HÍREK
A Rovatból

„A java csak most jön” - szakértő elemezte a 6,9-es kaliforniai földrengéseket

A következő öt évben több földrengésre is számítani kell a térségben. A Guardiannak nyilatkozó szeizmológus a legfőbb tanácsait is elmondta, hogy mit kell tenni természeti katasztrófák idején.
The Guardian - szmo.hu
2019. július 06.



6,9-es pénteken, 6,4-es előtte, csütörtökön. Kaliforniát húsz éve nem látott erejű földrengések rázták meg az elmúlt két napban.

A Twitterre kiposztolt videókon jól látszik, ahogy a boltok polcairól csak úgy zúdulnak le a konzervek meg az üvegek, a csillárok rémisztően himbálóznak, a medencék kiöntenek. Még a parkoló autók alatt is látványosan rázkódik a föld, az emberek kiabálva, rémülten menekülnek ki az épületekből.

Bár halálos áldozatról egyelőre szerencsére nem érkezett hír, a Guardian megkérdezte a világ egyik leghíresebb szeizmológus szakértőjét, Lucy Jonest, mit jelent ez a két évtized után jelentkező, ijesztő természeti csapás, és mi várható még. Alább részleteket idézünk a szakértő válaszaiból.

"Dél-Kaliforniában az elmúlt százezer év földtani adatait vizsgálva körülbelül 100-200 évente kell számítani 8-as erősségű földrengésre, 20-30 évente 7-es erősségűre, és 3 évente 6-os erősségűre. A mostani majdnem 7-es volt, de ez nem meglepő. Az viszont sokkal inkább, hogy az elmúlt húsz évben viszonylag csend volt. Ez abnormális, ha hiszik, ha nem.

Tehát inkább az a valószínű, hogy a mostani földrengés valaminek a kezdete. A java véleményem szerint csak most jön, a következő öt évben több földrengésre is számítanunk kell a térségben."

"A földrengések általában halálra rémítik az embereket - ez mindenütt így van a világon -, és szeretnék tudni, van-e ennek a természeti jelenségnek valamilyen felismerhető mintázata. Az a rossz hírem, hogy sajnos nincs. Ahol törésvonal van, ott bármikor jöhet földrengés, bármennyi, és bármekkora erősségű.

A szakértő túlélési tanácsaiért és a videókért kattints.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Balázs lemond az NKE-s pozíciójáról
Orbán Balázs bejelentette, hogy távozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tanácsadó Testületének elnöki posztjáról, mert inkább tanítani szeretne. A Fidesz kampányfőnöke a választási vereség után júliustól európai parlamenti képviselőként folytatja.


Nyolc év után távozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanácsadói testületének éléről Orbán Balázs. Döntése szerint oktatóként dolgozik tovább az intézményben.

Távozását azzal indokolta, hogy oktatóként kezdte az NKE-n, és most visszatér a tanításhoz.

„Köszönöm a megtiszteltetést. Maradok a haza szolgálatában!”

- írta.

A Tanácsadó Testületet 2018 óta vezette, feladata az egyetem fenntartói döntéseinek szakmai megalapozása, így a költségvetés, a képzési és kutatási programok, valamint az intézményfejlesztési tervek véleményezése. Távozásakor saját eredményeiként említette a növekvő jelentkezői számot, a magasabb ponthatárokat, a felépült kampuszt és a megnövelt finanszírozást.

A HVG információi szerint vagyonnyilatkozata alapján a pozícióért havi 500 ezer és 1 millió forint közötti juttatást kapott.

Gulyás Gergely, a Fidesz új frakcióvezetője április végén közölte: a leköszönő miniszterelnök politikai igazgatója beül a parlamentbe, de júliustól az Európai Parlamentben kap mandátumot. Ennek részeként Szekeres Pál hazajön Brüsszelből, és a parlament szociális bizottságának tagjaként folytatja. A váltás a Fidesz áprilisi választási veresége és a párt belső átrendeződése közepette történik.

A távozás hátterében persze ott állhat a Fidesz 16 év utáni választási veresége, amelynek kampányát formálisan Orbán Balázs vezette. Sajtóhírek szerint a kudarc után a Fideszen belül a választókerületi jelöltek egy része a kampánycsapatot tette felelőssé, és személyesen Orbán Balázst.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Videó: Gyanús zöld folyadék öntötte el az utcát a debreceni CATL akkumulátorgyárnál, mobillabor vizsgálódik
Kedd este egy csatornafedőből tört fel az ismeretlen anyag a kínai akkumulátorgyár 2-es kapuja előtt. A cég és a városvezetés szerint nyomáspróbához használt, zöldre festett víz ömlött ki egy dugulás miatt.


Élénkzöld, habos folyadék bugyogott fel egy csatornából kedd este a debreceni CATL-akkumulátorgyár 2-es kapujánál. A helyszínre a katasztrófavédelem mobillabort küldött, és a Debreceni Vízmű munkatársai is kivonultak, hogy mintát vegyenek az ismeretlen anyagból. Az esetről a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) készített videót.

Papp László, Debrecen fideszes polgármestere az esti órákban közölte, hogy a gyár területén egy kivitelező nyomáspróbát végzett, amihez zöldre festett vizet használtak. A vizet a próba után a szennyvízcsatornába ürítették, a polgármester szerint pedig a felszínre kerülését egy dugulás okozta. Hozzátette, információi szerint a folyadék nem tartalmaz szennyező anyagot.

Papp László magyarázata szerint „a csatornában lévő dugulás miatt a színezett víz megjelent a felszínen”.

Ezt írta a CATL közleménye is, amely szerint a Market Zrt. végzett nyomáspróbát egy tárolótartályon. A cég szerint „a próba során használt, megfestett víznek nincs környezetkárosító hatása”, és mindenben együttműködnek a hatóságokkal.

A magyarázatok ellenére a Tisza Párt helyi politikusai azonnali és alapos vizsgálatot követeltek. Tárkányi Zsolt, a párt megválasztott debreceni országgyűlési képviselője a cégtől és a hatóságoktól is magyarázatot vár.

Tárkányi Zsolt úgy fogalmazott: „Azonnali tájékoztatást követelünk a CATL-től és a hatóságoktól, hogy mi ez a zöld, természetesnek abszolút nem tűnő folyadék, amit épp a csatornán keresztül engednek a szabadba.”

A Miakö aktivistái, akik maguk is mintát vettek a folyadékból, úgy becsülték, hogy nagyjából 30 köbméternyi anyag ömlött ki.

A kedd esti eset után a hatóságok és a civilek által vett minták laboratóriumi vizsgálata még tart. Tompa Enikő, a Tisza Párt megválasztott Hajdú-Bihar megyei képviselője a legszigorúbb eljárást sürgette.

Tompa Enikő közösségi oldalán azt írta: „Követeljük, hogy a hatóságok és a gyár haladéktalanul vizsgálja ki az esetet és a körülményekről azonnal tájékoztassa a lakosságot”.

Via HVG


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lázár Jánost is bíróságra citálják egy Mészáros-cég 1,9 milliárdos tartozása miatt
A felperes Nydeum Kft. a Székesfehérvári Törvényszéken indított eljárást az R-Kord, az állam és a miniszter ellen. A kereset szerint a GSM-R vasúti projekt során elvégzett munkájukért nem fizették ki őket, miközben a fővállalkozóból milliárdos osztalékot vettek ki.


Bírósághoz fordult a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó R-Kord Építőipari Kft. egyik alvállalkozója, és

a cég mellett beperelte a magyar államot, Lázár János minisztert, valamint az Építési és Közlekedési Minisztérium két magas rangú tisztségviselőjét is

írja a 24.hu.

A Nydeum Kft. a Székesfehérvári Törvényszéken benyújtott keresetében azt kéri, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket egyetemlegesen 1,9 milliárd forint és annak késedelmi kamatainak megfizetésére a cég szerint elvégzett, de ki nem fizetett munkák miatt.

A Nydeum emellett ideiglenes intézkedést is kért, amelynek keretében a bíróság közel 500 millió forint azonnali kifizetésére kötelezné az alpereseket. A cég beadványa szerint a gyors beavatkozás nélkül felszámolás alá kerülhetnek, ami paradox módon éppen az alpereseknek kedvezne, hiszen így mentesülhetnének a tartozás megfizetése alól.

A Nydeum beadványa az ideiglenes intézkedés indoklásánál megemlíti, hogy „a parlamenti választás eredményeképpen megindult a kormánypárthoz köthető oligarchák cégeinek kiürítése”.

A kereset szerint a GSM-R II. vasúti kommunikációs projekt „egy közbeszerzési eljárás keretébe rejtett pénzszivattyú” volt Mészáros Lőrinc és a Fidesz számára.

A beadvány azt állítja, hogy a beruházás uniós finanszírozással, de a valóságban csak fiktív módon valósult meg: a kivitelezést olyan későn kezdték, hogy lehetetlenné vált a határidőre történő befejezése.

Ezért az R-Kord az állami szervek tudtával és beleegyezésével a kiviteli terveket fiktív megvalósulási dokumentációkra cserélte, a munkát készre jelentették, az állam pedig fizetett.

Mivel a projektet nem sikerült az uniós határidő előtt „lepapírozni”, a beadvány szerint a magyar költségvetés elesett az uniós pénzektől, így a fedezetet hazai átcsoportosításokból kellett biztosítani. Magyarán szólva az adófizetőknek kellett kifizetni a „projektet”.

Lázár János tavaly decemberben még határozott fellépést ígért a kifizetetlen alvállalkozók védelmében, és általános vizsgálatot rendelt el az összes állami beruházásnál.

Akkor a miniszter úgy fogalmazott: „Minden fővállalkozót elszámoltatunk, minden fővállalkozót előveszünk. Mindenkinek kötelező az alvállalkozókat a legrövidebb határidőn belül kifizetnie”.

Ennek ellenére a Nydeum ügyében a minisztérium közvetítésével zajló tárgyalások eredménytelenek maradtak, a Mészáros-érdekeltség képviselői a 24.hu szerint meg sem jelentek az egyeztetéseken.

Lázárt azért nevezik meg személy szerint is „károkozóként” a beadványban, mert az alvállalkozó szerint az általa vezetett minisztérium elnézte R-Kord szerződésszegését, és újabb pénzek kifizetését engedélyezték, pedig tudniuk kellett, hogy az alvállalkozók nincsenek kifizetve.

Miközben az R-Kord pénzügyi mérlege 2024-ben egymilliárdos veszteséget és 23,8 milliárd forintos rövid távú kötelezettséget mutatott, a cég tulajdonosai – a Talentis Group és az Opus Global – az elmúlt négy évben több mint 17 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégből.

A ki nem fizetett alvállalkozók problémája az állami vasúti beruházások több szereplőjét is érintette, a becslések szerint a tartozások végösszege elérhette a 20 milliárd forintot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A történelemmel folytatódik az érettségi: a honfoglalás, a magyarországi Holokauszt és a középkori egyház is szerepel benne
A vizsga két részből áll, az első részben rövid feladatokat tartalmaz, a második rész pedig kifejtős, esszéírást.


Szerdán a történelemmel folytatódik az érettségi. A tárgyból 71 504-en érettségiznek középszinten, míg emelt szintre 8273-an jelentkeztek az Oktatási Hivatal közlése szerint. A feladatok megoldására az írásbeli középszinten 3 óra, emelt szinten 4 óra áll rendelkezésére.

A vizsga két részből áll, az első részben rövid feladatokat tartalmaz, a második rész pedig kifejtős, esszéírást.

A megoldandó feladatsor első részében többek között ezek a témák szerepelnek:

Görög és római építészet

Középkori egyház

Honfoglalás

Reformáció

Dualizmus

Magyarországi Holokauszt

Az esszében középszinten pedig:

Németország terjeszkedése 1938-ban vagy a céhek a rövid esszékben .

I. Károly uralkodása vagy a Rákosi-diktaúra a hosszú esszékben.

Emelt szinten három esszét kaptak a diákok: egy rövid esszé az egyetemes történelemből, egy hosszú a magyar történelemből, egy komplex esszé az ókortól napjainkig bármely korszakot érintheti a téma. Hat témát kaptak, ebből hármat kell kidolgozni.

Via Eduline.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk