Andy Vajna özvegye a milliárdos örökségről: „Nem férek hozzá annyi pénzhez”
„Nem férek hozzá annyi pénzhez, hogy ezt úgy tudjam élvezni, ahogy gondolják az emberek” – mondta Ráthonyi-Palácsik Tímea a Friderikusz TalkShow-ban, ahol arról is beszélt, hogy a hagyaték egy vagyonkezelőnél van, és minden pénzügyi döntést közösen kell meghozniuk. Andy Vajna özvegyének nyilatkozata új megvilágításba helyezi a filmproducer 2019-es halála óta tartó üzleti átrendeződéseket.
Azt is elmondta, férje halála után hirtelen rászakadt a cégbirodalom, amiről szinte semmit nem tudott.
Ráthonyi-Palácsik Tímea arról is beszélt, hogy megpróbálták kijátszani az örökségéből, és olyan emberi viselkedéssel szembesült, amilyennel korábban soha.
Az özvegy mostani kijelentései egybecsengenek azokkal a korábbi sajtóhírekkel, amelyek szerint évekig harcolt a mintegy 40 milliárdosra becsült hagyatékért, és a vagyonkezelőtől havi juttatást kaphatott. Bár amerikai állampolgárságának megszerzése elvileg enyhíthetett a hozzáférési korlátokon, a friss interjú alapján a teljes körű rendelkezés továbbra sem valósult meg.
Andy Vajna 2019. január 20-i halála után a hozzá köthető cégbirodalom sorsa gyorsan átrendeződött.
A kormány eredetileg azt közölte, hogy Vajna Tímea örökölte a kaszinókoncessziókat, ám 2020 tavaszára az öt budapesti kaszinó Garancsi István és az akkor még nem honvédelmi miniszter Szalay-Bobrovniczky Kristóf érdekeltségébe került, részben a jegybank növekedési hitelprogramjából származó forrásból.
Maga a vagyonkezelő cég, az AV Investments 2024-ben végelszámolás alá került, miután a sajtóhírek szerint a cégből a profitot és az eredménytartalékot is kivették.
Mindeközben az özvegy saját üzleti próbálkozásai nem jártak sikerrel. A Dorottya utcai gyémántboltja 2019 májusára már kiürült, és augusztusban üresen fotózták, a Mr. Funk nevű fánkozó pedig már a producer életében is veszteséges volt, végül a Covid-járványra hivatkozva szüntették meg, majd 2021-ben új tulajdonosa építőipari céggé alakította.
Az eseményekről két, egymásnak ellentmondó értelmezés él a nyilvánosságban. Az egyik szerint a Vajna-birodalom kulcselemeit kormányközeli üzleti körök gyors és szervezett akcióval vették át. A másik olvasat szerint a cégeladások és vezetőcserék jogszerű piaci tranzakciók voltak, Szalay-Bobrovniczky Kristóf pedig miniszteri kinevezése után az összeférhetetlenségi szabályok miatt szállt ki az üzletekből. A mostani interjú mindenesetre azzal ad új réteget a történethez, hogy az örökös személyes szemszögéből mutatja be a halál utáni időszakot.