HÍREK
A Rovatból

Arab-izraeli konfliktus újratöltve: rakétákkal lőtte a Hamász Jeruzsálemet, miután zavargások törtek ki az Al-Aksza mecsetnél

Izrael légicsapásokkal válaszolt, halálos áldozatok is vannak, a véres 90-es éveket idézik a képek.


Vasárnap éjjel több tízezer muzulmán hívő barikádozta el magát Jeruzsálem óvárosában, az Al-Aksza mecsetnél, és köveket gyűjtve készültek szembeszállni az izraeli biztonságiakkal.

Az izraeli rohamrendőrök hétfőn reggel behatoltak a Templom-hegyre, és tömegoszlató fegyverek, füstbombák és könnygáz, valamint gumilövedékek bevetésével vették fel a harcot a mecsetekbe szorult, hitük szerint az iszlám Mekka és Medina után harmadik legszentebb helyét, az Al-Akszát védő, a biztonságiak felé köveket dobáló muzulmán hívőkkel. Több százan megsebesültek.

A Vörös Félhold arab mentőszolgálat azt jelentette, hogy több százan sebesültek meg az ostrom alatt álló mecsetben, ahol a muzulmán hívők elbarikádozták magukat. Ötven sérültet Kelet-Jeruzsálem kórházaiba szállítottak, másokat a mecseteknél létrehozott ideiglenes ellátóhelyeken ápolnak. Mamun Abbaszi, a Vörös Félhold szóvivője szerint az izraeli rendőrséggel folytatott összecsapásokban számos palesztin súlyosan megsebesült, és a rendőrség megakadályozza az egészségügyi személyzet bejutását a Templom-hegyre.

A Vörös Félhold később azt jelentette, hogy az összetűzések 175, túlnyomó többségben csak könnyebb sérültjét kezelték, de egy kritikus állapotban lévő, és 13 enyhe-közepes sebesültet is.

Az izraeli katonai rádió jelentése szerint az összecsapások a Templom-hegyről fokozatosan átterjedtek az óváros területére, s a rendőrök lezárták az óváros kapuit, mert a hírek nyomán számos újabb palesztin próbált bejutni.

Kelet-Jeruzsálemben, az óváros Oroszlános kapujánál palesztin fiatalok kövekkel dobáltak egy zsidó vezette autót, s ezért a sofőr elvesztette uralmát a jármű fölött, és a járdán haladó emberek közé hajtott.

Az autót és két utasát ezután is tovább kövezték és ütötték egy interneten terjedő videófelvétel szerint, majd egy rendőr segítségükre sietett, fegyverével lövéseket adott le a levegőbe, és kimentette őket.

„A palesztin vezetés minden lehetőséget megvizsgál, hogy reagáljon erre a szörnyű, a szent helyek és az állampolgárok elleni agresszióra” - közölte Twitter-fiókjában Husszein al-Sejk, a Palesztin Hatóság vezető tisztviselője, Mahmúd Abbász palesztin elnök egyik legközelebbi tanácsadója.

Kadr Adnan, az Iszlám Dzsihád terrorszervezet magas rangú ciszjordániai parancsnoka arra figyelmeztetett, hogy Izrael magas árat fog fizetni a történtekért. „Az Al-Aksza megszentségtelenítése és az azt védők százainak megsebesítése olyan bűncselekmény, amelynek ára van, és mindannyian bízunk népünk ellenállásában” - mondta Adnan.

A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet ezalatt, ultimátumának lejárta után hétfő délután rakétákat lőttek Jeruzsálem irányába, miközben a rádió felszólította a lakosságot, hogy a célba vett területeken vonuljon az óvóhelyekre.

Az ultimátum lejárta óta számos alkalommal indítottak rakétákat a Gázai övezetből Askelón és az övezet szomszédságában lévő települések felé. A 12-es kereskedelmi TV híradása szerint az érintett településeknél hazasietnek az emberek.

Korábban a szervezők lemondták Jeruzsálemben az izraeli zászlókkal tervezett menetet, melyet a város keleti felének 1967-es elfoglalásának évfordulóján, a Jeruzsálem napon minden évben megrendeznek.

A szervezők a lemondással az ellen tiltakoztak, hogy a rendőrség Benjamin Netanjahu miniszterelnök utasítására megváltoztatta a menet szokásos útvonalát, hogy az ne az elsősorban arabok használta Damaszkuszi kapun haladjon át, és ne haladjon végig a túlnyomórészt arabok lakta lakónegyedeken, hanem a Jaffó kapun lépjenek be az óvárosba és az örmény negyeden át közelítsék meg a Siratófalat.

Noha a szervezők lemondták, a menet mégis megindult a Jaffó kapu irányába, de a rendőrség megállította és feloszlatta a tömeget, miután a Jeruzsálemet célzó rakétatámadás idején megszólaltak a városban a légvédelmi szirénák. Mindenek ellenére a Siratófal előtti térségnél tömegek ünneplik este zenével és tánccal a Jeruzsálem napot.

