SZEMPONT
A Rovatból

„Amerika aranykor előtt áll” - 10 pontban arról, mit akar elnökként csinálni Donald Trump

A gazdaságtól, a klímavédelmen át az egészségügyig számos területen tett konkrét ígéreteket az ismét amerikai elnökké választott Trump. Ha megvalósítja ezeket, az nemcsak Amerikára lesz hatással, hanem az egész világra.


Azt, hogy milyen lesz Donald Trump második elnöki ciklusa, nem tudhatjuk még, hiszen a választási ígéretek és a megvalósított politika nem egyszer köszönőviszonyban sincs egymással. Azonban más támpontunk egyelőre nincsen, tehát vegyük sorra, miket ígért Trump a 2024-es kampánya során, mire számíthatnak az amerikaiak, és mire a világ? A New York Times az elmúlt hetekben nagy terjedelmű cikkek sorában vette górcső alá Trump terveit, és ezek lehetséges következményeit. Ennek segítségével készült listánk.

1. Prológus: egy erős motiváció

Trump számára a választási győzelem többet jelent, mint a szokásos politikai trófea, egyfajta „menekülőkártya” lehet számára az újabb elnöki mandátum a jogi csatározások elől. Számos büntetőügy indult ellene, és egy újabb elnöki mandátummal minden vádat a szőnyeg alá söpörhet.

Ha újra hivatalba lép, akár le is állíthatja a büntetőeljárásokat, amelyek során különféle pénzügyi visszaélésekkel és a választásokba való beavatkozással vádolják.

Trump számára a választási győzelem az érinthetetlenséget jelentheti. Azt is mondhatjuk, hogy az „Amerika megmentése” projekt egyik célja tulajdonképpen önmaga megmentése volt.

2. Nagyarányú adócsökkentések

Donald Trump egyik fő ígérete, hogy az amerikai vállalatoknak és a középosztálynak hatalmas adócsökkentéseket biztosít, amely szerinte „új lendületet ad a gazdaságnak, és több ezer munkahelyet teremt”. Az adókedvezmények és adócsökkentések üzenete a gazdaságélénkítés jegyében nem új Trump politikájában. Már 2017-ben is nagy horderejű adócsökkentéseket vezetett be, amelyek főként a vállalatokat érintették, és ugyan ezek az intézkedések rövid távon a részvényárfolyamok emelkedéséhez és a vállalatok fellendüléséhez vezettek, hosszú távú hatásaikat illetően már akkor is sokan szkeptikusak voltak.

Most, 2024-ben azonban még komolyabb kihívásokkal néz szembe az amerikai gazdaság, amelyet az elmúlt években a pandémia, a nemzetközi ellátási válság és az infláció emelkedése is sújtott. Közgazdászok szerint Trump adócsökkentési tervei visszaüthetnek.

Míg Trump maga azt hangoztatja, hogy az adócsökkentések a „hardworking middle class”-nek, azaz a keményen dolgozó középrétegnek kedveznek, a New York Times elemzői szerint a felvázolt intézkedések várhatóan inkább a legfelsőbb réteget, vagyis a nagyvállalatokat és a tehetősebb adófizetőket részesítik előnyben. Egy forrás idézi is Trump szavait: „Amerikának ismét szüksége van erős gyárakra, hogy munkahelyeket teremtsünk, és megvédjük az amerikai álmot.”

3. Le a szabályozásokkal - a deregulációs program

Trump deregulációs programja hasonlóképpen a „pro-business” vonalat erősíti. A környezetvédelmi szabályok lazítása, a munkaügyi előírások csökkentése, és az egészségügyi szabályozások átírása mind olyan intézkedések, amelyeket Trump a hazai ipar és gyártás fellendítésére hivatkozva ígért. Azonban a környezetvédelmi és munkavédelmi szakemberek szerint ez hosszú távon számos kockázatot jelenthet az amerikai dolgozók számára, hiszen

a szabályozások nem csupán akadályok, hanem biztosítékok is, amelyek garantálják a munkások egészségének és biztonságának védelmét.

Bár a nagyvállalatok számára kétségtelenül vonzó a szabályozások lazítása, kérdéses, hogy ez valóban ösztönzi-e a munkahelyteremtést. Az ipari fellendülés ígérete ugyanis a szakértők szerint jelentős beruházásokat és fejlesztéseket igényelne a hazai termelésbe, amelyek időigényesek és költségesek – ráadásul a dereguláció miatt fellépő környezeti károk és egészségügyi problémák további költségekkel járhatnak, amelyek végső soron az adófizetők terheit növelhetik.

4. „A fosszilis jövő” – Trump visszafordítaná a klímavédelmi intézkedéseket

Az újraiparosítás mellett Trump kampánya kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy „megóvja az amerikai energiapiac szabadságát”. Hogy ez mit jelent? Elsősorban azt, hogy Trump ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok energiafüggetlenségének nevében

visszatér a fosszilis tüzelőanyagok – különösen az olaj és a szén – kiaknázásához. Ahogy kampánybeszédeiben többször is hangoztatta: „Amerikának saját energiára van szüksége, nem mások drága, zöld ötleteire.”

A „zöld ötletek” Trump értelmezésében mindazt jelentik, amit a klímavédelmi aktivisták és környezetvédők igyekeztek elérni az elmúlt évek során: a megújuló energiaforrások támogatását, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a környezetkárosító iparágak szabályozását. Trump azonban más utat képzel el.

Az energiaszektor deregulációja, a megújuló energiaforrások támogatásának visszafogása, és a fosszilis energiahordozók kitermelésének újbóli fellendítése mind arra utalnak, hogy Amerika ismét a fosszilis jövő felé fordulhat.

A New York Times szerint Trump környezetvédelmi politikája nemcsak „egyértelmű visszalépést jelentene az elmúlt évek klímavédelmi előrelépéseihez képest,” hanem konkrét veszélyeket is rejt magában. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedése miatt az Egyesült Államok klímacéljai elérhetetlenné válhatnak, és ez súlyos következményekkel járhat a globális klímaváltozás elleni küzdelemre nézve.

Trump energiával kapcsolatos ígéretei nemcsak a környezetvédők és klímaszakértők körében vertek hullámokat, hanem az amerikai külpolitikai kapcsolatokban is. Az Egyesült Államok, mint a világ egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, vezető szerepet játszik a klímavédelmi törekvésekben.

A Párizsi Klímaegyezmény újbóli elhagyása Trump ígéretei között szerepel, ami már korábban is megosztotta az amerikai közvéleményt és elidegenítette számos európai szövetségesétől.

Az európai uniós vezetők az előző elnöksége alatt is „teljesen elfogadhatatlannak” tartották Trump klímapolitikai hátraarcát, ami megnehezítette a transzatlanti kapcsolatokat is.

Nemcsak az éghajlatváltozás miatti aggodalom, hanem a gazdasági érdekek is szerepet játszanak ebben a kérdésben. A megújuló energiaforrások és a zöld technológiák támogatása az EU számára stratégiai fontosságú, hiszen a tiszta energia piaca egyre nagyobb jelentőséggel bír. Ha Trump végrehajtja tervét, az Egyesült Államok olcsó fosszilis energiával próbálhatja meg aláásni az EU zöldenergia-piacát, ami további gazdasági és politikai konfliktusokat okozhat.

5. „Obamacare? Az egy rossz álom” – Trump és az amerikai egészségügy átalakítása

Donald Trump számára az Affordable Care Act (közismert nevén Obamacare) mindig is „az amerikai egészségügy egyik legnagyobb tévedése” volt. 2024-es kampánya során ismételten ígéretet tett arra, hogy felszámolja a törvényt, amelyet már első elnöksége alatt is megpróbált eltörölni – vegyes sikerrel. Trump állítása szerint az Obamacare „felesleges terheket ró a vállalkozásokra és az amerikai családokra”, és a „szabadság korlátozása” helyett a szabad piaci megközelítésre van szükség.

Az Obamacare eltörlése komoly átalakulásokat hozna az amerikai egészségügyben, főként a biztosítási rendszer szempontjából. Az ACA biztosította, hogy a biztosítók nem tagadhatják meg a szolgáltatásokat olyanoktól, akik már meglévő betegségekkel rendelkeznek.

A törvény értelmében több millió amerikai, köztük sok alacsony jövedelmű és vidéki lakos jutott hozzá megfizethető egészségbiztosításhoz.

Ezek a garanciák azonban veszélybe kerülhetnek, ha Trump ígéretének megfelelően visszatér a piacvezérelt egészségügyi modellhez. Az ACA eltörlése nyomán sokan elveszíthetik egészségbiztosításukat, és ismét magas árakat kellene fizetniük a gyógyszerekért és egészségügyi ellátásokért. Egy forrás a New York Times cikkében úgy fogalmazott:

„A piacvezérelt megközelítés gyakorlatilag azt jelenti, hogy az egészséghez való hozzáférés a gazdasági helyzet függvényévé válik.”

Más szóval, az egészségügyi szolgáltatások inkább luxuscikké válnának, és sokan nélkülözhetik majd az alapvető ellátásokat.

6. A Robert F. Kennedy Jr.-hoz fűződő szövetség és az oltásellenesség kérdése

Trumpot nyíltan támogatta a saját elnökjelöltségétől visszalépő Robert F. Kennedy Jr., aki évek óta bírálja a kötelező oltásokat és az oltási programokat. Kennedy szerint az amerikai oltási rendszer átláthatatlan és „megkérdőjelezhető érdekeket szolgál”.

Trump szövetségese felé tett gesztusa és az oltásokkal kapcsolatos álláspontja komoly közegészségügyi következményekkel járhat.

Szakértők szerint, ha Trump támogatja Kennedy oltásellenes nézeteit, az alááshatja az amerikai lakosság bizalmát az oltásokban, és ez különösen egy újabb járvány esetén súlyos következményekkel járhat. Egy elemző figyelmeztetett: „Az oltásellenesség támogatása az egész közegészségügyi rendszerbe vetett bizalmat sodorja veszélybe.” Ezzel Trump politikája több évtizedes közegészségügyi törekvéseket forgathat fel, amelyeket az amerikai társadalom védelme érdekében hoztak létre.

7. „Amerika az első, a világ meg várhat” – Trump külpolitikája és az új Amerika-központúság

Trump kampányában újra előkerült az „America First” (Amerika az első) doktrína, amely az Egyesült Államok nemzetközi szerepvállalását szeretné új alapokra helyezni. Ez a politika lényegében azt jelenti, hogy Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok kevesebb figyelmet fordítana a nemzetközi szövetségek ápolására, és inkább saját gazdasági és katonai érdekeit részesítené előnyben. A nemzetközi kötelezettségek visszafogásával azt reméli, hogy az Egyesült Államok visszaszerezheti globális gazdasági és katonai dominanciáját, miközben csökkenti az amerikai adófizetők terheit.

8. Ukrajna és az orosz kérdés – új irányvonal?

Trump kampányában kulcsszerepet játszik az ukrajnai háború befejezésének ígérete. Hívei számára ez azzal kecsegtet, hogy az Egyesült Államok megszabadulhat az Ukrajnának nyújtott hatalmas anyagi támogatásoktól, amelyekkel Trump szerint „csak az amerikaiak pénzét pazarolják”. Trump állítása szerint, ha újra elnökké választják,

24 órán belül tárgyalóasztalhoz ültetné az ukránokat és az oroszokat, hogy véget vessenek a háborúnak.

Ez az „ultimátum jellegű” megközelítés azonban komoly aggodalmat keltett mind Ukrajna, mind az európai szövetségesek körében. Trump terve, hogy csökkentse az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, sokak szerint Oroszország felé billenti a mérleget. Ez a politikai irány az Egyesült Államok hatalmának és befolyásának komoly gyengüléséhez vezethet a kelet-európai térségben, és lehetővé teheti, hogy Oroszország befolyása tovább növekedjen.

9. NATO és a nemzetközi szövetségek jövője

Trump már 2016-os kampányában is kritizálta a NATO-t, amiért az amerikaiak aránytalanul nagy részét viselik a szövetség fenntartási költségeinek. Most, 2024-ben pedig ismét egyértelműen megfogalmazta: ha a NATO-szövetségesek nem járulnak hozzá jelentősebb mértékben a közös védelemhez, akkor „az Egyesült Államoknak mérsékelnie kell támogatását”. Ez egy újabb súlyos figyelmeztetés az európai országoknak, különösen azoknak, akik közvetlen orosz fenyegetéssel szembesülnek.

Elemzők szerint Trump NATO-val kapcsolatos nézetei nemcsak a transzatlanti szövetség stabilitását, hanem az Egyesült Államok globális szövetségi rendszerét is veszélyeztethetik.

Egy ilyen irányú változás megerősítheti az orosz és kínai pozíciókat Európában és más régiókban is, hiszen ezek az országok kihasználhatják az USA és szövetségesei közötti esetleges töréseket.

A NATO jövőjének kérdése különösen kényes pont lehet, hiszen az elmúlt évek során a kelet-európai országok biztonságának alapját jelentette.

10. Kína katonai visszaszorítása

Míg Trump oroszpolitikája inkább tárgyalásokkal és kompromisszumokkal oldaná meg a konfliktusokat, addig Kínával szemben egyértelműen keményebb álláspontot képvisel. Trump ismételten hangsúlyozta, hogy „Kína kereskedelmi praktikái tönkreteszik az amerikai gazdaságot” és protekcionista intézkedésekkel – többek között vámokkal és importkorlátozásokkal – igyekszik majd megvédeni az amerikai ipart.

Ezen kívül Trump azt ígéri, hogy visszaszorítja Kína katonai befolyását a Csendes-óceán térségében, ami komoly politikai konfliktusokhoz vezethet. A „keményvonalas Kína-politika”,

az amerikai katonai jelenlét növelése a régióban kiélezheti az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségeket, ami komoly következményekkel járhat az egész régió számára.

Epilógus: az igazi meglepetések még csak most jönnek

Ha a fent összegyűjtött ígéretekhez tartja magát Donald Trump, konfliktusos négy évnek nézünk elébe. De talán nem véletlen, hogy 2016 és 2019 között sem valósította meg az összes ígéretét, köztük azokat sem, melyeket leporolt a mostani kampány során. A leendő elnök személyiségét ismerve viszont biztos, hogy az igazi meglepetések még hátravannak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Mehringer Marci: Van sok Marika néni meg Pista bácsi, aki Facebookon leírja, hogy dögöljek meg
Mehringer Marci rengeteg támadást kapott kormánykritikus dalszövege miatt, de szerinte generációjának többsége hozzá hasonló dühöt érez. A 23 éves énekesbe Nagy Feró is beleállt, akiről azt mondja, csak egy megvezetett idős ember.


Mehringer Marcit az X-Faktor 10. évadában ismerhette meg az ország. A fiatal énekes akkor a negyedik helyen végzett. A műsor után zenekart alapított, több dalukkal is szép eredményeket értek el, az igazi sikert számára a 2025-ben megjelent Szar az élet című száma hozta meg. A 23 éves zenész ebben a saját magát és a kortársait érintő problémákról, érzésekről énekel.

A dallal hamar a kormánypárti sajtó célkeresztjébe került, és a közösségi oldalakon is sokan kritizálták részben a szöveg, részben pedig amiatt, hogy egy előadó miért foglalkozik politikai kérdésekkel. De Nagy Feró is többször beszólt neki. Marcival most arról beszélgettünk, hogyan élte meg a negatív kritikákat, és számított-e egyáltalán ekkora visszhangra. De a fiatal zenész azt is elárulta, hogyan látja ma Magyarországot és a saját generációját.

– A Szar az élet című számotok eléggé megosztó, hozzád milyen visszajelzések jutottak el?

– Ennek a dalnak valóban olyan ereje van, ami korábban más számunknak nem volt. Sokkal inkább a figyelem középpontjába kerültünk.

A propagandát leszámítva összességében inkább pozitívak a visszajelzések.

Sokan elmondják, hogy ők is ugyanígy gondolják a dolgokat. De azért van sok Marika néni meg Pista bácsi, aki Facebookon leírja, hogy dögöljek meg.

– Ilyeneket is írnak neked?

– Persze. A Facebookon mostanra azért már az idősebb korosztály van jelen, és talán ez az a platform, ahová leginkább beférkőzött a politika. Sőt, a Facebook kb. már csak politika... tele van a hírportálok cikkeivel. Egyébként a hírekkel többnyire én is ott találkozom, ott olvasok politikai, közéleti tartalmakról. Illetve Facebookon van talán a legtöbb negatív komment is. Az már természetes, hogy mondjuk másfél-kétmillióan megnéznek egy videót, van alatt 3-4 ezer komment, aminek a fele az biztos, hogy ilyen.

– Hogyan kezeled ezeket a negatív kommenteket?

– Őszintén szólva engem ezek nem érintenek meg. Nem tudok most már ezeken izgulni, nem húzom fel magam rajtuk. Az az igazság, hogy az ilyenekhez az ember egy idő után hozzászokik. Másfelől mindenkinek szabad véleményt nyilvánítani: ha valakinek nem tetszik az, amit csinálok, az is teljesen rendben van.

– Mennyire számítottál arra, hogy ekkorát fog menni ez a dal, és hogy ilyen megosztó lesz?

- Nyilván reméltem, hogy nagyot fog menni, de arra nem számítottam, hogy ekkorát. A hatását illetően abszolút nem számoltam azzal, hogy gyakorlatilag mindenhová el fog jutni, és hogy ekkora port kavar majd. Azt gondoltam, hogy azért lesz sok-sok fiatal, aki ezzel rezonálni fog. És abszolút beigazolódott számomra, hogy ami ebben a dalban van, ez a fajta düh, az nem kizárólag bennem él, hanem ez tényleg egy valid érzés a fiatalok többségében. Az az igazság, hogy

nemcsak én, de a legtöbb barátom is ugyanazt éli át: nincs hol laknia, nagyon drága az albi, rossz az oktatás, szar az egészségügy... Igazából ez a dal kigurult belőlem, szóval nem kellett sokat gondolkoznom rajta, könnyen jöttek a szavak.

A legnehezebb része inkább az volt, hogy mi az, amit kiveszünk belőle, merthogy van legalább 50 sor, ami nem került bele, hiszen túl hosszú lett volna. De ezek megvannak, és talán majd egy másik dalban még előveszem. De egyébként most úgy érzem, hogy nem feltétlen szeretnék több hasonló jellegű, kimondottan politika tartalmú dalt.

– Miért?

– Elsősorban azért, mert nem akarom, hogy ez öncélúvá váljon.

Én nem pénzt akarok ezen keresni. A zene számomra a művészetről szól, meg arról, hogy elmondjam, amit érzek, és nem arról, hogy felüljek erre a hype-vonatra.

Egyszer elmondtam, amit akartam, meg ami bennem volt, de számomra egy kicsit furcsa lenne, ha innentől újra és újra arról írnék dalt, ami szar az életben.

– Mondtad ezt a hype-vonatot, és az tény, hogy az utóbbi időben egyre több olyan előadó van, akik akár a zenéikben, akár a színpadi megnyilvánulásaikban foglalkoznak a politikával. A propaganda ezekre művészekre rendre reagál. Te is így jártál. Sőt, téged a nyíltan fideszes Nagy Feró is bekóstolt. Benned hogyan csapódott ez le?

– Az ő esete elég érdekes...

Nem akarom megbántani sem őt, sem a korosztályát, de ő végső soron egy idős ember, akinek a korát szépen kihasználják. Kicsit olyan, mint egy báb, és rossz ezt látni.

Én találkoztam vele, és ő egyáltalán nem egy rosszindulatú figura, csak egy megvezetett idős ember, aki ráadásul valószínűleg még pénzt is kap azért, hogy hülyeségeket beszéljen a tévében. Egy eseményen előttük léptünk fel, és mondtam neki, hogy nyugodtan nézze végig a koncertünket. Ott állt a színpad szélén végig, láttam rajta, hogy amúgy meg élvezi a zenéinket... és közben a médiában meg tök mást kell mondjon, vagy csináljon. Persze ettől még nem akarom az ő felelősségét tompítani ebben az ügyben, de baromi szomorú ezt látni. És

az a legrosszabb az egészben, hogy ő olyan ember, aki egy időben szép dolgokért és nemes célokért lázadt, és most egy nagyon hasonló rendszernek a katonája.

– Egyébként szerinted egy zenésznek mennyire dolga az, hogy politikával foglalkozzon?

– Szerintem egy alkotó embernek mindig kritikusnak kell lenni, hogy képezzünk valamilyen fajta ellenpólust. Én azt gondolom, hogy egy jó zenész örök ellenzéki, akkor is, hogyha egy olyan kormány van éppen hatalmon, akiknek az irányítása alatt jól működik az ország.

Szerintem Magyarországon egy kicsit el vannak csúszva a dolgok, mert azt gondolják az emberek, hogy a politikusok a mi főnökeink. Holott ez pont fordítva van, mert a politikusokat az emberek választják meg, tehát ők vannak értünk, és az volna a feladatuk, hogy azokat a dolgokat, amiket a társadalom szeretne, vagy ami a társadalom számára jó, megtegyék.

A politikusok nem azért vannak ott, hogy majd ők megmondják, mi legyen, ők az átlagembert kellene, hogy képviseljék. De az a probléma, hogy mi magyarok nem ebben szocializálódtunk, és szerintem nekünk, fiataloknak az az egyik fontos feladatunk, hogy ezen a gondolkodásmódon változtassunk.

– Milyennek látod a saját generációdat?

– Alapvetően nagyon fekete-fehérnek. Van az egyik oldal, a teljes nihil, akiknél azt látom, hogy amit érzékelnek a világból, az arra sarkallja őket, hogy semminek semmi értelme, és belecsúsznak ebbe a minden szar állapotba. Ezzel ők elvannak. Emellett pedig ott a másik oldal, akik nagyon ambíciózusak, céljaik vannak, amikor meg akarnak valósítani. Tenni akarnak, jobb emberekké válni és egy jobb helyet csinálni az országból, a világból. Szóval szerintem a mi generációnk ilyen, két véglet, és nem igazán van átmenet. De azt gondolom, hogy az ambíciózus fiatalokból, az akaraterőből szerintem sokkal több van. Illetve

mi fiatalok talán sokkal inkább abba az irányba húzunk, hogy valamiféle kollektív egyetértésben tudjunk majd együtt létezni. Szerintem sokkal kevésbé vagyunk önzőek már, kevesebb az egyén, és sokkal több a kollektíva a fiataloknak a fejében.

Szerintem többet törődünk egymással, szociálisan érzékenyebbek vagyunk, elfogadóbbak és, sokkal jobban érdekel minket környezetük.

– Te, mint Mehringer Marci, egy 23 éves zenész, milyen országban szeretnél élni, milyen Magyarország lenne számodra az ideális?

– Elég egyszerűen meg tudom fogalmazni: egy olyan országban, ahol mindenki embernek érezheti magát, teljesen mindegy, hogy honnan jön, hogy milyen a bőrszíne, milyen a vallása, milyen a szexualitása. Egy olyan szép és szabad Magyarországon szeretnék élni, ahol mind egymásért vagyunk. Ez egy nagyon egyszerű, meg nagyon klisés gondolat, de közben azt gondolom, hogy ennél tényleg semmi sem fontosabb.

Mostanra magyar ember lett, magyar embernek farkasa, ez így nem járja.

Mi nem fideszesek, meg tiszások, meg mi hazánkosok, meg nem tudom, kik vagyunk, hanem a hogy egytől egyig mind magyarok vagyunk. Mindannyian ugyanabban az országban élünk, és bárki is van kormányon, mindenkiért felel. Szomorú, hogy ennyire szét lett szakítva ez a kis ország, ez a kis nép. Szóval egy olyan országban szeretnék élni, ahol ez nincs jelen. Egy szabad Magyarországot szeretnék, ahol mindannyian embernek számítunk.

– Mik a terveid a következő időszakra, várhatóak például új dalok?

– Idén még biztosan kiadunk két dalt, és tervezünk egy nagykoncertet is, de erről egyelőre nem szeretnék többet elárulni. Jövő tavasszal pedig tervben van egy fullos nagylemez is, amit télen fogok tudni befejezni, mert akkor lesz rá időm. Számomra az a legfontosabb, hogy ezzel a lemezzel össze tudjam foglalni az elmúlt időszakot, meg mindent, ami bennem van, az érzéseimet. Hogy ez pontosan mit takar, vagy, hogy lesz-e benne még társadalmi kérdésekkel, problémákkal kapcsolatos gondolat is, az egyelőre maradjon titok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Aki embernek hitvány, az politikusnak is” - Civil demonstráció volt a Parlament előtt
A rendezvényt Felföldi József és Tóth-Beeri Szilvia szervezte, felhívásukban jelezve, hogy nem pártpolitikai eseményről van szó.


Nagyjából 60-80 érdeklődő gyűlhetett össze a parlament előtt a szombaton 15 órára meghirdetett demonstrációra. A rendezvényt Felföldi József, a néhány éve még a Fidesszel országos szinten is szimpatizáló debreceni nagyvállalkozó és Tóth-Beeri Szilvia operaénekes, civil aktivista szervezte.

Felhívásukban leírták, hogy az esemény nem pártpolitikai rendezvény, hanem közös kiállás azok mellett az ügyek mellett, amelyek minden magyar embert érintenek.

A tiltakozók többek között a gyermekek jövőjének veszélyeztetését, az iskolák rossz higiéniai állapotát, az állam által ki nem fizetett devizahiteles kártérítéseket, a földmutyikat, az akkumulátorgyárak terjeszkedését és a hazai vállalkozások háttérbe szorítását kifogásolták. A rendezvényen több közéleti szereplő is felszólalt.

A demonstrálók között akadt olyan, aki egy

„Aki embernek hitvány, az politikusnak is” feliratú papírlapot lobogtatott.

Másvalaki azt írta a pólójára, hogy „Tüneti helyett HOLISZTIKUS OKI kezelést!”. A legkarcosabban talán az a férfi fogalmazott, aki egy jókora táblára írva üzent: „Inkább vagyok balsors a Himnuszban, mint balfasz a PEDOFIDESS-ben!”

A rendezvényről fotósunk több képet is készített, amiket itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Egy kicsit bolondos, de kedves srác volt” – Templomba járó, Trump-rajongó mormon család kiválóan tanuló gyereke Charlie Kirk merénylője
A 22 éves Tyler gyerekkora óta templomba járt, okos volt, kedves és csendes az ismerősei szerint. Most egész Amerika róla beszél – és a különös üzenetekről, amiket a golyókra vésett.


Egészen más jövő várt volna Tyler Robinsonra, ha minden a tervei szerint alakul. Charlie Kirk 22 éves merénylője Utah államban, St. George közelében nőtt fel, és már középiskolásként is kitűnt tanulmányi eredményeivel: a közösségi médiában megosztott posztok szerint nagyon jó tanulmányi átlaggal zárt. A Pine View középiskola elvégzése után a Utah Állami Egyetem négyéves ösztöndíjat ajánlott neki, amit egy videóban büszkén fel is olvasott.

Azonban csak egyetlen félévet töltött az egyetemen. A tanulmányi szünet után már nem tért vissza, ehelyett a Dixie Műszaki Főiskolán tanult tovább, ahol az elektronikai képzés harmadéves hallgatója lett. 2022-ben megszerezte a villanyszerelői engedélyt is. Legutóbb egy st. george-i lakóparkban lakott, ahol szomszédai szerint visszahúzódó, csendes fiatalemberként élt, és nem igazán beszélt politikáról.

Robinson korábban a Utah Technológiai Egyetemen is szerzett kreditpontokat középiskolás évei alatt, 2019 és 2021 között. A Utah Valley Egyetemre, ahol a lövöldözés történt, nem járt.

A nyilvántartások alapján pártonkívüliként regisztrált szavazó volt, de soha nem élt szavazati jogával. Szülei, Matthew és Amber Robinson a Republikánus Párt tagjai, és a helyiek barátságos, segítőkész családként ismerték őket. Az apa konyhapultokat és szekrényeket szerel be, az anya szociális munkás. A család aktív tagja a mormon egyháznak.

Egykori ismerősei szerint Robinson mindig csendes volt, de jó fej, aki főleg a videojátékok világában érezte otthon magát.

Egy volt osztálytársa így emlékezett rá: „Nagyon-nagyon benne volt a videojátékokban”, és érdekelte is a játéktervezés. Elmondása szerint ebédidőben kártyázni szoktak az iskolában, és Robinson „egy kicsit bolondos, de kedves srác volt”.

A szomszédságában élő Kristin Schwiermann – aki iskolai takarítóként és egyházi tagként is ismerte a fiút – így emlékezett vissza: „Azt tudom, hogy [Tyler] mindig rendesen viselkedett. Nagyon kedves volt. Okos volt. Úgy hallottam, teljes ösztöndíjat kapott a főiskolára… Teljesen megdöbbentem, hogy ezt tényleg ő tette.”

A rendőrség szerint Robinson szeptember 11-én lőtte le Charlie Kirket a Utah Valley Egyetem egyik rendezvényén. A konzervatív aktivista épp a mormon egyházról beszélt, amikor a tragédia történt. A rendezvényen többek között ezt mondta: „Imádom, hogy a mormonok misszionáriusokat küldenek a világ minden tájára, imádom, hogy milyen udvariasak... a csapatom fele mormon.” Hozzátette: „A mormonok nagyszerű emberek. Hadd mondjam el, hogy én evangéliumi keresztény vagyok, de nem vagyok olyan, aki gyűlöli a mormonokat.” Tyler Robinson és családja az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza mormon közösség tagjai.

A lövöldözés után a rendőrök egy csavarzáras puskát találtak az egyetem közelében, egy erdős területen. A fegyverben lévő lőszerhüvelyeken több felirat is szerepelt. Az egyiken ez állt: „Hé, fasiszta! Kapd el!” Egy másikon az olasz antifasiszta dal sora: „Oh bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao ciao.” Egy harmadik hüvelyen ez volt olvasható: „Ha ezt olvasod, meleg vagy LOL.” A hatóságok szerint a feliratok videojátékokra és mémekre is utaltak, köztük a Helldivers 2 és a Far Cry 6 játékokra, valamint egy Netflix-sorozatra.

Spencer Cox, Utah kormányzója elmondta, hogy a nyomozók egy családtagot is kihallgattak, aki szerint Robinson az utóbbi években egyre inkább a politika felé fordult. Egy nemrég tartott családi vacsorán szóba hozta Charlie Kirk közelgő rendezvényét, és a családtag elmondása szerint azt is kifejtette, miért nem ért egyet az aktivista nézeteivel. A hozzátartozó szerint „Kirk tele van gyűlölettel, és gyűlöletet terjeszt”.

Robinson egykori iskolatársa arról számolt be, hogy korábban ő és a családja is Donald Trump támogatója volt: „Amikor ismertem őt és a családját, igazi Trump-rajongók voltak. Amikor ez történt, azt se tudtam, mi változott meg.”

Pénteken az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának vezetői közleményt adtak ki: „Elítélünk minden borzalmas erőszakos cselekedetet világszerte, beleértve a mostani gyilkosságot is Utah államban. Ismételten arra kérünk mindenkit, hogy a különbségek ellenére is a békét és az egységet keressék.” A közlemény zárása így szólt: „Arra buzdítunk mindenkit, hogy utasítsa el az erőszakot, és inkább a megértésre törekedjen. Mindannyian Isten gyermekei vagyunk – ennek tudatában több méltósággal, együttérzéssel és tisztelettel kell bánnunk egymással.”

(via BBC, CNN, New York Post)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina a Charlie Kirk elleni merényletről: Ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is
A humoristát nagyon megrázta a konzervatív aktivista szerdai halála. Kirköt egy egyetemi közönségtalálkozó közben lőtték nyakon, esélye sem volt a túlélésre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 12.



„Végtelenül megrázott Charlie Kirk halála” – írja péntek reggeli posztja elején Pottyondy Edina. A jobboldali influenszert szerdán lőtte le egy eddig ismeretlen merénylő. Kirk éppen a Utah Valley Egyetemen tartott közönségtalálkozót, amikor nem sokkal dél után nyakon lőtték. A 31 éves konzervatív aktivista nem élte túl a merényletet.

„Talán azért, mert politikai tartalmakat gyártó influenszer volt. Talán azért, mert miközben nagyjából semmiben sem értettem vele egyet, a gondolatait kifejezetten kulturált módon adta elő. Talán azért, mert kétgyermekes apuka volt. Talán azért, mert alig 31 éves. Vagy azért, mert az infernális gonoszság, ami a halálát okozta, valószínűleg liberális irányból érkezett” - olvasható a humorista bejegyzésében.

„Az, hogy a közélet hova süllyedt az elmúlt évtizedekben, nyilván sokak felelőssége. Lehet joggal mutogatni a szélsőjobbra, a szélsőbalra, Finkelsteinre, a woke radikalizmusra. Lehet hibáztatni a hagyományos médiát, az algoritmusokat, az influenszereket, a társadalom mentális állapotát, a szociális igazságtalanságokat. Lehet vádolni a korszellemet, a kapitalizmust, a Covid-lezárásokat, a jogrendszert. És mindegyikben akad is némi igazság” - tette hozzá az influenszer, aki ezután a megosztottságról ír.

„Ez a szélsőséges megosztottság, amit a politika és a kultúra közösen zúdít az emberre, az az elképesztő indulat, ami világszerte forrong, számtalan tényezőből ered. Aki tényleg szembe akar nézni a valósággal, felteszi magának a kérdést, hogy a felelősség mennyire terheli a saját politikai közösségét”

– írja Pottyondy Edina, aki ezután a közelmúlt eseményeit is felidézi.

„Az elmúlt években egyre több politikai merényletet követtek el Amerikában. Meglőtték Trumpot. Minnesotában két demokrata törvényhozót és feleségeiket lőttek le, az egyik házaspár meghalt. A Képviselőház elnökének férjét kalapáccsal próbálták szétverni, megöltek egy vállalatigazgatót, és most Charlie Kirköt is.”

Pottondy szerint a Kirk halálához vezető indulat hazánkban is jelen van.

„Ne legyen kétségünk: ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is, és egész Európában.

A Ficot megtámadó elmebeteg, a Budapesten garázdálkodó antifák, a Budah*ázy-galeri, vagy éppen az ellenzéki kritikust megtámadó propagandista mind ugyanannak a forrongó erőszaknak a jelei. Nem az a megoldás, hogy egyre hangosabban üvöltjük, hogy a másik a hibás. Ha egyáltalán lehetséges a változás, az csak úgy valósulhat meg, ha jobbak, türelmesebbek, nagyvonalúbbak leszünk, mint a tegnapi önmagunk. Különben a pokolra fogunk jutni mindannyian, még mielőtt meghalnánk.”

„Nyugodjon békében Charlie Kirk! És szégyellje magát mindenki, aki a halálán örömködik. És azok is, akik ezt a tragédiát is arra használják, hogy még több gyűlöletet, még több indulatot öntsenek a világra” – zárja a posztot Pottyondy Edina.


Link másolása
KÖVESS MINKET: