A Ryanair utasainak kevesebb mint 3 százaléka törölte a foglalását a különadó miatt
A cég közölte, hogy szerintük a magyar családoknak a kormány által egy veszteséges ágazatra kivetett extraprofit-adó miatt kell többet fizetnie a repülőjegyekért.
Mint arról mi is beszámoltunk, a magyar kormány által kivetett különadó a légitársaságokat is terheli. Erre elsőként a Ryanair reagált. A cég közölte, hogy a pluszköltséget az utasokkal fizetteti meg július 1-től. A már megváltott jegyekhez utolólag beszedik az adó összegét, vagy aki nem hajlandó fizetni, annak visszatérítik a jegy árát.
A légitársaság pénteken azt közölte, hogy
eddig a repülőjeggyel rendelkezők kevesebb mint 3 százaléka döntött a foglalás törlése mellett
- írja az Airportal. A Ryanair ezt azt követően közölte, hogy a Magyar Nemzet arról írt, tömegesen - az érintett utasok 60 százaléka - mondják le az utazást a légitársaságnál.
Az ír fapados közleménye szerint "a Magyar Nemzet cikkében megjelent állítások hamisak és kitaláltak".
Azt is megerősítették, hogy aki úgy dönt - június 16-ig -, hogy nem utazik a légitársasággal, annak visszatérítik a jegy árát.
A felszabaduló helyeket a cég újra értékesíti.
Azt is közölték, hogy a magyar családoknak a kormány által egy veszteséges ágazatra kivetett extraprofit-adó miatt kell többet fizetnie a repülőjegyekért.
Michael O’Leary korábban a hvg.hu-nak azt nyilatkozta, hogy nem hiszi, hogy útvonalakat szüntetnének meg, de elképzelhető, hogy ritkítanak járatokat. Úgy vélte, hogy a kormányoknak nincs joga beleszólni a cég árképzésébe, azt legfeljebb az utasok kritizálhatják.
Mint arról mi is beszámoltunk, a magyar kormány által kivetett különadó a légitársaságokat is terheli. Erre elsőként a Ryanair reagált. A cég közölte, hogy a pluszköltséget az utasokkal fizetteti meg július 1-től. A már megváltott jegyekhez utolólag beszedik az adó összegét, vagy aki nem hajlandó fizetni, annak visszatérítik a jegy árát.
A légitársaság pénteken azt közölte, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ötven nappal a választás előtt, február 21-én a Fidesz és a Tisza Párt is pár óra leforgása alatt összegyűjtötte a jelöltállításhoz szükséges aláírásokat minden választókerületben. Török Gábor politológus a közösségi oldalán arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az ilyen gyors gyűjtésnek ma már nincs hírértéke, a pártok számára komoly, de nyilvánosan nem tárgyalt tapasztalatokkal szolgálhat.
Azt írta:
"50 nap múlva választás.
Annak nincs hírértéke, hogy ma a Fidesz és a Tisza is pár óra alatt összegyűjtötte minden körzetben az 500 aláírást.
Ez még a választási folyamatnak az az eleme, amikor mindenki győztesnek érezheti - vagy állíthatja be - magát.
2022. február 14-én ezt írta a Népszava címlapján: "Az optimista várakozásokat is felülmúló tempóban gyűltek össze az ellenzéki ajánlások."
Ennek ellenére a gyűjtésnek lehetnek komoly tapasztalatai. Csak ezekről nem fognak nyilvánosan beszélni"
- vélte a politológus.
A politológus emlékeztetett rá, hogy 2022-ben is hasonló volt a helyzet, amikor a Népszava címlapján számolt be a gyors ellenzéki ajánlásgyűjtésről. Az akkori cikk szerint „Az optimista várakozásokat is felülmúló tempóban gyűltek össze az ellenzéki ajánlások.” Így vélhetően a mostani villámrajt is inkább erődemonstráció, semmint a valós támogatottság pontos mérlege.
A nap folyamán a Tisza Párt és a Fidesz is bejelentette a sikeres gyűjtést. „Egy óra kellett ahhoz, hogy mind a 106 választókerületben összegyűljön a minimum szükséges ötszáz aláírás” – közölte Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki „igazi rendszerváltó hangulatról” beszélt. A kijelentésre reagálva Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, a „rendszerváltó hangulat” szerinte „ordas nagy kamu” . A miniszterelnök hozzátette: „Nagyok vagyunk, erősek vagyunk és győzni fogunk!”
Egyéni jelölt indításához választókerületenként 500 érvényes ajánlás szükséges, az országos pártlistához pedig legalább 9 megyében és a fővárosban, összesen minimum 27 körzetben kell jelöltet állítani. Magyarország 106 egyéni választókerületre oszlik. A Fidesz januárban bemutatta mind a 106 jelöltjét, a 2022-es névsorhoz képest 42 helyen változtattak. A közvélemény-kutatások eközben ellentmondásos képet mutatnak: míg egyes független intézetek mérései a Tisza Párt előnyét jelzik, addig a kormányközeli kutatások stabil Fidesz-előnyt mérnek a biztos pártválasztók körében. A gyors ajánlásgyűjtésről szóló kormánypárti bejelentést Jámbor András ellenzéki politikus budapesti példákkal kérdőjelezte meg, szerinte a Fidesz pultjaihoz „a kutya se ment oda”, miközben a Tisza standjainál sorok álltak.
Ötven nappal a választás előtt, február 21-én a Fidesz és a Tisza Párt is pár óra leforgása alatt összegyűjtötte a jelöltállításhoz szükséges aláírásokat minden választókerületben. Török Gábor politológus a közösségi oldalán arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az ilyen gyors gyűjtésnek ma már nincs hírértéke, a pártok számára komoly, de nyilvánosan nem tárgyalt tapasztalatokkal szolgálhat.
Azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán már csak 65 körzetben bízik, Békéscsabán elárulta, hol számít komoly csatára
A miniszterelnök egy békéscsabai kampányeseményen ismertette a Fidesz belső számait. A 106-ból 65 nyerhető körzetet jósolt, ami jelentős csökkenés a korábban kommunikált 80-hoz képest. Volt hozzá néhány hasonlata is.
már csak 65 nyerhető egyéni körzetről beszélt a Fidesznek, jócskán kevesebbet, mint a korábban hangoztatott 80-at, miközben Békés megyét a választás kimenetelét eldöntő kulcsterületnek nevezte.
A miniszterelnök szombaton Békéscsabán, a Fidesz tizedik, hivatalosan a párttól független Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség által szervezett, háborúellenesnek mondott kampányrendezvényén szólalt fel – írta a Telex. „A Washington–Békéscsaba járattal érkeztem” – kezdte beszédét a miniszterelnök, utalva arra, hogy a Béketanács üléséről érkezett haza.
A kormányfő a párt belső méréseire hivatkozva azt mondta, egy most vasárnapi választáson a 106 egyéni választókerületből 65-ben nyerne a Fidesz. Ez ugyan kényelmes parlamenti többséget jelentene, de Orbán szerint nem elégedhetnek meg ennyivel, mivel 2022-ben 87 körzetben győztek. A mostani 65-ös szám jelentős csökkenés a tavaly nyáron Tusványoson, majd szeptemberben Kötcsén is megismételt állításához képest, amikor még 80 nyerhető körzetről beszélt. A békéscsabai (Békés 1) és orosházi (Békés 4) választókerületről azt mondta, csak orrhosszal vezet a jelöltjük.
„Az orrhossz nekünk nem jó, mert a másik oldalon Pinokkiók vannak, ezért az orrversenyt mi soha nem nyerjük meg.” A másik két Békés vármegyei körzetben viszont szerinte „a hátukat se látni” a fideszes jelölteknek.
Orbán szerint a Fidesz országos győzelméhez mind a négy békési körzetre szükség van, vagyis „a választás végkimenetele ezekben a békési körzetekben dől el”.
Beszédének fő hangsúlyyya ismét a háború volt. Arról beszélt, hogy az európai vezetők tehetnek a konfliktus elhúzódásáról. „Ma azért van háború még mindig, mert az európai vezetők azt akarják, hogy a háború folytatódjék.”
Szerinte Ukrajnának is érdeke a harcok fenntartása a pénzügyi támogatások miatt. „Ha nincs háború, ki fog nekik pénzt adni?”
– tette fel a kérdést.
A Barátság kőolajvezeték körüli ellátási gondokért is Ukrajnát tette felelőssé, és belengette, hogy ha nem állítják helyre a szállítást, Magyarország leállíthatja az Ukrajna felé irányuló villamosenergia-exportot.
„Ha azt megállítjuk, durva dolgok történhetnek.”
Orbán egyúttal egy „müncheni titkos paktum” megkötésével vádolta meg a Tisza Pártot, Brüsszelt és Kijevet, amelynek célja szerinte a magyar kormány megbuktatása. Magyar Péter a Tisza Párt elnökeként a napokban a müncheni biztonságpolitikai konferencián tárgyalt több európai vezetővel, köztük Donald Tuskkal és Friedrich Merzcel, amit a párt szokásos diplomáciai egyeztetésnek nevezett.
A rendezvényen felszólaló Lázár János építési és közlekedési miniszter is élesen támadta Magyar Pétert. A radnaimark.hu oldalon megjelent, kábítószer-fogyasztásra utaló, de bizonyítékot nem tartalmazó bejegyzésekre reagálva azt mondta: „Az ilyen embernek azt üzenjük, hogy aki felszív egy csíkot, az húzza el a csíkot.” Lázár a kormány Alföld-programját is népszerűsítette, amelynek célja a helyi gazdaság és élelmiszeripar felpörgetése.
„Make kolbász great again”
– fogalmazott.
A helyi jelöltek közül Takács Árpád, Békés vármegye főispánja árvízi hasonlattal élt a politikai küzdelemről. „Ahol őrt álltam a csapatommal a Tiszánál, ott gát nem szakadt át. Most sem lesz ez másként” – mondta, hozzátéve: „Ezt a munkát nem bízhatjuk bulibárókra, kalózkapitányokra és kétes múltú simlis alakokra.”
Orbán Viktor azzal zárta beszédét, hogy ha nem a Fidesz nyer, „olyan córesz lesz, amit ma még el sem tudnak gondolni”, és egyértelművé tette, hogy a kampány utolsó ötven napjában sem fognak finomkodni.
„Biztosan van néhány hibánk, de hogy ne lennénk dörzsöltek vagy agyasok, azt nem lehet mondani. Pontosan tudjuk, hogy hogy kell az ilyen helyzetet kezelni, és kezelni is fogjuk. Aki belénk harap, annak ki fog törni a foga”
már csak 65 nyerhető egyéni körzetről beszélt a Fidesznek, jócskán kevesebbet, mint a korábban hangoztatott 80-at, miközben Békés megyét a választás kimenetelét eldöntő kulcsterületnek nevezte.
A miniszterelnök szombaton Békéscsabán, a Fidesz tizedik, hivatalosan a párttól független Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség által szervezett, háborúellenesnek mondott kampányrendezvényén szólalt fel – írta a Telex. „A Washington–Békéscsaba járattal érkeztem” – kezdte beszédét a miniszterelnök, utalva arra, hogy a Béketanács üléséről érkezett haza.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
4,3-as földrengés rázta meg a Szigetközt - „Félelmetes volt, azt hittük felrobbant a kazán a pincében”
A földmozgás epicentruma Mosonmagyaróvártól 15 kilométerre, 13 kilométeres mélységben volt szombat kora délután. A hatóságokhoz egyelőre nem érkezett kárbejelentés, de a szakemberek még elemzik a pontos adatokat.
Megmozduló szekrényekről és arrébb vándoroló gyermekágyakról számoltak be többen
a Szigetközben, miután február 21-én, szombat kora délután 13 óra 44 perckor földrengés rázta meg a szlovák–magyar határ térségét. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium tájékoztatása szerint a rengés epicentruma Mosonmagyaróvártól nagyjából 15 kilométerre, 13 kilométeres mélységben pattant ki.
Károkról egyelőre nem érkezett jelentés – írja az Időkép.
Az obszervatórium előzetes adatai szerint a rengés magnitúdója 4,35-ös lehetett. A Georisk Földrengés Mérnöki Iroda 4,3-as erősségűnek mérte a földmozgást, míg a szlovákiai parameter.sk portál Dunaszerdahely környékén 4,6-os rengésről írt.
A földmozgást a lakosság széles körben érezte Rajkától Mosonmagyaróváron át Kimléig. A pozsonyi Új Szó szerint a rengést néhány másodpercig a szlovák fővárosban és a magyar határhoz közeli területeken is tapasztalták. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium közölte: munkatársaik még dolgoznak az adatok kézi kiértékelésén, hogy pontosíthassák a földrengés helyét, mélységét és magnitúdóját.
Bejegyzésük szerint Eddig többek között Kóny, Halászi, Mosonmagyaróvár, Dunakiliti, Győr, Dunasziget, Rajta, Hegyeshalom, Hédervár, Vámosszabadi településekről kaptak bejelentést.
A kommentelők szerint:
"Félelmetes volt, azt hittük felrobbant a kazán a pincében. Hangja volt, mint egy nagy robbanás!"
"8 km-re lakom az epicentrumtól, ahol volt 2 nagy robbanás, az egész ház beleremegett, azt hittem felrobbant nálunk valami, nagyon furcsa és ijesztő."
"Budaörsön is éreztem. A szomszéd kutyák ugattak előtte."
"Győrben a negyedik emeleten ágyon fekve éreztük. Először volt egy zaj, azt hittem a fa virágtartó reccsent, de lehet az ablak volt, mert mellette van. Én annak még nem tulajdonítottam semmi különöset, mert mást nem tapasztaltam, de a feleségem teljesen megijedt mellettem, hogy szerinte mozgott a föld. Pár másodperccel később olyan érzés volt, mintha az ágyat oldalról megrúgták volna, miközben rajta voltunk. Egy határozott oldalirányú erőt éreztünk, azt már én is egyértelműen."
„13:44:04-kor erős földrengés történt a Szigetközben a magyar-szlovák határnál Mosonmagyaróvártól északra. A rengés mérete a Richter-féle skálán 4,3 volt. A földmozgást a lakosság is nagy területen érzékelte. Nem zárhatók ki épületsérülések” – közölte a Georisk Földrengés Mérnöki Iroda a mosonmagyarovarma.hu szerint.
A térség földtanilag a Rába-vonal és a Bécsi-medence peremének aktív szerkezeti zónáihoz tartozik, ahol a mostanihoz hasonló erősségű rengések ritkák, de nem példa nélküliek. A tágabb régió legnagyobb ismert rengése az 1763-as komáromi földrengés volt, amelynek erősségét 6,2–6,5-esre becsülik. A közelmúlt jelentősebb hazai eseményeihez, az oroszlányi (2011, M≈4,5) és a tenki (2013, M≈4,8) földrengésekhez képest a mostani rengés nagyságrendben hasonló.
Megmozduló szekrényekről és arrébb vándoroló gyermekágyakról számoltak be többen
a Szigetközben, miután február 21-én, szombat kora délután 13 óra 44 perckor földrengés rázta meg a szlovák–magyar határ térségét. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium tájékoztatása szerint a rengés epicentruma Mosonmagyaróvártól nagyjából 15 kilométerre, 13 kilométeres mélységben pattant ki.
Károkról egyelőre nem érkezett jelentés – írja az Időkép.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rálőttek Dobrev Klára és Jakab Péter plakátjára: a DK-színekben induló volt jobbikos politikus szerint „Orbán és Magyar hergelésének” ez a következménye
Jakab Péter egy videót mutatott be, amelyen egy férfi fegyverrel lő a miskolci plakátjára. A volt Jobbik-elnök jogi lépéseket tesz, és a kormányt, valamint a Tisza Pártot is felelőssé teszi.
Fegyverrel lőtt rá egy kitakart arcú férfi Dobrev Klára és Jakab Péter közös kampányplakátjára – erről a Nép Pártján politikusa tett közzé egy videót szombat reggel, éppen az ajánlásgyűjtés hivatalos kezdetének napján. A felvételen az látható, amint egy férfi egy műhelyszerű helyiségben céloz, majd lő a plakátra.
„Amit a videón láthatunk, az nem a szabad véleménynyilvánítás kategóriája, ez a halálos fenyegetés kategóriája. Természetesen nem ijedünk meg. A szükséges jogi lépést megtesszük”
– jelentette ki Jakab, aki szerint a magyarországi „őrületnek” nem a rendőrség, hanem a végletekig hergelő politikusok vethetnek véget, írta a 24.hu. Az indulatok elszabadulásáért Orbán Viktort és Magyar Pétert is felelősnek tartja. Felsorolásában említi a „poloskázó miniszterelnököt”, a „jó vergődést” kívánó miniszterelnök-jelöltet, valamint a Fidesz „kivégzéssel fenyegető kampányvideóját” is.
„Csodálkozhatunk akkor, ha lincseléssel fenyegetik azt a politikust, aki el mer indulni egy választáson?”
– tette fel a kérdést Jakab, utalva arra, hogy az ő és a DK szövetségét nem fogadta kitörő lelkesedés az ellenzéki nyilvánosságban. „Csodálkozhatunk, ha halálosan megfenyegetik azt a politikust, aki hajlandó összefogni egy másik politikussal? Lehet szeretni vagy nem szeretni, hogy a Demokratikus Koalíció engem támogat Miskolcon Csöbör Katalinnal szemben, lehet szeretni vagy nem szeretni, hogy mi hiszünk az összefogásban. De halálosan megfenyegetni senkit se lehet” – fogalmazott a volt Jobbik-elnök, aki a politikai élet szereplőit a hergelés befejezésére szólította fel.
Jakab Péter, a Nép Pártján alapítója az áprilisi választáson a Demokratikus Koalíció támogatásával indul Miskolcon, ahol a Fidesz-KDNP jelöltje Csöbör Katalin lesz. A politikus, aki négy évvel ezelőtt még a Jobbik elnöke és miniszterelnök-jelöltje volt, a hergelés példájaként utalt a Fidesz mesterséges intelligenciával készített kampányvideójára is. Azt a felvételt a Nemzeti Választási Bizottság kormánypárti többsége a közelmúltban nem küldte tovább hatósági vizsgálatra.
Fegyverrel lőtt rá egy kitakart arcú férfi Dobrev Klára és Jakab Péter közös kampányplakátjára – erről a Nép Pártján politikusa tett közzé egy videót szombat reggel, éppen az ajánlásgyűjtés hivatalos kezdetének napján. A felvételen az látható, amint egy férfi egy műhelyszerű helyiségben céloz, majd lő a plakátra.
„Amit a videón láthatunk, az nem a szabad véleménynyilvánítás kategóriája, ez a halálos fenyegetés kategóriája. Természetesen nem ijedünk meg. A szükséges jogi lépést megtesszük”
– jelentette ki Jakab, aki szerint a magyarországi „őrületnek” nem a rendőrség, hanem a végletekig hergelő politikusok vethetnek véget, írta a 24.hu. Az indulatok elszabadulásáért Orbán Viktort és Magyar Pétert is felelősnek tartja. Felsorolásában említi a „poloskázó miniszterelnököt”, a „jó vergődést” kívánó miniszterelnök-jelöltet, valamint a Fidesz „kivégzéssel fenyegető kampányvideóját” is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
