredményei, illetve a kutatói utánpótlás-nevelés fejlesztéséhez jelentős mértékben hozzájáruló, nemzetközileg is nagyra értékelt kutatói-oktatói munkája elismeréseként;

Bányai Éva pszichológus, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes, a hipnózis kutatása és gyakorlati alkalmazása terén iskolateremtő tudományos pályája, valamint a pszichoonkológia tudományágának megalapításában és a pszichológusképzésben betöltött kiemelkedő szerepe elismeréseként;

Bélyácz Iván közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes, a vállalati pénzügyek tudományos vizsgálata terén meghatározó életműve, valamint a Kárpát-medencei magyar tudományos életet gazdagító, elhivatott oktatói és szervezői munkája elismeréseként;

Gósy Mária nyelvész, a nyelvtudomány doktora, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, az általános és a magyar fonetika, illetve a pszicholingvisztika területén elért eredményei, valamint a GMP beszédpercepciós diagnosztika kifejlesztését és sztenderdizálását megalapozó kutatásai elismeréseként;

Harsányi Gábor villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a mikroelektronikai technológiák minőségi paramétereinek javítása, a környezetvédelmi és orvosbiológiai érzékelők, valamint a megbízható elektronikai kötési eljárások kutatása terén elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményei, továbbá példaértékű kutatói-oktatói és kutatásszervezői munkája elismeréseként;

Kaán Miklósné Keszler Borbála nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a magyar nyelvtörténet és az orvosi nyelv kutatása, valamint a magyar helyesírási szabályzat megalkotása és nyelvészek generációinak oktatása terén egyaránt kiemelkedő és elhivatott szakmai munkája elismeréseként;

Keserű György Miklós vegyészmérnök, gyógyszerkutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a gyógyszerkémia és a kémiai biológia területén elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményei, iskolateremtő tudományos tevékenysége elismeréseként;

Kovács Melinda állatorvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a takarmány- és élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő mikotoxinok állat- és humánegészségügyi veszélyeinek feltárását szolgáló kutatásai, az egészségtudatos gondolkodásmódra épülő One Health koncepció bevezetésében vállalt kiemelkedő szerepe, valamint egyetemi és akadémiai szintű kutatásszervezői tevékenysége elismeréseként;

Lánczi András politológus, filozófus, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes szakmai pályafutása, a politikatudomány ismeretelméleti kérdései és a modern demokrácia kritikája, valamint a politikai filozófia és a konzervativizmus elméleti problémái terén egyaránt kiemelkedő tudományos, kutatói és publikációs tevékenysége, valamint példaadó oktatói és oktatásirányítói munkája elismeréseként;

M. Kiss Sándor történész, tudományos igazgató, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, az 1956-os forradalomról, szabadságharcról és a megtorlás éveiről, az 56-os hősök tevékenységéről és sorsáról publikált, eddig feltáratlan forrásokra támaszkodó nagy jelentőségű kutatásai és az új történészgenerációk kinevelésében elért kiemelkedő eredményei elismeréseként;

S. Varga Pál irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája során a hazai és nemzetközi bölcsészettudományra kiemelkedő hatást gyakorló tudományos, publikációs tevékenysége, az egyetemi oktatásban elért példaértékű eredményei, valamint tudományos közéleti szerepvállalása elismeréseként;

Szenti Tibor író, etnográfus Magyarország számára kivételesen értékes néprajztudományi pályafutása, a tanyavilág történetét, életmódját, szerepét és hanyatlását bemutató, szépirodalmi igényességgel megírt művei, sokrétű, leletmentő kutatásai, a hagyományos magyar paraszti társadalom XX. századi erőszakos átalakításának pótolhatatlan értékű feldolgozása elismeréseként;

Veress Gábor Batthyány-Strattmann László-díjas kardiológus, főigazgató főorvos, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes, a szívinfarktussal összefüggő elhalálozások megelőzését szolgáló tudományos és orvosi pályafutása, a Veszprém megyei sürgősségi invazív kardiológiai ellátás megszervezése és sikeres működtetése terén végzett intézményvezetői, valamint oktatói és szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként;

Vörös Győző ókorkutató, régész, egyiptológus, az építészettudományok doktora, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a szentföldi magyar régészet vonatkozásában egyedülálló, nemzetközi szinten is jelentős kutatómunkája, különösen a Holt-tenger keleti partjánál található evangéliumi jelentőségű helyszín, a Machaerus vár régészeti feltárási munkálatainak vezetőjeként elért eredményei elismeréseként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lecsapott a vihar: kidőlt fák, leszakadt ágak, megrongált tetőszerkezetek maradtak a jég, felhőszakadás és szél nyomában
Videók és fotók is készültek a délutáni viharról. A hirtelen kipattanó zivatarfelhők lassan haladnak kelet felé, de újabbak kialakulása is várható még vasárnap este és hétfőn napközben is.


Gombamód pattannak ki sorra a zivatarok - írta az Időkép. Beszámolójuk szerint a cellák lassan mozognak, így helyenként akár nagyobb mennyiségű csapadék is hullik. Ezek azonban viszonylag rövid életűek, hamar továbbállnak. Főként az északi tájakon jéggel érkeznek, és alaposan hűtik a levegőt, akár 10–15 fokot zuhan hirtelen a hőmérséklet.

A viharos időjárás rengeteg munkát okoz a tűzoltóknak Budapest kerületeiben. Jellemzően kidőlt fák, leszakadt ágak, megrongált tetőszerkezetek miatt riasztják az egységeket - közölte a katasztrófavédelem az MTI-vel.

Leginkább a XIII., a XIV. és a XV. kerületben dolgoznak a tűzoltók. Amint befejezték a munkát, azonnal indulnak a következő helyszínre segítséget nyújtani - írták. A XI. kerületben, a Sáfrány utcában villanyvezetékre dőlt fát távolítanak el a tűzoltók. A XIII. kerületben, a Váci úton kidőlt fa akadályozza a forgalmat két sávon. A XIV. kerületben, a Limanova térnél parkoló személyautóra dőlt egy nagyobb fa, a Nagy Lajos király útján pedig kéményt döntött le a vihar - áll a közleményben.

A közösségi oldalak beszámolója szerint több településen is lecsapott a széllel érkező felhőszakadás. Debrecent is elöntötte víz, villámárvizet okozott, és a szél fákat csavart ki - a mentés itt is folyik.

Az Időképen közzétett fotók alapán jég is esett, Kalocsát például borsószem nagyságú jég verte el.

A HungaroMet veszélyjelzése szerint ma éjfélig az egész országban érvényben van a sárga figyelmeztetés zivatarok miatt. Hétfőn hasonlóan zivatarokra, felhőszakadásra és magas nappali hőmérsékletre adtak ki riasztást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Leszedték a Pride-zászlókat az Erzsébet hídról, a főváros feljelentést tesz
A Főpolgármesteri Hivatal rongálás gyanúja miatt fordul a rendőrséghez, miután eltávolították a Pride-zászlókat az Erzsébet hídról. Az önkormányzat közölte, a zászlókat napokon belül pótolni fogják.


A Telex egyik olvasója jelezte a lapnak, hogy eltűntek a Pride-zászlók a budapesti Erzsébet hídról. A Főpolgármesteri Hivatal a lapnak megerősítette a hírt, és közölte, hogy feljelentést tesznek az ügyben.

A hivatal szerint szándékosság állhat a háttérben: „A szándékos rongálás gyanítható” – írták.

A zászlókat néhány napon belül pótolják, mert szerintük „a Pride hónap és a felvonulás idejére azoknak helyük van a szabad, sokszínű és szolidáris Budapesten”.

Időközben felkerült egy videó is a közösségi oldalra. Ezen jól látszik, hogy valaki leszedi, majd a Dunába dobja az egyik zászlót a hídról.

A Budapest Pride felvonulást jövő szombaton tartják. A szervezők május 27-én, a gyülekezési törvény előírásainak megfelelően bejelentették a rendezvényt a rendőrségen. Az idei felvonulás előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága áprilisban uniós jogot sértőnek minősítette a Pride betiltását is lehetővé tévő, „gyermekvédelminek” nevezett törvényt. Ennek nyomán az ügyészség június elején ejtette a vádat Karácsony Gergely főpolgármester ellen, akivel szemben a tavalyi, betiltott felvonulás megszervezése miatt emeltek vádat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter közölte: hétfőn rendkívüli kormányülés lesz, majd rejtélyesen hozzátette, hogy + még valami
A miniszterelnök a közösségi oldalán jelentette be, hogy rendkívüli ülést tart a kormány hétfőn, majd a TISZA Párt frakciója is összeül. Utána koradélután a kormányfő a Parlamentben is felszólal.


Hétfőn rendkívüli ülést tart a kormány, azután ülésezik a Tisza Párt frakciója - erről Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán számolt be. Azt írta:

"Holnap rendkívüli kormányülés, aztán frakcióülés. 13 órától a Parlamentben ismertetem a bábok eltávolítását és a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt. + még valamit".

A kormányfő vasárnap azt is jelezte, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslat mellett ismertetik azt az Alaptörvény-módosítást is, amely szerinte lezárja „Orbán bábjainak vergődését”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid: Lehet vagy 45 fok a szentendrei héven, mindenkiről ömlik a víz – A miniszter keményen kiosztotta Lázár Jánost
Vitézy Dávid egy forró szentendrei HÉV-ről posztolva bírálta a magyar vasút helyzetét. A bejegyzésben Lázár Jánost tette felelőssé az elmaradt járműbeszerzések és 2 milliárd eurónyi uniós forrás elvesztése miatt.


Vitézy Dávid a közösségi oldalán bírálta a magyar vasút elmúlt évekbeli állapotát és az elmaradt járműbeszerzéseket.

Beszámolt róla, hogy épp utazik:

„lehet vagy 45 fok a szentendrei HÉV-en, tudjátok ott a kocsi végében, az utolsó ajtó mögött, ahol teljesen beáll a levegő. Mindenkiről ömlik a víz”.

Azt írta, egész hétvégén azon a törvényen dolgoztak a kollégáival, ami ahhoz szükséges, hogy még idén nyáron 700 milliárd forintot hozzanak haza „új légkondicionált alacsonypadlós HÉV-ekre és szintén korszerű, légkondis InterCity-motorvonatokra.”

Hozzátette, ezzel együtt is sok év, mire egy új flottát leszállítanak, és „ezért fájó annyira, hogy hosszú évek óta nem történt semmi”.

Vitézy szerint Lázár János 2022-ben aláírt Siemens-Vectron keretmegállapodásának sorsa 2023 májusától vált kérdésessé a miniszter akkori kijelentései nyomán.

A HÉV-ek beszerzését szerinte először orosz nyomásra vonták vissza, majd a háború kitörése után három évre jegelték. Ezt követően Lázár a kampányban kiírt egy olyan amatőr HÉV-tendert, „amiről az első perctől mindenki tudta és meg is mondta, hogy csak kampánykamu és eredménytelen lesz. Így is történt.”

„Eközben hagytak végleg elveszni 2 milliárd euró uniós forrást - amennyiből kijött volna egy óriási új HÉV és InterCity-flotta is. Már járnának.”

„És akkor van bátorsága a bukott miniszterelnöknek azt mondani e héten Brüsszelben, hogy azt várja az utódjától, hogy szerezzük vissza ezt is - amiért ő nem tett semmit, hagyta veszni, pusztán azért, hogy véletlenül se kelljen antikorrupciós szabályokat hozni, amiket az EU kért” – fogalmazott a posztban.

Vitézy szerint gond az is, hogy a jobb állapotú, klímás IC-kocsik jelentős része is áll, amit a Dunakeszi Járműjavítóban mutatott be. Úgy véli, ott is fontosabb volt az oroszokkal való üzletelés, mint a magyar utasok szempontjai. A Lázár embereitől és a propagandától érkező válaszokat hazudozásnak, személyeskedésnek és vádaskodásnak nevezte.

„A magyar vasút, az utasok és vasutasok ellen elkövetett bűnöket azonban ennyivel nem lehet elintézni. Akármennyire is nézik hülyének az embereket, józan ésszel senki nem hiszi, hogy egy hónap alatt lehetne helyrehozni sok évnyi károkozást. Sajnos - teszem hozzá én is a forró HÉV-en ülve. De egy percig sem tétlenkedünk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk