KULT
A Rovatból

A Kádár-kockák elterjedését a szocializmus idején sem nézték jó szemmel

Megnéztük a kockaházakról szóló új kiállítást a Ludwig Múzeumban. Mutatjuk, milyen érdekességeket tudtunk meg a háztípusról, ami a magyar vidék arculatát a mai napig meghatározza.


A 60-as, 70-es évek domináns családiház-típusa, a sátortetős kockaház, vagy közismert nevén Kádár-kocka a mai napig meghatározza a magyar vidék településeinek képét. Lehet szeretni, lehet utálni, az azonban biztos, hogy a Kádár-kocka a múlt század legmaradandóbb építészeti formája, és tagadhatatlanul része lett az épített kulturális örökségünknek.

A Ludwig Múzeum új időszaki kiállítása változatos művészeti médiumok és immerzív installációk segítségével mutatja be e háztípus eredetét, alakulását és a kortárs művészekre gyakorolt hatását. Mi is megnéztük a Kis magyar kockológia. A modernitás hajlékai a Kádár-korszakban című tárlatot, ami szerintem az utóbbi évek egyik legjobb kortárs kiállítása. Mutatjuk mi vár rád.

A kortárs kiállítások gyakran zavarbaejtők az egyszeri látogató számára, ha nincs megfelelő kontextus. A Kis magyar kockológia tárlat azonban legnagyobb örömünkre nem fukarkodik leírásokkal és magyarázatokkal. A kiállított alkotásokat is könnyen értelmezhettük, miközben a falakon érdekességeket olvashattunk a Kádár-korszak legnépszerűbb háztípusáról.

Az első szekcióban megismerhettük Kádár-kocka eredetét és elterjedését. Megtudtuk, hogy a kockaházak népszerűvé válása a 2. világháború utáni erőltetett iparosodás és a parasztság tsz-esítésének következménye volt. Ez a háztípus ugyanis ideális megoldásnak bizonyult a reprezentációs igények, a polgári életstílus utáni vágy és az általános lakáshiány kielégítésére is.

Bár a kockaházak elsősorban vidéken váltak elterjedté, a legelső Kádár-kocka 1957-ben, Újpesten bukkant fel.

A kockaház szinte banális elterjedtségét dokumentáló alkotások mellett ebben a szekcióban

egy 1:1 méretarányú kockaház-vázba is besétálhattunk.

A kockaházak elterjedésében az is érdekes, hogy spontán történt, mindenféle központi-állami népnevelési szándéktól függetlenül.

Kádár-kockának nevezzük, holott elterjedése tulajdonképp szembement a korszak hivatalos álláspontjával.

A szocialista ideológia szemszögéből ugyanis a családi ház elszigetel, elkülönít - míg az ideálisnak tartott társasházi életforma összeköti a közösség tagjait. Nem meglepő hát, hogy a kockaházakat már viszonylag korán, a 60-as években elkezdték kritikával illetni.

A kiállításon a falra installálva laponként is végignézhettük a teljes kockaház-vitát, melyben egyes kritikusok a népi építészet mellett kiállva a hagyományos nyeregtetős házak eltűnését is siratták. Illetve a kihelyezett könyvek, kiadványok segítségével megismerkedhettünk a sátortetős kockaház irodalmával is. (a téma online könyvtára itt: https://www.ludwigmuseum.hu/kockafejek).

A kiállításon makett formájában a Kádár-kocka mellett megelevenedett az elmúlt évtizedek többi jellemző háztípusa is: a hagyományos nyeregtetős parasztház, a Kádár-kocka divatját követően megjelentő többgenerációs családi ház, köztük az alpesi stílusú ház, majd a mediterrán ház és a modern minimalista ház. Közös bennük, hogy a kockaházhoz hasonlóan jobbára észrevétlenül jelentek meg, és mindig az aktuális közízlést tükrözték.

A "legvidámabb barakk" házhomlokzatait díszítő stílus egyszerre volt népi és modern, egyéni és kollektív. A kockaházak a magyar falu megkésett polgárosodását tükrözték, és bár egy átfogó formai mintát követtek, lehetőséget adtak az egyéni önkifejezésre is.

Kádár-kockák mindig is ott voltak a szemünk előtt, de változatos kinézetüket nem tekintettük értéknek, míg egy külső megfigyelő fel nem fedezte őket. A kiállításon természetesen helyet kapott Katharina Roters házhomlokzatokat feldolgozó híressé vált fotósorozata.