Közben a Siratófal feletti Templomhegyen, arab nevén a Haram al-Sarif teraszon palesztinok tömege gyülekezik, a hangszórókon az iszlám vallás Mekka és Medina után harmadik legszentebb helyének, az Al-Aksza mecsetnek a védelmére szólítják fel az egyelőre csendben várakozó hívőket.

Az izraeli parlamentben, a kneszetben is megszólaltak a légvédelmi szirénák, és az óvóhelyekre kellett menekülniük az ott éppen törvényjavaslatok megszavazásán dolgozó politikusoknak.

Az ultimátum lejárta után 6 rakétát lőttek ki Jeruzsálem térségébe, néhányukat elfogták a vaskupola légvédelmi rendszer ellenrakétái, több rakéta pedig nyílt területeken ért földet. Egy lövedék egy Jeruzsálem melletti családi háznál csapódott be, kisebb anyagi károkat okozott, betörtek az ablakok, de a lakók az óvóhelyen voltak és nem érte őket bántódás.

A 12-es TV értesülése szerint

Izrael tüzet nyitott a Gázai övezet északi részére, kilenc halott van, köztük a Hamász katonai szárnyának egyik vezetője.

Az Európai Unió rendkívüli aggodalmát fejezi ki a Kelet-Jeruzsálemben kitört zavargások, az erőszak elharapódzása miatt, az ellenségeskedésnek pedig azonnal véget kell vetni - jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a tagországok külügyminisztereinek egynapos találkozóját követően hétfőn. Josep Borrell sajtótájékoztatóján leszögezte: a feleknek tiszteletben kell tartaniuk a város szent helyeit. Fel kell számolni a szélsőséges megnyilvánulásokat, és mindent meg kell tenni a feszültség csillapítására.

Jeruzsálem vitatott hovatartozása a palesztin-izraeli konfliktus egyik legfőbb nyitott kérdése. Az izraeliek Jeruzsálem egészét saját fővárosuknak nyilvánították, beleértve a város 1967-ben elfoglalt keleti szektorát is, míg a palesztinok Kelet-Jeruzsálemet szeretnék megtenni a Ciszjordániából és a Gázai övezetből létrehozni vágyott önálló államuk fővárosává.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Húsz év után lemond egy fideszes képviselő – ezt üzente Orbán Viktornak
Riz Gábor húsz év után adta át az ózdi választókerület vezetését. Utódjának már sok sikert kívánt, de képviselőként még folytatja a munkát a 2026-os választásokig.


Riz Gábor húsz év után jelentette be, hogy lemond az ózdi központú borsodi választókerület elnöki tisztségéről – szúrta ki az ATV. A hírt a Facebook-oldalán tette közzé, ahol azzal kezdte bejegyzését: „Ne kergesd az időt, ha kell, úgyis eljön.”

A politikus arról írt, hogy húsz évvel ezelőtt Orbán Viktortól, a Fidesz elnökétől vette át a választókerület vezetésére szóló megbízólevelet, amely azóta már 71 települést foglal magába Nyugat-Borsodban.

„Benyújtottam Elnök úrnak – akitől húsz éve azt átvettem – lemondásom a választókerületi elnökségi kinevezésemről”

– közölte, hozzátéve, hogy utódjának, Dr. Csuzda Gábornak sok sikert kíván a feladathoz.

Riz Gábor köszönetet mondott azoknak, akikkel együtt dolgozott az elmúlt években: a helyi szervezeti tagoknak, polgármestereknek és aktivistáknak. Mint írta, velük együtt építették a keresztény-konzervatív értékközösséget, és közös munkájuknak köszönhetően kiváló eredményeket értek el az országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választásokon.

A bejegyzésben utódjának is üzent:

„Őrizze meg a közbizalmat értékeink iránt, tartsa egyben azt a sikeres csapatot, akikre mindenben számíthattam és akik segítsége nélkül nincs eredményes politikai munka.”

A képviselő arról is beszámolt, hogy parlamenti munkáját a 2026-os választásokig tovább folytatja. Kiemelte, hogy választói támogatása nélkül nem sikerült volna közel 60 százalékos eredményt elérnie a legutóbbi választáson.

Riz Gábor jelezte, hogy amikor kijelölik utódját az országgyűlési munkára is, minden segítséget megad majd neki. Bejegyzését azzal zárta:

„Elnök úr! Köszönöm a húszévi bizalmat!”

A Szabad Európa közben arról számolt be, hogy Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy korábbi fórumon jelezte: várhatóan a képviselőjelöltek harmadát lecserélik 2026-ra. A lap szerint több ismert politikus, köztük Németh Zsolt, Lázár János, Simicskó István és Fürjes Balázs sem indul újra egyéniben. Budapesten pedig Dunai Mónika kivételével minden választókerületi elnök személye megváltozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Amikor még beszéltem Magyar Péterrel, abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy ő bolond
A Mandínernek adott interjúban az MNB-alapítványok ügyéről és a feljelentésről is szó volt. Gulyás szerint, ha a vádak igaznak bizonyulnak, felelősségre kell vonni az érintetteket.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 02.



Gulyás Gergely videós interjút adott a Mandiner Reakció című műsorában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az interjúban több témát is érintett, köztük Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét is, vette észre a Telex.

A beszélgetés során Gulyás azt mondta, hogy szerinte Magyar Péter pszichés állapota miatt sem alkalmas arra, hogy közhatalmat gyakoroljon. Hozzátette:

„Amikor még beszéltem Magyar Péterrel, akkor sok mindenben volt vele vitám, de abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy ő bolond.”

A miniszter kitért arra a hangfelvételre is, amelyen Varga Judit hallható. A felvételen az akkor még igazságügyi miniszterként dolgozó politikus 2023-ban beszélgetett volt férjével, Magyar Péterrel a Völner–Schadl-ügyről. A hanganyagot Magyar Péter hozta nyilvánosságra, majd az ügyészségnek is átadta. Gulyás ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: ilyet „a náci házmesterek és a kommunista besúgók csináltak.”

Az interjúban szóba került az Állami Számvevőszék feljelentése is, amely az MNB-alapítványokat érinti. Gulyás Gergely szerint a kormánynak nem volt, és nem is lehet köze a jegybank működéséhez. Úgy fogalmazott, hogy amikor ezek az állítólagos cselekmények történtek, a balliberális sajtó úgy mutatta be a jegybank vezetését, mint amely a kormánnyal szemben állva alternatív gazdaságpolitikát képvisel. Hozzátette: az ügyet ki kell vizsgálni, és ha a vádak egy büntetőper során beigazolódnak, a felelősöket felelősségre kell vonni.

A teljes interjút itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Trump bepöccent: az Egyesült Államok nem közvetít tovább Oroszország és Ukrajna között
Tammy Bruce szerint Trump csalódott, mert a háborús felek nem tesznek valódi lépéseket a béke irányába.


Az Egyesült Államok a jövőben nem vállal közvetítő szerepet az orosz–ukrán béketárgyalásokban – erről május 1-jén beszélt Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Azt mondta:

„Nem fogjuk körbe repkedni a világot, hogy közvetítsünk a felek között”.

A szóvivő kijelentette, hogy Washington „nem lesz közvetítő”, és hozzátette, Donald Trump elnök csalódott amiatt, hogy sem Ukrajna, sem Oroszország nem tesz olyan lépéseket, amelyek a megoldás irányába mutatnának. Szerinte eljött az ideje annak, hogy a felek nyíltan elmondják, milyen elképzeléseik vannak a háború lezárásáról.

Tammy Bruce hangsúlyozta, hogy

az Egyesült Államok nem oldja fel a jelenleg is érvényben lévő szankciókat Oroszországgal szemben.

A szóvivő Marco Rubio külügyminiszter álláspontját is ismertette: a miniszter úgy döntött, hogy az Egyesült Államok változtat a hozzáállásán és szerepvállalásán. Bár a jövőben is támogatják majd a békefolyamatot, közvetíteni nem fognak Ukrajna és Oroszország között.

Korábban J.D. Vance amerikai alelnök egy interjúban úgy fogalmazott, hogy szerinte a konfliktus nem ér véget egyhamar.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Drámai döntés: alkotmányellenesnek nyilvánították Németország legnagyobb ellenzéki pártját
A német titkosszolgálat szerint az AfD veszélyt jelent a demokratikus rendre. Már lehallgatásokra és besúgók beépítésére is joguk van a hatóságoknak.


A német Alkotmányvédelmi Hivatal mostantól hivatalosan is alkotmányellenes pártnak minősítette az Alternatíva Németországért pártot, vagyis az AfD-t – számolt be róla a Spiegel.

Ez a döntés azt jelenti, hogy a titkosszolgálatok könnyebben kérhetnek engedélyt a párt és tagjai megfigyelésére, például telefonlehallgatásra, lehallgatók telepítésére vagy informátorok beépítésére.

Korábban csak három tartományi szervezetet – a türingiai, a szászországi és a szász-anhalti szervezetet – minősítették alkotmányellenesnek. Az országos pártot eddig csak „gyanúsan” szélsőségesként kezelték. A hivatal most „bizonyítottan szélsőséges” minősítést adott a pártnak.

A döntést egy több mint ezer oldalas jelentéssel támasztották alá, amelyet a hivatal a szövetségi belügyminisztériumnak nyújtott be.

A dokumentumban számos példával és bizonyítékkal mutatják be, hogy az AfD nézetei szembemennek a német alkotmányos renddel.

A Spiegel cikke szerint a jelentés kiemeli, hogy a párt „etnikai alapon” értelmezi a nép fogalmát, és nem tekinti németnek azokat az állampolgárokat, akik muszlim többségű országokból származnak. A jelentés szerint ez „nem összeegyeztethető a szabad demokratikus renddel”.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal eredetileg már tavaly év végén le akarta adni a jelentést, ám a kormánykoalíció felbomlása és az előrehozott választások miatt ezt elhalasztotta.

A 2025-ös szövetségi választáson az AfD 20 százalékos eredménnyel a CDU–CSU mögött a második helyen végzett, ami a párt történetének eddigi legjobb eredménye. A kampány során Elon Musk is kiállt a párt mellett, és interjút készített a párt kancellárjelöltjével, Alice Weidellel.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET: