Adókihágás miatt kirúgta a Konzervatív Párt elnökét a brit kormányfő
Nadhim Zahawi nem számolt be a brit adóhivatallal lezajlott vitájáról és a hivatal által rá kiszabott mulasztási bírságról az előző és a mostani miniszterelnöknek sem.
Adójogi kihágás miatt menesztette vasárnap Rishi Sunak brit miniszterelnök a kormányzó brit Konzervatív Párt elnöki tisztségéből Nadhim Zahawit.
A Konzervatív Párt elnökének jórészt adminisztratív jellegű tisztsége nem azonos a mindenkori miniszterelnök - jelenleg Rishi Sunak -, illetve ellenzéki időszakokban a miniszterelnök-jelölt által betöltött pártvezetői poszttal. A pártelnöki tisztség betöltője ugyanakkor rendszerint a brit kormány vagy az árnyékkormány magas rangú tagja tárca nélküli miniszteri, illetve miniszterjelölti beosztásban.
Zahawi menesztésének előzményeként a kormányfő által kezdeményezett etikai vizsgálat vezetője, Sir Laurie Magnus - a miniszteri magatartási normák és a kormánytisztviselők érdekeltségeit szabályozó előírások betartását felügyelő testület vezetője - vasárnap előterjesztett jelentésében megállapította:
Zahawi nem számolt be a brit adóhivatallal lezajlott vitájáról és a hivatal által rá kiszabott mulasztási bírságról, amikor tavaly nyáron a kettővel ezelőtti miniszterelnök, Boris Johnson kinevezte őt pénzügyminiszterré. Pénzügyminiszterként Zahawi az adóhivatal tevékenységét is felügyelte.
A vizsgálat szerint Zahawi a következő két miniszterelnököt, Liz Trusst és Rishi Sunakot sem tájékoztatta az ügyről.
Az adóvita jóval korábbra nyúlik vissza. Nadhim Zahawi a 2000-ben létrehozott, mára Nagy-Britannia legnagyobb közvélemény- és piackutató cégcsoportjává fejlődött YouGov társalapítója volt, az elmúlt hetekben megjelent brit sajtóértesülések szerint azonban az őt megillető alapítói részvénycsomagot egy olyan gibraltári bejegyzésű alapban helyezte el, amely szüleinek érdekeltsége volt.
A sajtóbeszámolók nyomán Zahawi elismerte, hogy adójogi szempontból ez "gondatlanság" volt, de azt tagadta, hogy adóelkerülési célból választotta volna ezt a befektetési konstrukciót. Az adóhivatal azonban megbírságolta a politikust, és bár a pénzbüntetés összege nem derült ki, egyöntetű sajtóértesülések szerint több millió fontról van szó.
A BBC brit közszolgálati médiatársaság úgy tudja, hogy
a Zahawi által utólagosan befizetett adóhátralék és a bírság együttes összege elérte az ötmillió fontot (2,2 milliárd forint).
Rishi Sunak miniszterelnök a miniszteri magatartási normák súlyos megsértésével indokolta Zahawi felmentését a Konzervatív Párt elnöki tisztségéből.
Sunak ugyanakkor a menesztést bejelentő vasárnapi levelében elismerően szólt Zahawi korábbi tevékenységéről, mindenekelőtt arról a munkáról, amelyet a politikus egészségügyi államtitkárként a koronavírus-járvány elleni nagy-britanniai oltási kampány elindításában és irányításában végzett.
A kormányfőnek küldött válaszában Zahawi nem tért ki közvetlenül a vizsgálat megállapításaira, ugyanakkor kifogásolta a sajtó magatartását, külön kiemelve az egyik lap minapi szalagcímét, amely szerint "szorul már a hurok" az ő nyaka körül.
Adójogi kihágás miatt menesztette vasárnap Rishi Sunak brit miniszterelnök a kormányzó brit Konzervatív Párt elnöki tisztségéből Nadhim Zahawit.
A Konzervatív Párt elnökének jórészt adminisztratív jellegű tisztsége nem azonos a mindenkori miniszterelnök - jelenleg Rishi Sunak -, illetve ellenzéki időszakokban a miniszterelnök-jelölt által betöltött pártvezetői poszttal. A pártelnöki tisztség betöltője ugyanakkor rendszerint a brit kormány vagy az árnyékkormány magas rangú tagja tárca nélküli miniszteri, illetve miniszterjelölti beosztásban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mérgező örökvegyületek szivárognak a Dunába az akkugyárak mellett, a budapesti ivóvízbázist védő szűrőn is átjuthatnak
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont mérései szerint az akkugyártásban használt rövid szénláncú PFAS-ok a Dunába jutnak. Ez veszélyezteti az új uniós ivóvíz-irányelv betartását a parti szűrésű kutaknál.
Aggasztó eredményekkel zárult egy friss magyar kutatás, amely a Duna partjára telepített nagyobb akkumulátorgyárak, valamint egy papírgyár és egy olajfinomító környékén vizsgálta a folyó vizét és üledékét – számolt be róla a Telex.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói a két évvel ezelőtt indított vizsgálatuk során az „örökvegyületeknek” is nevezett szerves vegyületeket, a PFAS-okat keresték a folyóban, és bőven találtak is belőlük, főként az említett gyárak közelében.
Az elmúlt években nem csupán a gyáron belüli szennyezések miatt kerültek a figyelem középpontjába a magyarországi akkumulátorgyárak. Négy évvel ezelőtt a gödi talajvízben, majd két éve a gödi kommunális szennyvízben és a szántóföldön is kimutatták az akkugyártáshoz használt, magzatkárosító NMP-t. A Greenpeace pedig az SK komáromi akkugyáránál azt tárta fel, hogy a hatóságok szabálytalanul magas NMP-kibocsátást engedélyeztek a cégnek.
A most vizsgált PFAS-vegyületcsaládba több ezer, különböző mértékben fluorozott szerves vegyület tartozik, amelyek tartósak, az élőlények szöveteiben felhalmozódnak és mérgezőek. Rendkívül nagy kémiai stabilitásuk miatt az ipar kedveli őket, de a környezetbe kerülve éppen ez a tulajdonságuk válik hátrányossá. Míg a hosszú szénláncú PFAS-vegyületeket vízlepergető anyagokhoz, például esőálló textíliákhoz használják, addig az akkumulátorgyártásnál a rövid szénláncú változatokat adalékolják az elektrolitokhoz. Ezek a vegyületek a kezelt ipari szennyvízzel a folyóba jutva az üledékben feldúsulnak.
A HUN-REN kutatói az eredményeiket a Journal of Environmental Chemical Engineering című folyóiratban megjelent közleményükben foglalták össze. A kutatócsoport a PFAS-szennyezőforrásokról az úgynevezett adszorbeálható szerves fluorvegyületek (AOF) összkoncentrációjának mérésével tájékozódott.
„Az így keletkező fluorid anionokat kapcsolt ionkromatográffal mérjük. Az üledékek esetében ezt megelőzi egy metanollal végzett és ultrahanggal támogatott extrakciós lépés” – mondta Záray Gyula professzor emeritus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója és a kutatás egyik szerzője. Hozzátette, hogy a módszer nemcsak költséghatékony, de jelezheti új, ismeretlen szennyezők megjelenését is. „Az általunk alkalmazott AOF-méréstechnika azonban nemcsak a kisebb költségvonzat miatt előnyös, a szerves vegyületekhez kötött fluortartalom megnövekedése már utalhat egy új, ismeretlen célvegyület, egy új PFAS-komponens technológiai alkalmazására is.”
A kutatók 2024. július és 2025. január között 96 mintát vettek nyolc magyarországi helyszínről, többek között a komáromi akkumulátorgyárnál, a dunaföldvári papírgyárnál, valamint olyan pontokon, amelyek a gödi akkumulátorgyár és a százhalombattai kőolaj-finomító hatását tükrözik. A legnagyobb mértékű szennyezést közvetlenül az ipari kibocsátások közelében mérték, a vegyületek koncentrációja a kibocsátási ponttól távolodva 30–40 százalékkal csökkent, ami egyértelműen ipari forrásra utal.
A legmagasabb üledéki koncentrációt a komáromi akkugyár környezetében találták, és a vizsgálati adatok szerint a folyómeder üledékében néhol százszor nagyobb volt a szennyezőanyag-koncentráció, mint a vízben. Az akkumulátorgyáraknál a rövid szénláncú PFAS dominált, ami a parti szűrésnél jelenthet nagyobb környezeti kockázatot. Bár a kutatás nem tudta közvetlenül a gyárak tevékenységéhez kötni a kibocsátást, a koncentráció csökkenése a gyáraktól távolodva erős közvetett bizonyítékot jelent.
„Óriási a számuk, de gőzünk sincs egyelőre, hogy pontosan mennyi PFAS-komponens van detektálható mennyiségben nálunk a Dunában, hiszen hosszú élettartamuk miatt a németországi, osztrák, szlovák területekről, továbbá az ottani mellékfolyókon keresztül, számos szennyező folyamatos transzportjával kell számolnunk”
– mondta Záray Gyula.
A PFAS-vegyületek a táplálékláncban felhalmozódnak, így a halak és a potenciálisan szennyezett ivóvíz fogyasztásával az emberi szervezetbe is bekerülhetnek. A problémát különösen aktuálissá teszi a január 12-én bevezetett új, európai uniós ivóvízirányelv, ami a PFAS-szennyezők összkoncentrációját 0,5 mikrogramm/liter értékben határozza meg. „Tekintettel arra, hogy az ívóvízellátás több Duna menti településen, így Budapesten is, döntő mértékben parti szűrésű kútrendszereken alapul, és hogy a frissen publikált eredmények szerint számolnunk kell azzal, hogy az akkumulátorokban használt PFAS-komponensek (például GenX vagy ADONA) átjutnak a szűrőrétegen, gyors intézkedésekre van szükség az új előírásoknak megfelelő ívóvízminőség biztosításához” – hangsúlyozta a kutató.
A szakember szerint a megoldást a parti szűrésű kutakból nyert vizek hatékony utókezelése jelenthetné, például granulált aktív szénen való adszorpcióval, ioncserével vagy reverzozmózissal.
„De ezeket is ugyanolyan gőzerővel kellene fejleszteni itthon is, mint az akkumulátorgyárakat”
– fogalmazott Záray Gyula. A helyzetet nehezíti, hogy egyes cégek titkolóznak. „Sajnos vannak olyan gyárak hazánkban, ahol üzleti titokként kezelik a kétségtelenül jelentős költségű kutatások eredményeként alkalmazást nyert adalékanyagokat, de ezekről nem adnak kellő információt. Biztonsági és környezetvédelmi szempontok miatt azonban tudni kellene, hogy milyen anyagok érkeznek be egy gyár területére, és azt milyen molekulákból álló anyagok hagyják el. Ennek a megvalósítását hatósági szinten biztosítani kell, és ehhez kell adaptálni a hatékony víztisztítási technológiákat” – mondta a professzor.
Aggasztó eredményekkel zárult egy friss magyar kutatás, amely a Duna partjára telepített nagyobb akkumulátorgyárak, valamint egy papírgyár és egy olajfinomító környékén vizsgálta a folyó vizét és üledékét – számolt be róla a Telex.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói a két évvel ezelőtt indított vizsgálatuk során az „örökvegyületeknek” is nevezett szerves vegyületeket, a PFAS-okat keresték a folyóban, és bőven találtak is belőlük, főként az említett gyárak közelében.
Az elmúlt években nem csupán a gyáron belüli szennyezések miatt kerültek a figyelem középpontjába a magyarországi akkumulátorgyárak. Négy évvel ezelőtt a gödi talajvízben, majd két éve a gödi kommunális szennyvízben és a szántóföldön is kimutatták az akkugyártáshoz használt, magzatkárosító NMP-t. A Greenpeace pedig az SK komáromi akkugyáránál azt tárta fel, hogy a hatóságok szabálytalanul magas NMP-kibocsátást engedélyeztek a cégnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a Medián-felmérésről: Ez az eredmény kétharmados Tisza-győzelmet jelentene
A Tisza Párt elnöke szerint a siker a támogatóké, de még nincs vége a harcnak. Arra számít, hogy most „jönnek majd a rettegő hatalom részéről a legaljasabb, leghazugabb támadások és lejáratások.”
Magyar Péter a Facebook-oldalán kommentálta a Medián friss közvélemény-kutatását, amely az eddigi legnagyobb különbséget mérte a Tisza Párt és a Fidesz között. A felmérés alapján ugyanis a biztos szavazó pártválasztók között 20 százalékkal vezet a Tisza, míg a teljes népesség körében 11 százalékkal verik a kormánypártokat.
„Két év alatt jutottunk el idáig, csak nektek köszönhetően. Ez az eredmény kétharmados TISZA-győzelmet jelentene.”
A pártelnök emlékeztetett, hogy a választás 46 nap múlva lesz, és a kampány szerinte a „maraton végső befutója”. Bejegyzésében azt ígérte, hogy fokozzák az országjárás intenzitását, és úgy fogalmazott, „jön a rendszerváltás utáni legfontosabb és legnagyobb március 15.”
Emellett arra számít, hogy „jönnek majd a rettegő hatalom részéről a legaljasabb, leghazugabb támadások és lejáratások.”
A poszt végén Magyar Péter mozgósításra szólított fel: „Kapaszkodjunk össze, emeljük fel a fejünket, tegyünk meg minden pillanatban mindent a rendszerváltásért! Április 12-én pedig hullafáradtan, de derűsen, összekapaszkodva és hazaszeretettel a szívünkben lépjünk be együtt a győzelem kapuján!”
Magyar Péter a Facebook-oldalán kommentálta a Medián friss közvélemény-kutatását, amely az eddigi legnagyobb különbséget mérte a Tisza Párt és a Fidesz között. A felmérés alapján ugyanis a biztos szavazó pártválasztók között 20 százalékkal vezet a Tisza, míg a teljes népesség körében 11 százalékkal verik a kormánypártokat.
Visszakapcsolták az áramot Iványi Gáborék békásmegyeri templomában
Új szolgáltatóval állapodott meg a Magyar Evangéliumi Testvérközösség a békásmegyeri parókián, ahol napokig nem volt áram. A szervezet további szociális és oktatási intézményeit azonban továbbra is fenyegeti a leállás.
Napokig tartó sötétség után kedden visszakapcsolták az áramot a Magyar Evangéliumi Testvérközösség békásmegyeri templomában és parókiáján, a szervezet további 21 ingatlanát azonban továbbra is a kikapcsolás fenyegeti – közölte a Magyar Hang megkeresésére az egyház. A békásmegyeri parókián él Iványi Gábor lelkész és felesége, a telken két mentett lovat is tartanak, és a vízszolgáltatás is elektromos áramhoz kötött.
A szolgáltató múlt csütörtökön délelőtt kapcsolta ki az áramot. Iványi Gábor másnap, pénteken érkezett haza kórházi kezeléséről a sötét parókiára, ahol civilek élőlánccal fogadták.
Támogatóik sok segítséget ajánlottak fel: egy adományozó generátort bérelt a család számára, más üzemanyagkártyát, tűzifát vagy fűtőtestet hozott, és ideiglenes lakást is felajánlottak a lelkésznek.
Vajay Zsófia, az egyház szóvivője kedden elmondta,
a békásmegyeri ingatlan esetében egy új szolgáltatóval sikerült megegyezniük, így lett újra áram. A MET munkatársai a többi, kikapcsolással fenyegetett ingatlan ügyében is dolgoznak a megoldáson: van, ahol haladékot kaptak a tartozások törlesztésére, máshol pedig új szolgáltatóval tárgyalnak.
A helyzetet bonyolítja, hogy a közösség szerint van olyan helyszín is, ahol nem is volt tartozás – a parókia is ezen ingatlanok közé tartozott –, vagy csak minimális mértékű.
Iványi Gábor korábban a lépést kormányzati bosszúhadjáratnak nevezte. „Békásmegyeren nincs semmilyen köztartozásunk” – jelentette ki a lelkész, és egyúttal arra kérte a szolgáltatókat, hogy ne veszélyeztessék a szociális intézményeik működését. „Az ellátottjaink, diákjaink, kollégáink nevében kérjük valamennyi szolgáltatót, hogy bírálják felül ezeket az intézkedéseket, ne zárják el, illetve állítsák vissza és folyamatosan biztosítsák a szolgáltatásokat.”
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 2011-ben, az új egyházi törvény következtében veszítette el egyházi státuszát, és így elestek az azzal járó állami támogatástól. Bár az Alkotmánybíróság 2013-ban kimondta, hogy az új törvény rendelkezései alkotmánysértőek, a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága pedig 2014-ben és 2016-ban kártérítésre és a státusz visszaállítására kötelezte a magyar államot, ez a mai napig nem történt meg. Technikai számukat csak 2021-ben kapták vissza, így az szja 1 százalékos felajánlások is csak azóta érkezhetnek hozzájuk.
A MET a megváltozott státusz ellenére is fenntartotta szociális és oktatási intézményeit. Anyagi problémáik abból fakadtak, hogy a magyar állam nem fizette ki nekik a korábbi státuszuk után járó támogatásokat. Iványi Gábor becslése szerint az egyház 10-12 milliárd forinttól esett el emiatt, ami adó- és közműtartozások felhalmozódásához vezetett. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal álláspontja szerint „ha a kedvezményezett köztartozással rendelkezik, annak erejéig a kiutalás nem teljesíthető”, így a felajánlott adó 1%-okat is visszatartják a tartozások fedezésére.
Napokig tartó sötétség után kedden visszakapcsolták az áramot a Magyar Evangéliumi Testvérközösség békásmegyeri templomában és parókiáján, a szervezet további 21 ingatlanát azonban továbbra is a kikapcsolás fenyegeti – közölte a Magyar Hang megkeresésére az egyház. A békásmegyeri parókián él Iványi Gábor lelkész és felesége, a telken két mentett lovat is tartanak, és a vízszolgáltatás is elektromos áramhoz kötött.
A szolgáltató múlt csütörtökön délelőtt kapcsolta ki az áramot. Iványi Gábor másnap, pénteken érkezett haza kórházi kezeléséről a sötét parókiára, ahol civilek élőlánccal fogadták.
Támogatóik sok segítséget ajánlottak fel: egy adományozó generátort bérelt a család számára, más üzemanyagkártyát, tűzifát vagy fűtőtestet hozott, és ideiglenes lakást is felajánlottak a lelkésznek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
John Cleese: „Orbán úr, emlékezteti-e a magyar népet arra, hogy az oroszok 1956-ban megszállták Magyarországot, rengeteg magyar halálát okozva?”
A Monty Python legendája az X-en kérdezte a miniszterelnököt 1956-ról a Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt. A kormányfő személyesen válaszolt, bonyolult közép-európai helyzetre hivatkozva.
„Orbán úr, emlékezteti-e a magyar népet arra, hogy az oroszok 1956-ban megszállták Magyarországot, rengeteg magyar halálát okozva?” – ezzel a kérdéssel szállt bele Orbán Viktorba az X-en John Cleese, a Monty Python világhírű komikusa. A színész a magyar miniszterelnök azon bejelentésére reagált, miszerint amíg Ukrajna nem szállít olajat a Barátság kőolajvezetéken, Magyarország blokkolja az országnak szánt 90 milliárdos uniós kölcsönt. A miniszterelnök nem hagyta szó nélkül a kritikát – írta a Telex.
Orbán Viktor közvetlenül a komikus posztja alatt válaszolt. „Biztosíthatom önt, hogy nem felejtettünk, és minden nap azon dolgozunk, hogy senki ne merje többé megtámadni Magyarországot. Közép-Európa sokkal bonyolultabb hely, mint amilyennek az ön foteléből tűnhet” – fogalmazott a kormányfő.
Cleese később egy olyan bejegyzés alatt ismét 1956-ot hozta szóba, amely szerint Magyarország 24 milliárd dollárt fizetett Oroszországnak energiaellátási döntései miatt, ami elegendő az ukrajnai invázió kéthavi finanszírozására. „Elfelejtette, hogy mi történt 1956-ban?”
– tette fel a kérdést a posztnál.
4A komikus korábban is bírálta már a magyar kormányt: volt, hogy az Amerikába költöző Orbán Ráhel–Tiborcz István házaspárt a süllyedő hajó elhagyásához hasonlította. A 2022-es választás előtt pedig arra kérte a magyar szavazókat, döntsék el, ki a felelős az 1956-os megszállásért, az ukránok vagy az oroszok. „Kérem, válaszoljanak a szavazólapjukon!” – tette hozzá.
A vita hátterében a Barátság kőolajvezeték körüli feszültség áll. A vezetéken január végén akadozni kezdett a szállítás egy orosz dróntámadás után. A magyar és a szlovák kormány Ukrajnát vádolja a helyreállítás késleltetésével, ezért Budapest kilátásba helyezte az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolását. Kijev és brüsszeli források szerint a javítások folyamatban vannak, és több uniós szereplő is bírálta a magyar kormányt, amiért az ukrajnai támogatást egy energetikai vitához köti.
„Orbán úr, emlékezteti-e a magyar népet arra, hogy az oroszok 1956-ban megszállták Magyarországot, rengeteg magyar halálát okozva?” – ezzel a kérdéssel szállt bele Orbán Viktorba az X-en John Cleese, a Monty Python világhírű komikusa. A színész a magyar miniszterelnök azon bejelentésére reagált, miszerint amíg Ukrajna nem szállít olajat a Barátság kőolajvezetéken, Magyarország blokkolja az országnak szánt 90 milliárdos uniós kölcsönt. A miniszterelnök nem hagyta szó nélkül a kritikát – írta a Telex.
Orbán Viktor közvetlenül a komikus posztja alatt válaszolt. „Biztosíthatom önt, hogy nem felejtettünk, és minden nap azon dolgozunk, hogy senki ne merje többé megtámadni Magyarországot. Közép-Európa sokkal bonyolultabb hely, mint amilyennek az ön foteléből tűnhet” – fogalmazott a kormányfő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