Roters fotóinak jelentőssége abból áll, hogy új perspektívát adtak az addig lenézett homlokzatoknak, és elindították a hazai kockaházak esztétikai-kulturális jelentőségéről szóló diskurzust. Roters munkája révén mi “bennszülöttek” is rácsodálkoztunk a népi kultúra e páratlan megnyilvánulása, és ennek hatására változott a Kádár-kockák megítélése.

Szinte mindannyiunknak vannak közvetlen benyomásai, személyes tapasztalatai a kockaházakról, amelyek magyar képzőművészek munkáiban is megjelennek a 70-es évektől. A kiállításon láthattuk, hogy az egyes alkotók nézőpontja is igen eltérő lehet.

A 60-as években épült kockaházak lakói kezdetben még átmeneti életformát éltek.

Miközben kockaházaikra a modernitás jeleként tekintettek, az első lakók továbbra is a hagyományos paraszti életmódot folytatták, és a fürdőszoba helyett az udvari pottyantóst használták.

A nyári konyhában főztek, és a szabadban, istállóban vagy a földeken tartózkodtak napközben. A fürdőszobára nem mindig volt igény, és a szobákat is vendég vagy tisztaszobaként használták. A paraszti életforma fokozatos felszámolásával aztán a lakók lassan rendeltetésszerű használatba vették a Kádár-kockákat.

Eredetileg a Kádár-kockákat - ahogy a panelházakat is - átmeneti megoldásnak, 20-30 év időtartamra terveztek. A gazdasági helyzet és a tőkehiány miatt azonban a kockaházak is jóval túlszolgálnak tervezett élettartamukon.

Míg egyes alkotások a nagyszülői örökségként kapott kockaházat antropológiai megközelítéssel kutatják, más művek az egyéni és közös tapasztalatok köré épülnek, vagy szociokulturális hatásokat és jelenségeket örökítenek meg. A kiállításon érdekes példákat láthattunk ezekre a kortárs művészektől.

Keresztes Botond művein egyetemes művészettörténeti utalások vegyülnek a 80-90-es évek popkulturális elemeivel. A Reggeli a szabadban című képe Manet parafrázisa, nála azonban moncsicsikből álló közmunkások heverésznek kockaházakkal a háttérben.

A kockaházak a Kádár-korszakban jellegzetesen a falusi közösség, rokonok, szomszédok, barátok, ismerősök kölcsönös segítségnyújtásán alapuló kalákában épültek fel. Ez bár nagyon előnyös volt például a fiatal házasok szempontjából, a következő éveket, évtizedeket nagy valószínűséggel azzal töltötték, hogy évekig, akár évtizedekig jártak viszonozni a munkát a rokonokhoz, barátokhoz.

Ezt a kalákagyakorlatot idézik a tárlak záró szekciójában kiállított LEGO kockaházak, amiket A tekerd! csoport tagjai közös munkával építették fel.

A kiállítás végén mi is játszhattunk: a Magyar Malter fotógyűjteményen alapuló interaktív játékában próbára tehettük magunkat, kép alapján felismerjük-e a tipikus Kádár-kockákat, miközben rácsodálkoztunk a vidéki Magyarország sokszínű építészetére.

A Kis magyar kockológia. A modernitás hajlékai a Kádár-korszakban tárlatot augusztus 18-ig nézheted meg. Részletek a Ludwig Múzeum honlapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Megszólalt Radnai Márk, miután egy külföldi ügynökség letiltotta a darabját a Thália Színházban
A Thália Színház leveszi műsoráról A nagy kézrablást, mert a jogkezelő kifogásolta a feketére maszkírozott színészt. A darab rendezője, Radnai Márk állítja, hogy nem volt sértő szándék a színpadi megoldás mögött.


Feketére maszkírozott fehér színész miatt tiltott le egy külföldi ügynökség egy 2016-ban bemutatott, majd 2023-ban felújított darabot a Thália Színház műsoráról.

Kálomista Gábor, a színház igazgatója hétfőn közleményben tudatta, hogy a szerzői jogokat képviselő külföldi ügynökség döntése miatt veszik le a műsorról Martin McDonagh A nagy kézrablás című darabját.

Az indoklás szerint a probléma az, hogy az egyik fekete karaktert sötétre sminkelt fehér színész alakítja.

Kálomista Gábor szerint a döntés nemcsak ezt az előadást érinti, hanem az Alul semmit és A koponyát is; az előbbi végül feltétellel repertoáron maradhatott, A koponya játszásához viszont az ügynökség nem járult hozzá. Az igazgató közölte, hogy nem hagyja annyiban, jogi útra tereli az ügyet.

A darab rendezője, Radnai Márk is megszólalt. A Telexnek elmondta, nem volt sértő szándék a színpadi megoldás mögött, de elfogadja, ha az előadás a vita miatt lekerül a műsorról. Radnai a művészi szabadságra hivatkozva érvelt.

„Ahogyan a kis hableányt is játszotta fekete színész, ez fordítva is igaz kellene, hogy legyen, vagy egy meleg karaktert sem kell, hogy meleg színész játsszon” – mondta.

Hozzátette, a darab egy erős szatíra, amelyben a karakter bőrszíne dramaturgiailag fontos, és mivel Magyarországon nehéz színes bőrű színészt találni, így tudták megoldani a szereposztást. „Nem állt szándékomban senkit megbántani, semmilyen sértő dolgot nem éreztem ebben” – fogalmazott Radnai.

A darabot 2016 áprilisában mutatták be a Thália Nagyszínpadán. Akkor a feketére maszkírozott színész alkalmazása még nem okozott problémát, a konfliktus a 2023. májusi felújításkor élesedett ki. A szerzőt képviselő ügynökség már a premier előtt jelezte, hogy nem járul hozzá az előadáshoz ilyen szereposztással, de a bemutatót ennek ellenére megtartották. A 2023-as felújítás után levelezés és egyeztetés indult a színház és a jogkezelő között, a vita végül most jutott el a tiltásig, nem sokkal a tervezett 250. előadás előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Rákay Philipék a választás után visszaléptek a mohácsi csatáról szóló filmhez kért támogatástól
Rákay Philip csapata visszavonta a film támogatási kérelmét. A 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket. A forgatókönyv első változatára már kaptak korábban 5 milliót.


Alig öt nappal az április 12-i országgyűlési választás után, április 17-én visszavonták a mohácsi csatáról szóló, Mohács 1526 című film közel egymilliárd forintos támogatási kérelmét. A film producere korábban elutasításról beszélt, a Nemzeti Filmintézet szerint viszont a gyártó lépett vissza – írta a Telex.

A projekt mögött álló FP Films Kft. 956 millió forintot igényelt a film gyártás-előkészítésére. A produkció 2024 júliusában már kapott ötmillió forintot a forgatókönyv első változatának elkészítésére.

A most visszavont 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket.

A forgatókönyvet Kis-Szabó Márk, Szente Vajk és Rákay Philip írta, a producer Fülöp Péter volt. Az alkotói kör nem ismeretlen a nagy költségvetésű állami produkciók világában: a Most vagy soha! című Petőfi-filmhez korábban 4,7 milliárd forint állami támogatást kaptak, annak forgatókönyvét is Rákayék jegyezték, Fülöp a producerek között volt, az FP Films pedig az egyik gyártócégként vett részt a munkában.

A mohácsi film alkotói korábban arról beszéltek, hogy a produkciót a csata 500. évfordulójára, 2026-ra szeretnék elkészíteni. Szente Vajk egy nyilatkozatában kiemelte, hogy a történet már készen áll, és II. Lajos királyt egy árnyaltabb, a valósághoz közelebb álló figuraként akarták bemutatni.

Rákay Philip korábban így kommentálta a készülő filmet: „Előre megnyugtatnék minden fanyalgót, nem fogunk győzni a végén.”

A producer, Fülöp Péter a Telexnek azt állította, hogy a pályázatot a Nemzeti Filmintézet „visszadobta”. A Nemzeti Filmintézet ezzel szemben azt közölte a lappal, hogy a pályázó vonta vissza a kérelmet április 17-én.

Egyelőre nem tudni, hogy a gyártó miért döntött a visszalépés mellett, és hogy tervezik-e a későbbiekben újra benyújtani a kérelmet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Nulla forint állami támogatást kapott a 95 éves Szegedi Szabadtéri Játékok a jubileumi évadára
A hivatalos indoklás szerint a jubileumi évadra benyújtott szakmai koncepció nem volt megfelelő. Botka László, Szeged polgármestere szerint a döntés méltánytalan és elfogadhatatlan az elmúlt időszak botrányait tekintve.


„Szakmailag nem kellően megalapozott” – ezzel az indoklással utasította el a Nemzeti Kulturális Alap pályázatait lebonyolító Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő a Szegedi Szabadtéri Játékok támogatási kérelmét.

A fesztivál 2026-os, jubileumi 95. évadára nyújtották be a pályázatot. Az elutasításról szóló, hétfőn elküldött levélben a következő indoklás szerepel:

„Jelen kérelem most nem részesül támogatásban, mivel a benyújtott szakmai koncepció szakmailag nem bizonyult kellően megalapozottnak.”

A döntésről szóló értesítést Botka László, Szeged polgármestere hozta nyilvánosságra a Facebookon.

„0 forint. A Kulturális és Innovációs Minisztérium döntése szerint ennyit ér ma Magyarországon a Szegedi Szabadtéri Játékok. Az indoklás: »szakmailag nem kellően megalapozott«.

80 ezer néző bizalma. Több mint 1,1 milliárd forint bevétel egyetlen év alatt. Több száz művész és szakember munkája. És ezzel szemben áll egy anonim döntőbizottság ítélete” – írta a polgármester.

Botka szerint méltánytalan és elfogadhatatlan, hogy „miközben az elmúlt időszak botrányai világosan megmutatták, milyen szempontok alapján vándorolnak kulturális milliárdok, Szegedet »szakmai hiányosságokra« hivatkozva zárják ki a támogatásból”.

A polgármester közölte, hogy a támogatás nélkül is megrendezik az eseményt, amit az ország legnagyobb és legszebb szabadtéri színházi fesztiváljának nevezett.

Az utóbbi hetekben számos kritika érte a Nemzeti Kulturális Alap pénzosztásait. Először Molnár Áron színész hívta fel a figyelmet arra, hogy egy ideiglenes NKA-kollégium mintegy 17 milliárd forintot osztott szét a választások előtt. Szerinte a kedvezményezettek között számos, a Fideszhez köthető vagy a párt kampányában szerepet vállaló előadó volt.

A botrány hatására sorra mondtak le az NKA bizottságainak tagjai, köztük Bús Balázs alelnök, valamint Baán László, Both Miklós és Vidnyánszky Attila.

A kialakult helyzetre reagálva az új kormányzat részéről Tarr Zoltán, a TISZA Párt elnökségi tagja hétfőn már arról beszélt, hogy véget vetnek a pártszimpátia alapú pénzosztásnak, és átvilágítják az NKA-t, valamint minden civil pályázatbírálási rendszert. Céljuk a szakmai alapú elbírálás és a teljes átláthatóság biztosítása a kulturális támogatásoknál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Hátsó kertből indult, mára az „ország legkedvesebb minifesztiválja lett” - Zalában bulizva segíthetsz az állatokon
Egy hátsókertes házibuliból két év alatt nőtt ki az "ország legkedvesebb fesztiválja" Zalában. A Pankkutya Fesztivál három nap alatt 40 fellépőt és 50 programot ígér, miközben minden profitját egy állatmenhelynek adja.


Manapság látjuk, hogy minden fesztivál hasonló problémákkal nyüglődik - állítják legalábbis a Pankkutya megálmodói - ugyanaz a fellépőhad és tarthatatlan árak, miközben azt érezzük, ezt az összes többi fesztiválon megkapjuk. Szapek Gergő az idén szállt be a szervezői kör mellé, mellette pedig az egyik alapító, Varga Vencel mesélt a fesztivál történetéről.

A Pankkutya Fesztivál ötlete zeneipari szereplők barátságából áll, így 2024-ben, egy zalaegerszegi hátsó kertben hat fiatal összehozta a házibulik fesztiválfeelingjét.

V.V.: Az ország minden tájáról hoztak fiatalok kutyatápot, amivel a helyi menhelyt akartuk kicsit jobb helyzetbe hozni. Több, mint 100-an hoztak saját italokat, és a klasszikus értelmében vett batyusbál túl jól sikerült, hogy ne próbáljuk meg nagyobban. Testvéres, családi projektként indultunk, konkrét célok nélkül, de szerencsénkre túl korán kaptuk a bíztatást, hogy mennyire kellene már egy olyan fesztivál, ami "pont azt képviseli, amit mi gondolunk" - jelentsen ez bármit is.

Így is történt. 2025-ben már Zalaegerszeg város segítségével átköltöztek a "hivatalos helyszínre", ahol a Gébárti Tóstrandon két napon át akusztikus koncertek várták a nagyérdeműt, mindezt kutyatápért cserébe. Több, mint három tonna kutyatáp gyűlt össze, a Pankkutyának pedig országosan kezdték megismerni a nevét.

Idén, május 28-29-30-án már három naposra duzzadva, és két színpaddal készülünk. Úgymond egy teljesértékű fesztivál lettünk, hiszen 200 kempingezőnk van, illetve a bérleteink fele is elkelt.

- számol be négy héttel a kezdés előtt Szapek - Igazából innentől a cél az, hogy minden gördülékenyen menjen a fesztiválon magán, illetve hogy a fellépőink is legalább olyan jól érezzék magukat nálunk, mint a fesztiválozók.

Idén már 200 kempingező lesz a Pankkutyán

A fellépői gárda pedig valóban versenybe tudna szállni nagyobb eseményekkel is. A hazai alternatív, rock, és feltörekvő szcénákból rengeteg név bukkan fel.

V.V.: Mi külön büszkék vagyunk, hogy idén elmondhatjuk, hogy

akusztikban ellátogat hozzánk Mehringer Marci, Co Lee, Kolibri, de hangos koncertekből is olyan nevekkel büszkélkedhetünk, mint a Fish!, vagy a Hűvös. Na meg lesz három külföldi banda is nálunk, az még számunkra is hihetetlen.

Szapek Gergő szerint az ekletikus lineup a fontos: Igen, folyamatos a fejlődés, de közben fontos, hogy "hű maradjon a fesztivál magához", mert nálunk nem a gigászi sztárok adják a fesztivál ízét, hanem az az elképzelés, hogy szerintünk kik lesznek a következő évek legnagyobbjai, vagy szerintünk kik a legizgalmasabb előadók itthon. Azt tudni kell, hogy itthon rengeteg zenei réteg a nyári szezonban szinte teljesen inaktív lesz, mert mondjuk kommersz fesztiválok nem merik bevállalni, hogy hardcore punk, vagy akár emo bandákat is merjenek hozni. Szerencsére mi bátran meríthetünk mindenhonnan.

Tavaly is az volt a legizgalmasabb, amikor látszólag a fellépő nem a saját közönségével talákozott, és így is óriási élmény volt ez mindkét oldalnak

- teszi hozzá Vencel

Idén új kampányelem a "visszahozzuk a gyerekkorodat" felkiáltás is, ami teljesen a közönséghez való alkalmazkodásból fakad.

V.V.: Tavaly kaptunk egy helyi gimnázium tanárától számháborúhoz kártyákat, amit unaloműző jelleggel bedobtunk a kempingben.

Tíz percen belül azon kaptuk magunkat, hogy több száz felnőtt és fiatal rohangál az egész fesztiválon gyermeki vigyorral, mert annyira beütött ez a játék náluk.

Idén összeszedtük az összes gimis-nyári tábori játékot a délelőttökre, ami szerintünk közel hasonló élményt nyújthat. Persze a számháború is marad.

A számháború biztosan marad

A kihívásokról is őszintén beszéltek:

Sz.G.: Azt tudni kell, hogy elképesztő költségek vannak az első években, hiszen "tábort, közönséget építünk", így készülni kell arra is, hogy az első pár Pankkutya úgymond tőke nélkül jön létre, és a támogatások illetve a jegyvásárlás tartja fent. Ugyanakkor tudjuk/látjuk, hogy alapvetően az összes fesztivál nehéz helyzetben van anyagilag, szerencsére nekünk a fesztivált kell eltartani, hiszen minden résztvevőnk önkéntes alapon, szerelemből dolgozik ezen.

V.V.: Illetve tudatosan nem akarunk nekiugrani egy 3-4000-es eseménynek, bár nem titkolt cél, hogy szeretnénk az évek alatt odáig nőni. Szerintem erre csak akkor van esélyünk, ha lassabban építkezünk, és "kelendőbbek leszünk", mint amennyit tudunk adni magunkból.

2026-ban a cél tehát az, hogy sztenderd opcióvá váljon mindenki számára a Pankkutya.

V.V.: A régióban szerencsére sok fesztivállal nem kell versenyezni, mert amik vannak a környéken, azok teljesen mást képviselnek és van is nekik létjogosultságuk. De azért az ország minden tájára lövünk, hiszen mi is utaztunk annak idején hosszú órákat Orfűre, Debrecenbe, bárhová egy jó buliért, úgyhogy

a cél az, hogy amikor tavasszal tervezgetik az emberek a nyarukat, a Pankkutya Fesztivál egy opcióként, sőt, az árából fakadóan akár egy biztos pontként szerepeljen a naptárukban.

Sz.G.: Azt gondolom, hogy a kicsi fesztiváloké a jövő, ebben pedig szeretnénk az egyik legkülönlegesebb lenni, mind a jótékony, jófej jelleg miatt, mind pedig amiatt, mert évről évre magunkra tudunk licitálni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: