A magyarok fele szerint az értelmi sérült embereknek nincs joguk szavazni és gyereket nevelni
Széleskörű társadalmi konszenzus van a fogyatékos emberek elfogadottságát illetően, de ennek ellentmond, hogy a leginkább hátrányos helyzetű csoportok közé tartoznak – derül ki a TÁRKI Társadalmi Riportjából.
- írja a tanulmány alapján az RTL.hu.
A Társadalomkutatási Intézet kétévente közli Társadalmi Riportját a magyar társadalom helyzetéről. Ebben elemzi és magyarázza is az adatokat. Az ideiben többek között arról is szó van, hogy hogyan viszonyul a magyar társadalom a fogyatékossággal élő emberek jogaihoz és társadalmi részvételéhez.
A szerzők emlékeztetnek rá, hogy a WHO 2011-es jelentése szerint az emberiség mintegy 15 százaléka él valamilyen fogyatékossággal, Magyarországon a 2011-es népszámláláson 490 578 ember vallotta magát fogyatékosnak. A fogyatékosság társadalmi hátrányt is jelent, a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok közé tartoznak, rosszabb az egészségi állapotuk, alacsonyabb szintű iskolai végzettséggel és foglalkozással rendelkeznek. Nagyobb köztük a szegénységben élők aránya, nagyobb eséllyel válnak zaklatás, erőszak, bűncselekmények áldozatává, és általában kisebb eséllyel kapnak megfelelő jogvédelmet.
Az idei tanulmány szerint a magyar társadalom inkább elfogadó a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatban.
A válaszadók 95-96 százaléka elfogadna szomszédjául mozgássérült, siket vagy vak embert. Autisták elfogadottsága 90 százalék, az értelmi fogyatékos felnőttet a megkérdezettek negyede, gyereket az ötöde nem látna szívesen a szomszédban.
90 százalék szerint a mozgáskorlátozott és érzékszervi fogyatékossággal élő embereknek azonos jogokat kell biztosítani a házasságkötés, gyermeknevelés, munkavállalás, választásokon való részvétel vagy szabadidős tevékenységek terén, illetve gyerekek esetében az integrált oktatásban való részvétel tekintetében. Az autisták esetében ez 72-85 százalék. Csak a fele gondolja úgy, hogy az értelmi sérült embereknek is lehetne joguk gyermeket nevelni vagy szavazni, és alig kétharmaduk szerint kellene, hogy legyen joguk házasodni, vagy a nyílt munkaerőpiacon munkát vállalni. A fogyatékossággal élő gyerekekkel kissé elfogadóbb a társadalom. A magukat vallásosnak tartók elfogadóbbnak mutatkoznak az autista, értelmi fogyatékos és siket emberek jogait és társadalmi részvételét illetően.
A budapestiek kevésbé elfogadók az autista gyerekekkel, valamint az értelmi fogyatékosokkal, mint a más településtípuson élők. Az autista gyerekekkel a felsőfokú végzettségűek, a siketekkel pedig a középfokú végzettségűek jelentősen elfogadóbbak, mint az alapfokú végzettséggel rendelkezők. A legmagasabb jövedelmi kategóriákba tartozók kevésbé elfogadók a siket és vak felnőttekkel, mint a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozók.
A korábbi adatokhoz képest 2021-re visszaesett az autista emberek munkaerőpiaci jelenlétének elfogadása, ez a koronavírus-járvány miatt szűkülő gazdasággal is összefügghet a kutatók szerint.
A hazai adatok hasonlóak a nemzetközi adatokhoz, általában kevésbé elfogadottak az értelmi fogyatékossággal élőkkel szemben. Az egyik ok az lehet, hogy a többség előítéletessége nagyobb a kevésbé ismert társadalmi csoportokkal szemben. Emellett a szolgáltatásokkal való ellátottságuk is rendkívül alacsony.
- vélik a szerzők. Szerintük az értelmi sérült vagy autista emberek gyerekvállalását az segítené, ha megszűntetnék a gondnokságot, fejlesztenék a támogatott döntéshozatali rendszert, és a számukra is elérhető szolgáltatásokat kiépítenék. Az elfogadásban a média is segíthetne, mert jelenleg jóval kevesebbszer jelennek meg a médiában, mint más fogyatékos csoport.
